Pest Megyi Hírlap, 1970. július (14. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-16 / 165. szám

MŰM-A PESTMEfrYEI HÍRLAP ' KÜLÖN KIAOASÄ* XIV. ÉVFOLYAM, 165. SZÁM 1970. JÜLIUS 16., CSÜTÖRTÖK AHOL MÁR AZ ŐSZRE GONDOLNAK Július 20-tól árusítok a papírboltban a fiizetosomagokat OLCSÓBB LETT A PAPÍRPELENKA Ma 9 órakor: összeül a városi tanács vb Ma délelőtt ismét összeült a városi tanács végrehajtó bi­zottsága, hogy megtárgyalják az Irodagéptechnikai Vállalat fejlődéséről, eredményeiről, s a jövő terveiről készített be­számolót. A napirendi pont előadója Verbó Zoltán, a ITV nagykőrösi üzemegységének vezetője. Ezután kerül sor a szaná­landó Ceglédi és Abonyi úti házak bdhtására jelentkezők kérelmének elbírálására. A végrehajtó bizottság ülé­se bejelentésekkel és indítvá­nyokkal zárul. A Városgazdálkodási Vál­lalat elbontotta a Rákóczi utcában levő régi malomépület egy részét. A bontási törme­lék hónapok óta elfoglalja a gyalogjárdát és a kocsiút egy A Dózsa Termelőszövetkezet bejáróútjának jobb oldalán, szinte elrejtve az öreg fák kö­zött, van egy barátságos kis ház. A tetején szép galambok sütkéreznek. Előtte kedves vi­rágos- és veteményeskert. Van benne minden. A gyönyörű kardvirágoktól — a fiatal gyü­mölcsfákig és szőlősorokig, a gazdag termést hozott babtól — a virágzó dinnyebokrokig. Ebben a házban lakik Hege­dűs István, a Dózsa Termelő- szövetkezet baromfitenyészté­si brigádvezetője, feleségével és két kis gyermekével. Töb­bek tanácsolták, hogy menjek ki hozzájuk, ha „igazi” háztá­ji gazdaságot akarok látni. És szombaton estefelé kilátogat­tam. A kutyaugatás mellett, disz- nóröfögés, kácsahápogás és csibecsipogás fogadott. A ba­rátságos, fiatal házaspár a jószágokkal foglalatoskodott az udvaron. Betessékeltek a házba, és kérdéseimre egy elégedett em­ber mosolygásával válaszolga- tott Hegedűs István. — Mindketten a termelőszö­vetkezetben dolgozunk. Négy éve jöttünk ide lakni, ebbe az állami házba. A környéke csu­pa rom és gaz volt, és ami most van, mind a mi kezünk munkája. Azután megmutatták a jó­szágállományt. Az eperfa alatt mázsán felüli hízó „le­gelte” az epret, az ólban 9 malac várta a vacsorát. Egy fészerszerű kis épületben 400 darab háromhetes csibe csipe­gette boldogan a kukoricával kevert táptakarmányt. — G. 65-ös fajjószágok — mondotta Hegedűs István, s egyet megfogott és ideadta. Mint a sár, olyan nehéz; van vagy 30 deka. — Ebből a fajtából volt 200 tojótyúkunk — folytatta —, nagy részét már eladtuk. 15 ezer tényésztojást szállítot­tunk a termelőszövetkezet keltetőtelepének. A baromfi- tenyésztésből egy év alatt 50 ezer forintot forgalmaztunk, ami jól megadta a munkadíjat. Majd Hegedűs István élet- útjáról érdeklődtem. — Ezen a környéken szü­lettem 1933-ban, itt a homoly- táji iskolában jártam ki a 4 elemi osztályt. Apám sze­gény földműves ember volt, s a gazdával úgy határoztak, hogy elég lesz az már nekem, és odaállítottak a jószág mel­lé. — A felszabadulás után vé­Még javában tart a nyári szünidő, s a diákok többsége úgy elfelejtkezett az iskolá­ról, mintha soka nem is lett volna. Vannak azonban, akik nem ilyen feledékenyek. Az ÁFÉSZ papírboltjában Rab Balázsné és Katona Jó­zsef né minden nyáron 3 ezer fü- zetcsomót rendez össze, az részét is, ezáltal akadályozza a megnövekedett forgalmat. Miért nem takarítják el a forgalmi akadályt? Tisztelettel: Patay Gábor i geztem el a négy felső osz­tályt. Azután a vasadi barom­fitenyésztési szakmunkáskép­ző iskolába mentem. Felesé­gem, aki a bokrosi tanyavilág­ban született, szintén ezt az iskolát tanulta