Pest Megyi Hírlap, 1970. június (14. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-18 / 141. szám

2 “‘<cJÚrlap 1970. JÚNIUS 18., CSÜTÖRTÖK Rá-2 Heyerdahl norvég kutató papíruszhajója, a Rá—2 jú­nius 15-ig megtette kitűzött útjának felét — jelentette Jurij Szenkevics, a hajó szovjet orvosa, „mellesleg” az Izvesztyija különtudósítója. Néhány adat az eddigi út­ról: a Rá—2 3094 kilométert hagyott maga mögött, mióta elhagyta a marokkói Safi ki­kötőjét, naponta átlagosan 65 tengeri mérföldet tett meg. A papíruszhajó eddig jobbnak és biztonságosabbnak bizo­nyult elődjénél, a Rá—1-nél. Heyerdahl, az expedíció ve­zetője kijelentette, hogy a hajó papiruszbordázata, vitor­lái' és kormányberendezése kitűnő állapotban van. Hétfőn hajó fut ki Barba- dosról, hogy a dél-amerikai partoktól * mintegy 800—900 mérföldnyire találkozzon „ókori kollégájával”, kézbe­sítse a postát a nemzetközi legénységnek és felvételeket készítsen a Rá—2-röl. A hajó fedélzetén lesz Ivonne, He­yerdahl felesége is, aki Olasz­országból utazott- Barbadosba, hogy találkozzon férjével. Hasonló típusú hajó egyéb­ként 3000 év óta nem járta a tengereket. Mint ismeretes, a Rá—2 azt hivatott bizonyítani, hogy az ókori egyiptomiak annak idején ugyanilyen jár­művel szelték át az Atlanti­óceánt. Rio de Janeiro Ä nagykövet hazaérkezett A gerillák betartották sza­vukat és a szerdáim virradó éjszaka szabadon bocsátották Nyugat-Németország brazíliai nagykövetét, Ehrenfried von Hollebent, a diplomatának I semmi baja, csak öltözékén látszott meg a 123 órás fog­ság. Éjjel fél 12 után öt perccel (miagyiar idő szerint szardán 3.35 órakor) Rio de Janeiro Tijuca nevű külvárosában ha­zafelé tartott egy zöld Volks­wagenben Sergio da Costa Apolinari 29 éves portugál ügyvéd, ő látta meg először a napszemüveget viselő nyugat­német diplomatát, aki a kocsit taxinak vélve, leintette a jár­daszélen. Több mint 199 újság­író várta a nagykövet haza­térését a rezidenciára, miután ismeretessé vált, hogy 3 geril­lák megígérték: hamarosan szabadom bocsátják a diploma­tát, mert követeléseiket telje­sítették. Amikor a villa elé a kocsi begördült, a fényképé­szek és filmesek vakui nap­pali fénybe borították az ut­cát. Von Holleben az újságírók tülekedő sorfala között, kö­nyökével csinált magának utat, hogy üdvözölhesse fele­ségét. Aztán elmondotta a ri­portereknek, hogy fogvatartói nem bántak rosszul vele. A nagykövet elrablása a Népi Forradalmi Élcsoport ne­vű földalatti szervezet eddigi a Több millió szolgáltatások bővítésére (Folytatás az 1. oldalról.) hétvégi pihenésük színhelyét. A végrehajtó bizottság fel­hívta a járási vezetők figyel­mét arra is, hogy a telekárak megállapítá­sánál legyenek tekintettel a kispénzű emberekre. Azoknak a telkeknek a meg­váltási árát pedig, melyekre már hétvégi házakat építettek a bérlők, olyan összegben kell meghatározni, amennyit bér­bevételkor ért a telek. Az alkoholizmus elleni küz­delem helyzetéről, a családvé­delemről dr. Békés Zoltán megyei főorvos számolt be. Elmondotta, hogy a felvilágo­sító és nevelő munka legfőbb célja a megelőzés. Az alkoho­lizmus elleni küzdelemnek másik formája az orvosi