Pest Megyi Hírlap, 1970. július (14. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-16 / 165. szám

A politikai okiatás tapasztalatai Fokozódik a taniMÍási Alii öS vitatkoznak év közben a hallgatók? Az MSZMP monori járási végrehajtó bizottságának ülé­sén legutóbb az 1969/70. évi pártoktatás tapasztalatairól, a párt- és tömegszervezeti ok­tatás irányelveiről számolt be Király János, a járási párt- bizottság agitációs és propa­gandaosztályának vezetője. A szervezési munkában elismerésre méltó mun­kát végzett a Vecsésl Pártbizottság, a Monori Kefegyár, a maggyár, a gépjavító vállalat, a tá- piósápi és a péteri tsz pártvezeíősége. Következett a propagandis­ták kiválasztása. Megnőttek az igények, a követelmények ve­lük szemben. Míg az előző ok­tatási évben 75 propagandis­tának volt egyetemi vagy fő­iskolai végzettsége a monori járásban, az elmúlt tanévben nyolcvanheten rendelkeztek a propagandisták közül ilyen képzettséggel. A pártalapszervezetek fo­lyamatosan figyelemmel kí­sérték és értékelték a po­litikai oktatást. Taggyűlése­ken elmondták észrevételei­ket, intézkedtek, ha szükség volt rá. Nagyobb gondot for­dítottak a párttitkárok, párt­vezetőségi tagok és propagan­disták továbbképzésére is. Különböző tanfolyamokra jár­tak, havonta egy alkalommal — központi előadó részvéte­lével — előadásokat hallgat­tak. Megnövekedett a tanulási kedv járásunkban is. Ezt bizonyítja, hogy a párt­ós tömegszervezetek va­lamennyi tanfolyamán és iskoláiban 7 ezer 867-en vettek részt az elmúlt ok­tatási évben, az előző évinél csaknem kétezerrel többen. A pártoktatásban 120 köz­ponti tanfolyamot szerveztek — külön érdekesség, hogy a hallgatók száma az év folya­mán 240-nel emelkedett, kü­lönösen Vecsésen, Gyomron, Monoron, Tápiósápon és Pé­teriben. A magyarázat egyszerű: a propagandisták jól felkészül­tek az egyes foglalkozásokra, az emberek hallották, érdekes dolgokról vitatkoznak, szem­léltető eszközöket alkalmaz­nak, irodalmat javasolnak, érdekes vendégek érkeznek, például központi bizottsági tag, veterán, szakember. A legjobb propagandisták között említette Király János a vecsési VIZÉP vezetőjét, Viola Ignácot, dr. Pénzes Já­nos gombai körzeti orvost, Jónis Sándort, a monori mag­gyár igazgatóját. Évről évre nő az érdeklődés a káderképző tanfolyamok iránt. A marxizmus—leninizmus esti egyetemre három­szor annyian jelentkeztek, mint amennyi a keret volt. A vecsési és a gyöm- rői községi pártbizottsá­gok helyi esti egyetem beindítását kérik. Vecsésen például az elmúlt öt évben 150-en végezték el a marxista középiskolát — és csak 1,5 százalékuk nyert fel­vételt az esti egyetemre, hely­szűke miatt. A marxista középiskolán az idén 9 csapat működött. Éven­te mintegy százötvenen végzik el járásunkban a marxista kö­zépiskolát. Vecsésen évek óta két csoport működik, önálló előadókkal, kiváló eredmény­nyel. A pártonkívüliek politikai oktatását a tömegszervezetek szervezik. A Hazafias Népfront téli tanfolyamain 1432 volt a résztvevők száma, mint­egy ötszázzal többen hall­gatták tehát az előadá­sokat, mint az előző év­ben. A nőtanács 26 tanfolyamán 1605-en vettek részt. A hall­gatók száma itt megduplázó­dott az 1968/69. évihez viszo­nyítva. A szakszervezetek ok­tatásain 525 volt a résztvevő. A járási KISZ-bizottság szer­vezésében csaknem kétezer fiatal tanult. A hallgatók a külpolitikai kérdések, az időszerű ese­mények megvitatása mellett igen sok gazdasági és társa­dalompolitikai kérdést tettek fel az előadóknak. Elemezték a munkaerő- helyzetet, a munkafegyel­met, szóba hozták a tsz- ek háztáji állattartásának segítését, a mezőgazdasági termékeket feldolgozó te­vékenység folytatásának szükségességét, az olcsó, de jó minőségű áruk ter­melésének lehetőségeit. A tapasztalatokat összegez­ve a járási pártbizottság meg­állapította, hogy az ez évi politikai oktatás eredménye­sen zárult. A hallgatók tudása gyarapodott, szemléletük po­zitívan változott. A viták hozzásegítették őket a kül- és belpolitikai kérdések megérté­séhez. Fejlődött közgazdasági szemléletük, közösségi szel­lemük. F. O. P E S T MEGYEI H.