Pest Megyi Hírlap, 1970. július (14. évfolyam, 152-178. szám)
1970-07-16 / 165. szám
8 ?X^írfflP 1970. JŰLIUS 16., CSÜTÖRTÖK Minivizor — kölcsönbe A meleg beköszöntésével a Belkereskedelmi Kölcsönző Vállalatnál is megélénkült a forgalom. Sokan ugyanis csak a nyári szezoncikkek kölcsönzésekor fordulnak boltjaikhoz, hiszen a körülbelül 200 féle bérelhető használati tárgy jó része nyári cikk. A Balaton partján a vállalatnak 30 boltja van, ahol kölcsönöznek sátrat, gumimatracot, rádiót, pilleágyat, kerékpárt stb. Sátorból nőtt a kereslet, ezért vásároltak 320 két- és négyszemélyes, modern hálófülkés sátrat. A kölcsönzőnek — csak a Balatonnál — 5000 gumimatraca van, s most szereznek be ezer vadonatújat. A nyaralók részére megkezdték a minivizor tv-készü- lék kölcsönzését, egyelőre kis tételben (30 készülékkel). Bérbe adják két hétre, egy hónapra vagy az egész nyári szezonra is. Később esetleg kórházban fekvő betegek részére (járványkórházak kivételével) is kölcsönöz majd kis tv-t. Most vásárolt a kölcsönző 1600 hűtőgépet, ezek nagy részét a vidéki boltok kapták. Ebben és a jövő hónapban még 450 hűtőszekrényt szereznek be, szeptemberben újabb ezerrel bővítik a készletet, amelyre már ejfogadnak előjegyzéseket. Vonatellenőrzés délutántól reggelig Szeszgőzös szerelvények Rongálok és részegek Tragédia az állomáson Tizenkét órás, délutántól reggelig tartó nagyszabású vonatellenőrzési akciót tartott a minap több Pest megyei járásban a rendőrség. A Nyugati és a Keleti pályudvarról a megyei főkapitányság nyomozói és egyenruhás rendőrök indultak el a zsúfolt szerelvényeken. Ugyanekkor a járási kapitányságok munkatársai, önkéntes rendőrök, munkásőrök, pénzügyőrök tartottak ellenőrzést az állomásokon. Az akció fő célja a vasúti rongálások megelőzése volt. A vonatok berendezéseinek vandál pusztítása ugyanis nem ritka jelenség: az oktalanul rombolók okozta károk százezer forintokban mérhetők. Vasutasok és rendőrök időszerű gondja ez, amelyet csak a szigorúbb ellenőrzéssel és büntetéssel lehet és kell megszüntetni. Ingadozó ingázók A megyei főkapitányság nyomozóinak társaságában végijárva a nagykátai és ceglédi vasútvonalat, bőven volt alkalmunk kedvezőtlen tapaszSörözésseí kezdték A vád: emberölés kísérlete Húsvét hétfőjén a két jó barát, Horváth Károly és K. Mihály, a gödöllői Agrártudományi Egyetem tangazdaságának sertésgondozói, a helyi bisztróba mentek sörözni. Futotta a pénzükből, hiszen Horváth 21 éves fejjel 2000 forintot, K. Mihály pedig 17 évesen 2500 forintot-, keresett havonta. A bisztróban megivott ital azonban kevésnek bizonyult. Átballagtak a Halász- csárdába. Csatlakozott hozzájuk egy szabadságát töltő katona is. Jól szórakoztak, aztán hazafelé vették útjukat. A főtér környékén két katonát pillantottak meg, lányokkal az oldalukon. Szamtelenkedni kezdtek a békésen sétálókkal, mire az egyik katona feldühödött és rákiáltott Horváthék- ra: — öcsikék, szánjatok le a lányokról, mert betöröm a fejeteket. — Szeretném azt látni — hősködött Horváth. A szóváltást tett követte, a két katona lecsatolta derékszíját, és jól helybenhagyta a billegő legényeket, akik sebeiket ápolva bosszút forraltak. Tovább indultak, hogy megkeressék bántalmazóikat. Egy őrvezetőre bukkantak. — Megölöm! — kiáltott K. Mihály. Nekiugrott a fiúnak, és pofonvágta. Ügy gondolta, katona-katona: egyre megy. Akkor csodálkozott el, amikor pofonját visszakapta, s a falnak bukfencezett. Az őrvezető pedig nyugodtan továbbindult az állomás felé. Mérgüket már nem tudták kin kitölteni, a velük sétáló sza- badságos honvédet kezdték el ütlegelni. Az békés természetű lévén, inkább elszaladt. Ez sem volt azonban elég a két „erős legénynek”. Egy építkezésen óriási pallókat ragadtak kezükbe, s a legközelebbi egyenruhásnak, történetesen Rákó Józsefnek ugrottak. Kétszer fejbevágták, majd a már földön fekvő fiút rúgdosták, ütlegelték. Elinalt társuk azonban ekkorra már segítséget hozott, ők fogták le a dühöngő sertésgondozókat. A Pest megyei Bíróság dr. Korpássy Gyula tanácsa július 21-én tárgyalja ügyüket. Az ügyész emberölés kísérlete és garázdaság miatt emelt vádat ellenük. M. K. A. TŰZ ÜTÖTT KI München nevezetes „Hofbraeuhaus” nevű sörözőjében. Az ismeretlen okok miatt keletkezett tűzvész legalább félmillió márka kárt okozott. A Hofbraeuhaus, ahol a bajorok már nemzedékek óta óriási kriglikben fogyasztották a sört, kétségtelenül München egyik nevezetessége. Itt kíséreltek meg 1939-ben merényletet Hitler ellen. ß OSTABONTÁS Jól bevásároltam Jól bevásároltam a 6,50-es ragasztóval. Célszerűbb lett volna foto- sarkot vennem három forintért, amiből 25 képet tudok albumba ragasztani, vagy vehettem volna háztartási keményítőt, de nem volt. Viszont a „Mülpick-féle halenyv mindent ragaszt”, s ez volt, hát vettem belőle. — Fémtubusos van, megfelel? — kérdezte az eladó. Ebből valami baljós kicsengést éreztem, ami később beigazolódott. de hát... jöjjön a Mül- pick. Hazaérve előszedtem az albumot és egy nagy halom fényképet. Ezek után le akartam csavarni a fémtubus kupakját. Nem és nem sikerült. Most már azonban mindenképpen ragasztani akartam. Fogtam egy tűt, és a tubus oldalát kiszúrtam. Az ötlet jó volt. Jött a ragasztó, sőt majdnem mind. Aztán úgy-ahogy beragasztottam tíz képet meg az album lapjait és a két öklömet oldalszakállig. Végül kimentem, eldobtam az üressé vált tubust, hogy ne is lássam, hova esik. De én ragasztani akartam. Valaki a lisztből készült csirizt ajánlotta. Kértem a feleségemtől. Megkérdezte: — Négy hatvanas van, megfelel? Azonnal meggondoltam. Féltem, hogy megint „jól bevásárolok”. Gyuricza Mihály Szigetszentmiklós tálatokat szerezni. Sajnos, egyik sem egyedi eset... Utunkat a monori vasútállomáson kezdtük, ahol a vonatra várók nem csekély része a közeli kocsmában ütötte el ivászattal a várakozás idejét. Pálinkától és bortól „illatozó” utasok ődöngtek az állomás környékén, s mire befutott a szerelvény, egy illuminált társaságban elcsattant az első pofon is ... Néhány ingadozó ingázó aztán felszállt a vonatra, ahol első útjuk a büféhez vezetett ... Gyömrő és Sülysáp állomásain utasokkal tömött vonatokból szálltak le a Pest felől érkezők. Egy-egy rikító öltö- zékű, hangoskodó fiatalember produkálta magát csak a szerelvényeken, az állomáson egyébként rend volt. Nagyká- tán este fél tízkor türelmetlen utasok toporogtak egy MÁ- VAUT-autóbusz előtt. A busz kuplunghiba miatt nem indult — a kései hazajárók jogos bosszankodására. Néhány részeg ember azonban üvöltözéssel és az ajtó rugdalásával adott ennek hangot — természetesen csak a rendőrök megjelenéséig ... A sietség ára Este 10 órakor Cegléden szomorú tartalmú jelentést kopogott le az írógép a vasúti őrsön. Nem sokkal érkezésünk előtt az állomáson baleset történt: o meggondolatlan sietés újra tragédiát okozott. A 38 éves Hajnal Andor összetévesztett két vonatot, azt hitte, hogy az ő szerelvénye robog ki éppen az állomásról, s utánaszaladt. Megpróbált felugrani a peronra. Elvétette, lezuhant, a vagonok kerekei mindkét lábát szétroncsolták... A rendőrök gyors elsősegély- nyújtása után rohammentő szállította kórházba. A vonatok egymást követték a késő esti órákban is. A percnyi megállást kihasználva, sokan futottak a resti felé, majd az utolsó pillanatokban ugrottak fel a lépcsőkre. A sötétben nem látták a sínek mellett még pirosló vérfoltokat... A rendőröknek hajnalig akadt még dolguk. Verekedő, korsót törő