Pest Megyi Hírlap, 1970. június (14. évfolyam, 127-151. szám)
1970-06-21 / 144. szám
4 "'\MMap 1970. JŰNIUS 21., VASÁRNAP / \ Magyar gasztronómiai napok Grúziában DÍÓSDI PÉLDA , A holnap szakmunkásai Szombaton reggel dr. Sághy | Vilmosnak, a belkereskedelmi m-'niszter első helyetteséne!: vezetésével magyar vendéglátóipari küldöttség utazott Grúziába. A magyar delegáció részt vesz Tbilisziben a magyar gasztronómiai napok ünnepélyes megnyitásán. EBÉDELJEN WURLITZERT! Hétfőn, déli háromnegyed egykor étlapot kér a vendég az Örkényi Aranyfürt étteremben, de a felszolgáló azt mondja, hogy minek, úgysem érvényes, ami rajta áll. Már régen elfogyott minden. Ajánlani ,tud viszont halászlét és gombalevest, meg rántott, továbbá pirított májat. Hát hozzon egy pirított májat, de azért étlapot is. Csak tegnapi van, mára nem is készítettek. De étlapon kívül ételt sem. Tíz perc múlva újra ott az asztalnál a pincér, üres kézzel. Restelkedve közli, resztéit májat se hozhat. Vendégek viszont vannak. Legalább két tucat üli körül nagy ráérősen az asztalokat, előttük különböző palackok, akad egykét coca-colás is. Nagy lélekszámú község, forgalmas országút menti vendéglőjében ennyi vendég tulajdonképpen nem is sok, még akkor sem, ha csak italt ebédel. Az ital mellé azonban egyebet is fogyasztanak: szünet nélkül zaka- toltatják a Wurlitzer nevet viselő, hatalmas zenegépet. Akkora a zaj, hogy a szót is alig hallani, nyilván ez okból írták rá a fagylaltpultra: „Fagylalt nincs!” Se étel, se fagylalt! nem terem az Aranyfürtön, talán nem is szorul rá a bevételre, hoz eleget a gépi muzsikája, a zenekultúra Wurlitzer útján történő terjesztése. Az utas ember azonban délben, ha betér, a nyitott ajtón, mégiscsak az éhét szeretné elverni, és sehogy- sem lakik jól ebédre Wur- litzerreL Sz. E. EGY A NÉGY KÖZÜL Monorról - a Hosszú barna hajú és kék a szeme. Böjti Éva 20 éves, de ha mosolyog, két-három évvel még fiatalabbnak látszik. A Monori Állami Gazdaság ipari üzemében dolgozik. Esztergomban, a Közgazdasági Technikumban érettségizett. Dürrenmatt, Sartre, Németh László könyveit olvassa leggyakrabban. A költők közül Váci Mihályt tiszteli és becsüli. „Nagyon sajnálom. Mikor elment, két napig nem is szóltam senkihez... A Te bolond című versével több szavalóversenyen is első lettem. Gyönyörű vers...” A könyvespolcon gondosan egymásra rakva az Üj Írás példányai. Húszesztendős, s természetesen magán viseli a mai fiatalok minden jellemző vonását. Szombat, vasárnaponként, ha forrón süt a Nap, motorra ül — persze, nem egyedül — A mezőkövesdi Matyó Háziipari Szövetkezet huszonhat népművésze készül az idén hatodik alkalommal megrendezendő Kis Jankó Bori hímzőpályázatra. A hímzőasszonyok immár hagyományos seregszemléjén a mezőkövesdi és a szentistváni népművészek a gyakorlatban használható asztali futókkal, lakberendezéshez alkalmas díszpárnákkal, fali hímzésekkel szerepelnek majd. A „versenyzők” között van az egyik legidősebb matyó népművész — a szövetkezet egyetlen férfitagja — Nagy A jóhírű magyar vendéglátás — ezúttal a Hungária Szálloda és Étterem Vállalat — nemzetközi kapcsolatai új partnerrel, a Tbiliszi Vendéglátó Tröszttel 'bővültek. Egy korábbi megállapodás értelmében június 20—30 között Tbilisziben magyar gasztronómiai napokat rendeznek. Viszonzásul ősszel, szeptemberben, Budapesten tartják meg a grúz konyha hetét, a Budapest Szállóban. A napokban múlt húsz éve, hogy megalakult a Pest-Ko- márom-Nógrád megyei Élelmiszer Nagykereskedelmi Vállalat. Akkor csupán Pest megye tartozott hozzájuk. 