ki. Három éve vagyok a Dózsa brigádvezető­je. A lakosság bizalma 7 esz­tendeje tanácstagnak válasz­tott, s most is szívesen kép­viselem a tanácsban a ta­nyaiak érdekeit. Elbúcsúztam. És hazafelé jövet elgondolkoztam rajta, hogy a háztáji gazdaságokból micsoda lehetőségeket te­remt a tudás és szorgalom. (k) MIT LÁTUNK MA A MOZIBAN? Szent Péter hadművelet. Sosem látott gépezet. Színes, olasz—francia—NSZK film­vígjáték. Korhatár nélküli. Kísérőműsor: 5x1, Előadások kezdete: 6 és 8 órakor. A medence szélén ülök, de kivételesen nem fürödni jöt­tem. Azokról szeretnék hírt kapni, akik rendszeresen, sportként űzik az úszást. Gorócz Albert úszómester — aki egyben az úszók edző­je is — szakított pár percet számomra, de azért félszem­mel mindig a fürdőzőket nézi, hiszen felelősséggel tartozik értük. — Az ötvenes évek elején Kőrös valóságos fürdő, úszó- fellegvár volt. Aztán megszűnt a szakosztály, még 1960-ban, illetve a hatvanas évek elején volt egy fellángolás. Páhán István. Molnár Ferenc taná­rok, Ábrahám Ferenc orvos próbálták újra felhozni a mélyből úszószakosztályunkat, ez egy darabig ment is, de az­után ismét a nagy semmi. Én négy évvel ezelőtt vettem át a szakosztályt. Három éven ke­resztül dotáció nélkül, szabad időmben gyúrtam a gyereke­ket — mert amint mondtam, mindent újra kellett kezdeni, felnőtt úszónk nem is volt — és már a második évben me­gyei legjobbakká nőttük ki magunkat. — Most mégis gondterhelt­nek látszik. — Igen, mert megjött a ha­iskoláíól kapott igénylés szerint, osztályonként az igényeknek megfelelően. Nem kis munka ez a bolt mindennapos munkája mellett, ezért is kezdik meg még eb­ben a hónapban, július 20-án a füzetek árusítását, hogy az ] előrelátóknak ne kelljen sor- oaállniuk, s győzzék a for­góimat is. Az iskolásak zöme ebből a boltból vásárolja meg a füze­teket, s a különböző tansze­reket, amikből igen széles a választék. Különösen toliakból érkezett sokféle, a legkülön­legesebb igényeket is ki tud­ják elégíteni. Az Esti Hírlap olvasói már értesültek a papírpelenka ár­csökkenéséről. A szavakat tett is követi, mór az ÁFÉSZ papírboltjában is 18 forint helyett 12 fo­rintért árulják a nagyon praktikus és használható papírpelenkát, aminek elterjedését idáig az gátolta, hogy nagyon „vastag” pénztárcákhoz méretezték. Korlátlan mennyiségben kap­hatunk papírtörülközőket, s újdonság a színes papírból ké­szült kempingabrosz, amelyet Csehszlovákiából importálunk. ★ Érdeklődtünk az illatszer­boltban is a papírpelenkák áráról. Ott még mindig 18 forintért árusítják, tudtuk meg Tószegi Albert boltveze­tőtől, mert a központ, a Pest megyei Iparcikk Kiskereske­delmi Vállalat még nem értesí­tette az árleszállításról a bol­tot. Így azután a reklám megelőzte az árleszállítást. Vajon ezt is reklámnak szánták? Tornaóra ipari tanulóknak Az iparitanuló-iskolában ősztől ismét szerepel a testnevelés tantárgy. Az 500 diák számára a Sportotthon nagytermét bérli az iskola majd, mert nincs tornaterme. Sajnos. Vajúdás lálunk, a megyei versenyek eltörlése. Hogy állhatunk mi ki Szolnok, Győr, Kecskemét úszóival, akiknek három, négy, sőt öt fizetett edzőjük van, és télen is normális edzéseket tartanak?! Ezt mi csak úgy tudjuk megcsinálni, ha heten­ként egyszer átmegyünk Kecs­kemétre. De mi a fürdőzők között tréningezünk, míg a hazaiak zavartalanul, külön részben. Hagyom, hadd beszéljen, nem zavarom kérdésemmel. — Másoknak három, négy fizetett edzőjük van, a mieink­nek én egyedül. Most számít­sa. ötven féle teendőm akad, mint úszómesternek, a gép­háztól kezdve a hangosbemon­dóig. Nappal alig