Pest Megyi Hírlap, 1970. június (14. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-28 / 150. szám

1970. JÜNIUS 28., VASÁRNAP "X^uWap 3 Héttőn nyitnak a KISZ árvízi építőtáborai Tizenegyezren segédkeznek az újjáépítésben Nyitásra készek azok az épí­tőtáborok, amelyekkel a Ma­gyar Kommunista Ifjúsági Szövetség segíti az árvíz súj­totta vidékeken az újjáépítést. A napokban kézhezkapta meg­bízólevelét az a 11 000 szak­munkás tanuló, technikumi, szakközépiskolai és gimnáziu­mi diák is, aki két hetes vál­tásban dolgozik majd az új otthonok építkezésein. A Budapestről induló 3000 fiatalt vasárnap a Nyuga­ti-pályaudvaron ünnepé­lyesen búcsúztatják majd. Ütnak indulnak az , önkéntes társadalmi munkások az or­szág más vidékeiről is. mert hétfőn már ünnepélyes tábor­nyitás lesz. Tivadar községben négy, Kishódoson, J ánhmajti­son és Csengeren egy-egy épí­tőtábort állítottak fel. Az első turnus munkásai július 11-én teszik le a szerszámokat, az utolsó, negyedik turnuséi au­gusztus 22-én. Június 30-án Mátészalkán, július 2-án Fehérgyarmaton és Vásárosnaményban, július 4-én pedig Csengeren nyílik építő­anyagkirakodó tábor, ezekben egy-egy hónapig csaknem ezer egyetemista vesz részt az ár­víz sújtotta vidékre érkező nagymennyiségű építőanyag kirakodásában, szállításában. Hétfőn egyébként megnyíl­nak a KISZ hagyományos nyá­ri építőtáborai is: az idén 37- et állítottak fel az ország kü­lönböző vidékein. Diplomáciai kapcsolat hazánk és a lógói Köztársaság között A Magyar Népköztársaság és a Tógái Köztársaság kor­mánya a népeik közötti barát­ság elmélyítésére és megerősí­tésére irányuló szándékuknak megfelelően elhatározta diplo­máciai kapcsolat létesítését a két ország között, nagyköveti szinten. Péter János fogadta a; észt miniszterelnök- helyettest Péter János külügyminiszter baráti látogatáson fogadta Ar­nold Grent, az Észt SZSZK minisztertanácsának elnökhe­lyettesét, külügyminisztert, a Magyarországon tartózkodó észt baráti delegáció vezetőjét. Eszmék ütközése az Agráregyetemen Marxisták, közömbösek és tempSomjárók Az agrár értelmiség hivatá­sánál. fogva a falvakhoz kö­tődik. Hazánk lakosságának többsége még mindig közsé­gekben és egészen kis váro­sokban éL Nemzeti jövedel­münkben a mezőgazdaság ter­melési értéke csak az utóbbi időben szorult az ipar mögé. Az agrárért elm iség tehát egy egész életforma és termelési közeg élén, az ország többsé­gének szeme előtt él és tevé­kenykedőik. Életmódja, meg­nyilatkozásai, viselkedése né­pességünk nagyobbik része előtt követőkre találhat, hi­szen a falu és a mezőgazda­ság hierarfalájának csúcsán helyezkednek el státusuk alap­ján, Ez a státus, szimbóluma bizonyos erkölcsi és anyagi megbecsülésnek. Ez a státus­szimbólum követőkre talál. De nem közömbös, hogy kik tele­pednek meg a hiararhia falu­si csúcsán, követendő példa­ként. A Gödöllői Agrártudományi Egyetem pártbizottságának titkára, dr. Lőkös László jól tudja, hogy olyan egyetem po­litikai és ideológiai munkájá­nak élén áll, ahonnan a hall­gatók a viszonylag legelmara­dottabb politikai és ideológiai közeg élére kerülnek — ha túlnyomó többségükben csak szakmailag is. Ezért nagy je­lentőségű az egyetemi párt- szervezet legújabb jelentése, amely a szocialista világnézet­re neveléssel, a hallgatók ideológiai állapotával foglal­kozik. 10—14 százalék vallásos Felmérést végeztek a ne­gyed- és ötödéves agrárgépé­szek között, s többek közt megkérdezték: A politikai tár­gyak milyen szerepet játszot­tak világnézetének kialakítá­sában? A megkérdezett hall­gatók 76 százaléka nyilatko­zott úgy, hogy ezek a tárgyak marxistává formálták. Pél­dául: „Az ösztönösen bennem élő materialista világnézetet tudományos alapokra helyez­te”. ,„Átfogóbb képet kaptam a körülöttem levő világról, dif­ferenciáltan tudom követni az eseményeket”. „Keresni kezd­tem az események közötti kapcsolatokat”. 24 százalék azt válaszolta, hogy a politikai tárgyak világ­nézetük / kialakítására nem voltak hatással, vagy ez nem volt jelentős. Egyeseknél, mint kiderült, azért, mert már „szocialista világnézetem ki­alakításában nem volt rá szük­ség”, másoknál azért, mert más világnézetet vallanak. Mélyek ezek a másfajta vi­lágnézetek? A hallgatók 10—14 százaié ka vallásos. Nem tudják pon­tosan, hogy kik azok, mert nem lépnek fel nyíltan, kerü­lik a vitákat, templomba ti­tokban járnak. Az érdekes és a szomorú az, hogy ha eset­leg vitára kerül a sor, akkor a marxista hallgatók többsége meghátrál és azon panaszko­dik, hogy nem tud megfelelő érveket felsorakoztatni, mivel nem ismeri pontosan a vallá­sos dogmákat, ellenfele vi­szont ismeri a marxizmust is. Negyedrész közömbös A hallgatók 25 százaléka ideológiailag közömbös. Elég nagy szám, tetemes arány. Ez a „réteg” azonban nem egy­séges. Többsége nem igazán közömbös, csupán erkölcsileg- politikailag labilis. Nagy ré­szük az egyetemre kerülésig falun élt, eszmélésük idejére esett a mezőgazdaság szocia­lista átszervezése, rendkívül sok maradi, megalapozatlan, nem egyértelmű hatás érte & még ma is éri őket otthonuk részéről. Ez az a csoport, amelyet a legeredményesebben nyerhet meg magának az egyetem világnézeti hatása. Található egy kisebb közöm­bös csoport, amelyben a kis­polgári kényelmesség és kar­rierizmus jellemzői hatnak, ök úgy látják és úgy is visel­kednek, hogy eredményessé­gük, elhelyezkedésük nem fel­tétlenül egyetemi előmenete­lük és politikai magatartásuk függvénye. Ezt erősíti, hogy az oktatók révén sem éri őket mindig pozitív hatás; nem­különben a társadalmunkban még mindig meglevő néhány visszásság. Észlelhető egy olyan közöm­bös csoport is amely egyete­mi évei alatt nem érez sem­miféle felelősséget. Tanulmá­nyi kötelezettségeiknek eleget tesznek, úgy-ahogy, hiszen to­vábbra is az egyetemen sze­retnének maradni, hogy lubic­kolhassanak a felelőtlenségben — lezserkedhessenek öt éven át. Ezért a pártbizottság rendkívül fontosnak érzi, hogy a hallgatók számára társadal­milag hasznos és őket érdeklő feladatokat adjon. Nacionalizmus és „tiszta“ ben, valószínűleg azért, mert ott sok magyar él. Esetenként előfordul a Szovjetunió ered­ményeinek lebecsülése. Azon­ban a határok egyre kevésbé izgatják a hallgatókat. S szov- jeteűlenességet nem tapasztal­tak. A burzsoá ideológiák hatá­sáról sem szabad megfeled­kezni. Főleg