Pest Megyi Hírlap, 1970. június (14. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-14 / 138. szám

1970. JÜMUS 14., VASÁRNAP "‘TJűrlap 7 „Légvárak” épülnek NEMZETI GALÉRIA Megnyílt az új szerzemények kiállítása SIÓ-MŰ Gyors ütemben épül a Sió­torkolati mű. Jelenleg a vas­betonszerkezetű műtárgyak­nak helyet adó, úgynevezett „munkagödrök” kialakítása és víztelenítése van soron. Az ár­védelmi kapu munkájának el­ső és második ütemében a vé­dőgátrendszert építették ki, s a jelenlegi munkálatokkal együtt eddig több mint egymillió köbméter földet termeltek ki. A munkagödröket víztelení­tik: a 49, egyenként 50 méter mélyre fúrt kútból naponként 43 000 köbméter vizet szivaty- tyúznak ki. A víztelenítést ja­nuár eleje óta szünet nélkül, éjjel-nappal folytatják. A harmadik ütem befejezté­vel, körülbelül másfél hét múlva — megkezdik a beto­nozását, majd a műtárgyak vasbetonszerkezeti munkáit is. A Sió torkolatában felépü­lő árvédelmi kapuval a Duna áradásainak Sióra terjedését gátolják meg, a vízszint szabályozásával és állandósításával pedig hajóz­hatóvá teszik a Balatonból eredő és a Dunába ömlő csa­tornát. SZÉKESFEHÉRVÁR Speciális tehergépkocsik A székesfehérvári MÁV Járműjavító Üzemi Vállalat dolgozói most új típusú, ala­csony oldalfalú tehergépkocsi kifejlesztésén .és sorozatgyár­tásának megindításán dolgoz­nak. Az új kocsi prototípusa elkészült. A kocsi oldalfala nyitható, így a tehergépkocsik, gépjárművek és egyéb speciá­lis anyagok szállítására alkal­mas. Az év végéig 230 ilyen vasúti tehergépkocsit készíte­nek:, s adnak át a MÁV-nak. Nem sokkal a második vi­lágháború befejezése után az egyik amerikai kutatóintézet egy sarkvidéki lokátorállo­más telepítésekor azt a fel­adatot kapta, hogy az érzé­keny műszerek és a kezelő- személyzet számára gyor­san védelmet nyújtó, köny- nyen, bárhol felállítható épít­ményt konstruáljon. Így szü­letett meg a felfújható sátor ötlete, s néhány év leforgása alatt ebből fejlődtek ki a pneumatikus épületek. Ehhez persze arra is szükség volt, hogy a műanyagipar egyre könnyebb, tartósabb anyago­kat bocsásson a „légvárak” tervezőinek rendelkezésére. Napjainkban a pneumatikus épületeknek két fő típusa ala­kult ki. Az egyikben a sűrí­tett levegőt a gumimatrac­szerű szerkezeti elemek („hur­kák”) belsejében „raktároz­zák el”. Levegővel merevített falszerkezetek, felfújt lég­párnák jellemzik e típust, ajtói tárva-nyitva lehetnek, akkor sem „omlik össze”. A másik rendszerű „légvárba” csak zsiliprendszerű kapun lehet ki-be járni, a sűrített levegő ugyanis az egész bel­ső teret kitölti, s ekként tá­masztja alá, tartja magasban a „falakat”. Olcsósága miatt ez az utóbbi típus, a ballon­ház az elterjedtebb. Hogyan készül a ballonház? A ballonház poliészter vagy poliamid szövetből készül, amelyet mindkét oldalán lágy PVC-réteggel vonnak be. A felfújható épület két vége rendszerint negyed gömb ala­kú, amelyek közé elvileg bár­milyen hosszú egyenes rész beiktatható. Van rá eset, hogy az egész „kupolát” hegesztés­sel teljesen egybefüggőre ké­szítik és úgy szállítják a fel­állítás helyére. Sokkal gyako­ribb, hogy kisebb elemekből (szelvényekből) különleges lég- és vízzáró fűzéssel a te­lepítés helyén „szerelik össze” a műanyag „falazatot”. A ballonházak sima tala­jon rövid idő alatt felállít­hatók, gyorsan szétszerelhe- tők és más helyen ismét fel­szerelhetek. Az épület fő mé­reteinek ismeretében a talaj­ra rájelölik az alaprajz kon­túrjait, majd meghatározott távolságokban karikával el­látott vaseövekeket vernek a földbe. A helyére tett (de még „petyhüdten” a földön heverő) „sátorlap” alsó szé­lén levő visszahajtásba be­húznak egy acélsodronyt, át­vezetve a lehorganyzó cöve- kek karikáin. Ezt követően csatlakoztatják a befuvást szolgáló, a ventillátorcsonk­hoz erősített nyomótömlőt, s máris megkezdődhet a fel­fújás művelete. Minden ballonépülethez rendszerint két ventillátor tartozik. Egyidejű működte­tésük csak a felfújás alkal­mával szükséges, továbbá erős szélvihar esetén (ekkor ugyan­is jobban ki kell feszíteni