részeget, igazolvány nélkül utazót állítottak elő az őrsre. Közben megérkezett egy taxisofőr: utasa Pestről fuvaroztatta magát idáig. A fuvardíj: 587 forint. Az utasnak azonban nem volt pénze... Az állomás távoli pontján, a sínek mellett részeg emberre bukkantak. Az illető azt hitte, a Nyugati pályaudvaron van éppen, egyébként Tatabánya- Alsóra akart utazni... A reggeli órákban a Budapest felé induló — enyhe bor- szagú szelevényeken ismét megjelentek a nyomozók és az egyenruhás rendőrök. A vonat-ellenőrzési akció véget ért. Sajnos, ismét nem eseménytelenül. — Szitnyai — Jövőre nem jár a kenyérgabona után adókedvezmény A Magyar Közlöny szerdai számában megjelent kormányhatározat 1971. június 1-vel eltörölte az állam részére értékesített kenyérgabona után jóié adókedvezményt. A kenyérgabona után mázsánként 30 forintnyi adókedvezményt élveznek a mezőgazdasági nagyüzemek. KorábLyukkártyás hímzés A Váci Kötöttárugyárban automata gépek végzik a hímzést. Az okos masinákat kezelőjük csak ellenőrzi. A lyukszalagon programozott műveleteket egyedül végzi. Szakemberek szerint sokkal fiilomabb hímzésre képes, mint bármely hímzőnő. ’«•> ■ VPtm ■Salzburgban: Járóka 600 magyar muzsikus — öt kontinensen öt kontinens szállodáiban, éttermeiben, szórakozóhelyein esténként több mint 600 magyar muzsikus húzza a nótát — közölték a szórakoztató zenei központ illetékes vezetői. A portugál Varzin-itótól Singa- pore-on át New Yorkig évről évre keresettebb „exportcikké” válik a magyar népi zenekarok művészete. PélKi fizeti a reggelit? Az érvényben levő rendelkezések lehetővé teszik, hogy a szállodák — a piaci helyzettől függően — a szobákat reggeliszolgáltatással együtt adják ki. A kötelező szolgáltatással kapcsolatban sok vállalatnál, intézménynél felmerült: ki fizesse a reggeli árát, illetve abból mennyi hárítható át a kiküldött dolgozóra. A Belkereskedelmi Minisztérium most megjelent közleménye egyértelműen választ ad a kérdésre. Amennyiben a kiküldetésben levő dolgozó olyan szállodában kapott szobát, ahol kötelező szolgáltatások vannak, részére a számlán tételesen fel kell tüntetni a szolgáltatásokat. Ilyen esetben a kiküldött dolgozó napidíját — a reggeli értékétől függetlenül — élelmezési ellátmány címén 20 százalékkal csökkenteni kell. Lehet befőzni. Van elég üveg, celofán, szalicil A korábbi éveknél némileg későbben, de má” a piacon vannak — illetve fajtájuktól függően — most érnek be a télire való főzelék- és gyümölcsfélék. Bár a konzervel- látás fejlődésével csökken a házi befőzés, a kereskedelem gondot fordít az ehhez szükséges cikkekre, segédanyagokra. Cukor, a romlást gátló szalicil, s a különféle fűszerek az igények szerint kaphatók. Babos, konzerves, uborkás üvegekből — azonkívül, ami már az üzletekben van — mintegy 6—8 milliót tárol az Amfora ÜVÉRT Vállalat, s így bőséges az utánpótlás is. Hosszú évek óta először elegendőnek ígérkezik a drágább, de „üzembiztosabb” külföldi — ezúttal olasz — patent befőttes üveg. Az üvegek lezárásához egyebek között 300 tonna pergamen, 11 millió tasak celofán, 7 millió tasak gumigyűrű áll a háziasszonyok rendelkezésére. Nem kell már kézzel ráírni az üvegekre a befőtt „adatait”, erre a célra 200 000 ív színes címkét hoz forgalomba a kereskedelem.* dóul hagyományos már, hogy a Helsinki Hotel Törni (to- ronyszálló) ‘magyar termében egész évben magyar muzsikusok — jelenleg Balogh Dezső és zenekara — szórakoztatják esténként a vendégeket. Párizs világihírű éttermében, a Maximban március óta Albert István, a neves zenekarvezető nyújt nagyszerű produkciókat: a hollandiai Eindhoven-ben levő Pusta restaurant-ban Balogh Albert háromtagú együttese vendégszerepei a nyáron. Újonnan nyílt éttermet avatott műsorával az ausztriai Salzburgban Járóka Sándor és népi zenekara. A magyar főz- töit és a magyar népzenét kínáló híres müncheni „Restaurant Piroskaiban immár tíz esztendő óta évente hat magyar zenekar lép fel. A marokkói Tangerben Losó Károly és ’ zenekara, a Singapore-i Cafe Allegro étteremben Rácz György zenekara muzsikál. Kozák Gábor József és népi zenekara a tengerentúlon tartózkodik: New Yorkban, a világhírű Csárdás étteremben csaknem fél éve húzzák a talpalávalót, a hírek szerint nagy sikerrel. ban ezzel az anyagi ösztönzéssel keltették fel a termelők érdeklődését az igen fontos növényi kultúrák iránt. Sikerült is elérni, hogy a mezőgazdaság már megtermeli az ország , kenyerét, sőt esetenként exportra is jut. A termelés felfutását azonban nemcsak az egy — évente összesen 600— 700 millió forintot kitevő — kedvezmény segítette. 1966- ban és 1968-ban mindent egybevetve, 50 százalékkal növelték a kenyérgabona felvásárlási árát, arról nem is beszélve, hogy időközben a korszerűtlen fajtákat végleg felváltotta a nagy hozamú szovjet be- zosztája búza, amely hazánkban kitünően meghonosodott, és évről évre gazdag termést ad. A kormányhatározat a jövő évtől elvonja az adókedvezményt. A határozatot minden bizonnyal azért hozták jóval a határidő előtt nyilvánosságra, hogy a termelők ősszel, még idejében, vetés előtt megfontolhassák, továbbra is kitartanak-e a kenyérgabona termesztése mellett Azt az üzemet, amely netalán nemet mondana, nem éri károsodás, hiszen az idei termés után még jár az adókedvezmény. A szakemberek — a helyzet ismeretében — bizonyosra veszik, hogy a vetésterület jövőre sem változik lényegesen, annál is inkább, mert a kenyérgabona termesztése a kedvezmény elvonása után továbbra is a mezőgazdaság legjövedelmezőbb ágazata marad. Az aránylag kedvező felvásárlási ár ugyanis megfelelően ösztönzi a termelőket. A határozatból az következik, hogy a termelőket nem akarják tovább ösztönözni a kenyérgabona vetésterületének növelésére. Az ország nyugodt és egyenletes kenyérellátását a jelenleg meglevő területről is fedezni lehet. A határozat azonban bizonyos fokig arra ösztönzi a nagyüzemeket, hogy az eddiginél jobban mérlegeljék, valójában helyesen alakították-e ki vetésterületük arányát, a jövőben nem szükséges-e az eddiginél nagyobb gondot fordítani más, időközben „kegy- vesztetté vált” növényi kultúrák termesztésére. Naponta vándorló kócsagok és kanalasgémek Különös jelenségre figyeltek fel a Fejér megyei ornitológusok: naponta vándorútra indulnak a Velencei-tó védett madarai, a kócsagok és a kanalasgémek. A rezervátum e lakóival a tótól 25—30 kilométernyire is találkoztak már a madárbarátok. A vándorlás oka: a rezervátum környéki tocsogók „békatermő” pocsolyák a nagy melegben kiszáradtak, s így a madarak és pelyhedző fiókáik élelemhiányban szenvedtek. A kócsagok, kanalasgémek szinte „feltérképezték” a tó környékét, s naponta átvándorolnák egy-egy távolabbi pocsolyás helyre. Különösen a táci halastavak környékét látogatják sűrűn. ÉRIK A FÜGE A Mecsekalján megérett a füge. Hazánkban egyedül ezen a mediterrán jellegű tájon virulnak fügecserjék a védett fekvésű kertekben és szőlőkben, s minden nyáron több-kevesebb termést is hoznak. Az idei forró nyár rendkívüli módon kedvez a délszaki növényeknek, a dús lombú fákról rekordtermést szüretelnek. Egyes gyümölcsök súlya eléri a nyolc-tíz dekát is, ennél nagyobb fügék a Földközi-tenger mellékén sem teremnek. A körte alakú, barna bőrű, piros belű gyümölcsök az erős, tartós napsugárzás hatására mézédesek. A pécsi háziasszonyok általában befőttet készítenek vagy bort erjesztenek a különleges gyümölcsből, s kis mennyiségben a piacokon is árulják. I I