a technokrata el­mélet — hiszen a hallgatók gazdasági szakot végeznek — és a konvergencia elmélet tarthat számot hívekre. Ezért is rendkívül szükséges, hogy az alap- és szaktárgyak oktatá­sa se nélkülözze a szocialista világnézetre nevelést. A hallgatók ideológiailag kevésbé képzett részénél za­varokat okoztak a nemzetközi munkásmozgalomban levő vi­ták is. A maoizmusnák azon­ban nincs híve. Viszont éles vitákat vált ki újabban a szo­cialista demokrácia és a szuve­renitás értelmezése. Eseten­ként még élnek a „tiszta” de­mokrácia illúziói. A dogmatiz- mus, a személyi kultusz meg­ítélésénél sem mutatkozik mindig tisztánlátás. Mindezek figyelembe véte­lével az egyetem pártbizott­sága az egyetemi nevelőmun­kát állította előtérbe. Mindannyian a szocializmus hívei Az idológiai bizonytalansá­gok ellenére a hallgatók túl­nyomó többsége a szocializ­mus ügyének megfelelő állás­pontot foglal el. Mindegyikük — a más világnézetűek is — a szocializmus hívének vallja magát, ez számukra természe­tes, beleszülettek. Az egyetem eddigi végzett hallgatóinak egyharmada lett párttag. Szükség is van arra, hogy ideológiailag felvértezetten in­duljanak el a falusi hierarchia csúcsára, mert itt ők a meg­határozók, itt őket követik. Berkovits György Korteshadjárat Nagybörzsönyben ? — Mi is kapunk bejelenté­seket Nagybörzsönyből, de semmi megfogható, bizonyít­ható nincs bennük — A járá­si NEB elnöke két íróasztal- nyi távolságban sétál az iro­dájában. — Kétszer is vizs­gálatot folytattunk... Semmi különös. — Nekem is van egy név­telen levelem — mondom és lobogtatom a papírt. Újra bele­olvasunk: ... „Hat évvel ez­előtt egy elnököt erőltettek ránk — írja a panaszos. — Tehetségtelen, Mandátuma már fél éve lejárt... Kitűz­ték a választó közgyűlést, a meghívók is kimentek, de háromszor is elhalasztották... Az elnök és a főkönyvelő ér­vénytelenítette a meghívó­kat ... A tagok kérdik, ne­kik csak kötelességük vám, joguk nincs? Jó volna meg­nézni. mi bűzlik a nagybör- zsönyi „Hunyadi” tsz-ben... Megtermelt javaink elpusztul­nak ... Ingyen tovább nem dolgozunk... Már régen le kellett volna váltani az egész v>ezetőséget __Maradniuk tisz­te lettel, elkeseredett Hunyadi Tsz-tagak...” A levelet iskolás gyereknek diktálhatta le valaki, a zsinór­írás erről árulkodik. Ám nézzük meg, miről szólnak a NEB-vizsgálatok eredményei? Hogyan gazdálkodnak? A mintegy 1366 hold szántón gazdálkodó termelőszövet­kezetben a tagi jövedelem 1967-ben 7953 forint, 1968-ban 9126 forint, 1969-ben 8782 fo­rint volt Kevés. Meg kell azonban jegyezni, a földek vadkárosak, a meredek dom­bokon, hegyek partján nehéz a talaj művelése. A tsz 4 év alatt épített egy 114 férőhelyes növendékmarha- istállót, egy 48 férőhelyes ita­tásos borjúnevelőt új gép­műhelyt, tákarmányos színt, üzemanyagtárolót, és egy üze­mi utat amely egyedül 1,5 millióba került, azonkívül 40 vagon termény befogadására képes raktárakat Telepítettek szamócát, málnát, ribizlit, 161 holdnyi területen. Vettek 4 kombájnt és erőgépeket, bálá­zót, kukoricavetőt, szerszámo­kat, tehát a közös gazdaság gyarapodása könnyen ki­mutatható. Mit kifogásoltak a bejelen­tők, feljelentők, névtelen levélírók? Például azt, hogy 3—4 vagon kukoricát válogatás nélkül helyeztek él a góréba, bepállott, az éretlen csövek miatt megpenészedtek. Nem kevesebb, mint 30—40 száza­lékos értékcsökkenés követ­kezett, amin a tsz úgy kívánt segíteni, hogy megdarálva fel­etette a jószágokkal. Ez a be­jelentés részben igaznak bizo­nyult, a kukoricát a helytelen tárolás miatt, tényleg károso­dás érte. Mit nézett a bejelentő beszántásnak ? A második vádpontban az 1 kh. dughagyma beszántása szerepelt. A NEB szakemberei viszont megállapították, a dughagyma talaja a nagy szá­razság (1969.) kőkeménnyé vált, s ezért talajmaróval la­zították fel a földet. Ez egy szabályszerű eljárás. amit azonban a bejelentő beszán­tásnak nézett. Kifogásolták a gyümölcsös kiszántását A vizsgálat folya­mán fény derült viszont arra, a 4 éves szamócát a tervek szerint kiszantottak. A névte­len feljelentők vagy feljelen­tő tudni vélte, hogy Kóka Márton íeszázaieko.i, rozzant jelein Istvánná, az emuit fele­sége helyett dolgozik a tsz- ben. Megállapítást nyert, hogy Kíeinné 1969. július 1- től november 11-ig 1131 mun­kaórát teljesített a tsz-ben, mint egyszerű dolgozó és Kóka Márton mindössze 2—3 napig kaszált Kleinéknek, amiért rendes bért kapott. Hát eddig a vádak és véde­kezések, már ami az ügy gaz­dasági részét illeti. Van azon­ban ennek a nagybörzsönyi ügynek egy rendkívül érdekes, emberi, személyi vonatkozása. — Áldatlan állapotban kell dolgoznom — emeli rám búza­virág kék színű szemét Klein István elnök. — Unokaöcsém, Klein András, a gépcsoport vezetője korteshadjáratot in­dított ellenem. Akár Nixon az elnökválasztáskor., itt is be van dobva minden... Bizto­san ő íratja ezeket a levele­ket ... Elnök akar lenni. — De miért? Klein István szomorú arccal tárja szét kezét — Nem tudom. Talán, mert beiratkozott a mezőgazdasági technikumba és lassan elvég­zi... Ki tudja?... Azelőtt egy korty italt meg nem ivott, most pálinkázik... Itatja a falu népét, a tsz-tagokat. Előbb tud a tanácsülésről, hogy ott mi történik, mint én. A tsz vezetőségben is benne van és megvétózza utasításai­mat. Távollétemben gúnyol... Klein István felugrik és fel­tépi az ajtót. — Itt van, esküdni mernék rá, és hallgatózik. — Az ablak­hoz megy. — Haha, ez itt állt, kihallgatta, mit beszélgetünk! — Nem túlozza el ön a dol­got? — az eset kezd felderí­teni és alig várom már, hogy az „elnökjelölttel” találkoz­zam. Klein András, az unokaöccs később meg is jelenik. Nem néz rám. a padlót kémleli, kutatja. Mutatom neki a leve­let. Meg sem rezdül az arca. — ötvenkilenc óta vagyok vezetőségi tag — mondja. — Látom a dolgokat. — Kis szü­netet tart. — A legjobb dolgo­zók itthagynak bennünket, ke­vés az órabérük. Két szerelő­vel kell 13 erőgépet javítanom. A fogatosok állnak. — Mondja, miért utálja a nagybátyját? — Én?... Nem szól semmit. Aztán el­mondja, neki 25 hold földje volt, ért a gazdálkodáshoz. Amióta technikumba jár, már tudományosan is fel tudja mérni a helyzetet. — Elnök szeretne lenni? Kitér a válasz alól. Azt ma­gyarázza, a tagságra kell bíz­ni. A tagság majd mindent el­intéz. Dányi Miklós főkönyvelő négy éve