gyó­gyító és gondozó munka. A megye öt alkoholelvonó . ren­delésén 1969-ben több mint 12 ezer alkoholistát ápoltak. A kötelező gondozásba véte­lek, azaz a kényszerelvonó kezelések száma — annak el­lenére, hogy évről évre nő — még mindig nem elegendő. A végrehajtó bizottság ha­tározatában felszólította a ke­reskedelmi osztályt, hogy a vendéglátóipari válla- 1 latokkal közösen ellen­őrizzék a rendelkezések végrehajtását és vegyék szigorúbban az ittasakra vonatkozó törvény betar­tását. A tegnapi végrehajtó bizott­sági ülésen felosztották annak az állami dotációnak az ösz- szegét, mellyel a javító-szol­gáltató vállalatokat kívánják 1970-ben támogatni. A Pest megyei Szolgáltató és Csoma­goló Vállalat 3,3 millió forin­tot kap azzal a kikötéssel, hogy 400 ezer forinttal hozzájárul az érdi szolgáltatóház építke­zéséhez és így egy ruhatisz­tító szalon is nyűik a község­ben. Az érdi szolgáltatóház építéséhez ezenkívül egy­millió forinttal járul hoz­zá a megyei tanács. A GELKA szerviz gépkocsik vásárlására 700 ezer forintot kap. A nagykőrösi autószerviz befejezéséhez 1,6 millió fo­rinttal járul hozzá a megye. Hárommillió-kétszázezer fo­rintot még tartalékolnak egy új szolgáltató ház építésére, melynek helyét még nem ha­tározták meg. Ezt követően személyi kér­désekről tanácskozott a vég­rehajtó bizottság. m. k. a. Hajnali zuhatag (Folytatás az 1. oldalról.) személyi sérüléssel. A buda­pesti 50-es villamos vezetője — a Száva utcai gépházat, a 13-as és 50-es villamost vil­lámcsapás érte — könnyebb sérülést szenvedett ugyan, de állapota javul. Valamennyi HÉV-vonalon késtek a sze­relvények, az ingázók bána­tára, de súlyosabb hiba nem esett a vonalakon. Posta, Helyközi Távbeszélő Igazgatóság: Kétszáz szak­ember dolgozott a hibák el­hárításán, s fővárosi vonalak többségét tegnap estig meg­javították. A Vácról és Szent­endréről a budapesti köz­pontokba futó „inter beveze­tő kábelek” — mint a hóolva­dás idején Is —, beáztak a főváros határában. Délután­ra szárítással és kábelcseré­vel lehetővé tették a távolsági beszélgetéseket. Tűzoltóság: Csupán Ceg­lédről jelentettek vészt. A vá­rosi tűzrendészeti parancs­nokság utcájában például kétéltűek módjára közleked­tek a járművek. A falak mel­lett felgyülemlett 40—50 cen­tis víz 15 házat veszélyezte­tett, s a helyi tűzoltók még este is szivattyúztak. (paládi) Az EAK gazdasági fejlődése A nagykövet rendőri kísérettel hazaérkezik. legnagyobb szabású akciója volt, s a gerillák abban a mia- nifesztumban, amelynek köz­zétételére valósággal kötelez­ték a kormányt, értésre adták azt is, hogy nemi ez lesz az ilyen utolsó cselekedetük. Miután ezek a menekültek a nyilvánosság elé tárták, mi­lyen kínvallatásoknak vetették alá őket a brazil börtönökben, a nyilatkozatok felderítésére kedden Algériába érkezett Maurice Butin, a párizsi fel- lebbviteli bíróság jogtanácso­sa. Butin az algériai rádió tudósítójának kijelentette, hogy „mélységesen megrázták” a hallottak s a látottak. A volt foglyok testén ugyanis ott ta­lálhatók a kínzások félreis­merhetetlen jelei. Ma választ Anglia A csütörtöki országos par­lamenti választás előtt egy nappal, más-más arányban ugyan, de a lényeget illetően egybehangzó módon munkás­párti győzelmet jósolnak a közvélemény-kutatások. A Times-ban közölt Marplan- felmérés szerint a munkáspárt országszerte 8,7 százalékos, Eszak-lrországot leszámítva 9,6 százalékos vezetésre tart­hat számot. Ez áttörő erejű győzelmet jelentene és- több mint 150 mandátumos több­séghez juttatná Wilsonékat (1966-ban 97 mandátumos többséget kaptak). A választási eredmények csütörtökön éjfél előtt kezde­nek beérkezni; várható, hogy pénteken hajnali négy-öt óra­kor már ismeretes lesz, me­lyik párt vitte el a pálmát. Szerdán Wilson Manchester­ben azzal vádolta Edward Heath konzervatív pártve­zért, hogy vesztét érezve, már minden szalmaszálba bele­kapaszkodik, s eközben az an­gol valuta jóhírével és érték- állóságával sem törődik. Heath ugyanis kedden este azt állí­totta, hogy munkáspárti győ­zelem esetén küszöbön áll a fontsterling újabb leértékelése (legutóbb 1967-ben devalvál­ták a fontot). Edward Heath a konzerva­tív párt választás előtti utolsó sajtóértekezletén a szokottnál is hetykébbnek és optimis­tábbnak igyekezett mutatkoz­ni. Az MTI tudósítójának ar­Izraeli támadások Szíria ellen T terét. A szíriai légvédelem a gépeket visszafordulásra kény­szerítette. Bejrúti jelentések szerint Szíria átmenetileg lezárta légi­terét a külföldi repülőgépek előtt. Egy katonai szóvivő szerin-t a keddi izraeli behatolás az ország határainak második, legsúlyosabb megsértése volt az 1967-es közel-keleti hábo­rú óta. A damaszkuszi rádió szer­dán a hajnali órákban közle­ményben jelentette be, hogy egy izraeli helikopter kedden este Damaszkusztól 40 kilométer­nyire észak-keletre Al-Nabek térségében behatolt Szíria lé­giterébe, majd egy völgyben leszállt és 30 lövést adott le egy közeli katonai táborra. Ezzel egyidejűleg izraeli va­dászgépek Szíria déli részében sértették meg az ország légi­ra a kérdésére, mik a pénteki tervei, Heath azt felelte, hogy pénteken délután fél kettőkor — tehát az eredmény ismere­tében — győzelmi ünnepséget rendez, s erre meghívja az új­ságírókat is. Az Egyesült Arab Köztársa­ság, a második világháború után függetlenné vált afrikai államok egyik leigiúcsebbrke június 18-án emlékezik meg a köztársaság születésének 17. évfordulójáról. Bár a fiatal állam a monarchia megdön­tése, illetve a köztársaság ki­kiáltása óta eltelt időszakban két ízben volt háború, agresz- szió áldozata, az ötvenes évek kezdete óta napjainkig elis­merésre méltó haladást ért el gazdaságának fejlesztésében. A gazdaság fejlődése egy- aipnt tükröződik a tulajdon- viszonyok átalakításában és a termelőerők, a gazdasági po­tenciál növekedésében. A több lépcsőben végrehajtott agrár- reform felszámolta a feudális hagybirtokot s a termőterület zömét a földet művelő fellá­ttok tulajdonába juttatta. A mezőgazdaságban egyidejűleg kibontakozott a kormány ál­tal támogatott szövetkezeti mozgalom is. 1960-ban államo­sították az egyiptomi burzsoá­zia fellegvárát, a Miszr ban­kot, majd az ország vala­mennyi bankintézményét, biz­tosító társaságát, a nagyipart, a külkereskedelmet, a keres­kedelmi hajózást s legvégül — 1967-ben — a nagykereskedel­met. Az EAK gazdaságában ma már az állami szektor dominál. A második világháború utá­ni első évtizedben a mezőgaz­daság stagnált, termelése mindössze 10 százalékkal múl­ta felül a háború előtti idő­szak átlagát. A tulajdon-, .a birtokviszonyok megváltozta­tása, a termőterület bővítését célzó beruházások, továbbá a hazai műtrágyagyártás és az öntöző csatorna-rendszer bő­vítése kedvező feltételeket te­remtett az agrárszektor fejlő­désében. a monarchia meg­döntése és az 1967. évi agresz- szió közötti másfél évtizedben a mezőgazdaság termelése mintegy 80 százalékkal emel­kedett. Valamennyi arab ország kö­zül az EAK rendelkezik a leg­számottevőbb ipari potenciál­lal. Az ötvenes évek elején az ország iparának mintegy 70 százalékát a részben kézmű­ves jéllegű könnyű- és élel­miszeripar alkotta. A nemzeti ipar szélesebb alapokra való helyezése a köztársaság kiki­áltása után kezdődött, s erre a célra külföldi kölcsönöket is igénybe vettek. 1960-ig mint­egy 370 millió egyiptomi font (kb. 800 millió dollár) külföl­di kölcsönt vettek fel iparfej­lesztésre. Ebben az időszakban a Szovjetunió és .a többi szo­cialista ország 180 millió rubel kölcsönt nyújtott. 1958-ban a Szovjetunió 700 millió rubel gazdaságfejlesztési kölcsön fo­lyósítását kezdte meg, egye­bek között 65 ipari özem léte­sítésére. Az EAK mai ipari struktúrájában már számotte­vő részesedéssel — kb. 40 szá­zalékkal — képviselteti magát a kőolaj- és a vegyipar, a vas- és fémkohászat, valamint a gépipar. Ez utóbbi iparág egyebek között Fiat-licenc alapján személygépkocsikat, omnibuszokat, camion-, teher­gépkocsikat, Diesel-motoro­kat, elektromos és orv osi mű­szereket s különféle háztartá­si villamosgépeket, tartós fo­gyasztási javakat gyárt. Az EAK nemzeti jövedelme l9;tó—iy67 között töob mint kétszeresére —- 800 millióról 2 milliard egyiptomi fontra — nőtt. A gazdaságfejlesztés eredményei a nemzeti jövede­lem struktúrájában is tükrö­ződnek: az ipar és a mező­gazdaság nemzeti jövedelem- nez való hozzájárulásának ará­nya ma már nagyjából azo­nos. az 1967 évi háború — a Si­nai-félszigeten levő olajbázis elvesztése, a Szuezi-csatorna forgalmának megbénítása, az idegenforgalom kiesése —, mintegy • 170 millió fonttal csökkentette az EAK bevéte­leit. Az ország gazdasági fej­lődése e jelentős anyagi-pénz­ügyi veszteség ellenére sem tört meg. A Szuezi-csatorna és a korábban nagyarányú idegenforgalom bevételeit pó-; tolja az olajtermelő arab or­szágok khartumi megállapo­dása alapján évről évre és konvertibilis devizában folyó­sított segélye. A fejlődés leg­fontosabb feltételeit minde­mellett az biztosította, hogy a korábban kezdett beruházá­sok az elmúlt években is je­lentős új létesítményekkel — a heluáni acélműben pl. egy évi 300 000 tonnás hengermű­vei — gyarapították az ipari kapacitásokat. Az ipari terme­lése 1968-ban 7, 1969-ben pe­dig 12 százalékkal nőtt. A kő­olajtermelés noha a Sinai-fél- szigeten 5.5 millió tonna évi termelést adó olajmező ve­szett el, .megtöbbszöröződött: az 1966 évi 6.3 millióról 1969- ben 20 millió tonnára nőtt. Az EAK középtávú fejlődé­sének objektív feltételei bizo­nyos értelemben