í R 1 XII. ÉVFOLYAM. 165. SZÄM 1970. JŰLIUS 16., CSÜTÖRTÖK SVapsrzndon. Maglód nagyközség tanácsa Ülést tartott hétfőn délelőtt a Monori Járási Tanács. Az ülés egyik napirendi pontja­ként tárgyalták a Maglódi Nagyközségi Tanács államha­talmi tevékenységét. A jelen­tés az 1969. január 1-től 1970. május 30-ig terjedő időszakot vizsgálta és rögzítette. A nagyközségi tanács mun­káját a község helyzete, jel­lege határozza mag. Maglód Budapest határától mindössze 2 kilométerre van, 6461 lakó­jából 2500-an járnak a fővá­rosba dolgozni. A tömeges be­járás megváltoztatja az. em­berek igényeit — „fővárosi" igények alakulna?,c ki, azon­ban az élet itt — egyelőre — falusi lehetőségekhez igazod­hat. Nincs helyi autóbuszjárat — a bejáró dolgozók egy ré­sze három kilométerről jár az állomásra ... Ez csupán egyet­len — nem is a legfontosabb — probléma. A Maglódi Nagyközségi Ta­nácsnak megfelelően kell „át­fognia” a gazdasági, kulturá­lis, egészségügyi és szociális irányítást. Hogyan történt ez eddig? A jelentés nem a leg­tökéletesebb megoldásról be­szél. A községi tanács 1969. január 1-től 1970. május 30-ig kilenc esetben ülésezett. Az üléseken résztvevő ta­nácstagok száma alacsony, átlagosan minden tanács­ülésről 17-en hiányoztak. Közömbösség ez? Igen, hiszen egy-egy fontos dologról egyál­talán nem értesülnek, nincse­nek tájékoztatva. Pedig a ta­nács elé kerülő beszámolók, előterjesztéseik egészséges, al­kotó vitával járnak. A köz­ség fejlődését, művelődését, egészségügyi helyzetét, köz- biztonságát érintő kérdések­nél 10—18 hozzászóló van, s Maglód fejlődésié érdekében olyan javaslatok is születnek, amelyek nemcsak célt mutat­nak, de megoldási módokat is. Például: a fejlesztési alap PILISI VÁSÁR, 1970 Autók, lovas kocsik, sátrak, emberek. Nyüzsgés, trombita­harsogás, malacvisítás, tehén­bőgés fogadja a vásárba érke­zőket Pilisen. — Megérkeztek a díjnyertes seprűk! Seprűt vegyenek! — kiáltja egy rekedtes férfihang. — Ideadja nyolcért ezt a jó­szágot? Ha nem, máshol ve­szek, úgyis silány egy portéka ez... — magyaráz egy jól megtermett asszonyság. ANTENNA FORMATERV Papagájok. Kiváncsi gyer­meksereg bámészkodik körü­löttük. Színek versenyeznek a bazáros sátrakban. Amott giccses falvédők: „Piros rózsák beszélgetnek”... — Igenis, veszik a falvédő­met. Nem kell? Hát akkor tessék, itt egy modern trikó, „The Beatles, Rolling Stones”, ez kell maguknak, vigyék! Ínycsiklandó illatok, borozó, söröző emberek — az ÁFÉSZ 4-es számú pavilonja körül. A közelben terebélyes cigány­asszony ül a földön, fakanalat és teknöket árul. Mellette egy fél korsó sör, amit ebben a pillanatban dönt fel egy ma- szatos képű fiúcska. Az asz- szonyság bámulatos gyorsaság­gal ugrik fel, szitkozódik. Egy ember visító malacot visz a hátán. És van még a vásárban gombostű, szamár, ülőpárna, égetett cukor, nyak­láncok, gyűrűk, bútorok, ko­sarak, kalapok, kötelek és még ki tudja, mi minden, ami gaz­dára talál. Egy őszhajú bácsi a kánikulában a télre gondol: bekecset vásárol, 800 forintért. — Fakanalat tessék! Vegye­nek a kedvesüknek mézeska­lács szívet! — hallom az aján­latokat, amint kifele igyek­szem az emberáradatból. Áru — alku — pénz: a vá­sár. Valamivel kisebb, mint a lipcsei, de nekem így is na­gyon tetszett. Pilisi vásár volt, 1970. júliusában. (marosvölgyi) MAI MŰSOR MOZIK Gomba: A kis potyautas. Nyár­egyháza: Bábu I—II. Űri: ö, az a csodálatos háború. Vecsés: Törté­nelmi magánügyek. felhasználásánál olyan ja­vaslatok születtek, amelyek­nek alapján a módosításokat úgy hajtották végre, hogy a lakosság legszükségesebb igé­nyeit kielégítsék. Űj körzeti orvosi rende­lőt, lakást építettek — 6C0 ezer forintos költség­gel —, 210 ezer forintot • terveztek a közvilágítási lámpák számának növe­lésére. A jelenlegi 17 kilométernyi betonjárda kevés — 300 ezer forintot szavaztak meg, újabb. hat kilométer járda megépíté­sére. Ismerve a lakosság igé­nyeit, két korszerű autóbusz- váró felépítését is betervez­ték, építését a Vasipari Vál­lalat társadalmi munkában végezte el. A többi kisebb- nagyobb feladat mellett, még ebben az évben befejezik a község teljes villamosítását is. A községi tanács mellett két állandó bizottság működik. Mivel minden szakágnak külön állandó bizottsága van — a munka szétapró­zódott. A jövőben csök­kenteni kell ezeknek a bizottságoknak a számát, s így a meglevők, össze­vontan, tartalmasabb föl­adatokkal tudnak foglal­kozni, elkerülve a forma­litást. A beszámoló összegezése: a nagyközségi tanács képes az előtte álló feladatok — nem kis feladatok! — megvalósítá­sára. Mivel saját erőforrásai­ból mindent nem bír megol­dani, szükséges, hogy a fel­sőbb szervek nagyobb és cél­szerűbb támogatással segít­sék ,a fejlődés meggyorsított ütemét. (k. zs.) Az ifjúság helyzetéről tárgyalnak ma délután 1 óra­kor kezdődő vb-ülésen Vasa­don. A SZ9M Hírlapban olvastuk Ha el is múltak már ha­zánk felszabadulási ünnep­ségsorozatai, a téma azért még aktuális maradt. A min­dennapok prózaibb forgatagá­ban ugyanúgy megállhatunk egy percre a 25 év előtti ese­ményeknél, emlékeknél. Egy nemrég napvilágot látott, mo­nori vonatkozású cikkre let­tem figyelmes a SZ1M Hírlap­ban (Szerszámgép Ipari Mű­vek dolgozóinak lapja). Mo­nori Dezső: Árnyékos embe­rek című kisregényének XVIII. részletét olvastam, melynek cselekménye a jelek szerint a felszabadulás előes­téjén játszódik. A szereplők már a „frontszínpad” ágyú- dörej-gépfegyver koncertjét hallgatják, a finálét, mégis vannak, akik nem bírják to­vább — és elfutnak. íme, egy szemelvény az ol­vasott részletből: „Monoron már kevesen hitték, hogy az oroszokat meg tudják állítani előnyomulásukban. Az ágyúk hangját már hallották, és ha mégis akadt valaki, aki bí­zott a németek győzelmében, az a csodafegyver meséjében hitt. Ezek száma sohase volt valami nagyon népes a köz­ségben. A menekülők özön­löttek a főváros felé, ahonnan aztán tovább sodródtak. A rémhírek megelőzték a szov­jet csapatokat, és akik féltek, menekültek, hogy megnyug­tassák magukat. De éppen a mennyugvással volt baj. Leg­többje akkor döbbent rá, hogy miérUis indult el, amikor már késő volt. A rádió meg az új­ságok naponta közölték a ki­agyalt rémtörténeteket, és mivel az emberek hiszéke­nyek, hát követték a „)'■ taná­csot”. (baky) A járási NEB II. félévi munkatervéből Vadásztársaságok, AFÉSZ-ek, gépjárműalkatrészek vizsgálata A közelmúltban elkészült a járási népi ellenőrzési bizott­ság idei második féléves mun­katerve. A munkaterv részben központi, megyei, részben pe­dig járási feladatokat tartal­maz. A terv szerint július-augusz­tusban a kiskereskedelmi vál­lalatok belső ellenőrzését vizs­gálják, s elsősorban arra lesz­nek figyelemmel a népi ellen­őrök, mennyiben védik, meg a társadalmi tulajdont, és mi­lyen a fogyasztók érdekvédel­me. Szeptemberben kerül sor a Monori Járási Sportszövetség tevékenységének célvizsgála­tára. Egy korábbi vizsgálat ta­pasztalatait veszik figyelembe: ésszerűen használják-e fel a bevételeket, betartják-e a sür­gősségi sorrendet, a bizonyla­ti és okmányfegyelmet. A megyei ütemterv szerint még augusztusban megvizsgál­ják a monori járás