Pest Megyi Hírlap, 1970. június (14. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-21 / 144. szám

1970. JŰNIUS 21., VASÁRNAP s Mit ellenőrizzen a tsz belső ellenőre? Az ellenőrzési bizottságok feladatai —• Az üzemgazdasági elemző munka fontossága A vezetőségválasztás előtt Pártmunka - a főváros határában Termelőszövetkezeteink va­gyona évről évre nő. Nem ke­vés azoknak a ‘ Pest megyei tsz-eknek száma, ahol az álló- és fogyóeszközök értéke eléri a 25—30 millió forintot. Ilyen hatalmas vagyon felett kell őrködnie a tsz-ek ellenőrző bizottságának. Vannak azon­ban ebből a 25—30 millióból olyan értékek, amelyek csak évente egyszer, a leltározás alkalmából kívánják számba- vevésüket, vannak, amelyek állandó figyelmet igényelnek. A 25—30 milliós vagyonból 4—5 millió mindig forog, a kiadások-bevételek, magát a mozgást, az életet, a gazdál­kodást tükrözik. Hová men­nek a forintok, kihez men­nek, akár valamilyen anyag, állat, takarmány, vagy gép, esetleg eszköz formájában —, erre is választ vár a tsz tagsága. Jól használják-e fel a hiteleket, jóra költik-e a tsz-tagok munkájával előál­lított pénzt, ennek figyelése is az ellenőrző bizottságokra tartozna. A Pest megyei termelőszö­vetkezetek többségében már olyan színvonalú lett a gaz­dálkodás, olyan széles terme­lőskálán mozog, hogy en­nek a folyamatnak ellenőr­zése elmélyült munkát, nagy szaktudást és kellő alapossá­got kíván az ellenőröktől. Kik az ellenőrző bizottság tagjai ? Sajnos, nem mindig ráter­mett és megfelelő személyek. Legtöbb helyen idős, kellő élettapasztalattal bíró, de képzetlen emberek az ellen­őrző bizottság tagjai, akik a bonyolult számviteli munká­ban nehezen, vagy egyálta­lán nem tudnak eligazodni. Miért lettek az idősebb, te­kintéllyel bíró, de a korszerű ellenőrzéshez kevésbé értő emberek erre a posztra állít­va? Sok tsz-ben kezdetben azért, mert az elnök nem is bánta, ha gyengébb erők kerültek ebbe a fontos bizott­ságba. „Nem piszkálnak leg­alább, nem avatkoznak a dol­gomba ..Aztán évek múl­va gyorsan rá kellett jönni, korszerű gazdálkodás, kor­szerű ellenőrzés nélkül lehe­tetlen. Szükségessé vált a tsz-ek- ben az úgynevezett fő hivatá- sú belső ellenőr munkába állí- sása. Tánczos László 1969. áp­rilis 16 óta a dömsödi Dózsa Tsz belső ellenőre. — Korábban a MÉK-nél voltam ellenőr — mondja — és amikor idejöttem, meglepe­téssel tapasztaltam: ami az állami vállalatnál természetes volt, az itt egyáltalán nem természetes. Ez a csoporttulaj­don és az állami tulajdon kö­zötti különbségből fakad. Ne­hezebb volt megértetni az emberekkel a bizonylati fe­gyelem szükségességét. — Először ki kellett dol­gozni — veszi át a szót Miha- lik László főkönyvelő — a belső ellenőr és az ellenőrző bizottság kapcsolatát. Az volt az álláspontunk, a belső el­lenőr közvetlen az elnöknek az irányítása alá tartozzon. Éves programját elkészíti, azt nyilvánosságra hozza, vizs­gálati tervét a tsz vezetősége hagyja jóvá. Az elnök vi­szont elrendelhet célfeladato­kat is. A belső ellenőr tagjr legyen-e az ellenőrző bizottságnak ? A dömsödi „Dózsa” tsz-ben elmondták, elképzelésük sze­rint a legközelebbi válasz­táskor javasolni fogják, hogy a belső ellenőrt vegyék fel az ellenőrző bizottságba. Jelen­leg az ellenőrző bizottság el­nöke Brassó József, a tsz párt­| titkára, aki ezen kívül még I a kereskedelmi ügyekkel is foglalkozik. Varsányi Antal a halászati részlegnél dolgo­zik. Ö az EB egyik tagja. A másik a magtárban foglalatos­kodik. Juhász Józsefné. A há­rom tagú EB igyekszik jól el­látni munkáját, de a belső el­lenőrnek, Tánczos Lászlónak van csak mérlegképes köny­velői tanfolyama, és mezőgaz­dasági technikumi végzettség­gel is rendelkezik. Az EB és a belső ellenőr jól kiegészítik egymást, szakmailag a képzet­tebb segíti a képzetleneket. — Az emberek most már szeretnek számolni — figyel­meztet Mihalik László főköny­velő. — Tudni szeretnék, ho­gyan használják fel a tsz va­gyonát, pénzét. A tsz 3000 hol­don gazdálkodik, és elkerül­hetetlenné vált az ellenőrzés korszerűsítése. Az ellenőrzés­nek pedig a szövetkezet gaz­dálkodásának stabilitásával e®videjűleg kell erősödnie. Míg korábban csak azt kér­ték a tagok, az EB a háztájit, annak igazságos elosztását, művelését ellenőrizze, addig most már főleg a közös gond­jait szeretnék rájuk ruházni. — Szerintem az is döntő szempont — avatkozik be­szélgetésünkbe Dr. Pillér Ar­tur jogtanácsos — hogy az ellenőrzés a vezetés megsegíté­sét célozza. Ne csak a hibák feltárása, hanem megelőzése is feladata legyen. — Főleg azonban — mond­ja Mihalik László — üzem- gazdasági elemzést végezzen. Kapcsolódjon a közgazdaság­ba, válaszoljon közgazdasági kérdésekre. Célszerűség vezes­se a vizsgálódásait, mert pél­dául kukoricabetakarítás után azt kell nézni, jól használták-e fel az eszközöket (vetőmagot, műtrágyát, gépeket, vegyszere­ket), a legnagyobb termés el­érésére. Szántás-vetés után ellenőrizze az üzemanyag­fogyasztást, a gépi alkatrészek felhasználását, hogy tudjuk, hol kell jobban takarékoskod­ni, hol kell a munkán- javíta­ni. Milyen képzettségű a jó ellenőr ? — Ahhoz, hogy bírálni tud­jak — magyarázza Tánczos László — ismernem kell a technológiai folyamatokat, a mezőgazdaság és a kiegészítő üzemek termelési szerkezetét, munkamenetét. Igyekszem olyan gyakorlatot folytatni, ami a tsz fő termelési irányá­val összefügg. A dömsödi „Dózsában” pél­dául mozaiklapkészítést akar­tak végezni. Jó üzletnek tűnt. Aztán az ellenőr „rászállt” az üzemágra, és egy hónap alatt bebizonyította, nem érdemes ezzel foglalkozni. A részleget meg is szüntették. A tsz-ben nagy állattenyésztési progra­mot valósítanak meg. Nem ke­vesebb, mint 472 szarvasmarha befogadására alkalmas, komp­lex telepet, azonkívül egy 2000-es juh telepet. Óriási pénzösszegek kellenek és eze­ket egyelőre a kiegészítő üzemágakból „préselik ki”. A belső ellenőrnek a kiegészítő üzemágak ellenőrzésével van éppen elég dolga, hogy min­den szabályosan, a törvények előírásának megfelelően foly- lyon. A tsz-ben az ellenőrző bi­zottság és a belső ellenőr kap­csolata még nem tisztázódott teljesen, munkájuk még nem hasonlít a jól olajozott gépe­zethez,'á termelési folyamato­kat pontosan mutató műszer­hez, de a vezetőség állandóan kutatja, keresi a korszerű el­lenőrzés megvalósításának fel­tételeit, módjait. Anélkül, hogy receptet adnánk, — s főleg a teljesség igénye nélkül — ajánljuk többi tsz-einkbe is „megtekintésre” a dömsödi ellenőrzés egy-két színét. Sz. D. Gyógyüdülő — Gyulán Gyulán, a Várfürdő szom­szédságában több mint 40 mil­lió forintos beruházással fel­épült a Mezőgazdasági és Er­dészeti Dolgozók Szakszerve­zetének 400 ágyas gyógyüdü­lője, a kilencszintes, egy-két- ágyas szobákkal, tágas étte­remmel, társalgóval, presszó­val felszerelt modern üdülő műszaki átadását megkezdték. Az üdülőt függőfolyosó köti össze a Gyulai Fizikóterápiás Gyógyintézettel, így a moz­gásszervi megbetegedésben szenvedők az időjárástól füg­getlenül átjárhatnak orvosi kezelésre. Az új gyulai MEDOSZ-üdülőbe július ' ele­jén érkeznek az ország min­den tájáról az első beutaltak. Összegezték az első öt hó­nap eredményeit a MOKÉP szakemberei. Januártól május végéig 33 645 308 néző fordult meg az ország csaknem 4000 filmszínházában. Ez annyit jelent, hogy csaknem két és fél millióval kevesebben vál­tottak mozijegyet, mint az el­múlt év hasonló időszaká­ban. Az előadások száma alig változott: mindössze egyszáza­lékos a visszaesés, az egész estét betöltő filmek meny- nyisége pedig választékbővü­lést jelentett: 82 új filmet tűz­tek műsorra, illetve újítottak fel 150 nap alatt. Az egyes filmek látogatott­sága is érdekes képet mutat: a „Ha” című angol filmet ja­nuár 1-től napjainkig 606 ez­ren nézték meg, a „Z, avagy egy politikai gyilkosság ana­Az eredményes pártmunka egyik alapvető feltétele a de­mokratikus centralizmus el­vének érvényesítése. Hogy ez mit jelent? Erről beszélget­tünk az elmúlt napokban No- vák Bélával, a Budai Járási Pártbizottság első titkárával. És természetesen arról is: ho­gyan érvényesül a demokra­tikus centralizmus elve a bu­dai járás pártszervezeteinek életében? — Mint az a megfogalma­zásból is kitűnik — kezdte a beszélgetést Novák Béla —, a demokratikus centralizmus két alapelven nyugszik. Az egyik a demokratizmus, a má­sik pedig a centralizmus. E két alkotóelem szoros kap­csolatban és dialektikus köl­csönhatásban áll, egymástól elválaszthatatlan. Ha meg­sértjük az egyiket, az károsan hat ki a másikra és magának a demokratikus centralizmus­nak az elve kerül veszélybe. • Mit jelent a demokratiz­mus elve? — Ez azt jelenti, hogy a párton belüli döntések de­mokratikusak, minden párt­tag részt vesz a párt vezető szerveinek a megválasztásá­ban, a párt politikájának ki­alakításában. A Szervezeti Szabályzatban vállalt módon kifejtheti véleményét, de fenntarthatja különvélemé­nyét is. Ugyanakkor köteles részt venni a határozatok vég­rehajtásában, alapszervezete munkájában. • Es a centralizmus elve? — A demokratikus centra­lizmus másik alkotó eleme a centralizmus elve, amely a párt szervezeti felépítésében és a központi irányításban nyilvánul meg. Ezen élvből következik, hogy a párt poli­tikai céljainak megvalósítása érdekében a kisebbség mindig tudatosan rendeli alá magát a többség akaratának, az al­sóbb szervek a felsőbb szer­vek határozatának. A Hogyan érvényesül a de­mokratikus centralizmus elve a budai járás pártszervezetei­nek életében és tevékenységé­ben? — A közelmúltban végrehajtó bizottsági ülésen foglalkoztunk támlája” című francia alko­tást pedig 548 ezren látták a bemutató óta. A közérdeklő­dés középpontjába kerültek a magyar filmek is. Jancsó Mik­lós „Így jöttem” című filmjé­re februári felújításától kezd­ve 300 ezren váltottak jegyet, csaknem annyian, mint a ko­rábbi időszakban együttvéve. A Fábry Zoltán rendezte „Is­ten hozta, őrnagy úr” című filmalkotás eddigi 474 ezres látogatószáma is sikert jelez. A „Szemtől szembe” Várko- nyi—Dobozy mű pedig 400 000 nézőt vonzott, s Kosa—Csóri— Sára „mesterhármas” alkotá­sát, a magyar—szlovák—ro­mán koprodukcióban készült „Ítélet” című Dózsa-filmet hat hét leforgása alatt 325 ezren látták — ez a maga nemében ritka sikert jelent. a demokratikus centralizmus elvének érvényesülésével. A végrehajtó bizottság megálla­pította, hogy a járásban alap­vetően érvényesülnek a de­mokratikus centralizmusnak, mint a párt szervezeti alapel­vének követelményei. A de­mokratizmus iránti igény leg­erősebben a gazdasági egysé­gek: gyárak és üzemek, ter­melőszövetkezetek és állami gazdaságok, valamint a ktsz-ek részéről nyilvánul meg. A centralizmus elvének a valóra váltása pedig elsősor­ban a határozatok végrehajtá­sának ellenőrzésében, a gaz­daságpolitikai kérdések sike­res megoldásában nyilvánul meg. a Konkrét példákon ke­resztül is meg tudná fogal­mazni ugyanezt? — Természetesen. A demok­ratikus centralizmus fejlődését konkrét példák egész sora bi­zonyítja. Például: a fokozódó részvétel a közéleti tevékeny­ségben. Az emberek szabadon és őszintén beszélnek életük­ről, gondjaikról, ennek kereté­ben sok helyes javaslat fogal­mazódik meg, amelyek a járás további fejlődésének vagy akárcsak egy község vagy ki­sebb közösség előrelépésének a meggyorsítását segítik élő. Egyre többen értik meg, hogy a falu, a szövetkezet, a gyár, végső soron a járás és ezen keresztül az egész társadalom olyan lesz, amilyenné állam­polgárai alakítják. Ezért min­den olyan törekvést támogat­nak, amely szélesebb körben vonja be őket a szocializmus építésébe. • Hogyan érvényesül a de- makra tizmus kiszélesítése a pártszervezetek tevékenysé­gében? — A Politikiai Bizottság ha­tározata értelmében a járási hatáskörök egy részét leadtuk a községi pártbizottságoknak és a csúcsvezetőségeknek. így például a tagfelvételi és a fe­gyelmi jogkört. S az ered­mény: gyorsabb fejlődés a he­lyi kádermunkában, s ez ért­hető, mert most már szemé­lyes ügyüknek tekintik, hogy az általuk javasolt és párttag­nak felvett elvtárs megfeleljen a követelményeknek. Szinte hiba nélkül végzik ezt a mun­kát a Mechanikai Művekben, az Ipari Szerelvény és Gép­gyárban és Budaörs nagyköz­ségben. Ugyancsak az elisme­rés hangján szólhatunk a zsámbéki csúcsvezetőség ká­dermunkájáról. Ma már... • Es korábban? — Az alsóbb szervek önálló­ságának bővítése kezdetben olyan véleményt szült, hogy a járási pártbizottság a korábbi­nál kevesebbet segít munká­júikban. Ez tény, de velejárója a nagyobb önállóságnak. Ugyanakkor kettős haszna van. Az egyik: az önállóbb munka hozzásegíti az alsóbb szerveket ahhoz, hogy elsősor­ban elvileg, politikailag irá­nyítsák területüket. A párttit­kárnak és a pártvezetőségek­nek nem az a feladata, hogy napi operatív munkában segít­sen, hanem hogy ismerje terü­letét, legyen tisztában, hogy milyen ott az emberek közér­zete, politikai hangulata, ho­gyan vélekednek a gazdaság­ról, a vezetőkről, és arról, hogy az egyes gazdasági intéz­kedések hogyan szolgálják a párt politikájának végrehajtá­sát. A másik: a járási pártbi­zottságnak így több ideje ma­rad a munka- és az irányítás átfogóbb megszervezésére. • Tudna még más példát is mondani a demokratizmus szélesítésének bizonyítására? — Többet is Egyet azonban mindenképpen szeretnék meg­említeni : hogyan érvényesül ez a szűkebb járási vezetés munkájában. Évente két alka­lommal kötetlen végrehajtó bizottsági ülést rendezünk. Ezeknek nincs előre meghatá­rozott napirendje: a végrehaj­tó bizottság tagjai gondjaik­ról, problémáikról és elkép­zeléseikről szólnak ezeken az üléseken. A májusban rende­zett kötetlen vb-n elsősorban az ideológiai problémákról,_ a tömagpolitika] munka hibái­ról, valamint a propaganda- munka hatékonyságának fo­kozásáról szóltak a legtöbben.' Ezt a végrehajtó bizottsági ülést az éles kritikai hang, ugyanakikor az őszinte légköt jellemezte leginkább. • Milyen példát tudna em­líteni a centralizmus fejlődé­séről? — A járás iránt érzett fele­lősség gyakran szül olyan gon­dolatokat, amelyekre ugyan nem hozunk határozatokat, de más módon érvényesíteni igyekszünk megvalósításukat. Ilyen közös gond például az energiahelyzet jobb kihaszná­lása. Százhalombatta hőenear-* giájának egy része veszendőbe megy, pedig nagyszerűen le­hetne hasznosítani a mezőgaz­daságban. Csakhogy a Benta- völgye Termelőszövetkezetnek egyedül nincs olyan anyagi lehetősége, hogy ezt teljes egészében kihasználja. Mi most azt szorgalmazzuk, hogy a já­rás termelőszövetkezeteinek az összefogásával hasznosítsuk az eddig veszendőbe ment energiát. Vagy egy másik pél­da: a lakosság ellátásának to­vábbi javítása. Ennek egyik formája lehetne az a törekvés; hogy a toki Egyetértés Terme­lőszövetkezet vágóhídja jövő­re már négyezer sertést dol­gozna fel egy esztendő alatt, elsősorban a járás lakosságá­nak az ellátása érdekében. Ehhez azonban megint csak kevés egyetlen termelőszövet­kezet anyagi ereje. Összefogás­ra van szükség, akárcsak a víztározók építéséhez. Hogy ki legyen ezeknek a gondolatok­nak — és nem határozatok­nak! — a legfőbb szószólója? Természetesen, mindenütt a pártszervezet. Ehhez azonban bizonyos fajta szemléletválto­zás szükséges: az emberek ne csak a maguk kis közössége, gazdasága iránt érezzenek fe­lelősséget, hanem a nagyobb közösség boldogulásáért is. 41 Milyen téves nézetek akadályozzák a demokratikus centralizmus elvének fokozot­tabb érvényesítését? — Akadnak ilyenek is, hi­ba lenne nem beszélni róluk. Az egyik: egyes gazdasági ve­zetők nem igénylik a dolgozók véleményét, ez pedig elbátor­talanítja az embereket a fo­kozottabb demokratizmusra való törekvésükben A másik: nem eléggé tudatos még, hogy a demokratizmus nemcsak jo­gokat, hanem kötelességeket is jelent, felelősséget az egész közösségért. A harmadik: akadnak még alapszervezeitek, amelyekben nem egyszer a titkár dönt valamilyen kérdés­ben a vezetőség helyett. A ne­gyedik: akadnak még olyanok is, akik a demokratizmust szembeállítják a centralizmus­sal, mondván, hogy a központi intézkedések sértik a demok­ratizmus érvényesülését. Még­is, összegezve az elmondotta­kat: járásunkban alapvetően érvényesülnek a demokratikus centralizmus követelményei és bízunk benne, hogy a X. párt- kongresszus után még gyorsabb fejlődéinek indul a demokra­tikus centralizmus elvének szélesebb körben történő ér­vényesülése. Prukner Pál Villamos hírek Miskolcról A miskolci villamos-színek, a „remizek” már elavultak, a megnövekedett számú szerel­vények elhelyezésére és javí­tására alkalmatlanok, s emel­lett forgalmi akadályt is ké­peznek. Miskolc megyei jogú város tanácsának megbízásá­ból ezért megkezdték az új forgalmi telep építését a Sajó mellett kijelölt ipari övezet­ben, a 3-as AKÖV-telep szom­szédságában. Az új forgalmi telepen száz villamos és száz­húsz autóbusz elhelyezésére alkalmas fedett csarnokot, szerviz- és javítóállomást, szociális létesítményeket épí­tenek. IJJHARTYANIAK A SZAKSZÖVETKEZET ÜJ SZŐLŐJÉBEN. MOZISTA TISZTIKA A „HA“-TÓL AZ „ÍTÉLETIG“ 4 » i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents