Pest Megyi Hírlap, 1970. június (14. évfolyam, 127-151. szám)
1970-06-30 / 151. szám
ttW. JÚNIUS 30.. KEDD rear HEGYEI kjürlap Tavasz Mecsekalján A júniusi tartós forróság íjmegzavarta” a természet rendjét: a Mecsekalján második tavaszaikat élik egyes fák és cserjék. Pécsett, a vasutasok parkjában, ismét virágokat bontottak a tulipánfák, amelyeknek áprilisban egyszer már dús virágzásuk volt A délszaki, melegkedvelő (cserjék a hosszantartó kánikula hatására megint felőlük tavaszi ruházatukat. A városhoz tartozó donátusi szőlőhegyen az egyik terméstől roskadozó »Imafa hozott másodvirágo- katt A meleg éghajlatú Mecsekalján nem ritkaság a másodvirágzás, az idén azonban — a megfigyelések szerint — különösen gazdagnak ígérkezik a „második tavasz”. Kongresszusi versenyben +400000 négyzetméter textilanyag Nem könnyű a budakalászi textilgyárban versengeni. A gyár állandó munkaerőhiánynyal küszködik: 1500 dolgozó kellene a gépek elé, de csak ezerháromszázán lépnek be a gyárkapun. Nagy a fluktuáció, a brigádok tagjai is gyakran cserélődnek, nehéz a kollektívákat összekovácsolni. Az ok ismert: a könnyűipar ezen ágában nem túl nagy a fizetés, a munka eléggé fárasztó, ezért a „munkaerő-csábítási” verA HNF Ülése: 154 nőbizottság Befejeződött a megyében a HNF elnöksége mellett működő nőbizottságok választása. Ennek a munkának az eredményeit, a lebonyolítás részleteit elemezték tegnap délelőtt a Hazafias Népfront Pest megyei bizottságának titkári értekezletén. 154 községben jött létre a népfront nőbizottsága. Az akció sikeres lebonyolításához hozzájárult, hogy a nő- tanácsok megértették: a népfronttal karöltve nagyobb a lehetőségük a nők társadalmi gondjának megoldására, közéleti tevékenységük kiszélesítésére. Mint ismeretes, megszűntek a járási nőtanácsok is, a legaktívabb nőbizottsági tagokat azonban beválasztották a járási népfrontbizottságba, hogy ott képviseljék az asszonyok érdekeit. Szeptember 1-től a nőbizottságok mellett megalakulnak a szülőbizottságok, amelyek feladata a szülői munkaközösségek patronálása lesz. A titkári értekezlet napirendjén szerepelt még az április 4-én kezdődött községfejlesztési verseny eddigi eredményeinek értékelése. Szóba kerültek a gondok, a tennivalók is: a járdaépítés cementhiány miatt nem halad a tervezett ütemben. A jelenlevők foglalkoztak ezenkívül augusztus 20-ának méltó megünneplésével és a közeledő tanácstagi választások előkészítésével. Nyári csúcs Dunakeszin Zöldborsó, egres és szamóca a szalagokon — A Dunakeszi Konzerv- jyár udvarára egymás után srkeznek a zöldborsót szállító teherautók. Emelle„. még — ízekben a napokban — egrest *s szamócát konzerválnak. Eddig 75 vagon zöldborsót ' 'artósítottak. Most egy kicsit irukkolnak is: ha a meleg, -ülledt idő tovább tart, rövid iorsószezonuk lesz. Ezért is •emelik, hogy néhány napon jelül talán lehűl a levegő, s íkkor a tervezett mennyiséget teljesíteni tudják. A borsó iagy része a Szovjetunióba ndul. Mindemellett természetesen a hazai házi asszony ok is vásárolhatnak a boltokban Jöldborsókonzervet. A gyárban 10 vagon egresbefőttet készítettek. Export- kötelezettségeiknek itt is eleget kell tenni: Anglia a partner. Itthon 5 kilós üvegekben hozzák forgalomba. S mivel egresből bőséges mennyiség áll rendelkezésükre, lehetőség nyílik arra is, hogy a tervezett mennyiséget mintegy 4— 5 vagonnal túlteljesítsék. A szamócából konzervált 4 vagon jelentős része tőkés export — így Belgiumba és Hollandiába kerül. A szamóca egy részét — minden tartósító anyag nélkül — lehűtik 10 fok alá, s hordókba teszik. Azután hűtött vagonokban indítják útnak külföldre. senyt nem állják a többi iparággal. a kereskedelemmel és ma már a mezőgazdasággal sem. Pedig sokat fejlődött ez a szakma. Korszerűbb áru — Sokat fejlődött gyárunk — kezdte a tájékoztatót Borzok István igazgató. — A múlt évben több