kifejezetten kedvezőek. A geológiai kuta­tások számos ásványi kincset tártak fel — kőolajon kívül további vasércet, foszfátot, bauxitot stb. —, az asszuáni gát és vízi erőmű teljes üzem­be helyezése olyan villamos- energia-többlethez, felesleghez juttatja az országot, amely le­hetővé, sőt szükségessé teszi .a villamosenergia-igényes ne­hézipari bázis megteremtését. A további erőteljes iparosítást a demográfiai adottságok is igénylik, a több milliós mun­kaerőtartalék ta> nem utolsósor­ban a nagyarányú népszapo­rodás. Az EAK nemzeti jöve­delme az elmúlt évtized át­lagában évente kb. 6 száza­lékkal nőtt, míg a lakosság lé- lekszáma évente 2.8 százalék­kal, ma már esztendőnként kb. 1 millió fővel. (Az ország lakossága 1952-ben, á monar­chia megdöntésekor 21 millió volt, 1969-ben 32 millió.) Mind­ez utal arra, hogy az agrár- fejlődés sem tekinthető lezárt­nak, vagy megoldottnak, mert az EAK — noha gyapoton kí­vül számos agrárterméket, zöldséget, déligyümölcsöt, rizst exportál — a belső ellá­tást csak jelentős importtal tudja biztosítani. (garamvölgyi) Epilógus II. (16) Valóságos dzsungel ez a kérdés. És ha a vaskalapos- ságot száműzzük, ott a másik veszély, a siránkozás, avagy a szájtépés és ezek az előbbi­hez hasonlóan semmit sem segítenek. Több, mint negyed­millió emberről, ma még zö­mükben elesett páriákról van itt szó, akik legalábbis lel­kűkben, tudatukban a segítsé­get nem is igénylik. Nehéz t'hát a gyógyítás. Minden or­vos tudja és vallja, ha a be­teg önmaga nem akar gyó­gyulni, ha élniakarásával nem kapaszkodik az élethez, az orvosi tudomány, a jóindu­lat és a medicina is nehezeb­ben segít. Folytatnánk ott a gondola­tot, aihol tegnap abbahagytuk. A cigányság, nálunk Magyar- országon. elsősorban és dön­tően a falusi jakossággal üt­közik. Még inkább így van ez Pest megyében. Ennek tör­ténelmi és egyéb okaira most nem kívánunk külön kitérni. És milyen a falusi nép? Sokféle. Az ismert közhellyel élve, ahány c >er, annyiféle. De sok tekintetben a falusi parasztemberek egyformák. Mindenek előtt dolgosak, szor­galmasak, józan életűek, tisz­ták. És konzervatívok. Árnyé­kukat ők sem tudják átugorni s bár a falu a szocializmir útjára lépett, a falu még ma is deprimál. Még a városi le- zserséget semköhnyen bocsát­ják meg. Pedig betörtünk nr már a falvakba, a szó jó és rossz értelmében vett ku1- túránkkal egyaránt. Veszik a könyvet és olvassák. Éc házasságnál nem, vagy csal: alig nézik a vagyont. Ezek és a fel nem soroltak jó dolgok. A közösségi ember persze hogy más. Más, de még nem az esz­ményien igazi. Természetesen a fiatalság az úttörő, köztük hódít leghatásosabban az úi. sajnos, köztük a rossz érte­lemben vett új is. Szóval, a városi lezserséget sem könnyen bocsátják meg. hát még a cigányság nagyon is vitatható életmódját. Azonkí­vül a falusi parasztság helyes ítélete erősen keveredik a helytelen előítélettel. (Csak mellesleg jegyezzük meg, hnay ismét igazolódott a mon­dás: nincs kár haszon nélkül. Dány községben tizenegy év­vel ezelőtt, a cigányiskolr azért született meg, mert a fa­lusi paraszt szülők egyszerűen nem engedték gyermekeiket

Next

/
Thumbnails
Contents