Pest Megyi Hírlap, 1970. július (14. évfolyam, 152-178. szám)
1970-07-02 / 153. szám
rESTM HEGYEI c/Ctrlap 1970. JULIUS 2.. CSÜTÖRTÖK FORGÁCSOK Alkonyat Tűz lángol az égen. Az ősi, pogány, szép álmokat festi, az esti, — kékben aranyló, nyári nap alkonyatán. Álom Agyam felett — búvárharang a csend. Az este ringat. Már álmot lát szemem. A búvárharang, — a mélybe száll velem. Verseim Ügy érzem néha, verseim, csak porba írt szavak, s ha enyhe szél legyint: hát szerte fosztanak. De mégse bánt, — mert megmarad örökre majd a szél, s versem pora, az ős anyag, hozzátok visszatér. Borbély Tibor versei KÖNYVESPOLC Absztrakt festészet Érdekes és értékes könyvet adott ki a Corvina Kiadó. A könyvnek már a témája is sokat ígérő, hiszen a művészet- történetnek egy rendkívül izgalmas, sokat vitatott, de im- má „klasszikus izmusát”', az absztrakt festészetet ismerteti. Egy olyan évtizedes stílus- korszakba nyújt a szerző betekintést, amelynek nem kisebb mesterek voltak az úttörői, és megteremtői, mint a ma már világhírű Kandinsz- kij, Modrian és Klee, olyan egyéniségek tehát, akik nélkül el sem képzelhető a XX. század művészete. Lützeler logikus, szisztematikus és ugyanakkor rendkívül szenzuális módszere alkalmas arra, hogy az olvasó előtt mintegy feltárulkozzék az absztrakt festészet szépsége, s hogy ezt a szépséget ne egzotikusnak és idegennek, hanem természetesnek, sőt meghittnek érezze. Heinrich Lützeler: Absztrakt festészet című kötetének művészi tipográfiai megoldása a könyvkiadó tipográfusainak állít ki újabb kitűnő bizonyítványt. — K — A CÉLLÖVÖLDÉS Emberek — szerepek Ha kimegyek az ócskapiacra bukacsos trikóján átfúj a szél. A bódénak támasztja kerékpárját. Először a kutyának, Bobbynak ad enni. Azután hangtalanul leemeli a deszkalapokat, félrehúzza a fakópiros függönyt. Kitisztítja a poros puskákat. Feltekint a pálcikákon nevető figurákra — a két kőkorszaki szakira. Frédire és Bénire —, ha netán kicsit rosszabb kedvvel ébredt, mint máskor, rögtön felvidul. Egy ronggyal letörli a vastagbetűs feliratot is: „Találatnak számít, ha a lövedék a pálcát eltöri és a tárgy leesik.” Torz, de ismerős dallam szólal meg: „Ha kimegyek az ócskapiacra'’... Verőcén az Express Ifjúsági és Diák Utazási Iroda táborában Zala Dezső, a céllövöldés kiadja az első puskát. A 10 éves DaLmadi Jancsi pedig viszi az első nyereményt: egy pár miniatűr futballcipőt. — Nyugtalan természetem van. Megértem 62 esztendőt, de képtelennek érzem magam arra, hogy egy helyben ücsörögjek. Mindig kell csinálnom valamit. Itt lakom helyben. Vállalkozó szellemű embernek ismernek. Azért mi tagadás, meglepődtem, amikor tavasz elején a KISZ-től megkerestek és azt mondták: a táborban elég unalmas az élet, színesebbé kellene tenni. Már jött is az ötlet: Vállaljam el egy „mini” vidámpark üzemeltetését. Mondjuk egy céllövöldét ... Nem kellett különösebben unszolni... És most már elmondhatom azt is, hogy voltam már kelmefestő és üveges. De ezt csinálom a legszívesebben. Nem a pénz miatt... — Miért? — A magamfajta idős ember nem mindennap láthat annyi kíváncsi és csodálkozó gyermekarcot, mint én. Esténként nézik a kidíszítet't, megvilágított, színes céllövöldét. Közelebb jönnek és tágra nyílt szemekkel bámulják a díjakat, mert nálam azok is értékesek ám. Nem holmi nyalókákért lövöldöznek... A múltkor a tömegben észrevettem egy piszeorrú szőke hajú kisfiút. Jó ideje csak állt és bámult. Miért nem lősz öcs- kös? — kérdeztem tőle. „Hű, Dezső bácsi, én ilyet még soha nem láttam otthon ...” Azonnal a kezébe nyomtam egy puskát... Farmernadrágos kamasz érkezik karonfogva szíve pillanatnyi választottjával. Hanyag mozdulattal ledobja a kétforintost a pultra és mielőtt a vállához