Pest Megyi Hírlap, 1970. június (14. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-18 / 141. szám

8 '“&Űrlap 1970. JŰNIUS 18., CSÜTÖRTÖK EDZÉS A VETÉLKEDŐRE Verőcén az ODOT programjában pénteken camping- vetélkedő is szerepel, s ezen a sátorverés lesz az egyik fel­adat. A Pest megyei aítáborban már szorgalmasan edzenek a fiatalok, nem szeretnének szégyent vallani. A mai program szerint valamennyien egésznapos honvédelmi napon vesznek részt Törökmezőn. Este ismét következhet a szórakozás. Tünedezó epreskertek Jó a termés, kevés a szamóca L\DEX Damoklész és a szex A végleges betiltás Damok­lész kardja lebeg a Hamburg­ban megjelenő szexlapok fe­lett. Bad-Godesbergben a közeljövőben dönt az ifjúságot veszélyeztető írások szövetségi ellenőrző központja arról, hogy ezeket a lapokat, ame­lyek milliós példányszámokat érnek el, egy évre indexre te­gyék. Az ilyen tartós indexre- tételnek, tartós tilalomnak sú­lyos következményei vannak: ezeket a lapokat kioszkokban és pályaudvari könyvkereske­désekben egyáltalán nem, újságárusító boltokban csak a pult alatt lehet árulni. Ez gyakorlatilag egyet jelent a betiltás sai. Üj idegenforgalmi szolgálta­tást jelent a Fővárosi Autó­taxi Vállalat és a' Coopturist (a Magyar szövetkezetek utazá­si irodái) közös vállalkozása: gépkocsikölcsönző szolgálat nyüt a VII. kerület, Akácfa utca 24—28. szám alatt. Az induló „készlet” har­minc 125-ös Spéciül Fiat és 10 darab 124-es Fiat. Az olasz személygépkocsik mindegyike ötszemélyes. Mel­lettük megkezdi a szolgálatot egy mikrobusz is. A Cooptu- risthoz érkező külföldi turis­tákat az utazási iroda munka­társai tájékoztatják az új szolgáltatásról, s ha igénybe óhajtja venni, ott, helyben, az utazási irodánál elintézik a kölcsönzés adminisztrációját ős. Ha a vendég nem tud au­tót vezetni, a kölcsönző szolgálat idegen nyelven FELVESZÜNK esztergályos és lakatos szakmunkásokai két, illetve egy műszakos munkaidőre. ♦ Váci Autójavító és Fémipari Vállalat Vác, Dózsa György út 53. 70 ÉV UTÁN... Szicília, Tunézia, Róma Katina Praxinou görög szí­nésznő (akit az „Akiért a ha­rang szól” és a „Kocco és fivé­rei” című filmekből ismerünk) és alki csaknem 10 éve nem vállalt fiknszeirepet, most újra játszani fog a „The Martlet’s tale” (A fecske meséje) című filmben, amelyet a fiatal John Crowther rendez. Katina Pra­xinou egy öreg hölgyet fög alakítani, akiből elvetemült rokonai ki akarják szedni aiz elrejtett kincs titkát. A görög színésznő partnerei: Georges Linjeris és Pamela Kingsley. A filmet Szicíliában, Tunéziá­ban, majd Rómában forgatják. beszélő sofőrt Is beoszt mellé. A gépkocsi kölcsönzése nem­csak belföldre, hanem határon túlra is „érvényes”. A kölcsön­zött autóval a vendég egyaránt utazhat keleti és nyugati or­szágokba is — az igénybevétel határidejének lejárta után a szolgálat gépkocsivezetőt küld ki, aki az autót hazahozza. A kölcsönző szolgálat első ügyfelei között már a nyitás napján jelentkezett egy oszt­rák állampolgár, aki az igény­be vett kocsival Bécsbe uta­zik. ÁFÉSZ: egymiiiió forint Megírtuk: a Pest megyei ÁFÉSZ-ek egymillió forintnyi értékkel sietnek az árvízkáro­sultak segítségére. A megye 40 szövetkezete vállalta, hogy 20 panelépületet állítanak fel a Sz&mosközben, és segítenek az új, ideiglenes bolthálózat megteremtésében. A munkát már megkezdték. Most elhatározták: további 40 ezer forint értékű anyagot küldenek, s a gödöllői, szent­endrei, váci, taksonyi és zsám- báki szövetkezetek tagjai a