Pest Megyi Hírlap, 1970. július (14. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-16 / 165. szám

Seg'te kisiparosok Négy házat építenek Az árvízkárosultak megsegí­tésére siettek a ceglédi kisipa­rosok is: 556 ezer forintról szóló csekket adtak fel a mi­nap az egyik Szabolcs-Szatmár megyei község árvízkárt szen­vedett lakóinak. Rövidesen út­nak indul az a négytagú ceg­lédi kisiparos csoport is. amely négy családi ház felépítését vállalta. Kelnek a fácánok Ezer kottás, háromezer csibe A nyársapáti Aranyhomok Tsz fácános telepe már orszá­gos hírre tett szert. A tojó törzsfácánok szorgalmasan toj­nak, s közel ezer kotlóstyúk kelteti a tojásokat. Eddig több mint háromezer kis fácán kelt ki és nevelődik a telepen. A felnevelt fácánokat részben eladják, részben kiengedik a tsz vadászterületére, s levadá­szásukra vendégvadászokat hívnak. A fácántelep készülő­dik a jövő évben hazánkban tartandó vadászati világkiállí­tásra. PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XIV. ÉVFOLYAM, 165. SZÄM 1970. JÚLIUS 16., CSÜTÖRTÖK MINDENKINEK ELŐNYŐS Létrehozták az orvosi hálózatot Rendelés a isz-ben — Javul a betegellátás A következetes szervező- és előkészítő munka eredménye­ként városunkban is kialakult az üzemorvosi hálózat. A vá­rosi tanács egészségügyi osz­tályának vezetőjétől, dr. Bo- gye Gábor főorvostól kaptunk tájékoztatást. Az osztályvezető főorvos el­mondotta, hogy akkora üzem nincs Cegléden, amely napi BESZE IMRE Köszönet Naponta egy falu, óránként egy tanya, hetenként tízezer rongyos ember szabadult. Csupa számadat, statisztika. De hol tartják kartonon a névtelen szavak névtelen lövések névtelen elkövetőit? Hol hajtsunk fejet azok előtt, kik nem nevet: hitet adtak; velőt és csontot hasító hitetlenségben? nyolcórás beosztásban tudna orvost foglalkoztatni. Szeptembertől főfoglalko­zású üzemorvosi állást fognak betölteni egy most végzett fiatal orvos­sal. Az ő feladata ellátni az UTGÉP, a Május 1. Ruhagyár dolgozóit és részben a ktsz-ek tagjait. Ha az ÉVIG tudna rendelő-, váró- és fektetőhelyiséget ad­ni, legalább olyat, mint a ru­hagyár, vagy az UTGÉP, napi két-három órás rendelési idő­re tudnának orvost küldeni. Részfoglalkozásban működik orvos a szesziparnál és a ke­reskedelmi hálózatban. A kö­zelmúltban szervezték át az 1-es körzeti orvosi állást üze­mi körzeti orvosivá. Ezentúl a Vörös Csillag Tsz központjában rendes rendelési idővel fogadja a betegeket az orvos. Hasonlóan alakul a 11-es kör­zetben is a betegellátás. Ez a Magyar—Szovjet Barátság Tsz területére esik. A Lenin Tsz és a Tangazdaság kecskésesár dai üzemegységében dolgozók szintén körzeti üzemorvoshoz fordulhatnak. A Talajjavító Vállalat Pesti úti központjában is fog mű­ködni üzemorvos. A vállalatoknak, tsz-ek- nek érdemes támogatni — még szerény anyagi esz­közökkel is — ezt a meg­oldást, mert számukra is előnyös. Arról nem beszélve, hogy a dolgozók gyorsabban, keve­sebb utánjárással fordulhat­nak orvoshoz. Az sem lényeg­telen, hogy ezzel a lakóhely szerint illetékes körzeti orvo­sok rendelőjében kisebb lesz a forgalom. (t.) ELÉG EGY ÉLETRE Handle helyett begyűjtő Szüret tájon a stafirungtollat keresik A bonyi krónika UJ VILÁG TSZ Learatták az árpát Csak ékszíj kellene Ezekben a napokban A bony határa kombájnok, bálázók, terményt szállító gépkocsik