tudok velük foglalkozni. Reggelenként hat­van apró csemetét tanítok meg az úszás gyönyöreire. Most hogy álljunk ki ezekkel a rendszeres edzésben levő, jobb körülményekkel rendelkező ellenfelekkel?! — És hogy lehetne segíteni ezen? — Nevetségesen hangzik — Takarítsák el a törmeléket! A tanácstag háztájija Sárgabarack exportra Versenyben a termelőszövetkezetek A MÉK áruellátása napról napra növekszik. A körösi termelőszövetkezetek szinte versenyeznek, hogy melyikük szállít több és szebb porté­kát. Ebbe a nemes, versengés­be kapcsolódott be iá kocséri Üj Élet Termelőszövetkezet is. Volt olyan nap, hogy a Sza­badság Termelőszövetkezet 200 mázsa uborkát szállított be, a kocsériak 30—40 mázsa korai paradicsomot adtak át. A Dózsa Termelőszövetkezet 300 mázsia kajszibarack el­adására szerződött, a szállí­tást már meg is kezdte. A ba­rack szedését ügyeskezű diá­kok végzik. A felvásárolt savanyítani való és salálauborlca jelentős részét Csehszlovákiába expor­tálják. A barackot válogatás és osztályozás után kamionok szállítják külföldre. Miután a konzervgyár csak a csemege és az ecetbe való uborkát veszi át a háztáji termelőktől, a MÉK most nemcsak a közös gazdaságok­tól, hanem a háztáji terme­lőktől is megvásárolja a sava­nyítani való és salátaubor­káit. A MÉK telepén a szezon megindulása óta eredménye­sen használják a télen ké­szült elektromos berendezésű kis hűtőházat. Sajnos, beren­dezése a héten elromlott. Sürgős javítást igényelne! Mug'ceíiilt a szemüveg „Az Arany János Film­színház összes dolgozóinak hálás köszönetem azért a figyelmességükért, hogy a nálunk nyaraló 88 éves édes­anyám szemüvegét megtalál­ták.” Az idézet csak egy rövid mondata a nagyon kedves le­vélnek, amelyet özv. Szilágyi Imréné írt a szerkesztőségnek. Az ilyen hétköznapi kis örö­mökről szívesen adunk hírt. Fagyi és illem Jó dolog a fagyizás, s csak azt kell tudni, hogy mikor és hol illik, illetve nem illik nyalogatni. Nemrég történt meg, hogy egy 15 év körüli nagylány fél falat fagyival a szájában, ilyen „kéréssel” ; fordult a nálánál legalább háromszor idősebb újságos nénihez: j — Egy forintos bélyeg! ‘ Már a hang is felborzolta az idegeket, s folytatódott azzal, hogy a bélyeget ía- gyis nyelvvel nyalta le a „jólnevelt” hölgy. Cső- | dák csodájára: nem ragadt. Erre felháborodott ban- ; gon követelte (!!), hogy ad- í janak helyette újat. Érdekes, hogy az, amit azután az újságárus néni ragasztott fel, hű maradt a borítékhoz, és nem a bé­lyeg ragasztóanyagáról — most nem —, hanem a gimnazista korú kislány j modorának hiányosságáról I tanúskodott. I géppel Zöldbabszedés Megkezdték munkájukat a konzervgyár által vásárolt holland Ploeger zöldbabszedő gépek. Az öt géppel 100 vagon zöld­babot fog szüretelni ez évben a konzervgyár, illetve a vele szerződésben levő termelőszö­vetkezetek. A babszedést a szolnoki Lenin, a tápiószelei Tiszamenti, a törökszentmikló­si Aranykalász termelőszövet­kezetben, s a tápiógyörgyei és tápiószöllősi közös gazdasá­gokban gépesítették. A babsze­dő gép napi teljesítménye át­lagosan 50 mázsa, és a traktor- vezető s a zsákkezelő az „ösz- szes” személyzete, (összeha­sonlításul: kézzel a legszorgal­masabb szedő is alig éri el a napi egyrcázsás átlagot.) A bab vetési sortávolsága 40 —45 centiméter. A gép a lesze­dett termésnek csak 5 százalé­mondja kissé letörten —, de csak egy fedett uszodával. S a lehetőségek... Magamban fontolgatom a dolgot, és indiszkréten meg­kérdezem: — Mennyit fizetnek neked edzői tevékenységedért? — Négyszáz forint tisztelet­díjat kapok. Újra fontolgatni kezdek. Jól