a „sátrat”). Egyébként a máso­dik ventillátor csak tarta­lékként szolgál. Az üzemben levő légsűrítő (ventillátor) automatikus vezérlésű, ha a belső nyomás túllép egy bi­zonyos értéket, kikapcsol. Me­leg levegő befúvásával még a bailonépítmény fűtését is Az „ELZETT" Flim Zár és Lakatgyára Budapest XIII., Váci út 117-119. felvételre keres: betanított szakmunkás- képzési lehetőséggel 16-tól 40 éves korig nőket és férfiakat: BETANÍTOTT GÉPMUNKAS, BETANÍTOTT SZERELŐ, AUTOMATAGÉP­BEALUTÖ, SZERSZAMGYALUS,-MARÓS, -VÉSNÖK (kézi) ÉS SEGÉDMUNKÁS MUNKAKÖRÖKBEN. Jelentkezés: személyesen vagy Írásban a vállalat Munkaerőgazdálkodási Osztályán. Telefon: 409-930. meg lehet oldani. Természe­tesen annak sincs semmi aka­dálya, hogy villanyvilágítást szereljenek be a „légvárba”. Raktár, sportcsarnok, hangár A pneumatikus épületek segítségével a hideg, az- eső, a szél, a napsütés (fényvissza­verő fehér festékkel való be­vonással) — vagyis gyakor­latilag valamennyi időjárási tényező — hatása kiküszöböl­hető. A hatvanas évek elején még csak raktározásra hasz­nálták a ballonépületeket. Ma már a legkülönbözőbb célú sportcsarnokokat ilyen „anyagból készítik”, de kuta­tási és tudományos célokra is szívesen alkalmazzák a felfújható épületeket (radar­állomások befedésére azért is különösen alkalmas, mert akadálytalanul átbocsátja a rádióhullámokat). Szép szám­mal találhatók szerte a vi­lágon felfújható cirkuszsát­rak, kiállítási csarnokok, han­gárok, sőt, ipari gépcsarno­kok is. Pehelysúly A ballonházak önsúlya nem sok — a héjazat négyzetmé­terenként mindössze 50—30 dekagramm —, ez ad magya­rázatot arra, hogy miért nem kell nagyobb belső túlnyo­más (belépéskor a nyomás- különbség fel sem tűnik, „ki- zsilipeléskor” azonban gyen­ge zúgást érzünk fülünkben). Nagy havazások idején köny- nyen összeroppanhatna a bal­lonház, ami ellen úgy véde­keznek, hogy a burkolat hir­telen elemyesztésével időn­ként megtörik a rárakódott hó- és jégréteget, ami így a balon ismételt felfújása­kor lecsúszik. » Ma már nem lehetetlen, hogy eljön az az idő, amikor télen akár egész települések fölé átlátszó balont fognak kifeszíteni, amely megkíméli a lakásokat az időjárás vi­szontagságaitól. Alighanem a „csináld ma­gad” mozgalom csúcsteljesít­ményét állította fel Vladislav Verner csehszlovák technikus, amikor a képen látható repü­lőgépet hat évi munkával el­készítette. Maga tervezte és sajátkezűleg építette meg a mindössze 250 kg önsúlyú gé­pet, mely 100 kg teherrel — Évenként 1000—1500 kép­zőművészeti alkotással — festménnyel, grafikával, szo­borral, kisplasztikával, érem­mel — gyarapszik a Nem­zeti Galéria gyűjteménye. A szombaton megnyílt „Űj szerzemények” kiállítása a fel- szabadulást követő negyed­század során a Galéria tulaj­donába került több ezer mű­alkotásból válogatott gazdag anyagot tárja a látogatók elé. A gyűjtemény festménytára főleg a XX. századi, a két világháború közötti haladó művészek alkotásaival, majd a felszabadulás után szüle­tett művekkel gyarapodott, de számottevően reprezentál­ja a XIX. századi magyar fes­tészetet is. Néhány olyan re­mekművel gazdagodott a gyűjtemény, mint Lányi Sá­muel, Madarász Viktor, Szé­kely Bertalan, Munkácsy Mi­A ciánhidrogén (cián, cián­gáz) a közismert mérgek leg- veszedelmesebbike: öt század gramm belélegzése halálos le­het. Elsősorban a vérben az oxigén megkötését biztosító enzimet, a hemoglobint káro- si.ja, de sok más biológiai ve- gyülettel is reakcióba lép. Az élet egyik legveszedelmesebb ellensége a cián, ez a tulaj­donsága elsősorban a féregte- lenítő eljárások révén vált ál­talánosan ismertté. Az elmúlt két-három év kutatásai azon­ban mást is kiderítettek róla: valószínű, hogy éppen a cián­ból alakult ki az élet, a cián­hidrogén az a vegyület, amely­nek földi létünket alapvetően köszönhetjük. A Föld légkörében nem volt mindig oxigén, a molekuláris oxigén megje­lenése légkörünkben már a nö­vények életműködésének az eredménye. Az élet megjele­nése előtt az ősföld atmoszfé­rája többek között metánt, ammóniát és vízgőzt tartal­mazott nagy mennyiségben, oxigént viszont nem. Stanley Miller egyetemi hallgató 1953- ban diplomamunkaként azt vizsgálta, hogy mi történik, ha az ős-zivatarokat reprodu­kálva ilyen gázelegyet lom­bikban elektromos kisülések hatásának tesz ki. Az ered­mény világszenzáció lett: a kí­sérlet végén a lecsapódott víz­gőzben aminosavakat sikerült kimutatnia. Miért jelentett ez világszenzációt? Tudjuk, hogy az élőlények felépítésében és működésében a fehérjéknek döntő szerepük van: sőt né­hány évtizeddel ezelőtt még általános hiedelem volt, hogy akinek sikerül fehérjét előállí­tania, az magát az életet is beleértve a pilóta súlyát is — emelkedhet a magasba. Fel- és leszállásához mindössze 300 méter hosszú kifutópálya szük­séges, ami akár egy egyenes országúti szakasz is lehet. Se­bességben természetesen nem veheti fel a versenyt a széria­gépekkel — 140 km/óra az utazósebessége —, de nem is hály, Szinyei Merse Pál, Rónai József képei. Med- nyánszky László híres csa­vargó portréi szintén az utolsó negyed új szerzemé­nyei közé tartoznak. A galé­ria új szerzeményei között kapnak helyet Csontváry Kosztka Mihály Tivadar nagy méretű alkotásai, továb­bá Fényes Adolf Babfejtők, Testvérek és kisvárosi utcai képei is. A nyolcadik vezéralakjá­nak, Kemstok Károlynak fő művét, a Vízpartont 1959-ben vásárolta meg a Galéria. Sze­repel a kiállításon Derkovits Gyula 15 legfontosabb al­kotása, s helyet kapott a ki­állításon Dési Huber István számos műve is, továbbá a szocialista művészcsoport mesterei közül Egry József. előállíthatja. Közel egy évszá­zaddal ezelőtt Engels is a fe­hérjék létezési módjaként de­finiálta az életet. Miller kísérleteit, ahogy az lenni szokott, sok hasonló követte: kiderült, hogy nem­csak elektromos kisülés, ha­nem napfény, ultraibolya su­gárzás, röntgensugárzás, radio­aktív sugarak, nagy energiájú elektronsugárzás vagy egysze­rűen csak hő, vagy állás ha­tására is ilyen és hasonló ösz- szetételű kiindulási anyagok­ból mindig megjelennek az aminosavak. Volt ezeknek a kísérletek­nek egy közös tulajdonságuk: vagy már a kiindulási nyers­anyagok között szerepelt a cián, vagy — mint később a részletes vizsgálatoknál kide­rült — a kiindulási anyagok­ból a kísérleti hatásokra első reakciólépésként ciánhidro­gén keletkezett. (Miller reak­ciókörülményei között is.) Így azután a legkülönbözőbb bio­lógiai vegyületekről bizonyo­sodott be, hogy abiogén (élő közreműködés nélküli) szinté­zisük alapja a ciánhidrogén. A ciánhidrogén jelen volt az ősföld légkörében is, és a csillagászati spektroszkópia bizonyítja, hogy a csillagok s az univerzum vegyületeinek nagy családjában sem isme­retlen. Kézenfekvő tehát a feltevés, hogy a bolygófejlődés megfelelő fázisában még az élet megjelenése előtt első­sorban ciánhidrogénből jöt­tek létre földünkön azok az anyagok, amelyek az első, pri­mitív élő rendszerek kialaku­lásához vezettek. ez volt a cél. A könnyű, biz­tonságos és olcsó konstrukció olyannyira megnyerte a szak­emberek tetszését, hogy a gép sorozatgyártásának megindí­tására is gondolnak, ami az egyéni repülőforgalom kezde­tét jelenthetné Csehszlovákiá­ban. Kőműves szakmunkásokat és segédmunkásokat (16. évet betöltött fiúkat is) ács, asztalos, könnyűgépkezelő szakmunkásokat, kubikosokat, villany- szerelő, tetőfedő, festő, épület- és díszműbádogos, víz-fűtésszerelő, parkettás, lakatos szak- és betanított munkásokat, rakodókat, gépkocsi- és dömpervezetőket, autószerelőket, éjjeliőröket és minden szakmába nyugdíjas szakmunkásokat AZONNALI BELÉPÉSSEL FELVESZÜNK. Jelentkezni lehet a „Prosperitás" Ktsz Munkaügyi osztályán Budapest IX., Viola u. 45. sz. alatt. HASZONVASAK kerítések, kapuk, sihi-, illetve centrifuga rendszerű szivattyúk, használt gépkocsiköpenyek és -tömlők, autóbusz- és gépkocsi- alkatrészek, deszkák stb. bő választékban, különböző méretben kaphatók a Pest-Bács-Nográd megyei MÉH Válalíat autó- és villanymotorbontó telepén. Alsónémedi, Marx Károly u. 114. Telefon: 20. A CIÁN AZ ÉLET ALAPJA?

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents