Pest Megyi Hírlap, 1970. július (14. évfolyam, 152-178. szám)
1970-07-02 / 153. szám
197«. JULIUS 2., CSÜTÖRTÖK 3 Dr. Dimény Imre előadást tartott a Népfrontnál I. István király millenniuma Országos koordinációs bizottság alakult GŐZBEFÚVÓ NÉLKÜL Miért szerelték A munkás-paraszt szövetség erősítésnek időszerű feladatairól tartott előadást szerdán dr. Dimény Imre mezőgazda- sági és élelmezésügyi miniszter a Hazafias Népfront mező- gazdasági bizottságában. Szerdán a Hazafias Népfront székházában megalakított'. azt az országos koordinációs bizottságot, amelynek feladata lesz, hogy előkészítse, megszervezze az alkotmány napi ünnepségeket és a megemlékezést I. István király születésének millenniumáról. Szolgáltató kombinát Erden a Budai Járási Építőipari Ktsz a kivitelező az épülő szolgáltatókombinátnak, amely a tervek szerint 1972 májusára készül eL Az épületben a MAVAUT-pályaudvaron kívül takarékszövetkezet, ABC áruház, valamint egy étterem is helyet kap. Foto: Urbán VAN-E ÉRTÉKE? A háztartási munka azért hálátlan, mert ha rendszeresen elvégzik, alig van látszatja. Szüntelenül ismétlődik, a háziasszony testileg és lelkileg belefárad, de a család látszólag nem lesz tőle gazdagabb. Sok-sok órát, ve- sződséget igényel a bevásárlás, a vacsora vagy az ünnepi ebéd elkészítése, majd volt nincs, s egykettőre elfogyasztják az egészet. Értelmetlen, haszontalan munka — mondják időnként a, férfiak, jelezvén, hogy nagy részük nem sokra becsüli a házi munkát. Persze, ez nem akadályozza meg őket abban, hogy természetesnek tartják, sőt elvárják az ízes falatokat. a rendet, a tisztaságot otthon, a frissen mosott-va- salt fehérneműt. A háztartási munka társadalmilag szükséges, hasznos, közgazdasági értelemben is értékalkotó. Az emberiség önfenntartásához, a munkaerő újratermeléséhez egyaránt nélkülözhetetlen, nem is lehet óhajra, parancsszóra megszüntetni. Termelékenységét, hatásfokát viszont nagyon is szükséges emelnL Gépesítéssel, a szolgáltatások, a gyermekintézmények fejlesztésével, az előkészített nyersanyagok, a kész- és félkész ételek fokozott gyártásával. E korszerűbb, termelékenyebb módszerek térhódítását egyelőre azonban nem csupán a létszám- és a kapacitásgondok korlátozzák, hanem a társadalom és a családok anyagi lehetősége is. A házi munkák üzemszerű végzésénél és költségelszámolásánál derül fény ugyanis a családfenntartás egyébként rejtett közgazdasági értékviszonyaira. A termelékenyebb üzemszerű módszerek produktumai (készétel, étterem, kollégiumi neveltetés stb.) ma még gyakran megfizethetetlenek. Vagy legalábbis sajnáljuk a jelentős többletköltségeket, mivel tévesen úgy kalkulálunk, hogy a családban végzett házi munka nem kerül pénzbe. Ha gyományos értelemben tényleg nem kerül forintokba a második műszak, de lelkiismeretes elvégzése rendszeres levonást jelent az asszonyok, a családtagok pihenésre, művelődésre jutó, ma még nagyon is szűkre szabott ide- jébőL Napjainkban még gyakran kényszerülünk a háztartási munka mellett kitartani. De ez nem lehet ok lebecsülésre, sőt könnyebben elviseljük, ha felismertük annak szerepét, szükségességét, értékét. (A főzés például miért csak az étteremben vagy a konzervgyárban értékalkotó?) Ez a& első és legfontosabb lépés a megértés, a segítés útján. S az a férj tudja igazán becsülni a feleség otthoni munkáját, aki maga is részt vállal belőle. Ez a megértő segítség nyújt védelmet a túlzó igényességgel, kényelemszeretettel, hagyománytisztelettel szemben. Nem tekinthetjük ideálisnak, ha a feleség állása, foglalkozása háztartásbeli, bár ez gyakran elkerülhetetlen. A főzés, a takarítás, a gyermek- nevelés önmagában nem bontakoztathatja ki a nők alkotóképességeit. Az ismétlődő, egyhangú házi munka, a szűk családi környezet az emberi fejlődésnek