támasztaná a puskát, fölényes mosoly kíséretében így szól a kislány felé: — A rózsa jó lesz? A lány bólint. Azután céloz. Az első lövés nem talál. A második sem. Űjabb kétforintos után kutat. Kiforgatja a zsebeit — de hiába. A pálcikán mozdulatlanul álló szivacsrózsára néz. A kislány kérdőn tekint a fiúra, mintha ezt kérdezné: „Na, mi lesz?” Zala Dezső, a céllövöldés is átérzi a helyzet komolyságát Szó nélkül kiadja a puskát és így szól a fiúhoz. — Ne tartsd olyan mereven, akkor biztos sikerülni fog... A fiú meglepődik, de a következő pillanatban már süvít a sörét is. A szivacsrózsa a földre hull... Búcsúzóul csak ennyit mond: „Köszönöm, Dezső bácsi!” A gramofon egyhangúan szól: „Ha kimegyek az ócskapiacra . „ Szöveg: Falus Foto: Urbán Vezetnek a magyar filmek AHOL A MOZI MA IS NÉPSZERŰ Változatlanul tart a nagy vetélkedő a televízió és a filmszínházak között. És a televízió változatlanul mind több és több nézőt hódít el a mozik közönségéből. A MO- KÉP közlése szerint ez év első öt hónapjában két és fél millióval kevesebben voltak moziban, mint a tavalyi esztendő hasonló időszakában. (Persze, azért még így is maradt az ország négyezer mozijára harminchárom és fél millió néző!) Hasonlóképpen csökkent Pest megyében is a mozik látogatóinak száma. A csökkenés aránya valamivel több, mint öt százalék. Tavaly az év első öt hónapjában átlagban egy- egy előadáson a mozik széksorainak valamivel több mint negyvenhat százaléka telt meg, míg az idén ez a szám már a negyvenegy százalékot sem érte el. (A normál, illetve a szélesvásznú mozikról van szó, mert a keskenyfilmes mozikban ennél is kisebb az átlag.) Albertirsán közel két esztendeig nem volt sem mozi, sem művelődési ház. Az épületet korszerűsítették, átépítették, bővítették. A több millió forintos költségből a Pest megyei Moziüzemi Vállalat is derekasan kivette a részét: kerek nyolc- százezer forinttal járult hozzá az építkezési és berendezési költségekhez. S az eredmény: ma már kétgépes, modern, szélesvásznú mozi működik a művelődési házban. S a következmény: az idei év első fél esztendejének átlagában egy-egy előadáson a közönség a széksorok felét megtöltötte, ami kilenc százalékkal meghaladja a ifiegyei nézőátlagot, — Miért járnak szívesen moziba az albertirsai emberek? — ezt kérdeztem Szántó Józseftől, az albertirsai mozi üzemvezetőjétől, aki egyben a művelődési ház igazgatója is. A válasz: — Az emberek változatlanul szeretnek szórakozni. Ha ezt a szórakozási igényüket kulturált körülmények között elégíthetik ki, akkor éppen úgy eljönnek ma is a moziba, mint esztendőkkel ezelőtt, amikor még nem volt ennyi televíziókészülék a faluban, mint ma. És természetesen akkor, ha kulturált körülmények között jó filmet is vetítünk. A kettő szorosan öszszefügg és egymástól elválaszthatatlan. — Példával is tudná bizonyítani ezt? — Igen, méghozzá friss példával. A labdarúgó-világbajnokság idején például az Anglia—NSZK mérkőzés ideje alatt két mozielőadást tartottunk este hat, illetve nyolc órakor. (A mérkőzés este hétkor kezdődött, vagyis egyik előadás közönsége sem láthatta a mérkőzés valamelyik félidejét.) Ennek ellenére az egyik előadáson ötven, a másikon hatvankét százalékban elkeltek a jegyek. — Hányán voltak Albertirsán moziban az idén? — Az idén hatvan filmet mutattunk be összesen százhatvan előadáson, s azokat húszezer ember tekintette meg. A bevétel kétezer forint híján elérte a százezer forintot. — Milyen filmek vonzották a legtöbb, illetve a legkevesebb nézőt? — Furcsa, de így igaz: mindkét csoportban a magyar filmek vezetnek. A legnagyobb közönségsikert az Egy magyar nábob és a Kárpáthy Zoltán aratta. Három előadáson vetítettük, ösz- szesen nyolcszáztizenhat ember előtt. (Ez előadásonként kilencvenhat százalékos telítettséget jelent!) Az Álmatlan évek két előadására viszont mindössze száznegyvenegy néző jöft el, míg az Imposztoroik két előadására írd és mondd: kilencvenhat. (Előadásonként a jegyek tizenhét százalékát adták csak el.) — Hetenként hányszor alakul át mozivá a művelődési ház? — Hetenként négy estén, csütörtökön és pénteken, vasárnap és héitfőn, de csak a színházterme. A klubok és szakörök ez idő alatt is zavartalanul működhetnek. — Mint művelődésül áz- igazgató, helyesnek látja, hogy a mozi a művelődési házban működik? — Feltétlenül. A mozi az emberek kulturális igényeinek kielégítéséhez tartozik. Ez a dolog egyik oldala. A másik: egy faluban, véleményem szerint felesleges, hogy külön mozi és külön művelődési ház is legyen. A kettő jól kiegészíti egymást. Egy faluban hetenként legfeljebb, ha kétszer kerülhet sor úgynevezett „nagytermi kulturális rendezvényre”. Ez a pillanatnyi igény. Akkor pedig miért álljon üresen a hét többi napján a színházterem? A harmadik: ha például valamelyik szombaton nincs kulturális rendezvény (színház, hangverseny, bál), soron kívüli mozielőadást tarthatunk. így a falu lakossága azon az estén sem marad szórakozási lehetőség nélkül. — Van még más haszna is a művelődési háznak a benne működő moziból? Elsősorban anyagi haszonra gondolok. — Erre is csak azt válaszolhatom, feltétlenül, ha ez nem is közvetlenül forintban jelentkezik. Először is a Moziüzemi Vállalat fedezi a vetítések és a mozi fenntartásának személyi és dologi kiadásait. Jelentős részt vállal a rezsi- költségekből (fűtés, villany, takarítás) is. A művelődési háznak tehát mindenképpen kifizetődő a mozi üzemeltetése. — Terembér? — Korábban volt, most azonban — ideiglenesen — a Moziüzemi Vállalat csak eszmei bért fizet. És ez érthető, mivel nyolcszázezer forinttal járult hozzá a mozi üzembehelyezéséhez, illetve az átépítés költségeihez. ★ Eddig a beszélgetés. Amit Szántó József elmondott az albertirsai moziról, az mindenképpen örvendetes. Elsősorban azért, mert hasznát a falu szórakozásra és művelődésre vágyó lakossága látja. Bárcsak minden községről ugyanezt mondhatnánk el! Prukner Pál ÍTELET ES ARC eV zervusz, Nyúl vagyok, mindenki így hív, nevezz te is Nyúlnak. Ferit ismered, Laci a házigazda, a heverőn dög- lik. Gyere ülj le, és erezd jól magad. Szervusztok fiúk, koccintsunk a mai estére. — Mondd, boszorkánynak nézek ki? Nem kell udvariaskodni. Engem ma este nem terveztek a programba. Eljöttem, kitakarítottam és itt maradtam, de nem fogom elrontani az estéteket. Laci biztos mást hívott helyettem, vagy lemondja, vagy rutinosan viselkedik. Szervusztok fiúk, koccintsunk a mai estére. — Nem kezdem, dehogy kezdem, Feri. Egyébként is miért szólsz bele, jön a Rozi és ősz kobakodhoz szorítja kis, buta, 20 éves fejét. Rozi átölel, némán csügg rajtad, te élettapasztalattól ordító középkorú gentleman. Néha rámosolyogsz, aztán lefekszetek: nem tagadhatod meg magadtól... Jó, jó, igazad van, te otthontalan családapa. Dehogyis kezdem, és eszembe sincs folytatni. Szervusztok fiúk, koccintsunk a mai estére. — Szegény Laci, hallgat. Megszokta a kirohanásaimat, semmibe nem veszi. Nézd, a nagy mackót, a bozontos fejet, a kerek arcot. Nyúl svereti Mackót, s talán Mackó is Nyu- lat. Rendes srác ám a Mackó, csak nem tudja, hogy mit akar. Eszi a lépesmézet, nézi a tévét, döglik az ágyon és teszi, amit kell. Laci itt a tisztaság, a nagyszerűség. Szervusztok fiúk, koccintsunk Laci egészségére. — Feri, ne cinikuskodj: Laci tényleg ilyen. Te rontod el. Időnként előkerülsz a munkásszállásról, elbújsz itt Lacinál, felhívod a nagylányod telefonon, rohangálsz, mintha te- méntelen dolgod