és vontatók zajától hangos. A kedvezőtlen időjárás miatt az aratási munkák is késtek. Ez nagy feladatot ró valameny- nyi termelőszövetkezetre. Az Üj Világ Termelőszövet­kezetben egy héttel ezelőtt kezdték meg a betakarítást. — Más években ilyenkor már a búzaaratás közepén jártunk, s most még csak az árpaaratással végeztünk — mondja Mihály József, a ter­melőszövetkezet főmezőgaz­dásza. — Nehéz körülmények között, 181 hold árpát arattunk le. A sok és kiadós esőzés miatt ázott, süppedős volt a talaj, a korábbi szélviharok megdöntötték a gabonát. En­nek ellenére, a termés nem rossz. A búza jóval szebb, mint az árpa, tizenöt mázsás termásit várunk. — A termelőszövetkezetnél az aratás minden feltétele biztosított. Teljesen gépesítet­tük a betakarítást, a kombáj­nok, bálázók jó állapotban vannak. Alkatrészhiány sincs, egyedül a szalmabálázó kido­bószerkezetéhez szükséges ékszíjból nincs tartalék, és nem is kapunk. — A termény szárítására eddig nem volt szükség, de ha kell, megfelelő szárító beren­dezés áll rendelkezésünkre. A tsz a hónap végére szeretné az aratást befejezni. Arat a kombájn. Irta és fényképezte: Gyuráki A gépkocsivezető egy napja S» P ■ O ■ R ■ T VÍZILABDA Két mérkőzés: négy bajnoki pont Budapest Ifjúsági Bajnok­ság. Ceglédi VSE—Budapesti SE: 3.0 (0:0, 0:0, 2:0, 1:0). Cegléd: Fekete, Beck I., Nyíri, Papp, Kelemen, Ung- váro, Komáromi, Hegedűs. Góllövők: Kelemen 2, Ungvári 1. Szoros mérkőzésen meg­érdemelten nyert a Vasutas csapat. Jó: Nyiri, Kelemen. CVSE—CSMSK: 8:3, (1:0, 2:1, 3:1, 2:1). Cegléd: Fekete, Beck I., Nyi­ri, Papp, Kelemen, Ungvári, Komáromi. Csere: Hegedűs, Kockás, Túri. A Német Demokratikus Köztársaságban az elmúlt na­pokban juniorversenyt rendez­tek, ahol német, jugoszláv és magyar fiatalok, köztük Sápi Ferenc is szőnyegre lépett. A ceglédi sportoló a junior magyar bajnokság megnyeré­se után került be a válogatott­ba — kötöttfogásban. Súly­csoportjában (48 kg-ban) né­gyen indultak, Sápi mindenki­vel birkózott, s mindhárom el­lenfelét legyőzte, így biztosan szerezte meg az első helyet. Teljesítményének értékét nö­veli, hogy a válogatott vezetői­nek pontozása alapján ő érte el a legtöbb pontot a magya­rok között. Sápi Ferenc 1952-ben Ceg­léden született, 1964-ben Fá­bián Pál edző. irányításával kezdett birkózni. Az általános iskola elvégzése után járműla- katos-tanuló lett. Ebben az évben szabadult fel, jelenleg a Góllövők: Ungvári (6), Kele­men (2). Kitűnően játszottak a ceglé­di fiatalok. Ez a csapat egyre jobban összekovácsólódik, s ha együtt marad, méltó folytató­ja lehet a régi nagy ceglédi csapatnak. Fekete ragyogóan védett, ha szorgalmasabb lenne, kiemel­kedő tudású kapuvédővé vál­hatna. A két gólzsák Ungvári és Kelemen, mint eddig minden mérkőzésen, most is lőttek gólt. A csapat minden tagját dicséret illeti. A következő találkozó a Vasas Izzó ellen lesz. zó ja. Sápi tehetsége nagy szorga­lommal és akaraterővel páro­sult, évről évre jobb eredmé­nyeket ért el, s birkózása is színesebbé, jobbá vált. Jelen­tősebb eredményei 1970-ben következtek be: első hely a magyar ifjúsági, a magyar ju­nior nemzetközi bajnokságon. Ez az év még nagy feladatokat tartogat a fiatal sportolónak: szombaton a magyar ifjúsági válogatott tagjaként Romá­niában szerepel, majd augusz­tusban Malmöben az ifjúsági EB-n