1950- ben kétszáz féle cikket árusítottak, annak is háromnegyede alapvető élelmiszer — cukor, liszt, só stb. — volt, míg ma 600 különböző árufélét tartanak, s ezeknek több mint a fele a delikátcso- portba tartozik. A nagykereskedelmi vállalat állandóan bővíti árukészletét. Hét legnagyobb szállítójukkal — köztük a Nagykőrösi Konzervgyárral — 1,7 milliárd forintos forgalmat bonyolítottak le. A kiskereskedelmi boltoknak nyújtott kedvezmények között Németh Lajos Csontváry Kosztka Tivadar életművét bemutató nagy monográfiájában azt írja, hogy az 1902-ben festett „Selmecbánya látképe” című festményén először jelentkezik Csontváry művészetének panteisztikus jellemvonása. „Csontváry hű akar maradni a természeti látványhoz — írja könyvében Németh Lajos —, hiszen még a háttéri kékbe játszó hegyen az erdőirtás „E” betű formáját is odafestette, mégis a képen megfigyelhető megye nevében és a monori erdőben levő strandon tölti a napot. Most éppen kék-zöld foltok díszítik: apjának segített fát vágni... A Monori Állami Gazdaságban a KISZ-titkári teendőket látja el ideiglenesen — 21 fiatal programjáról gondoskodik hétről hétre. „A többség aktív. Így aztán nem túl nehéz szervezni sem. Ha meghívjuk a gimnázium fiataljait egy-egy találkozóra, mindig jól érezzük magunkat. Az is jó dolog, hogy a vecsési Jókai irodalmi klubbal szoros kapcsolatunk van. Bármikor szívesen jönnek hozzánk. Bármikor szívesen hallgatjuk őket.” Június 23-án kezdődik az állami gazdaságok, erdőgazdaságok és vízgazdálkodási üzemek fiatal küldötteinek országos nagyaktíva értekezlete. A négy megyei küldött egyike Böjti Éva. — fg — István, aki bőrből készült könyvborítókat hímez ki matyó rózsákkal, s az egykori népviselet, a derékig érő „ko- zsu” mai változatát, a női bőrmellényt díszíti régi szűcsös hímzésekkel. Kada Istvánná, aki már kétszer nyerte el a Kis Jankó Bori-díjat, az idén a hagyományos matyó motívumok továbbfejlesztésével készíti hímzéseit. Szél József né népművész, szentistváni hímzőasszony, a mezőkövesditől elütő színezésű virágminták felhasználásával hímezi az asztali készleteket. Nylprint A Pamutnyomóipari Vállalat a BNV-n nagydíjjal kitüntetett új terméke, a nylprint, a nyergesújfalui Viscosagyárban „született” egy évvel ezelőtt. A hazai ve- gyiszálgyártás központjából a danamidselyemből készült kelme zömét a Pamutnyom^pari Vállalatnak szállítják, ahol kikészítik és színezik az új anyagot. A könnyen tisztítható, nem gyűrődő, vasalást nem igénylő nylprint hamar népszerű lett, ezért a nyergesúj faluiak tovább növelik gyártását. előkelő helyen állnak a különféle visszatérítések, például az évi teljes áruforgalomból egy százalékot írnak a szerződött boltok javára. Legutóbb megállapodást kötöttek a gyermelyi Kossuth Termelőszövetkezettel, ahol kiváló házi tésztát gyártanak csakis a nagykereskedelmi vállalat számára. A Jugoszláviából importált száraz sós- rúdhoz hasonlóan új cikket is hoznak, a Röpít, amely hazai ízlésnek megfelelően sósabb külföldi társánál. Máris kapható náluk a Piroski, a meleg, hússal töltött zsírostészta, amelyet a Fővárosi Sütőipari Vállalat süt részükre eredeti orosz recept szerint. belső ritmus nemcsak a természeti organizmusból, a dimbek- dombok, a kalandos utak véletlenjéből fakad, hanem művészi organizmus hordozója is.” i A monográfiában nem találunk utalást arra, hogy a festményen a háttérben látható erdőrengeteg hogyan került oda a jól kivehető , ,E” betű. Erre pontos magyarázatot találunk a Selmecbányái Hetilap 1899. április 30-i számában megjelent hírben, amely beszámolt arról, hogy „eredeti, de költői emlékjelet” létesített Vadas Jenő, az egykori sel- meci Bányászati és. Erdészeti 'Akadémia tanára az 1898. szeptember 10-én orvgyilkos kezétől meggyilkolt Erzsébet királyné emlékének. Vadas Jenő professzor az erdő egy részében ugyanis fákat és bozótokat úgy irtotta ki, hogy hatalmas „E” betűt alakított ki, amely egyelőre mint tisztás tűnik fel. Később „beülteti fenyővel, hogy a fenyők örökzölden, télen-nyáron hirdessék a tragikus sorsú Erzsébet királyné emlékét, nevének kezdőbetűjét mutatva”. Csontváry akkor festette meg a Selmecbánya látképe című képét, amikor az irtás után messziről is jól látható volt az „E” alakú tisztás a hegyoldal erdőrengetegében. A gyár kezdeményezése már nem áll egyedül: példáját időközben átvette a Dunai Kőolajipari Vállalat, az Érdi Gépjavító Állomás, és több állami gazdaság. Az egyik ellentmondás: a vasipari szakmák az utóbbi években eléggé népszerűtlenekké váltak. Nehéz fizikai munka, nem éppen fehérköpenyes mesterség „fusizni” sem lehet, és sorolhatnánk tovább az ítéleteket és előítéleteket, okokat és feltevéseket, miért. A Magyar Gördülőcsapágy Művek Diósdi Gyárában, ahol jelenleg nyolcvan ipari tanulót foglalkoztatnak, az új tanévre harminchat fiatalt kívántak helyezni, de csak huszonha- tan jelentkeztek. Többségük gyenge iskolai bizonyítványnyal felvételizett... Közben e gyárban (is?) nő a szakmunkással szemben támasztott követelmény. Üj gépeik elektromos vezérlésű^ pneumatikus, olaj nyomású hidraulikus félautomata vagy automata berendezések. Főként karbantartásuk, üzemeltetésük, beállításuk, javításuk kíván magasan képzett, nagy elméleti tudással is rendelkező szakmunkásokat, elsősorban a tmk-részlegben. Ez hát az egyik ellentmondás. A másik, hogy a gyár elvárásai — szakmunkástanulóik iskolai képzésével, annak színvonalával is nehezen egyeztethetők. Az MGM diósdi gyára ipari tanulói a MŰM 16-os intézetébe, illetve annak érdligeti fiókiskolájába járnak, ahol maga az iskolaigazgató sem látja biztosítva az oktatás felételeit. Az intézetben alig találni szemléltető eszközt. Mivel a felsőfokú műszaki képzettségű tanárok előnyösebben tudnak elhelyezkedni az iparban, mint iskolákban, a szaktanár is kevés. Saját tanműhelyük nincs — pedig hatszázötven tanulójuk a gyárakban, szövetkezetekben, kisiparosoknál csak felerészben kapnak gyakorlati oktatást tanműhelyben. (Volt olyan fiatal, ki a tsz-kisegítő- üzemben semmit nem tanult egy év alatt, s egy másik, aki a kisiparosnál mindössze a csipeszkészítést sajátította el.) Vessük össze mindezt a diósdi gyár igényeivel — e másik ellentmondás is sürgette, hogy az üzem maga avatkozzék be az ipari tanuló-képzésbe. Nem az iskola ellenére, hiszen a pedagógiai, módszertani irányítást csak az végezheti, hanem támogatására. Az üzem kezdeményezése összhangban áll az idevonatkozó rendeletekkel. Az 1969/6- os kormányrendelet kimondta, hogy iparunk fejlődése szükségessé teszi a szakmunkásképzés színvonalának emelését. Ennék útját már az idén januárban életbe lépett szakmunkástanuló-törvény jelöli ki. A túlzott szakosodás elkerülése s a nagyobb elméleti áttekintés és gyakorlati tudás megszerzése végett szakmaösszevonásokat hajtottak végre a vasipari szakmákban is. Növekedett az iskolák szerepe, jogköre: ezentúl az üzemek nem saját termelési programjuk, hanem az iskolai terv szerint foglalkoztatják tanulóikat. Az intézet a gyakorlati feltételek hiányában megtagadhatja a tanulófelvételt, illetve átirányíthatja a fiatalokat. De az emelt szintű oktatást célzó törvény önmagában kevés, ha nem találkozik az üzemek támogatásával. Nézzük a diósdi példán, — a saját, s az ország érdekeit is tekintve, mit tehet egy-egy iparvállalat a jobb szakmunkásképzésért? Segítik az elméleti oktatást: ebédlőjükben berendeztek egy leválasztható tantermet, ahol mérnökeik, technikusaik — óraadó szaktanári másodállásban — tartják az előadásokat. De ennél még nagyobb jelentőségűek a gyakorlati oktatásba bevezetett, illetve betervezett újításaik. A vezető elv, hogy lehetőleg valamennyi ipari tanuló csoportos foglalkoztatáson vegyen részt, ahol külön, függetlenített szakoktatók vezetésével — őket a szakszervezet, pártszervezet, vállalatvezetés jelöli ki a legjobb szakmunkások közül — akár tanműhelyben, akár normál műhelyben, váltóműszakban, de mindenképp „saját” gépeken a képzésbe betervezett munkaműveletekkel ismerkednek. A cél, hogy a tanulók ne kallódjanak a gyáron belül, s ne puszta segítői, kiszolgálói legyenek egy-egy műhelynek vagy szakElkészült Japánban a test lemosásán kívül szépségápolásra és egészségápolásra is alkalmas fürdőautomata, amelyet az Osakában megnyitott japán világkiállítás (EXPO 70) Sany-pavilonjában mutatnak be. Az eredetileg ultraszonikus fürdőnek elnevezett berendezés ultrahanghul- lámokkal, infravörös sugárzással és hasonló hatásokkal működik. A gömb alakú fürdőautomatában kényelmesen ülő szentély megnyom egy gombot, amire számos nyílás kezdi lövellni rá a megfelelően felmelegített vizet, úgy hogy az egész testet érik a vízsugarak. Ez a „kakriyu” (nedve- sítési) folyamat öt percig tart. Utána a mosdás és a masz- száas következik. Miután a munkásnak. (És, ha a jövőben mégis szakmunkás mellé kerül egy-egy fiatal, az illető az ő tanulmányi eredménye után kapja fizetésének öt-húsz százalékát. Tehát a szakmunkás keresetét nem az ipari tanuló termelése, hanem előrehaladása növeli.) A diósdi gyár legmodernebb műhelyeiben az elektromos vezérlésű gépeket általában betanított munkások kezelik. A szakmunkás szerepe, mint mondtuk, többnyire azok üzembe helyezése, átállítása új feladatra, karbantartása, javítása. Nagy tudású szakmunkásokra van szükségük — nem véletlen, hogy egy-egy gépbeállító, tmk-csoportvezető háromezer forint felett keres nálunk. Az ilyen szakemberekre való igény hívta életre a gyárban az iparitanuló-képzés új formáját. Ez az emelt szintű oktatás máris sok eredményt hozott — a moszkvai, jubileumi kiállításon például szerepel egy tanulóik által készített görgősajtoló modell... De a gyárban nemcsak emelt szinten oktatott, s lehetőleg saját képzésű szakmunkás-utánpótlásra van szükség — tapasztalataik szerint legjobb munkásaik az üzemben tanultak; berendezéseik kiismeréséhez egy-egy máshonnan érkezett munkásnál másfél év kell —, hanem egy sor olyan mérnökre, technikusra, ki a szakmunkákat is érti, ismeri. (Egyik fiatal üzemmérnökük, mikor a gyárba került, saját kívánságára végigment az összes munkafolyamaton, illetve muníkakö- rön.) Ezért szívesen támogatják, sőt sürgetik legjobb, fiatal szakmunkásaik további beiskolázását. Erről azonban egy másik alkalommal szólnánk. Padányi Anna kád már megtelt forró vízzel, automatikusan megindul egy szivattyú, amely mozgásban tartja a vizet. Ugyanekkor működni kezd egy ultraszonikus sugárzó, és a kavargó, pezsgő víz egyrészt teljesen megtisztítja a test felületét, másrészt pedig meggyorsítja a vérkeringést. A meleg víz mozgásának hatására a kádban elhelyezett színes gumilabdák könnyedén végigmasszírozzák a testet. Ennek a mosdatási és masszírozás! folyamatnak két perc az időtartama. A mosdatás és masszírozás után kifolyik a víz a kádból és újabb zuhany következik. Az utolsó művelet a szárítás. A kádba beáramló meleg levegő megszárítja a testet, miközben Infravörös és ibolyántúli sugárzás gondoskodik a fertőtlení- . tésről. Ehhez a művelethez öt percre van szükség. Ilyen módon a gép 15 perc alatt tökéletes és kényelmes fürdőt nyújt. Mindössze a nyomógombot kell kézzel megnyomni, a többit már mind elvégzi az automata. „Nyílik a rózsa“- Nyíló rózsák között Több mint 5000 rózsa nyílt ki a Tölgyes csárda kertjében. Ez adta a gondolatot a Nagy- káta és Vidéke Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezetnek, hogy ma délután „Nyílik a rózsa” címmel magyarnóta- és népdalestet rendezzenek. A műsorban Gál Károlyné, a „Röpülj páva” tévé-vetélkedő egyik jól ismert részvevője és Kiss Károly népdalénekes, valamint Szentkuthy Agnes és Fekete Mária, a televízió „Nyílik a rózsa” népdalversenyének győztesei lépnek fél. o igaz az, hogy a szerszám az ember kezének meghosszabbítása, akkor a lexikon az ember agyát „hosszabbítja meg”. A hozzáértő, avatott kéz, egy-kettőre fellapozza és megtalálja mindazt, amit nem tud, vagy szeretne megtudni — a lexikonban. Olyan a lexikon, mint valami csodakút, amelyből a kiváncsi, tudásra szomjazó ember, gazdagon hörpölheti az adatok, nevek, tények harmat- cseppjeit. Így aztán mi sem könnyebb, ha az ember olyasmit hall, mint például „lemnisz- káta”, fellapozza a lexikont, s máris fölényes magabiztossággal oktatja ki oktalan gyermekét, valahogy így: „Nagyon helyes, kisfiam, hogy apádhoz fordultál, aki ugyan nem szereti megjátszani a két lábon járó tudás tárházát, de aki mindig tudta, így most is, hogy lexikális tudásért a lexikonhoz kell fordulni. Nos, kisfiam, most odamegyünk a könyvszekrényhez, kivesszük azt a lexikont, amelyik... — ... és az ember ott áll a könyvszekrény előtt, és keresi a lexikont, de nem találja, de nem is találhatja, mert az e témakörben megjelenő lexikon még csak a K-betűig jelent meg. — Kérdezz valami mást, fiam, nem vagy kiváncsi például arra, hogy mi az a kasub nyelv? — próbálkozik ilyenkor az apa, hogy egyrészt fitogtathassa a lexikonban való jártasságát gyermeke előtt, másrészt, hogy ne maradjon szégyenben, hogy fejből nem tudja azt, mit is jelent lemniszkáta... Mi az a lemniszkáta? — Apu, engem egyáltalában nem érdekel, hogy mi az a kasub nyelv, engem a lemniszkáta érdekel, azt tessék megmondani — ma- kacskodik ilyenkor természetesen az apának a fia, hogy az apát végül is joggal önti el a méreg: — ... háládatlan kölyök vagy, ahelyett, hogy összetennéd a kezed a boldogságtól, hogy olyan apád van, aki meg tudja mondani mi az a kasub nyelv. De nem, te csak nyűgös- ködsz, és az eszedbe sem jut, hogy bezzeg apád idejében senkinek még álmában sem jutott eszébe, hogy a kasub nyelv iránt érdeklődjék ... Valahogy így! Es valahogy úgy, hogy egymás után jelennek meg a lexikonok, amelyek rendkívül hasznosak á társadalom öregje és fiatalja számára, csakhogy ezek a lexikonok az A-tól a C-ig jelennek meg, aztán két év múlva a C-től az F-ig, jobb esetben a G-ig, és évek telnek el, amíg gyermekem kérdésére például megmondhatnám, hogy ki volt az Ypszilanti- család,“ pedig őket még csak az y-nál kellene keresni, s nem a z-nél, vagy a zs-nél. Még ez a szerencse. Ezt a szót is meg kellene nézni az sz-nél. De ha még az se jelent meg!? Gyurkó Géza * HÍMZŐ FÉRFI A „koszorú” mestere • • Üzletben a Ropi és a Piroski A titokzatos „E“ betű EXPO-70 FÜRDŐAUTOMATA i