lenne és minden pillanatban megakarád fordítani az életedet. Csak Rozi ölel át és becsül, te élettapasztalattól ordító középkorú gentleman. Szervusztok fiúk, koccintsunk az életművész egészségére. — De igenis iszom. Tudod, olyan nehéz ez az élet. Lacinak szép, rendes felesége volt. Meghalt szegény. Itt maradt a csodálatos kislányuk. Ha még láttál gyönyörű babaarcot, tipegő-topogó kis tökéletességet. Nem szeret: az édesanyjának szőke haja volt, az enyém fekete. Irtózik tőlem, én meg úgy imádom. Szervusztok fiúk, koccintsunk a csöpp aranyosra. — Ne vegyétek fel a telefont. Nincs szükség a harmadik nőre. Itt vagyok, Lacinak én kellek, csak én. Szeret. Nagyon szeret. Feleségül vesz, biztos, hogy összeházasodunk. Szervusztok fiúk, koccintsunk az esküvőre. — Te biztos más nőre számítasz, nagyon értelmiséginek nézel ki. Kati egyszerű, rendes lány. Jár-kel, keres valamit — valakit. Értelmiségi teste van, csupa eszmeiség, gyakorlati esztétikum — de te biztos más nőre számítasz... Mem ismerlek téged. Mondd, te miért kerültél ide? Szervusztok fiúk, koccintsunk az intellektus egészségére. — Unatkozhatsz Feri, vagy menj ki a konyhába. Te se feszengj barátom, a pipiért meg kell szenvedni. Burkolózz még jobban a gondolatiság jelmezébe, biztos kirobbanó, otromba, állati vagy meztelenül. Alakíts tovább, neked a méla unalom nem méltó szerep. Gondolj a kemény combra, vagy válts értelmiségi témára. Nem érdekeltek. Laci ölelj át, mutasd meg nekik, hogy mi mások vagyunk. Csókolj meg! Kérlek... Légy szives ... Koccintsunk, többet koccintsunk. — Majd én bevezetem a vendégeket. Ö Rozi, Kati hadd mutassam be neked Pált. Gyáva Nyúl Mackó mellé dől a heverőn. Csökkentsétek a fényt, kapcsoljátok be a magnót. Együtt vagyunk. Fóti Péter Két játékfilmünket is meghívták Karlovy Varyban július 15-én nyíló 17. nemzetközi játékfilm fesztiválra. Kása Ferenc, Csőri Sándor és Sára Sándor: ítélet című filmjét a verseny kezdetén, július 16-án vetítik, míg Zolnai Pál, Köllö Miklós, Ragály Elemér alkotását, az Arcot 22-én, a verseny második szakaszában mutatják be. A fesztivált július 26-án ünnepélyes eredményhirdetéssel zárják. A magyar—román—szlovák koprodukcióban készült Dó- zsa-film iránt idehaza és külföldön egyaránt élénk az érdeklődés. Két hónap alatt 400 000 nézőt vonzott, megvásárolta a Szovjetunió, valamint Bulgária és Lengyelország. Természetesen bemutatják Romániában és Csehszlovákiában is. Az Arc című játékfilm eddigi sikere ugyancsak számottevő: öt ország — a Szovjetunió, Bulgária, Lengyelország, az NDK, Jugoszlávia — kötötte le vetítési jogát, s az április 3-i díszbemutató óta több mint 200 000-en tekintették meg a hazai mozikban. GYULA Már kosztümös a Trónkereső Szigligeti Ede a „Trónkereső” című történelmi drámájának bemutatásával nyitja meg évadját a gyulai Várszínház. Miszlay István rendező irányításával megkezdték a darab kosztümös próbáit. Gyakorolnak az alabárdosok, a fanfárosok is, akik a hagyományokhoz híven a félLobogó- zott vár fokán és felvonóhídon fogadják, köszöntik majd a vár vendégeit. Pege-k variéit és az Ifjúsági Parkban Az Ifjúsági Parkban, a budapesti teenagerek kedvelt szórakozóhelyén hétfőn este megtartották az évad első könnyűzenei koncertjét. A nagysikerű esten több ezer fiatal fiú és lány hallgatta meg a Hungária-együttes hangversenyét. Július 12-én délelőtt az árvízkárosultak javára matinét rendeznek, amelyen neves táncdalénekesek lépnek majd mikrofonhoz. Júliusban beat- koncert is lesz, ezen az Atlas- és a Metró-együttes mutatja be műsorát. A könnyűzenében már klasszikusnak számító Pege-kvartett is többször fellép júliusban az Ifjúsági parkban. Idén is megrendezik — július 25-én — a ha- hogymányos Anna-bált.