sem kedvez. De többnyire nem mondhat le a család az anya keresetéről sem. Ezért nem lebecsülhető társadalmi, gazdasági eredmény, hogy növekszik a foglalkoztatott nők aránya. Am a háztartást vezető nők, különösen a gyermekes anyák, ha az első műszak terheit, feladatait teljes egészében vállalják is, annyi megértésre joggal számíthatnak, hogy például ne túl- óráztassák őket. Ideje lenne a három műszakos munkahelyeken legalább az éjszakai beosztástól mentesíteni a gyermekes anyákat. Nem kivételezést, de megértést, segítőkészséget várnak az asz- szonyok, az anyák, akik legtöbbször panasz nélkül, szinte erőn felüli feladatokat vállalnak a család ellátásából, a társadalom fenntartá- sábóL Kovács József Az augusztus 20-hoz kapcsolódó eseménysorozat központi megnyitó eseményeként augusztus 19-én Székesfehérvárott nagygyűlést rendeznek, amelyen Losoncéi Pál, az Elnöki Tanács elnöke mond beszédet. Kiemelkedő^íinnepsé- gekre kerül még sor Bács, Komárom, Nógrád és Szolnok megyében. Mindenütt az országban ko- szorúzási ünnepség lesz az államalapító király szobránál, emlékművénél. Az államalapító király millenniumával kapcsolatos események, ünnepségek — sem egyházi, sem világi vonalon — nem korlátozódnak csupán augusztus 20-ra, hanem az egész esztendőt kitöltik. Ismét rossz a váci kenyér A selejt - nagyobb ráfizetés A Váci Napló június 16-i számában fényképes riport adta tudtul, hogy a váci sütőipari vállalat gyorsgőzfejlesz- tőt állított be a kenyérgyárba. Az Esti Hírlap is foglalkozott az eseménnyel, és a tv sem maradt ki a jó hír propagálásából. A vásárlók örömmel tapasztalták a váci kenyér minőségének hirtelen javulását. Talán oda sem figyeltek a gyorsgőzfejlesztő műszaki adatainak ismertetésére, hiszen a fogyasztót -elsősorban a minőség érdekli, és nem a gyártás technológiája. Egy szép napon azután a váci kenyerek ismét tömöttek és fénytelenek lettek. A Budapestről hazatérő dolgozók újra kenyérrel megrakodva szálltak le a vonatokról, és ismét beszédtéma lett a „váci kenyér”. Egy kis nyomozás után kiderítettem, hogy a gyorsgőzfejlesztőt június 20-án, a gyártó vállalat leszerelte és elszállította. Felkerestem dr. Kiss Gyula igazgatót, aki elmondta, hogy a megyei szervek döntése előtt nem egyenlíthették ki a kenyér minőségét javító szerkezet vételárát. Ezért szerelték le. Azt ajánlotta, beszéljek a kenyérgyár munkásaival. . Fel is kerestem az éjszakai műszakban dolgozó Komlósi Sándor csoportvezetőt. Beszélgettem szerelőkkel, árukiadókkal, kemencésekkel is, akik kivétel nélkül bűnnek tartják a gőzbefú- vó elszállítását, és hajlandók lennének külön- külön is segíteni újbóli felszerelésében. A gyorsgőzfejlesztő 140 ezer forintba kerülne, egyhavi üzemeltetése 30 ezer forintot Üres padok az első osztályban Kevesebb a gimnazista — Új szakközépiskolai osztályok Az átlalános iskolát idén befejezett Pest megyei fiatalok továbbtanulási lehetőségeivel kapcsolatban legutóbb azokról szóltunk, akik valamilyen szakma elsajátítására törekszenek. Ezúttal a középiskolát választók helyzetét ismertetjük. Nyolcadik osztályos bizonyítvánnyal a kezében az általános iskolákból kikerülőknek mintegy 44 százaléka, 5825 gyerek kopogtat a középiskolák kapuján és ez évben hosz- szú esztendők után nem hiába. A megyén bélül, vagy a fővárosban •— legalábbis papíron — valamennyi számára van hely ez idén. Mindenesetre a hagyományos középiskolába, a gimnáziumba, a végzettek előző évinél már kisebb számát is alapul véve, idén aránylag valamivel kevesebben jelentkeztek. Közülük fővárosi gimnáziumok első osztályaiba évente mintegy 400 megyebeli diák iratkozik be. Megközelítően ugyanennyi lesz a számlik ebben az évben is. A megye területén működő 24 gimnázium 1625 első osztályos helyére viszont 1489 diák (822 fizikai munkás gyermeke és 930 a leány) jelentkezett, így tehát júniusban még 136 hely betöltetlen volt Kevés a kollégium Ennek azonban csak részben a demográfiai hullám magasságának zuhanásszerű csökkenése az oka. Sokkal inkább a diákok és a szülők egyre növekvő érdeklődése az új típusú szakközépiskola iránt, ahová a jelentkezési lapok szerint 4356 kisdiák törekszik, főként fővárosi, de más megyékben levő szakközépiskolákba, miután Pest megyében mindössze 750 főt fogadhatnak be az effajta tanintézetek. Szűkíti a lehetőséget az is, hogy a legtöbb mellett nincs, vagy csupán nagyon korlátozott számban van (kollégiumi elhelyezésire mód. Ennek következtében az egyes szakközépiskolák diákjainak túlnyomó többsége csak a közvetlen környékről rékrutáló- dik. Ugyanez az oka annak is, hogy több gimnáziumi első osztály nem telt meg. Négy város, Cegléd, Nagykőrös, Vác és Gödöllő, valamint a falusi gimnáziumok közül Aszód, Budaörs, Dunakeszi, Szob, továbbá a ráckevei gimnáziumi osztályára kiakaszthatták a megtelt táblát. Pilisvörösvárott viszont, ahol tavaly annyi kisdiák jelentkezett, hogy egy helyett két első osztályt kellett indítani, idén érdeklődés hiányában újra csak egy első osztály lesz. Ugyanakkor Szentendrén és Abonyban még mintegy húsz elsős iratkozhatna be, több helyen pedig 5—10 fő számára lenne még hely. Amennyiben az érdeklődés jövőre a gimnáziumok iránt még jobban megcsappanna, máris mérlegelik a főváros peremén levő egy-két gimnázium megszüntetését. Ahogy már az utóbbi években bezárták a gyömröi, nagymarosi és a pomázi gimnáziumot, a tá- piószeleiben pedig a most kezdődő iskolaévben már csak negyedik osztály lesz. Mezőgazdaság! Egészségügy! A szakközépiskolák közül a túrái kertészeti kapuja is végleg bezárul három év múlva, idén elsősöket már nem fogad be. Ráckevén viszont, ahol múlt évben egy osztállyal kezdődött a gépipari szakközépiskolai képzés, ez évben megnyílik a második első osztály is, ahova még egy-két kisdiák beiratkozhatna. Hasonló a helyzet a nagyká- tai mezőgazdasági szakközép- iskolában is, bár megállapítható, hogy ez idén a mezőgazdaság iránt az előző éveknél valamivel nagyobb az érdeklődés, jó tanulmányi előmene- telűek is többen igyekeznek erre a pályára. A váci és ceglédi mezőgazdasági szakközép- iskola, valamint a tavaly Pi- liscsabán megnyílt bentlakásos mezőgazdasági gépész-szakközépiskola megtelt, sőt néhány jelentkezőt hely hiányában el is kellett utasítani. Kitűnik az idei adatokból, hogy a fiatalok, főleg a lányok leginkább a közgazdasági szak- középiskola iránt érdeklődnek. Mintegy háromszoros túljelentkezés volt Vácott, Cegléden és az idén megnyíló mo- nori első osztály is zsúfolásig megtelt. Feltűnő, hogy az egészségügyi pálya is rokonszenvesebb lett. Vácott tavaly középkáderek képzésére egy osztállyal indult meg a szak- középiskola. Túljelentkezés volt és van az idén is, holott ezúttal már két első osztályra iratkozhatnak be a lányok. ben, noha továbbtanulásra ezen a téren legtágabbak a lehetőségek, viszonylag kevesen mennek. Ritkaság az olyan iskola, mint az aszódi gimnázium, ahol minden évben az érettségizők közel 20 százaléka választ ipari szakmát. Igaz, többnyire érettségihez kötöttet, de szép számmal egyéb szakmát is. Sokan még alacsonyabb jövedelem mellett is szívesebben dolgoznak íróasztalnál. „Nem azért tanultam...”, mondja még ma is érettségi után sok ifjú, és időnként még munkásszülőktől is hallani: „Nem azért taníttattam a gyereket, hogy munkás legyen!” Ez a szemlélet azonban, ha lassan, mégiscsak tűnedezik. Még lassabban változik meg az üzemek vezetőinek és gyakran dolgozóinak eléggé vegyes érzelme, amivel a szak- középiskolából kikerülő fiatal dolgozót fogadják. Egy-két helyen egyenesen nem szívesen látják a műhelyben. Lehet, hogy helyenként egy-két fiatal magatartása váltotta ki már régebben ezt az általános álláspontot, de még nem tisztázódott, hogy a szakközépiskolából érkezetteket hogyan és minek helyezzék el. Van, ahol szakmunkásnak alkalmazzák, vagy segédművezető lesz belőle rövid idő alatt. Másutt a rajztáblához ültetik tervezőnek vagy másolónak, esetleg a műszaki adminisztrációban foglalkoztatják. Többfelé előfordul az is, hogy betanított munkásnak sorolják be, amit aztán az érettségizettek ellenérzései fogadnak. Á szakközépiskolás helye még nem alakult ki egységesen. Ehhez el kell telnie még néhány esztendőnek. Annyi azonban kétségtelen, hogy ez az iskolatípus a tanulóifjúság körében egyre népszerűbb, és évről évre nemcsak megköny- nyíti számukra az elhelyezkedést érettségi után, hanem egyré többen jutnak kívánságaiknak megfelelő munkahelyre is. Szakoly Endre igényelne. Nincs senki, aki ezt a költséget vállalni merné, holott a gőzbefúvó nélkül a selejt harminc százalékos, annak rövid ideig tartó alkalmazásakor pedig még az egy százalékot sem érte el! A termelőszövetkezetek másfél forintot fizetnek a selejtkenyér kilogrammjáért, amit állatok etetésére használnak fel. A kenyérgyár dolgozói nem végeztek számításokat, de érzésük szerint így nagyobb a ráfizetés annál a havi 30 ezer forintnál, amennyibe a gőzbefúvó üzemeltetése kerülne. Az árukihordók szerint semmi kifogás nem volt a minőség ellen, amíg a gőzfejlesztő működött, hiszen a kenyér szép volt. Leszerelése óta, sajnos, ismét igen sok a panasz. A boltok rendelése is csökkent. A kenyérgyáriak keresete szempontjából sem közömbös, hogy van-e gőzbefúvó, vagy nincsen, ők ugyanis a selejt után nem kapnak fizetést, pedig a selejtszázalék mindig magas lesz, arhíg ezt az elmés szerkezetet vissza nem hozzák, és üzembe nem helyezik. Galambos Ferenc Kaposvár — a tizenkettedik Július elsejével Somogy megye székhelyéhez, Kaposvárhoz csatolták a várossal már csaknem teljesen egybeépült Toponárt és Kaposfüredet. A két település hozzácsatolása után Kaposvár lakosainak száma megközelíti a 60 ezret, s így most már a magyar városok sorában a 12. helyet foglalja el. Balatoni térzene A Balaton-parton — többéves hagyomány szerint — a nyári főidényben térzenével szórakoztatják a nyaralóközönséget. Néhány nagyobb idegen- forgalmi központ parkjaiban, sétányain szerdán már bemutatkoztak a zenekarok. A nyári időszakban — meghatározott időben — Badacsonyban, Balatonföldváron, Balatonfü- reden, Balatonlellén, Keszthelyen és Siófokon szolgáltatnak rendszeresen térzenét. A legtöbb növénynek kedvezett a napsütéses idő Hova menjenek a végzettek? Az érettségizettek elhelyezkedési lehetősége gondokkal jár. Pest megye középiskoláiból általában évente az érettségizők 18—20 százaléka jut be az egyetemekre és egyéb felsőoktatási intézetekbe, de 40 százalék körülbelül a felvételire jelentkezők száma. Akik nem jutnak be, és túlnyomórészt a többiek is, főleg a gimnáziumokból kikerülők, adminisztratív állást keresnek sokan azonban csak nehezen találnak. Ipari szakmunkásnak ellenJúnius második felében a legtöbb növényi kultúrának kedvezett az időjárás. A korábbi hetekben ugyanis a hűvös, esős idő „visszafogta" a növények fejlődését: egyebek között például a kertészek hiányolták a napsütést. Jelentősen meggyorsult a gabonák érése. Az őszi árpát az ország délibb fekvésű vidékein helyenként már aratják. A búza szépen sárgul és a jövő hét végén a melegebb fekvésű vidékeken megkezdhetik a betakaritást. Az esőzések után a kukoricára is jól jött a meleg idő. A pillangós növények kaszálása országszerte meggyorsult. A kertészetekből kedvező hírek érkeznek: a paprika és paradicsom fejlődése erőteljesen meggyorsult. Ennek eredményeképpen megjavul majd a piaci ellátás.