mint 330 millió forint értékű ruhaanyagot készítettünk. Különösen nagy az érdeklődés a filmnyomó eljárással készülő termékeink iránt. A kereskedelem korszerűbb kikészítést, tetszetős csomagolást vár tőlünk. — Korszerűsödnek a ruhaanyagok is? — Igyekszünk a fokozódó igényeket kielégíteni. A szintetikus rostok felhasználásával korszerűsített szövetek aránya az összes termék mintegy 17 százaléka. — Hogyan modernizálódik a géppark? — A gépek modernizálására nagy szükség van, gyárunkban hatvanéves masinán is dolgoznak. Harminckét új szovjet automata szövőgép július végén kapcsolódik be a termelésbe. Az év végéig 170 korszerű gép növeli a termelékenységet, és könnyíti meg a szövőnők munkáját. Egyéni és kollektív verseny A gazdasági vezetés erőfeszítéseit megsokszorozhatja a kollektíva ambíciója, a yer- ■seny. A kongresszusi verseny állásáról Harmati István KISZ-titkár, munkaverseny- felelős beszél. — Mit vállalt a gyár kollektívája? — Átlag háromszázalékos teljesítménynövelést Ígértek — a tavalyi eredményhez képest. Ha ezt a felajánlást lefordítjuk a számok nyelvére, végeredményként plusz 300 000 négyzetméter textíliát kapunk. Természetesen csak akkor, ha a vállalás megvalósul, jelenleg sok minden nehezíti a sikeres munkát. — Hogyan versenyeznek a dolgozók, a kollektívák? — Nézzünk néhány példát. A szövődé a napi termelés fokozását, minőségi munkát, a hulladék csökkentését Ígéri, a kikészítőüzem festéktakarékosságot, a varroda az egyéni teljesítmények növelését — átlaguk ma is 117 százalék körül mozog. — Milyen eredmények születnek a versenyben? — Néhány tavalyi sikert idéznék fel. A műszaki komplexbrigád 55 ezer forint értékű festék-, vegyszermegtakarítást ajánlott fel, és ennél jóval többet, 235 ezer forintot teljesítették. A jubileumi komplex brigád beruházási megtakarítása 197 ezer forintot ért a gyárnak. A felsorolást természetesen még hosz- szan folytathatnánk. — Mi ellen kell küzdeni a versenyben? — Sajnos, még sok a formalitás. Az egyének és a kollektívák óvatosan vállalnak. (A József Attila komplexbrigád tízezer forint értékű gumitej megtakarítást ígért, és 669 ezer forintot teljesített — e „heuréka” szám mögött az „alátervezés” is megtalálható.) A brigádok nem tudják pontosan, hogy felajánlásaik mennyit is érnek a gyárnak. És a javítanivalókat is hosz- szasan sorolhatnánk még. A nemzeti jövedelem emeléséért — Hogyan csatlakoznak a Minisztertanács felhívásához? — Szeretnénk meggyőzni dolgozóinkat, hogy az árvízkárok helyreállítása csak a társadalom összefogásával oldható meg, s nekünk is le kell tenni a közös asztalra hozzájárulásunkat. Faliújságokon mutatjuk majd be, hogy mekkora pusztítást végzett az ár a Szamosközben. Üjra fel szeretnénk rázni dolgozóinkat. — Mennyiben járulnak hozzá a nemzeti jövedelem egyszázalékos növeléséhez? — Dolgozóink eddigi felajánlásaikat egy százalék teljesítménynöveléssel „fejelik meg”. Ez az év végére plusz százezer négyzetméter textilanyagot jelent az országnak. (f. "•) Táborhasználat strandolóknak A szentendrei árnyas tábor ezentúl a strandolókat is befogadja akár egyetlen napra is, reggeltől estig. így azután kényelmesebben helyezkedhetnek el a most megnyílt strandfürdő közelében, sőt igénybe véve a tábor tűzhelyeit, még főzhetnek is. ÁKF-ellenőrök a Dunakanyarban Az Országos Kereskedelmi Főfelügyelőség a napokban zárta le első nagyszabású vizsgálatát, amely az idegenforgalmi főszezon előkészületeit, az áruellátást, a hálózatfejlesztést, a szolgáltatások helyzetét, a Belkereskedelmi Minisztérium ezzel kapcsolatos intézkedéseinek végrehajtását ellenőrizte. A főváros, a Balaton és a Dunakanyar mintegy 84 állami kereskedelmi vállalatnál, szövetkezeténél, valamint 29 ipari üzeménél jártak az ÁKF-ellen- őrök, s általában jól szervezett, átgondolt, eredményes felkészülésről számoltak be jelentéseikben. A zavartalan