helyszínen 30 ezer forintnyi bérnek megfelelő munkát Vé­geznek el. A készpénzadomá­nyok összege már meghaladja a 300 ezer forintot, noha a gyűjtés még nem fejeződött be. A dabasi Dunavölgyi Víz­gazdálkodási Társulat 150 dol­gozója felajánlotta egynapi keresetét, s ezt a csekkszámlá­ra fizetik be. Már a szakácsnők sem? A világ különböző orszá­gaiban folytatott vizsgálat kimutatta, hogy a dolgozó nők közül a varrónőknek van­nak a legjobb férjhezmenési esélyeik. Utánuk következ­nek az eladónők, gyors- és gépírónők és irodai alkal­mazottak. A tanítónők csu­pán a 13. helyet foglalják el. Ami azonban még csodálatra méltóbb, hogy a szakácsnők is csak a 11. helyre kerültek. Becslések szerint évente több mint kétmillió ember ke­resi fel hazánk egyik legked­veltebb kirándulóhelyét, a mintegy 500 holdas Tihanyi­félszigetet. A tájvédelmi kör­zetet nemzeti parkként emle­getik .Tihany kiváltságos föld­rajzi adottságai, érdekes geo­lógiai képződményei, az ősi halászfalu patinája, néprajzi értéke és a vidék páratlan pa­norámája olyan együttest al­kot, amely méltán tart igényt a külföldi és a hazai turisták millióinak érdeklődésére. A természetvédelmi hiva­tal a törvény erejével vé­di az egész félszigetet; nagyobb változások nél­kül Igyekszik ezt az érté­kes területet fenntartani a későbbi évtizedekre is. A tájvédelmi körzet nyolc ter­mészetvédelmi területre osz­lik, s ezen belül is szűkebb, mintegy 200 holdra tehető körzetet, szigorúbb őrizettel óvnak. A félszigetnek ezen a délnyugati-nyugati területein a rendkívül élénk idegenfor­örkényben, a Béke Szakszö­vetkezet néhány év óta saját tagjain kívül a község, sőt a szomszéd falu, Táborfalva la­kosságának terményeit is fel­vásárolja, s többek között sza­mócára szintén szállítási szerződést kötött a Kecskeméti Konzerv­gyárral, amely ez idén 40 vagon árut vár csak ettől a szövetkezettől. — De ennek nemhogy a fe­lét, még a hatodát sem szál­líthatjuk. Nem terem itt any- nyi szamóca — magyarázzák az irodán. Talán az idei tavasz .szokat­lan időjárása vagy valami ele­mi csapás miatt? Nem — hangzik a határozott válasz, az időjárás egyáltalán nem befolyásolta, legfeljebb né­hány nappal késleltette a ter­mést. Mennyiségileg és minő­ségileg -is jó a szamóca ez idén. Hát akkor talán az árak? Nem, az export- és a belföldi ár körülbelül azonos azzal, amit tavaly ugyanezen a napion fizettek. A belföldi minőség felvásárlási ára ter­mészetesen alacsonyabb és hogy másnap azt is leszállít­ják egy forinttal, arról a nagy­kereskedelem értesítése már megérkezett. És most csilingel a telefon, Kecskemétről a kon­zervgyár hívja Örkényt. A gyárnak kis szemű bogyó kell. Kisebbjéért és aprajáért egységesen 8,70 forintot fize­tett. Holnapitól a kicsit na­galom ellenére is sikerült fenntartani a természet élő múzeumát. Rendkívül gazdag e viszonylag parányi rezervá­tum faunája. A Bakony és a Balatonf elvid ék erodált te­rületeiről fokozatosan dél felé húzódó élővilág zsákutcába jutott a Tihanyi-félszigeten. Egyrészt a víz útját állta a jobb élettereket kereső erdei állatoknak, madaraknak, rova­roknak; másrészt itt kínálko­zott az a „paradicsom”, ame­lyet a törvény oltalmaz a kül­ső, zavaró hatások ellen. Tó, hegy és erdő fonódik össze e kis rezervátum­ban, ahol még számos olyan állatfaj is megtalál­ható, amely másutt az or­szágban régen kipusztult. Nem messze attól a tájtól, ahol lázasan lüktet a Balaton idegenforgalma, olasz, orosz, német, lengyel, cseh szavak bábeli zűrzavara olvad 'ósz- sze Ízes magyar tájszólásokkal, azoknak a helyeknek közelé­ben, ahol Németh László „Saj- kodi esték”-je, vagy Illyés Gyula Charon hajóján című remeke született: 200 holdas ősvadon fűszeres illatú levegő­je, madarak koncertje, béké­sen sétáló őzek világának pi­hentető nyugalma öleli körül az embert. gyóbbért (5.50-et, a piciit kiseb­bért 5,50-et. Az áringadozás idény köz­ben a szamócánál külön­ben megszokott. Igaz, hogy idén, amelyik ter­melő sem a fáradságot, sem a költséget nem kímélte, p>ersze csak ha elegendő mennyiséget tudott felvinni, a pesti piacon a felvásárlási árnál jóval töb­bért árusíthatta. A szebbjéért még 20 forintnál is többet kaphatott június első napjai­ban, a kissizeműért pedig elér­hetett esetleg 16—18 forintot. Mégsem ezért maradnak jó­formán üresek a gyümölcs- és zöldségfelvásárlás céljára né­hány éve emelt teremnyi tá­gas helyiségek a Béke udva­rán. — Négy esztendeje a két község termelőitől 50 vagon­nyit vásároltunk fet — mond­ják. — Akkoriban szintién for­galomba hoztak másként is szamócát, meg jócskán fo­gyasztottak belőle odahaza is. Igenám, de akkor a két határ­ban, meg a házak körül össze­sen körülbelül 300 holdon ter­melték. Most pedig a régi terü­letnek legfeljebb 10—12 százalékán. Azokban az években a bo­gyós gyümölcs telepítését erő­sen szorgalmazták a mezőgaz­daság irányítói. Nem ok nél­kül. Az ízes, lágy bogyó elle­nében kemény valuta áramlik az országba, de a belföldi ér­tékesítés fejében sem kevés forint a termelőhöz. Érde­mesnek látszott foglalkozni vele. A csúcstermés esztende­jét követő év azonban ka­tasztrófát hozott. Elverte a jég Örkény, meg Táborfalva határát. Helyen­ként százszázalékos kárt oko­zott a jég. Például a Béke 30 holdas szamócásábód esztendőre már csak tizennyolcon szüretelhet­tek, ott is gyéren. Aztán ugyanabban az évben június tizediké után, tehát amikor legtömegesebben érik, a ke­reskedelem egyáltalán nem vásárolt szamócát. Boldog Megsült-e a kenyér? Meg­szegése nélkül csak érzékszerv veinkkel, főként újjbenyo- mással győződhetünk meg er­ről. Most a Polgárdi—Kes- keny-féle találmány révén már objektív adatokat kap­hatunk a minőségről. Polgárdi József jelenleg a Pest megyei IV. számú, du- naharaszti Sütőipari Vállalat i KéP Ujhartyánból A helyi szakszövetkezet 35 holdas víztározójának befejező munkálatai. t volt, akitől a konzervgyár ki- | lónként két forintért megvet- I te. Az emberek kedve elment a [ szamócától. Legtöbben még ami termett, azt is csak ím- mel-ámmal szedték. Nagy fá­radság a szamóca ápolása. Jól jön ugyan mindig az érte ka­pott pénz, csakhogy manapság már könnyebb lemondani ró­la. Férfi, aki . nem dolgozik valamelyik közös gazdaság­ban, eljár az iparba, sőt, sok asszony is. Különösen, amióta tsz és szakszövetkezet mind a két községben ipari kiegészítő üzemeiben annyi munkaalkal­mat nyújt. Pusztulni hagyták hát az öregedő szamócást, és he­lyette már nem telepí­tettek újat. A nagygazda­ságok sem. Az Örkényi Haladás Tsz is kiszárította tavaly. A Béke Szakszövetkezet szintén. Ez- idén csak három hold új tele­pítése hoz. Tavassal ugyan még másik hét holdat betele­pítettek, de arra, hogy ezt még növeljék is, már nem gondolnak. — Honnan vennénk annyi munkáskezet, amennyi leszed­né? — ezt mondják és hozzá­teszik, hallomásból úgy tud­ják, az országban másfelé Is csökkent a szamóca területe. Háztáji kertjében is csaik az tartja, aki szenvedélyesen szeret vele bíbelődni. Szeren­csére, ilyenek még jócskán akadnak. Nagy kár viszont, hogy mégiscsak tünedeznek a szamócáskertek. Szokoly Endre Tehénvész Vágóhídról megszökött két tehén okozott zűrzavart a Provence-i Draguinan város­ban. A hétmázsás, megdühö- dött állatok rátárhadtak a járókelőkre, egyikük szarvával szétszakította egy nő ruháját, és feldöntött több gépkocsit. Végül, mivel nem lehetett megfékezni őket, a teheneket lelőtték. igazgatója. Korábban a Sütő­ipari Kutató Intézetben dol­gozott, s hosszas kísérletezés után ott készítették el az okos műszert. A sorozatgyártás megköny- nyítése végett postai levél­mérlegből alakították ki a masinát, mely a kenyérbél­ből vett 5x5x5 centiméteres mintakockát eredeti térfoga­tának 30 százalékára nyomja össze. Utána rögzíti, mennyit ugrik vissza? Az eredeti és a későbbi térfogat arányszá­maiból egyszerűen megálla­pítható: mikor, s mennyi ideig sütötték a kenyeret? Fontos ez a kenyérgyárak­ban és Sütödékben, mert a pékek többsége siet, vagy féj a nagy sütési veszteségtől, s nem süti meg teljesen a ke­nyeret. A gyors és közvetlen meózás viszont lehetővé te­szi a minőségi bérezést. Budaörsön és Tökölön már bevezették ezt a formát: tíz százalékkal többet kapnak a jó pékek. Az átvevő, vagyis a kereske­delem is haszonnal tudja al­kalmazni a műszert, s így el­kerülhető a vita, huzavona; sületlen volt-e, vagy sem? Az év végén megkezdődik — minden jel,erre mutat — a sorozatgyártás, s talán rö­vid idő alatt az egész ország­ban elterjed az egyszerű, ol­csó, nagy hasznú műszer. Ér­deklődnek iránta az NDK- ból és Jugoszláviából is. Pá­lyafutását nehéz lenne meg­jósolni, az viszont kétségte­len, hogy a minőség javítá­sára minden eszközt meg kell ragadni. (paládi) Fejesek a stégről Ráckevén, a mű­velődési házzal szemközti hajóál­lomáson jól látha­tó tábla áll a par­ton: „Fürödni ti­los!" De úgy lát­szik, ez nem vo­natkozik minden­kire ... Egy szeplős ké­pű, nyurga gye­rek, valamint ala­csonyabb, vézna társa olyan feje­seket ugrik a stég, a hajóállomás legalább két és fél méter magas sze­gélyéről a 4 mé­teres vízbe, hogy egy műugrónak is becsületére válna. Amolyan 10—12 év körüliek lehet­nek. A program ezzel még nem ér véget. Máris meg­született az újabb ötlet: száltóver­seny következik. Egy hosszú neki­futás, két csavart pörgés a levegő­ben, s azután na­gyot csobban a víz. A pontozók — a parton szurkoló társaik — hosszas vita után a szep­lősképű szállóját ítélik tetszető­sebbnek, hiszen ő éppen fejjel ért a vízbe, míg partne­re „csak” a hátára esett. Kimásznak a vízből, zihál a tü­dejük, kapkodnak a levegő után. De nincs sok idő a pihenésre, mert a „bombázás” még hátravan: egy­szerre, egymás fö­lött ugranak a Dunába. Ez a pro­dukció is szeren­csésen sikerült, csakhogy most nem másznak ki azonnal a vízből. Remek úszók. Alámerülnek. A parton rendőrautó húz el... Szemerkélni kezd az eső, jönnek a partra, öltözköd nek. — ftfikor füröd- tetek az idén elő­ször? Szinte gyszerre adják meg a vá­laszt: —*Húsvétikor. — Közben ■ kajánul vigyorognak. — Persze, ezzel csú­csot tartunk, A Duna olyan hidég volt, hogy majd­nem megfagy­tunk, A szeplős társá­hoz fordul. — Gyula, remé­lem este is kijössz egy párat ugrálni! Gyula beleegye- zően bólint. Még nem tör­tént baj... —tg— Foto: Gábor Újabb autókölcsönző - külföldi turisták részére Kétszáz hold ősvadon A természet érintetlen szigete az ország legforgalmasabb kirándulóhelyén Megsült e a kenyér Praktikus találmány - levélmérlegből

Next

/
Thumbnails
Contents