lép szőnyegre. A ceglédi fiú itt az első három között szeretne végezni. A CVSE kitűnő edzőinek irányítása mellett Sápi még rengeteget fejlődhet, s a mün­cheni 1972-es olimpia nincs is olyan messze és soká... Eddig a tehetség, a szorgalom és a szerénység jellemezte. Remél­Jó pár évtizede is van an­nak, amikor a városok utcáin megjelentek a jó torkú hand- lék, akik a „legmagasabb napi áron” mindenféle lim-lom megvételére kínálkoztak. Ócs­ka ruhát, cipőt, kimustrált ha­gyatékot, bútort és ki tudná már felsorolni, mi mindent raktak szekerükre, taligájuk­ra. Köztük volt a jó vásárt ígérő „tollas” is, aki lúdtolltól a tyúktollig mindent megvá­sárolt, ha alkalom kínálko­zott. Napjainkban már ez a tollvásár is rendezettebb körülmények között folyik. Cegléden ba­romfipiaccal szemben van a város és a járás egyetlen toll- és bőrbegyűjtő helye. Vezetője Farkas János, aki 35 éve dolgozik ebben a szakmában. Egyetlen pillantással meg tud­ja állapítani, hány százalékos a toll pehelytartalma. Arra hetőleg sok öröme lesz még a szurkolóknak Sápi Ferenc pá­lyafutásában. (—reán) sem kell sok idő, hogy meg­mondja: zsíros-e a toll, öreg-e, fiatal-e? Ránézésre megmondja a lenyúzott bőr értékét. Egyet­len bevágás sem kerüli el a figyelmét, még a rejtett hibá­kat is — az eladó nagy cso­dálkozására — azonnal fel­fedezi. Az üzletben — annak elle­nére, hogy még alig kezdő­dött el a toliszezon — magas tolikupacokat látunk. Van köztük szép fehér, van sár­gás színű, és tarka toll. Má­justól szeptemberig tart a bőrök felvásárlási szezonja. Eddig 630 mázsa gyapjút vá­sárolt fel a bolt. Egy-két bir­kabőr is árválkodik az egyik sarokban. Szüret idején ezek­ből valóságos hegyek tornyo­sulnak a raktárban. A modern háztartásokban — legalább is úgy véljük — nem divat már a puffosra tö­mött dunna. Farkas János viszont nem így vélekedik. — Különösen nagy a for­galom ősszel. Ilyenkor keresik a „stafírung”-tollat. Nem rit­ka, amikor két nagy dunnára és hat párnára valót vásárol egy-egy család a fiataloknak. A forgalomról ítélve nem ment ki a divatból a toliágynemű. Természetesen, csak új tollat adunk el, a használt toll árusítása — egészségügyi okok miatt — tilos. Csak mosott és fertőtle­nített tollat lehet értékesí­teni Nem.olcsó dolog, ha a szülő a hagyományok szerint akarja kiházasítani a lányát. A libatoll kilója 140 forint, a tiszta pehelyé 235 forint. Viszont elég egy életre... (csat—) Ady-emlékkiállítás Vasárnap délelőtt Ady-em­lékkiállítás nyílt az abonyi fa­lumúzeumban. Megnyitót Mo­csári József tanár mondott. A községi könyvtár és a Múzeu­mi Ismeretterjesztő Központ közös rendezésében létrehozott kiállítást hétköznap 9-től 13 óráig, vasárnap egész nap megtekinthetik a látogatók. NEVE: Kelemen János. Lakhelye: Abony. Munkahe­lye: AKÖV 1/11. abonyi ki- rendeltsége. Csendes, halk szavú fiatalember. Két éve vezet kocsit. Ezen a napon hajnali ket­tőkor kezdte á munkát. Hat­van mázsa zöldbabbal ment Pestre, a Nagy vásártelepre, a MÉK-telepről. Párás, ködös volt a hajnal. Előző este esett az eső. Amikor kocsira szállt, átkozódott a nedves, csúszós út miatt. Óvatosan indult. Tekintetét mereven szegezte az úttestre, s néha egy diva­tos táncdalt fütyült. , Amikor a lakásához vezető mellékutcánál elhaladt, egy pillanatra a gyéren világí­tott utcába nézett, aztán újra