áruellátás érdekében a kereskedelmi vállalatok, szövetkezetek a korábbi éveknél jobban éltek a többcsatornás beszerzés lehetőségeivel, a Hiánycikkek pótlására helyi forrásokat kutatták fel. A húsellátás javítása érdekében például a Pest megyei MÉK 15 termelőszövetkezettel és állami gazdasággal hozott létre társulást, amely terven felül 7000 sertést ad a fővárosnak, a Dunakanyarnak. A Somogy megyei kiskereskedelmi és vendéglátóipari vállalatok 3 állami gazdasággal és 9 termelőszövetkezettel kötöttek megállapodást friss zöldség és gyümölcs közvetlen, rendszeres szállítására. A vállalatok erőfeszítéseket tettek annak érdekében, hogy a hiányzó árualapot importtal pótolják. A kedvező ellátási prognózis mellett akadnak gondok is. Továbbra sem tudják kielégíteni mindenütt az igényeket sertés tőkehúsból, borjúhúsból, száraz kolbászból, Veszprém megyében és a Dunakanyar környékén a sütőipari termékek mi- j nőségét kifogásolták az < ellenőrök. A váci tejüzem i egyhetes előrendelés mel- | lett is csak hetenként két- | szer hajlandó szállítani a I Dunakanyarba. A Dunakanyarban új ABCáruházakat, vendéglátó kombinátot nyitnak még ebben a nyári idényben. Az ellenőrök megállapították azonban, hogy az olcsó tömegétkeztetési igények kielégítése változatlanul megoldatlan, a •reggeli időpontjában torlódásokra lehet számítani, több •mozgóárus munkábaállítása •szükséges. EPERORSZÁG - ESŐ UTÁN Eperország jókora szagét a Duna közepén, alig kőhajítás- nyira a fővárostól. A szigeten négy falu, s a falvak között végtelennek tetsző epreskertek. Eperország évente száz-száz- húsz vagon illatos cinóber-pi- ros és haragos-vörös epret szállít a fővárosba és Európa legkülönbözőbb országaiba. A ládákon ez a négy név olvasható: Tahitótfalu, Kisoroszi, Pócsmegyer és Szigetmonostor. Eperország négy falujának neve. Félórája még jókora zápor söpört végig a Szentendreisziget felett. Az epresek közül — százak és százak szedik. bármerre néz az ember — senki sem szalad haza. Nem is bújtak védőn a fák dús lombkoronája alá, csak a ládákban pirosló, érett gyümölcs fölé feszítették ki a műanyagtakarókat. Embernek nem számít, az epernek annál inkább a nagyszemű nyári zápor. Útikalauzain eperországban V. Budai János, a tahitótfalui Kék Duna Szakszövetkezet egyik dolgozója. Hogy miért éppen reá esett a választásom? Ennek több oka is van. Az egyik: U. Budai János, a sziget négy falujának képviselője a megyei tanácsban. Eperország örömeit, gondjait és panaszait nála jobban aligha ismeri valaki is ezen a szigeten. A másik: U. Budai János nemzetsége háromszáz esztendeje él már ezen a szigeten, máig is fennmaradt hűbérlevél bizonyítja ezt. És a Budaj nemzetségben — így szerepel a nevük a megsárgult hivatalos okiraton — apáról fiúra szállt a föld és a táj szeretete csakúgy, mint a földművelő ember szakértelme. S végül a harmadik: még egy hónapja sincs, hogy V. Budai János, a helyi szakszövetkezet egyszerű dolgozója agrármérnöki diplomát szerzett a gödöllői egyetemen. Látszólag passzióból, hiszen agrármérnöki diplomájára itt a faluban nem tart igényt senki, mégis rendületlen szorgalommal tanult öt hosszú esztendőn át napi munkája és sok idejét lefoglaló közéleti tevékenysége mellett. Az epreskertek fölött nehéz, páradús a levegő. Az ember szinte látni véli, mint gőzölög a déli nap hevétől átforrósult föld, gyorsan párologtatva a váratlanul jött jókora áldás vizét. És az esőáztatta föld szaga nehéz, keserédes eperillattal keveredik. Az átható illattól terhes levegőben az epretszedő, fürge kezek sohasem emelkednek magasabbra a kosárnál vagy a ládánál, a szájig talán sohasem jutnak el — hiába a magát kellető, ínycsiklandó gyümölcs, eperországban már a szagával eltelik az ember. A látogató is, hót még, aki már hetek óta szedi, hajladozik érte! — öröm? — kérdez vissza rövid határszemle után U. Budai János. — A legnagyobb: van eprünk! Ez itt annyit is jelent: esztendeig megint lesz kitartás! Mert a falu legfőbb kincse és értéke a földieper. Kétszáz hold, ötven-hatvan vagon termés. Melyik évben hogy. Két esztendeje ötven mázsát is megadott holdanként. Az idén huszonöt-harminc lesz legfeljebb. Két hete jégverés érte a szigetiét, ami nemcsak visszavetette a gyümölcs érését, hanem elsősorban az export sínyli meg. A tervezett huszonöt vagon export helyett legfeljebb, ha öt vagonra telik. Ez pedig nemcsak a népgazdaság kára, hanem a termelőké is: kilónként háromforintos értékcsökkenést jelent. öröm is, gond is az eper. Pedig a szigeten élő emberek minden tőlük telhetőt megtesznek annak érdekében, hogy több legyen az öröm és kevesebb a gond. Törekvésüket azonban nem mindig koronázza siker. Az időjárás alakulásába az embernek ma még csak korlátozottan van beleszólása. Például abba, hogy esztendők óta öntözik már a sziget valamennyi epreskertjét. Kerek négyszáz holdat. A négy szakszövetkezet a Szentendrei Járási Talajvédelmi és Vízhasznosító Társulattól bérli az öntözőgépeket. Korábban a barázdákba vezették a kutak vizét, onnan pedig lapátokkal szórták a vízvgényes gyümölcsre. Micsoda különbség! Mennyi emberi erőfeszítést takarítanak meg! Persze, ha több lenne a gép, akkor nem tíznaponként érkezne vissza ugyanarra & területre. öt-hat naponként lenne rá szükség. Ez egyelőre még csak óhaj. De e gépi öntözés hat-hét éve szintén óhaj volt csupán, ma pedig valóság. Az aszályos nyár ellen ez is órási segítség A jég ellen azonban nincs védekezés. — Öröm az is — folytatja a szót úti kalauzom —, hogy csökkenőben a fővárosi emberek vízgondja. Higgye el nekem, hogy ezt tiszta szívből mondom. Az viszont, már gond és elsősorban a mi gondunk: ahogy bővül a szigeten a Fővárosi Vízművek kúthálózata, úgy veszítjük el mi kiváló minőségű földjeinket. Mert az szabály, hogy a kutak ötszáz méteres körzetében szerves trágyát használni nem lehet. Az epernek pedig ez az egyik éltető eleme. A másik nagy gond ezzel kapcsolatban: az épülő kutak nagy vízelszívó hatása, amely ugyanekkora körzetben érvényesül. Sziget- monostoron és Pócsmegyeren apadóban van emiatt a falusi kutak vize. Mi lesz később, ha a Vízművek kútjai megépülnek egész Kisoroszig? Ott már csak másfél kilométer széles a sziget. S mivel mindkét oldalon építik majd a kutakat, az amúgy is szűk másfél kilométerből mindössze fél kilométer hasznosítható területe marad a falunak! Közben meg-megállunk itt is, ott is egy-egy eperszedő csoport mellett: azt szeretném tudni, öröm vagy gond az idei nyáron az ízletes és keresett gyümölcs értékesítése? Az elhangzó véleményeket végül is úti kalauzom összegezi: — Az idén nem panaszkodnak az emberek. Jó áron kel el az eper. Az első osztályú belföldi áru kilója tíz forint, a másodosztályúért nyolcötve- net adnak. Az exportár tizenöt és tizenhárom, illetve tizenhárom és tizenegy forint a fajtától függően. Mondom, panaszra semmi ok. Egy valami azonban mégsem tetszik az embereknek: hogyan lesz a tíz forintért megvásárolt eperből a fővárosban húszforintos áru? A nyolcötvenesből pedig tizenhat forint? Ha kívánja, elmondhatom a választ Az ÁFÉSZ embere minősíti és veszi meg az epret. Az ÁFÉSZ-t a MÉK bízza meg, adja a göngyöleget és a felvásárláshoz szükséges pénzt. Az eperhez azonban sem az ÁFÉSZ, sem a MÉK nem nyúl. A minőségnél és az átvételnél--------------— -■ ■ rt it t van ugyanis a ZÖLDÉRT megbízottja, aki tulajdonképpen a fővárosi üzletekbe szállítja el az árut. Szóval valahogy így lesz a tíz forintból harminc kilométeres út után húsz forint. Még tíz napig él eperország, aztán az egy hónapig tartó szakadatlan munka után visz- szatérhet az élet a megszokott kerékvágásba a festő szépségű Szentendrei-szigeten is. Mert eperország élete évente csupán egyetlen hónap. Prukner Pál 4 A