megerőltették magukat az ille­tékesek. — De azért a területiken is versenyeztek, ugye? Mosolyog, úgy, mintha ter­mészetes volna. — Persze. A tehetséges gye­rekek megpróbálják felvenni a harcot a jobb körülmények •között levőkkel. Igaz, Zsuzsa? — fordul oda egyik tanítvá­nyához, Kapás Zsuzsihoz. — Igen, tanár bácsi — feleli a lány. Tanár bácsi — és egy gim­nazista lány mondja neki így. Nagyon szerethetik. Don Quijote harcot vív, ő is. A jobb körülményekkel ren­delkező, „módosab” szakosztá­lyokkal. De talán, ami a lo­vagnak nem sikerült, neki si­kerülni fog. Legyőzd a hatal­mas vitorlákat? Talán. Lipák Tibor kát sérti meg, s így vágott bab gyártására kiválóan alkalmas. A babszedő gép ára közös gazdaságoknak 300 ezer fo­rint. (Dr. Konrád—Botocska) ■nn modellezésben Hanny Judit 100 méteres sík­futógyőzelméről már beszá­moltunk. A VI. nyári úttörő­olimpia döntőjét 11 sportág­ban bonyolították le Szegeden. Az árvízveszélytől sokáig iz­galomban élő város kitett ma­gáért, remekül szervezte meg a döntőt. A körösi sportolók négy sportágban jutottak el a legjobbak közé. Szereplésükről adunk most hírt. A tornászok igen nívós ver­senyt vívtak. Az első osztályú fiú csapatbajnokság 12-es me­zőnyében ez a sorrend szüle­tett: 1. Győr 135,8; 2. Bp. Baj­za utca 135,4; 3. Dunaújváros 133,2; 4. Bp. XX. kerület 132,7; 5. Pécs 132,3; 6. Nagykőrösi Petőfi iskola (Hengán István, Király Mik­lós, Kovács István, Párizs La­jos, Prikkel Zoltán) 131,9 pont­tal. Király Sándor Svájcban volt, Harsányi Gábor pedig az indulás előtti napon vakbél­műtéten esett át, így tartalé­kos volt a körösi gárda, s a megengedett 6 tornász helyett csak ötöt szerepeltettek. A bronzérem várományosaiból így csak hatodikok lettek, eredményük még így is elis­merésre méltó. A fiú I. osztályú egyéni ver­senyben (39 induló) Rózsás László (Arany iskola) 89,1 pon­tos teljesítményével a kilence­dik lett, s egyben a vidék leg­jobbja. Szépen versenyzett, el­lenfelekre csak a fővárosi sportiskolásokban talált. Fiú II. osztályú egyéniben (39 induló) Zsoldos Péter (Rá­kóczi iskola) 53,9 ponttal a ki­lencedik lett, ugrásban és gyű­rűn a negyedik helyet szerez­te meg. Ha a talajon nem hi­báz, érmes lehetett volna... Kiss Endre (Petőfi iskola) a 28. helyen végzett. Olimpiai fel­irattal díszített sapkát és jel­vényt kaptak emlékül a tor­nászok. A vitorláshajó-modellek ver­senyét a rókusi tavon tartot­ták, ahol a pajtások elkápráz­tatták a nézőket. A 33 tagú versenyzőgárdában Hájas At­tila, a Kossuth iskola úttörője, a negyedik helyen végzett. Sze • rencsétlenségére hajója futá­sakor pillanatnyi szélcsend állt be, de így is büszke lehet eredményére oktatója, Nagy Pál, aki mindössze egy év óta foglalkozik a hatodik osztályt most végző fiúval, akinek éle­tében ez volt a második ver­senye. Az úttörő-olimpiák történe­tében az idén került először a légpuskás-lövészverseny is a programba. Igen népes volt az országos mezőny döntője, ahol megyénként és nemenként 4— 4 fő képviselhette megyéje színeit. Hivatalos eredményt csak az élmezőnyről közöltek. Pest megye válogatottja nem került a legjobb hat közé. Pro- tapopov Larissza puskája el­törött, és Győri Albert is a mezőny közepén végzett az egyéni versenyben. Dónáth ORT-edzőtáborban Az olimpiai reménységek tornája tornászkeret kéthetes edzőtáborozásának végén is­mét rendeztek válogatóver­senyt. Dónáth Ferenc, a Nagy­kőrösi Pedagógus SE sporto­lója holtversenyben a hetedik helyen végzett, s a szer-beke­rülési verseny szerint a 8. lett a fővárosban lebonyolított viadalon. (sulyok)

Next

/
Thumbnails
Contents