Pest Megyi Hírlap, 1970. június (14. évfolyam, 127-151. szám)
1970-06-18 / 141. szám
Újabb alkotással szépült városunk A Várkonyi István általános iskola parkjában méltó emléket állítottak városunk szülöttének, az iskola névadójának. A napokban leplezték le Rózsa Péter szobrászművész alkotását. Az avatáson részt vett Hunya István, a MEDOSZ elnöke és meleg szavakkal emlékezett a hajdani küzdőtársról. A város közéleti vezetőin kívül részt vettek az avatáson az iskolát patronáló üzemek és honvédségi alakulatok képviselői-. A Várkonyi-család tagjai közül eljött Várkonyi István két fia is, akik az első koszorút helyezték a forradalmár apa emlékművére. A szobrot az Üttörő Szövetség országos elnökségének tagja, Horváth László leplezte le. A Várkonyi-szoborral — amelyet a nyolcéves iskola most búcsúzó tanítványai adományoztak az iskolának — méltó emléket állítottak a névadónak és az utókornak. <—gri) PICT MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XIV. ÉVFOLYAM, 141. SZÁM 1970. JÚNIUS 18., CSÜTÖRTÖK ,T!SZTALKODNAK" A KERÜLETI ISKOLÁK VÍZVEZETÉK, ÚJ KÖT, PEDAGÓGUSLAKÁS KÉSZÜL A tanévzáróik, beiratások után üresen állnak az iskolai tantermek. A külterületi általános iskolák igazgatóságának vezetőjétől, Lédeczi Bélától arról érdeklődtünk: milyen Gazdaságot látogattak Kocséron Pályaválasztók a földeken A járási tanács mezőgazda- sági és élelmezésügyi osztálya, mint a járási pályaválasztási bizottság tagja, a tanév befejezése előtt pályaválasztási gazdaságlátogatást szervezett Kocsérra. A jászkarajenői, kőröstetét- leni, törteli és kocséri általános iskolák mintegy 50. tanulója — akik mezőgazdasági szakmákra jelentkeztek — és az érdeklődő VII. osztályosok tekintették meg a Petőfi Termelőszövetkezet kertészetét és a játékokat készítő segédüzemet. Megnézték az Űj Élet Tsz gépműhelyét, a varrodát és az állattenyésztő telepet. Bemutatták nekik a baromfitenyésztést és az itatásos borjúnevelőket. Végül a Kutyakaparó csárdában, Petőfire emlékezve, szabad programmal fejezték be a napot. ___________ (p. r.) A védőnői ikerlakás építését, amit a múlt évben megkezdték Csemőben, most folytatják. Kisiparosakkal kötöttek szerződést, így szereztek kivitelezőket. A tervek szerint a harmadik negyedévben át is adják rendeltetésének a- lakásokat. felújítási munkák lesznek ezen a nyáron a külterületi iskolákban ? — Az ide tartozó őt általános iskolában — a Bán-dűlőiben, a homokpusztaiban, a kecskéscsárdaiban, a Körösi útiban és a kappanhalmiban a szokásos karbantartást, tatarozást végzik. Tisztán, kicsinosítva fogadja szeptember 1-én valamennyi tanterem a gyerekeket. Nagyobb munkát a kecskéscsár- dai és a homokpusztai iskola kíván. A kappanhalmi iskolában nemrég gyúlt ki a villanyfény — ez az iskola most vízvezetéket kap. A Körösi úti iskolában a gyerekek kertészetének öntözéséhez egy kutat fúr a Kútfúró Vállalat. A Bán-dűilő iskolájához az új tanévre egy pedagógus házaspár érkezik. Sajnos, a szolgálati lakás átadási határideje igen gyakran módosul, és a beköltözés időpontja 'így bizonytalan. Félő, hogy a sok huzavona miatt meggondolják magukat. Pedig örültünk a jelentkezésüknek, mert — mint minden külterületi iskolában, itt is nagy szükség van pedagógusokra. Reméljük, a