Pest Megyi Hírlap, 1970. július (14. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-18 / 167. szám

í’L^l »ItClfl K/tírlap 1970. JŰLIUS 18., SZOMBAT Walter Ulbricht beszéde Rostockban Walter Ulbricht, az NSZEP első titkára, az NDK Állam­tanácsának elnöke, az NDK keleti-tengeri hete alkalmá­ból a rostocki hagyományos munkáskonferencia 550 részt­vevője előtt elmondott, nagy érdeklődéssel fogadott beszé­dében megállapította, hogy a Német Demokratikus Köz­társaság fejlődésével kiala­kult az első német békeállam, míg a Német Szövetségi Köz­társaságban a revanspolitika csődött mondott és mind szé­lesebb rétegek ébredtek a va­lóság, az új erőviszonyok tuda­tára, és ezek most kiutat ke­resnek az revansizmus válsá­gából. A Brandt kancellár vezette új bonni kormány meg­alakítása után a realitások bizonyos elismerése je­lentkezett. A Szovjetunió kellő időben felismerte az új helyzetet és a Varsói Szerződés más or­szágaival együtt kezdeménye­ző lépéseket tett erőszakot ki­záró egyezmény megkötésére az NSZK-val, továbbá európai biztonsági konferencia össze­hívására. Az NDK pedig a két állam egyenjogú kapcso­latainak megteremtésére irá­nyuló államszerződés-terveze­tet juttatott el a Szövetségi Köztársasághoz. A továbbiakban ismételten vitába szállt azokkal a véle­ményekkel, amelyek szerint az NDK maximális követelése­ket támasztott az NSZK-vaA szemben, és rámutatott arra, hogy az NDK csak annyi jogot igényelt magának, mint amennyit a Szövetségi Köz­társaság a maga számára is megkövetel, tehát diplomáciai kapcsolatokat valamennyi ál­lammal, köztük az NSZK-val is. Walter Ulbricht kitért Scheel külügyminiszter július 15-i beszédére. Igen figyelemreméltónak találta, hogy a nagytőke és a középrétegek pártjá­nak egyik képviselőié, Scheel külügyminiszter, a bonni kormány nevében láthatóan a realitások ta­lajára kíván helyezkedni, a földrajzi státus quot ve­szi alapul és ennek halá­rain belül politikai modus vi vend it kínál fel. Hozzátette: „elfogadja és tisz­teletben tartja a valóságot, ezt Brandt úr és Scheel úr már Kasselben is megmondhatta volna, akkor meg lehetett uoí- na rövidíteni az utat...” Megállapította, hogy Brandt Kasselben még az NDK szá­mára teljesen elfogadhatatlan „belnémet” kapcsolatokat hangsúlyozott. Walter Ulbricht rámutatott arra, hogy az új helyzet ki­alakításában jelentős szerepük van a nyugat-németországi ha­ladó, demokratikus erők har­cának, a szakszervezeteknek, a szociáldemokratáknak. Egy­idejűleg hozzátette: „Másrészt AZ OGV HEUREKA GUMIGYÁR (Vác, Derecske dűlő 1.) felvételre keres betanított munkára, segédmunkára, férfiakat és nőket férfi munkaerőt vízvezeték-szerelőt, csőszerelőt, lakatost, dömpervezetőt, fűtőt, takarítónőt, portást, éjjeliőrt, fiatalkorú kisegítő munkaerőt, nyugdíjast, könnyű fizikai munkára. Jelentkezés minden nap reggel 7 órától a munkaügyi osztályon. azonban a Német Szövetségi Köztársaságban egész sor olyan súlyosan fenyegető mi­litarista és neonáci jelenség mutatkozik, amely akadályoz­ni szándékozik a megértésre és békés egymás mellett élés kialakítására irányuló félénk lépéseket.’’ Kiemelte, hogy az NSZK- ban a főveszély a bajorországi CSU és Franz Josef Strauss személye körül kikristályosodó egész Nyugat-Németországra, sőt Nyugat-Berlinre is kiter­jedő jobboldali mozgalom. Hangsúlyozta, hogy a Strauss körül kibontakozó nacionalista mozgalomnak kifejezett neo­náci vonásai vannak. Felhívta a figyelmet arra, hogy az új­fasiszta mozgalom s személy szerint Strauss — hasonlóan Göb- belshez — belpolitikailag szociális demagógiával operál, külpolitikailag pe­dig hadat üzen az európai enyhülésnek. A béke biztosításának sür­gető feladatairól szólva, ismé­telten aláhúzta a második vi­lágháború eredményeinek és az európai határok sérthetet­lenségének elismerését, az erő­szakot kizáró egyezmény meg­kötését a Szovjetunió és az