területén is a lakosság kenyérellátását, a sütőipari vállalatok működé­sét. Érdemes volt-e új sütő­üzemeket létrehozni, a régi kis üzemeket visszaállítani? A té­mával a Pest megyei Tanács végrehajtó bizottsága október­ben foglalkozik, s a monori já­rás népi ellenőreinek jelentése is helyt kap az ülés napirend­jén. A járási NEB-hez több olyan jelzés érkezett, hogy a tsz-ek által megszüntetett — korláto­zás alá eső — segédüzemága­kat átveszik az AFÉSZ-ek, s ez nem minden esetben hasz­nos a társadalom számára. A szeptemberi népi ellenőrzési vizsgálat erre szeretné felhív­ni az illetékes szervek figyel­mét. Rendszeresen visszatérő gond a teher- és személygépkocsik pótalkatrészeinek hiánya. A helyzet az elmúlt évekhez ké­pest romlott. Sok autóbusz is ezért esik ki a forgalomból. A központi ütemterv szerinti já­rási vizsgálat célja annak megállapítása, mi akadályozza a hazai gyártású és importból beszerzett járművek alkatré­szeinek folyamatos és a szük­ségletnek megfelelő szállítását a javítóműhelyekbe. A vizsgá­latra októberben kerül sor. Novemberben megvizsgálják a járásban székelő vadásztár­saságok gazdálkodását. Ho­gyan hasznosítják a kezelésük­ben levő területeket, megfele­lő melléktevékenységet foly­tatnak-e. Biztosítják-e a társa­dalmi tulajdon védelmét? A járás népi ellenőrei jelen­leg a megyei és járási tanács kereskedelmi osztályával kö­zösen tájékozódó utóvizsgála­tot végeznek a zöldség-gyü­mölcs ellátással kapcsolatban. (f. o.) S Hüü L) n-m ( ] s-na P jü-a íüüs I üiüi VJ ü::s l\ c::o Spartakiádsikerek Dunakeszin Két első helyet szereztek járásunk sportolói Vasárnap a Dunakeszi Vas­utas Sporttelepen bonyolítot­ták le a megyei spartakiád döntőt. A rekkenő hőségben jól szerepeltek a monori já­rás sportolói. Az atlétikai ver­senyen Domokos László, a monori József Attila gimná­zium tanulója aranyérmet szerzett, az 1500 méteres sík­futásban, négyszáz méteren pedig második lett. A gyömrői kézilabdázó lányok szereplé­sét nem kísérte sok s'ker. Mindkét ellenfelüktől egy gól­lal kikaptak, ezzel harmadi­kak lettek. Annál szebb eredményt ért el a monori örepfiúk kispályás labdarúgó-csapata. Egy győ­zelmet és egy döntetlent sze­rezték meg, ezzel az első he­lyen végeztek. A monori-erdei ifik negye­dikek lettek. Gér Július 29-én kelnek útra a TÖVÁLL Sportegyesület sportküldöttségének tagjai, hogy viszonozzák a német vendégek látogatását. Spartacusék Gyomron Az idén ismét Gyomron tá­boroznak a Spartacus sport­iskola növendékei. Főhadiszál­lásuk az idén a Ságvári End­re úttörőház, ahol remélhető­leg jól érzik majd magukat a gyerekek. A monori öregfiúk A futballt szerető memó­riák még emlékeznek a nevükre: Bajkai, K. Nagy, Godina, László, Krenács, Kéri és még folytathatnánk a sort. A monori öregfiú­kat azelőtt a megye leg­jobb futballistái között em­legették. K. Nagy Jancsi — a megye futballpályáin elő­ször — ért el gólt Gödöl­lőn, szögletrúgásböl, érintés nélkül. Az egykori aktív, lelkes játékosok mosit is szívesen játszanak. Számos mérkő­zés után szombaton Vecsé­sen, az ottani öregfiúk ellen játszottak visszavágó mér­kőzést. Másnap Duna­keszin álltak helyt, arany­érmet szereztek a megyei spartakiádon. A pályán kánikulai hő­ség uralkodott. Az öregfiú­kat ez sem zavarta, egy győzelemmel és egy döntet­lennel, három ponitot sze­rezve, az első helyen vé­geztek. A győzelmükről és a vasárnapi aranyérmükről még sokáig fognak be­szélni a monoriak. Mi is csak gratulálni tudunk ne­kik. És még valamit: az „öregektől” min mit tanul­ni! Jó lenne, ha ezt a fia­tal monori futballisták sem felejtenék el. Elődjeik példaként állhatnak lelke­sedésben, küzdeni tudás­ban és sportszeretetben a mai futball-generáció előtt. (gér) k

Next

/
Thumbnails
Contents