kivitelező vállalat nem fog megfeledkezni arról, hogy a tanév szeptember 1-én kezdődik. (Cs-i) ÖNZETLEN SEGÍTSÉG Telnek a gyűjtőívek Ágy, takaró, matrac kell . Mint valami hangyabolyban, a hét egy-egy napján olyan FEJLŐDIK A GYÁR Új csarnokok, műhelyek Huszonhétféle kéziszerszám - Export az EVIG-ből „FELTŰNŐ, hogy a mező- gazdasági terményeket feldolgozó gyárak alapítói mindeddig mellőzték Ceglédet... gyár létesítésének komoly tervével eddig vállalkozó még nem fordult a városhoz.” Négy ver* évvel ezelőtt, 1931- ben íródtak e sorok Cegléd monográfiájában. A gyáripart alWkor hat malom, egy szeszfőzde és egy téglagyár képviselte. Nyolcezer ipari munkást foglalkoztat ma a város, és egy emberöltő távlatából ez jelentős változás. Az UTGÉP, a Május 1. Ruhagyár, a gyümölcsszárító mellett lassan legjelentősebb gyárunkká fejlődik az ÉVIG 4. számú gyáregysége. A következő napokban részletesen bemutatjuk olvasóinknak a gyár eredményeit, gyors fejlődésének történetét. , A kórházon túl, a Külső- Törteli út mentén, szántóföldek, gyümölcsösök szomszédságában ismét új műhelycsdr- nok emelkedik. Távolról magával ragad a látvány: íme, így születik a gyár; közelről a rend, tisztaság. Az ebédlő, a fürdők, öltözők egy üdülőben sem lehetnek gondozottabbak, mint itt. A gyár vezetői sokat tettek a munkakörülmények javítása érdekében és a dolgozók, mint a sajátjukra, úgy vigyáznak új létesítményeikre. Az ÉVIG Villamos Kisgépgyárában öt évvel ezelőtt 412 munkás dolgozott, az évi termelés értéke 44,8 millió forint volt. Az idén a létszám 60 százalékos növelésével (most 660 dolgozik) az akkori eredmény 2,3-szeresét produkálják. A gyors fejlődést mutatja az is, hogy 1966 óta, amióta a villamos kéziszerszámok hazai fejlesztését a ceglédi gyáregységbe helyezték, az előirányzott 14 típus helyett 27 fajta kéziszerszám gyártását oldották meg. Ezeket exportra is felajánlották. Előreláthatólag másfél millió forint értékű kéziszerszámot szállítanak fez idén külföldre. ÉVEK ÓTA sok gonddal jár az átszervezés és az ezzel kapcsolatos gyárfejlesztés. Az első szakaszban (1967-től 1969-ig) elkészült a villamos kéziszerszám és kefetartó csarnok, kétezer négyzetméter alapterületen, Tavaly márciusban megkezdődött a Béke téri veszélyes épületből a kiköltözés, és az év végére minimális kapacitásbővítéssel már kint működött ez a részleg. A kiköltözés során olyan beruházási igények lépitek fel, amelyekkel közben kiegészült az eredeti célkitűzés. így 1968 végén egy 460 négyzetméteres csővázas tekercselőcsarnokot építettek. Az átszervezés során kiderült, hogy a szerszámműhelynek a Törteli úton nem lesz megfelelő helye. Ezért a már gazdaságtalan öntödét (a gyár egykori elődjét) Budapestre telepítették és az 500 négyzetméteres csarnokban szerszám- és tanműhelyt rendeztek be. A harmadik fejlesztési síza- kaszíban elkészült az 1300 négyzetméteres csővázas csarnok, amelynek tele'anyagraktár, a másik fele kooperációs és sajtolóműhely lett. A folyamatos termelés mellett tavaly szinte minden műhelyüket átszervezték, és üzemibe helyezésükkel a termelés jelentősen emelkedett. Megszépült a gyár környéke is. A IV. ÖTÉVES TERV újabb beruházásokkal gazdagítja az ÉVIG Villamos Kisgépgyárat, tovább javulnak a munkakörülmények, szociális és egészségügyi feltételek. Legközelebb ezekről számolunk be. (szabó) (Folytatjuk) Podráczky Mária a villamos kéziszerszámgyártás egyik fontos posztján, a fogaskerék fogazó gépsornál dolgozik. nagy a sürgés-forgás a Hazafias Népfront városi irodájában, ahol az árvízkárosultak megsegítésére indított akció központja helyet kapott. Több alkalommal indították már útnak a gondosan csomagolt ruha, mosószer és háztartási cikkek súlyos szállítmányait a Felső-Tisza vidékére. Vállalatoknál, üzemekben és intézményekben az emberek legtöbbje egynapi fizetését ajánlotta fel gyors segítségül. Az összeírások alapján az összegeket a legtöbb munkahely előre hitelezte és befizette már az árvízkárosultak csekkszámlá j ára. A gyűjtőívekkel a várost járják a megbízottak. Családi otthonokba kopogtatnak be, hogy mindenkitől segítséget kérjenek a rászorulóknak. Minden forint sokat számít. A ceglédi eredményekről és a megyei számadatokról Mészáros Mária, a Vöröskereszt városi titkára adott tájékoztatást : — Cegléden a gyűjtőívekre beérkezett összeg eddig 5882 forint volt. Nagykőrösön ed*- dig 18 ezer forint gyűlt ösz- sze az íveken. A megyei adatokból néhány: a termelőszövetkezetek közel 3 millió 45 ezer forintot, a költségvetési szervek 3 millió 206 ezer forintot, a szakszervezet 5 millió 700 ezer forintot, a kisiparosok 220 ezer forintot adtak az árvízkárosultak segítésére. A gyűjtőíveken eddig 1 millió 29 ezer forint gyűlt össze. A továbbiakban elsősorban pénzre, emellett takaróra, ágyra, matracra, sátorra van a legnagyobb szükség. Gyermekruhára, játékra szintén szükség van. Az aszódi kollégiumba 120, Cso- bánkára 170 iskolásgyerek érkezik, egy ruhában, ami rajtuk van. — A Vöröskereszt vissza nem fizetendő gyorssegéllyel, később, a felmérések alapján ingatlan- és ingósegéllyel könnyít a károsultak nagy gondján. ★ A legújabb jelentések arról adnak hírt, hogy a Nívó Ktsz, a PENOMAH állatforgalmi kirendeltségének dolgozói, a városi szociális otthon alkalmazottai, valamint a megyei Tőzegkitermelő Vállalat ceglédi szervesüzemének dolgozói egynapi keresetükkel segítik az árvízkárosultakat. (— esk —) ABONYI KRÓNIKA Ünnepség a gyerekek házában A patronálok is velük voltak Az abonyi József Attila Nevelőotthont, úgy tartják nyilván, mint az ország első szocialista gyermeknevelő intézményét. Szervezését már 1944 novemberében megkezdték, először a Ceglédi úton, a Havas-féle házban (a jelenlegi ruházati bolt) működött, majd 1945 tavaszán áthelyezték a volt Salacz-ík úriéba, amely napjainkban is az otthonhoz tartozik. Szervezésében közreműködött az abonyi Nagy Béla, Varga Vincéné, Weszlényi Ágostonná és Mucza János. Először csak 40—45 gyermek volt gondozásukban. Az otthon fej- j. lesztésére először ^— 1949-ben került sor. Ekkor Házi Árpád, Pest megye alispánja, Döbrentei Károly né, Újpest polgármestere és Újpest társadalmi, tömegszervezeteinek összefogásával átalakították, az épületet és a férőhelyek számát 70-re emelték. Vidámság a zuhany alatt kedőjén másodikak, a kulitűr- versenyben elsők lettek. A következő esztendőben a szellemi vetélkedőt is megnyerték. Számos intézmény, üzem, termelőszövetkezet áll kapcsolatban az otthonnal. Minden csoportnak van Tizenegy évvel