NSZK között. „Ezt követően lehetséges volna nemzetközi jogi alapokon nyugvó megál­lapodást kötni az NDK és az NSZK egyenjogú kapcsolatai­ról” — mondotta. Az északi államoknak az NDK keleti-tengeri hetén nagy számban megjelent képviselői­hez szólva kijelentette, ha ezek az országok valóban bi­zonyítani akarják semlegessé­güket, akkor létesítsenek dip­lomáciai kapcsolatokat mind az NDK-val, mind az NSZK- val. Közel-Kelet után az európai biztonság.. (Folytatás az 1. oldalról.) lágméretű figyelemre és elis­merésre. A két ország — egy szocia­lista nagyhatalom és egy kis, semleges kapitalista állam — immár hagyományos jóviszo­nyának jelentősége túlnő a kettejük közötti kapcsolaton. Ezt a viszonyt a békés együtt­élés, sőt együttműködés isko­lapéldájaként emlegetik. A finn államfő mostani út­ja során tovább építik ezt a mintaszerű viszonyt: a meg­beszélések egyik témája az 1948-ban megkötött barátsági és kölcsönös segélynyújtási szerződés meghosszabbítása lesz. Ezt megkönnyíti az a tény, hogy — jobbolali kísér­letek ellenére és Washington kétségtelen bánatára — Kar- jalainen vezetésével olyan koalíciós kormány alakult Helsinkiben, amely folytatni kívánja a gyümölcsöző „Paasi- kivi—Kekkonen vonalat”. Mikötöi csentl (Fcdytatás az 1. oldalról.) dokkmunkásokat, akik 12 font sterling összegű garantált heti bérminimumok 20 fontra való emeléséért harcolnak, az ang­liai tehergépkocsivezetők leg­többje szolidaritásáról bizto­sította szakszervezetének út­ján. Ez annyit jelent, hogy ha a hadsereg beavatkozik, akkor a saját járműveivel kell el­szállítania a kikötői árut. Ä MM nem (Folytatás az 1. oldalról.) rakodás miatt. Sorolhatnánk a kocsiállást okozó vállalatok nevét is, például az Elektro­mos Ktsz Aszódon, Gödöllőn az erdőgazdaság, Cegléden a Terményforgalmi Vállalat né­zi raktárnak a vasúti kocsi­kat. Az első félévben a budapes­ti igazgatóság területén körül­belül 280 ezer vagont raktak ki késve a megrendelők. Közel 14 millió forint álláspénzt fizet­tek. Havonta körülbelül egy­millió órát vesztegelnek mun­ka nélkül ezek a kocsik. Érdemes lenne megvizsgál­ni, hogy miért nem rakják ki a megérkezett árut. — m. kovács — Árvízi zárójelentés (Folytatás az 1. oldalról.) tározat szerint a Budapesti Nemzetközi Vásár 1972-től kezdve Budapesti Műszaki Nemzetközi Vásár néven szak­vásárrá alakul át és feladata — a BNV hagyományainak megfelelően — minden év májusában anyagok, gépek és egyéb termelési, beruházási ja­vak bemutatása lesz. Szeptember végén, október elején kerül sor — ugyan­csak 1972-től kezdve — a helyszíni vásárlásra is le­hetőséget nyújtó, tartós fogyasztási cikkeket is be­mutató Budapesti Nem­zetközi Fogyasztási Cikk Vásár megrendezésére. A Minisztertanács ezután a művelődésügyi miniszter ja­vaslatára rendeletben szabá­lyozta a főiskolák, a felsőok­tatási intézetek, valamint az egyetemeken szervezett főis­kolai karok feladataival, ve­zetésével és irányításával ösz- szefüggő kérdéseket. A kormány a Miniszterta­nács tanácsszervek osztályát — hatáskörének növelésével — a Minisztertanács tanácsi hivatalává szervezte és meg­határozta feladatait, majd egyéb ügyeket tárgyalt. ★ Az árvízvédelmi kormány- biztos zárójelentése megálla­pítja, hogy a Tisza völgyét ez évben rendkívüli árvizek súj­tották. Az erők nagyarányú és gyors összpontosításának, a legveszélyeztetettebb helyekre való átcsoportosításának, a vé­delem szervezettségének és összehangolt együttműködésé­nek, a védekezésben résztve­vők helytállásának és az ár- vízvédelem fejlett technikájá­nak tulajdonítható, hogy a Tisza mentén mindenütt — a Szamos kivételével — valamennyi mellékfolyó védvonalain sikerült az árvizet a gátak között megtartani. Közel 3 millió holdnyi terü­let, több mint 1 millió ember, a falvak százai, nagy alföldi városaink, több milliárdnyi népgazdasági érték menekült meg a rendkívüli árvíz pusz-. tításaitól. A védekezés rendkívüli mé­reteire jellemző, hogy hosszú időn át egyidejűleg 2800 kilo­méter hosszúságú védvonalon volt árvízvédelmi készültség, és egyszerre 1600 kilométeren kellett rendkívüli védekezési intézkedéseket foganatosítani. A védekezés lényegesen meg­haladta az 1965. évi nagy du­nai árvíz elleni védekezés mé­reteit. A népgazdasági erőforrások nagyarányú mozgósítása mel­lett a védekezésben résztve­vők áldozatkész helytállásá­nak köszönhető, hogy a Tisza völgyi árvízvédekezés eredmé­nyes volt. A védekezésben résztvevők átlagos napi létszá­Cadizi híd Spanyolország délkeleti csücskében a Cadizi-öblöt íveli át a világ legnagyobb kettős csapóhidja. A hidat egy spa­nyol vállalattal Dortmund egyik acélműve építette meg. A forgalomnak nemrégiben átadott híd egyenként 68 méter hosszú részei 3 perc alatt szét­nyílnak, ha egy nagy óceánjáró hajó át akar haladni a 90 méter széles vízi úton. Felállított helyzetben egy 20 emeletes háznak beillő magasságot ér el a híd két fele. 22 méternél ala­csonyabb hajók a zárt híd alatt is elférnek. A mozgatható építményhez 800 tonna acélra volt szükség. A cadizi hidat az 1965-ben az NSZK-ban felépített, a Tráva folyó két partját Lü- becknél összekötő összecsukható hídnak a mintájára készítették eh ma meghaladta a 30 ezer főt. A védelem munkáját az or­szág minden részéről a Tisza völgyébe irányított hatalmas géppark segítette és rendkívüli méretű volt az anyagfelhasz­nálás is. A védekezés gerincét az ár­vízvédekezés egységes irányí­tását végző vízügyi szervezet és a fegyveres alakulatok — a honvédség, a határőrség, a karhatalom, a rendőrség, a munkásőrség — alkották. Az árvíz sújtotta területek helyre­állításában fontos szerepet töl­töttek be a polgári védelmi alakulatok. A tanácsi dolgozók, a veszélyeztetett területek la­kosságából szervezett közerő és az ország különböző terüle­teiről a védekezéshez vezényelt dolgozók, az első hívő szóra önkén­tesen a védekezők soraiba álló üzemi munkások, KISZ-fiatalok, gépkocsi- vezetők, a vasút dolgozói, a hírközlési, az egészség- ügyi és az ellátást szerve­ző kereskedelmi dolgozók együttes munkája jelentő­sen segítette a védekezés sikerét. Több tízezer ember menté­sének kiváló szervezettségét és fegyelmezett végrehajtását bi­zonyítja, hogy a nehéz körül­mények ellenére a lakosságot a vízzel körülzárt települések­ről sikerült emberáldozat nél­kül kimenteni. A Szamos mentén a lakosság közül két személy a mentés során, egy pedig az árvízi anyagszállítás közben közlekedési baleset ál­dozata lett Annak ellenére, hogy az ár­vízvédekezés közvetve vagy közvetlenül százezreket érin­tett, az árvjz az ország életé­nek, gazdaságának menetében számottevő zavart nem oko­zott. Azon üzemek kivételével, amelyek tevékenységét az ár­víz közvetlenül érintette, vagy védekezés részvevői voltaik, zavartalanul folyt a termelés, a védekezéssel közvetlenül nem érintett állami és társa­dalmi szervek folyamatosan végezték rendszeres feladatai­kat A helyreállítás, a károk mi­előbbi megszüntetése, ugyan­olyan helytállást, áldozatvál­lalást és segítőkészséget igénylő feladat, mint a véde­kezés. A helyreállítási és újjá­építési munkákat úgy kell ütemezni, hogy elsősorban a Szabolcs-Szatmár megyei ár­vízkárosult lakóépületek hely­reállítása történjék meg, és biztosítani kell, hogy min­den árvíz sújtotta család feje felett november 10-ig tető legyen. Gondoskodni kell az ország egyéb területein bekövetkezett árvíz- és belvízkárok, s a la­kóépületek mellett a károsult közintézmények, az ipari és mezőgazdasági termelőerők helyreállításához szükséges valamennyi feltétel fokozatos megvalósításáról is. A kormány felhívja az ár­víz sújtotta területeken élő lakosságot, hogy a helyreállí­tás munkájában való szemé­lyes részvételével támogassa az államnak az árvízkárok megszüntetésére, az új ottho­naik megteremtésére