a víztől csillogó utat figyelte. Szótlanul jött el hazulról,- csendesen öltözött. Igaz, a na­gyobbik gyerek, a kislány megmozdult, de nem ébredt fel. Most, ahogy az utcájuk­nál elhajtott, maga előtt látta mindkét gyermekét, ahogy aludtak. A féléves kisfiú ha­nyatt feküdt, két kezét gyen­gén ökölbeszorítva a feje mel­lett. A nagyobbik kicsit ol­dalt fordult, s ahogy az utcá­ról beszűrődő gyenge fénynél látta, a szája szélén a jóízű álomtól kicsordult nyál fehér­lett. A RAKÓDÓ, aki mellette ült a fülkében, csak a közsé­get elhagyva szólalt meg. Va­lami közömbös dolgot mon­dott, de ez nem volt érdekes. Fontos, hogy beszélt. Sze­reti, ha ül mellette valaki és beszél. Sőt, nagyobb távolsá­gú utakon kifejezetten kéri a rakodókat, hogy beszélje­nek hozzá. Nem álmosodik el olyan hamar. Kecskéscsárda után, ahol az út már szélesebb és jobb, ki­csit erősebben nyomta a gáz­pedált. Erre már bátrabban mert vezetni. Ceglédbercel alatt állj jelzőlámpa villant előtte a sötétben. A KPM köz­úti ellenőrei állították meg. A szokásos ellenőrzés: kér­ték a menetlevelet, a forgalmi engedélyt, a jogosítványt és szondáztak is. Minden rend­ben volt. Albertirsánál egy Moszkvics beleszaladt egy kivilágítatlan, fagerendákat szállító lovas kocsiba. A Moszkvics mind a I négy utasa meghalt. Megállt és megnézte. Pesten, az Ül­lői úton újabb karambolt lá­tott. Egy taxi három»' utasá­val a vasúti átjáró sorompó­jának rohant. Az eset annyi­ra friss volt, hogy a rendőr­ség sem érkezett még meg. Az ittas sofőrnek eltört a kar­ja, az egyik utasnak az arca sérült meg. A karambol miatt a soropót nem tudták fel­húzni, így kerülővel kellett továbbmenni. Fél ötkor ért a Nagy vásártelepre. Itt uta­sítást kapott, vigye a babot az Ecserire. Egy maszek vette át. MÍG LEPAKOLTAK a ko­csiról, megivott egy feketét és egy üveg Erdővéret. Napon­ta két-három kávét fogyaszt. Hűsítőből ilyenkor, nyáron, amikor kint 30, a vezetőfül­kében pedig 40—45 fokot mutat a hőmérő, több üveg­gel is. Így csinálja ezt a leg­több gépkocsivezető. Hét óra volt, amikor visszaindult. A Hősök terénél ismét karam­bolt látott. Egy motoros nem adott elsőbbséget a teher­autónak, s az elütötte, ö még sosem karambolozott. Igaz, egyszer Abonyban a Ceglédi úti kocsma előtt egy ittas em­ber majdnem a kocsija alá került. Jó reflexének köszön­hette az ember a szerencséjét. Hirtelen le tudott fékezni, de a kocsi keresztbe fordult az úton. Egyébként Pesten sze­ret a legjobban vezetni és Nagykőrösön fél. Ott sok a kerékpáros. De a biciklisektől mindenütt fél. Különösen, ha gyerek vagy idős ül a nyereg­ben. Azt tartja, a gyerekekre és az öregekre többnyire a gépkocsivezetők vigyáznak. Nem ismerik a KRESZ-t. Kilencre ért vissza Abony- ba. Üjabb fuvar várta. Eg­rest kellett szállítani Nagy­kőrösre. Szerencsésen meg­járta ezt az utat is. Dél el­múlt, mire visszaért. Rendbe- tette kocsiját, aztán hazament, a lakására. Otthon, már na­gyon várta a család. A gye­rekekkel játszott, közben az útról mesélt feleségének. Min­dig van mit elmondani. ALKONYATKOR a kertbe ment. Locsolt, kapálgatott és gyomlált. Amikor elkészült, megelégedéssel nézett végig a növényeken. Gyuráki Ferenc Beck Mihály BIRKÓZÓ REMÉNYSÉGÜNK, SÁPI FERENC az NDK nemzetközi versenyének győztese MÁV Fűtőházfőnökség dolgo­1 1 é

Next

/
Thumbnails
Contents