később egy patronálója. a volt kúriát korszerűsítették 4 millió 200 ezer forint költséggel, majd újabb nyolc év után az épület szomszédságában felépült az új otthon, amelyben 120 gyermek kapott helyet A negyedszázad alatt közel 1600 növendék került ki az otthonból. Közülük sokan, nem feledve az itt eltöltött időt, még ma is eljönnek látogatóba, vagy levélben számolnak be sorsukról. Tizennégy pedagógus dolgozik itt. A kezdeti években egyetlen egy sem volt- A gyermekek tanulmányi eredménye javult, 1960-ban például a nevelőotthonok országos, szellemi vetélPatrónusa — a többi között — a honvédség, a Jászberényi Tanítóképző Intézet, a Kalocsai Népművészeti Szövetkezet, a Május 1. Ruhagyár ceglédi gyáregysége, a helyi Vöröskereszt és a József Attila Termelőszövetkezet szocialista KISZ-brigádjia. Az otthon június 14-én ünnepelte fennállásának 25 éves évfordulóját. Erre az alkalomra sok vendég érkezett. Negyedszázados fejlődésüket, eredményeiket Lukács József, a Pest megyei Tanács művelődésügyi osztálya, oktatási csoportjának vezetője méltatta. Irta és fényképezte: Gyurákl Tudósítás A napokban az egyik abonyi — nem nagy, de sokak által látogatott — intézmény vezetőjét kerestem meg, és kértem, adjon tájékoztatást munkájukról, és néhány olyan dologról, ami lapunk olvasóinak érdeklődésére tarthat számot. A vezető örömmel fogadta kérésemet, de kicsit kesernyésen azonnal hozzátette, hogy ehhez először engedélyt (!) kell kérnie. A bejelentés, mi tagadás, kicsit meglepett, de elfogadtam, hiszen a szabály az szabály, és a szabályok nem mindenütt egyformák... ellenőrzéssel? Néhány nap után — az engedély reményében — érdeklődtem, és a következő választ kaptam: — Feletteseim nem engedélyezték, hogy nyilatkozzam, — mondta. — Egy járható út azért van. A kéziratot a szerkesztőségbe való továbbítás előtt meg kívánják tekintetni A mondottakhoz nem sok kommentár kell. Talán csak annyi, hogy dolgozik az intézménynél egy kollektíva, amely 1969-ben elnyerte a szocialista brigád megtisztelő címet. Jó lett volna írni róluk is. (sryif) Helyi specialitás Még a télen történt, hogy ismerősöm, aki a harisnyanadrág-ellátásról nyilvánított ti- borci, panaszos véleményt, megjegyezte: „Jó, hogy van egy Abonyunk, ahol minden kapható!” Valóban, miután bejárta Cegléd összes, majd a főváros számos üzletét, véletlenül Abonyban járva, megpróbálkozott a vásárlással. A próba szerencsével járt. Tavasszal többen „vadásztunk” a piacon és az üzletben virágcserepet. Kár volt a járkálá- sért. Valakinek eszébe jutott, hogy jó, hogy van egy Abonyunk ... — Mentünk és vettünk. Még válogatni is lehetett. Hosszas, sikertelen kalapgumi keresgélés ■ után már szinte természetes volt, hogy Abony az a hely, ahol tekercsszám emelik ki a rövidáru bolt egyik rekeszéből, nem ám a pult alól — és kérdik, hány métert parancsol a kedves vevő? — Mi ennek az oka? — kérdeztük a boltosoktól, vásárlóktól. A boltosok szerint: az ü:-:yes, apróságra is kiterjedő beszerzés. A vevő szerint: az abonyi ember szeret örömet szerezni másoknak és inkább Szolnokra, Ceglédre, Pestre jár vásárolni, hogy az itt kapható sok jóból azoknak is jusson, akik jó hírét keltik a nagyközségnek. Akárkinek hiszünk: a lényeg, hogy van egy Abonyunk ...