irányuló erőfeszítéseit. Az árvízkárok felmérése folyamatban van, végle­ges összegük még nem ál­lapítható meg. Az eddigi adatok szerint a nemzeti vagyont ért károk helyreállításának költsége, a védekezés és áttelepítés költ­ségeivel, s a mezőgazdasági művelés ráfordításaival együtt kb. 3,5 milliárd forintot tesz­nek ki. Különösen jelentősek az épületkárok (a Szamos mentén kb. 5600 épületet kell újjáépíteni, 4000-et hely­reállítani), valamint a mező- gazdaságban és kisebb mér­tékben az iparban jelentős terméskieséssel is kell szá­molni. A népgazdaság árvíz okozta terheit növelik a tava­szi hóolvadásból és a júniusi esőzésekből származó, az át­lagosat jóval meghaladó mé­retű belvízkárok is. Bár a károk jelentősek, a népgazdaság egyensúlyában azonban nem okoznak jelentő­sebb zavart. A társadalom önkéntesen és gyorsan sietett az ár­vízkárosultak segítségé­re. A július 15-ig beérke­zett társadalmi segély ösz- szesen 265 millió forint. A közületi gazdálkodó szer­vek, vállalatok, szövetkezetek, költségvetési szervek folya­matosan bocsátják rendelke­zésre — a kormány korábbi felhívásában foglalt irányel­vek szerint — hozzájárulásu­kat a népgazdaságot ért károk csökkentéséhez. A kormány is­mételten felhívja a minisz­tériumok és a főhatóságok ve­zetőit, valamint az érintett gazdálkodó szerveket és a termelőszövetkezeteket, hogy felajánlásaikat mielőbb juttas­sák el az e célra megnyitott számlára. A kormány szükségesnek tartja az árvíz- és belvízvéde­lem fejlesztésének meggyorsí­tását, valamint hogy a Tisza vízgyűjtő területén érdekelt államokkal még hatékonyabb több oldalú vízügyi kapcsola­tok alakuljanak ki, a közös vízgyűjtő egészére kiterjedő vízjárási viszonyok kölcsönös megismerése, a vízkárelhárí­tásnál és a vízhasznosításnál egymás érdekeinek figyelem- bevétele, az árvízi előrejelzés korszerű megszervezése és a védekezés során a közvetlen és folyamatos együttműködés érdekében. A szocialista országok együttműködése és segítő­készsége az 1970. évi ár­vízvédekezésnél is meg­mutatkozott. Az MSZMP Központi Bizott­sága és a forradalmi munkás­paraszt kormány köszönetét fejezi ki a Szovjetuniónak és a többi baráti szocialista or­szágnak az áldozatkész segít­ségükért, és az ideiglenesen hazánkban tartózkodó szovjet katonai alakulatoknak, ame­lyek kimagasló segítséget nyújtottak a védekezés és a mentés munkájában. Köszönetét mond a kormány mindazoknak az országoknak és nemzetközi szervezeteknek, amelyek adományaikkal az ár­vízkárok enyhítéséhez hozzá­járultak. Az MSZMP Központi Bi­zottsága és a Miniszterta­nács elismerését fejezi ki mindazoknak, akik hozzá­járultak a védekezés ered­ményességéhez. Külön köszönetét és elismeré­sét fejezi ki a vízügyi szerve­zet dolgozóinak, a fegyveres testületeknek, valamint a Sza­bolcs-Szatmár, Csongrád — és a többi érintett megye párt- és tanácsi szerveinek. A kor­mány úgy határozott, hogy ki­tüntetésben kell részesíteni azokat, akik a védekezésben kimagaslóan helytálltak. Fel­hatalmazta ‘ az árvízvédelmi kormánybiztost, hogy a véde­kezésben tevékenyen közre­működőknek „Árvízvédelmi emlékérmet” adományozzon. ARMAGH Bernadette Devlin ingeket varr a rendőröknek Bernadette Devlin, a brit al­sóház 23 éves képviselőnője, aki jelenleg hathónapos bör­tönbüntetését tölti az észak­írországi Armaghban, fogsá­gában sajátos foglalatosságot talált magának: ingeket varr a rendőröknek. CSAK RÖVIDEN Á _ SZÓVJET sarkvidékért fekvő Csukotkán hatalmas aranyrögre bukkantak: súlya 2 kilogramm 756 gramm. KÁROLY HERCEG, 21 éves brit trónörökös, húga, Anna hercegnő társaságában csütör­tökön háromnapos „ismerkedő látogatásra” Washingtonba érkezett Nixon, amerikai el­nök gyermekeinek meghívásá­ra. AZ ARGENTIN KORMÁNY hivatalosan is megerősítette, hogy a fővárostól 400 km-re, egy farmon talált holttest Aramburu volt elnöké.

Next

/
Thumbnails
Contents