dolgozik a nagybör­zsönyi „Hunyadi" Tsz-ben. Szerinte az elnök, Klein Ist­ván, becsületes, rendes ember. Azért támogatja. Klein István­nak csak 6 holdja volt, uno­kaöccsének 25. Innen adódnak a zsörtölődések. A gazdaság egyetlen baja, hogy nagy az önköltség. A gépek 50 száza­lékkal hamarabb elhasználód­nak, mint sík terepen. Drá­gább a munkaerő is, töN>et kell dolgozni. A tsz viszont gyarapodik és ha a szakembe­rek még jobban igyekeznének, még nagyobb lehetne az osz­talék. Egyébként a napi 72 fo­rintot, 10 órás munkanapra, kifizetik a tagoknak. A kuko­rica károsodásában nem az el­nök, hanem a szakgárda a hi­bás. Meg kellett volna köve­telni, hogy már a földön kint; a szedéskor válogassák ki a nedves, koraérett csöveket Nem lenne itt semmi baj, ha nem viszálykodnándk a ve­zetők — ezt mondja végeze­tül. Nem szolgál jó ügyet Nem akarunk beleszólni a Klein István és András családjai között dúló küz­delembe, mert ez magán­ügyük és minden sérelmükéit — legyen az jogos vagy nem jogos — egymás között kell elintézniök. Nagy hiba viszont már a viszálykodás, ha egy nagy közösség, történetesen egy termelőszövetkezet tagjai­nak, egy község lakóinak sze­me láttára zajlik, megoszt erőt, akaratot, szétdúl fontos mun­kát végző közösséget. Nem va­gyunk hivatva eldönteni, Klein István szakértelmét, ve­zetési képességét, sem Klein András panaszainak, jogossá­gát, de azt bizonyosan állít­hatjuk, az „elnökválasztási hadjárat” nem szolgál jó ügyet, céltalan, stílustalan, kicsinyes indulattal teli. Jó lenne, ha az Észak-Pest megyei Tsz-ek Területi Szö­vetsége és a járási tanács „le­hűtené” a felgerjedt „válasz­tókat” és segítene a tsz tör­vényes vezetőinek a rend meg­szilárdításában. Szüts Dénes A Velencei-tó vízkamrája Az utolsó simításokat végzik a munkások a Velencei-tó első „vizkamrájának”, a zámolyi tározó-tónak építésén. A 13,7 millió forintos költséggel léte­sített beruházás feladata az lesz, hogy az őszi—tavaszi hó­napokban összegyűjtse a Vér­tesből, a környező dombokról érkező csapadékot, s nyáron ezzel pótolja második legna­gyobb tavunk szűkös vízház­tartását. A tározó-tó 675 holdon fek­szik és 5,5 kilométer hosszú. A csúcsidőszakban 7 millió 800 ezer köbméter, üzemi idő­szakban pedig 4 és fél millió köbméter vizet képes tárolni. Feltöltése a Császár patak vi­zével történik. demokrácia Az ideológiai-politikai fron­ton több másfajta beszűrődés is észlelhető: Hatnak a nacionalizmus maradványai, főleg Csehszlo­vákiával és Romániával szem­Szocialista brigádok hete Vácott a X. pártkongresszus tiszteletére szocialista brigá­dok hete kezdődik hétfőn a Híradástechnikai Anyagok Gyárá­ban. A szocialista brigádok életét bemutató kiállítással nyílik meg a péntekig tartó program. Ebből az alkalomból mutatjuk be a gyárban dolgozó 36 szocialista brigád közül a legjobb hat brigádvezetőt. Terenyei Sándor- né, a November 7 brigád vezetője Bába József, az Egyetértés brigád vezetője Wagner Lajosaié, a József Attila brigád vezetője Patrik Nándor, a Kinizsi Pál brigád vezetője Németi Lászlőné, Muoi-Ly brigád vezetője Ötvös Ferenc, a Komarov brigád vezetője Foto: Gábor

Next

/
Thumbnails
Contents