Pest Megyi Hírlap, 1970. május (14. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-09 / 107. szám

4 ““'&C(riap 1970. MÁJUS 9., SZOMBAT IZsomBaT Ballag már a vén diák „Tenkes“ — „Alba Regia“ túrák A gödöllői kamarazenekar a rádióban Búcsúznak a diákok az is­kolától, ahol négy évet töltöt­tek jóban, rosszban, ahol sokszor gondtalan, vidám per­cek es munkával telt napok váltották egymást. Négy év nagy idő, s azalatt egységbe kovácsolódott az osztály, és most a búcsú hivatalos nap­ján nem történhet meg az el­válás meghatódás és talán egy -egy kicsorduló könny­csepp nélkül. Ballag már a vén diák, to­vább, tovább ... Vácott ma a Lőwy Sándor Gépipari Tech­nikum öt negyedik osztálya, Monoron ugyancsak ma dél­előtt a József Attila gimnázi­um négy negyedik osztálya és Nagykőrösön az Arany János gimnázium négy nappali, egy esti és egy levelezőtagozafa vesz búcsút szombaton dél­előtt az alma matertől. Gau­deamus igitur... A Pest megyed Idegenfor­galmi Hivatal budapesti köz­pontja, valamint a megyei ki­rendeltségek örömmel segíte­nek változatos hétvégi progra­mok összeállításában. Végre az idő is megjavult, és a de­rűs napsütés a hosszú téld hó­napok után most bizonyára mindenkit a szabadba csalo­gat Az idegenforgalmi hiva­tal egy- és kétnapos autóbusz- túrákat szervez az ország minden nevezetes tájára. Ezek­ből most csak hármat emlí­tek meg: A „Tenkes túrá”-t, amely kétnapos és Budapestről in­dulva Dunaújvároson, Duna- fiöldváron, Pakson keresztül vezet Pécsre, majd onnan to­vább Harkányra és Siklósra. A kétnapos programon részt­vevők megismerkednek Pécs nevezetességeivel a Barbakári- nal, a Gázi Kászim pasa dzsá­mijával és a tettyei dervis­kolostorral, valamint a siklósi várral és a harkányi gyógy­fürdővel. A MÉK járási kirendeltsége azonnali belépésre keres abonyi, ceglédi, nagykörösi telepekre mezőgazdasági technikumi végzettséggel rendelkező, motorozni tudó áruforgalmi ügyintézőket, valamint egy agronómust, nagykőrösi telepére raktárost, ceglédi kirendeltségére pedig gyakorlott gépirónőt. JELENTKEZÉS a MÉK kirendeltségen, Cegléden, a Kossuth Ferenc utcában. Ceglédi telephelyre AZONNALI BELÉPÉSSEL FELVESZÜNK gépkocsivezetőket Jelentkezés és részletes felvilágosítás az 1. SZ. AKOV 11. sz. Üzemegységének forgalmi osztályán, Cegléden, a Külső-Körösi úton (a vásártér mellett). Az Útépítőgép Javító és Gyártó Vállalat FELVÉTELRE KERES esztergályos, lakatos, hegesztő, villanyszerelő szakmunkásokat, gyors- és gépírókat. Jelentkezni lehet: CEGLÉDEN, XIV., Külső-Kátai u. 35/a. szám alatt. Az „Alba-Regia” túrát min­den olvasóm figyelmébe aján­lom. Az egynapos túrán a résztvevők Budapest, Velen­ce, Székesfehérvár, Mór, Bu­dapest útvonalat járják be. „Balparii túra” a harmadik egynapos kirándulási lehető­ség, amelyen a résztvevők Budapest, Főt, Vácrátót, Vác, Nagymaros, Zebegóny útvo­nalra indulnak és ezeken a helyeken tekintik meg a ne­vezetességeket. A kiránduláso­kon minden esetben szakszerű idegenvezető kíséri el a ki­rándulókat. Jelentkezni lehet a Pest megyei Idegenforgalmi Hivatal kirendeltségeinél. Az izgalmas olvasmányokat szeretők figyelmét felhívom a Kossuth Kiadó gondozásában most megjelent Vlagyimi- rov—Szuszlov szerzőpár köny­vére: Az Abwehr ügynöke c. izgalmas kémregényére. A könyvben a leningrádi front védelfnének drámaisága ele­venedik meg egy nagyszerű elhárító-felderítő tiszt tevé­kenységében. Kitűnő, szóra­koztató hétvégi olvasmány, érdemes a könyvet kézbe­venni. A moziműsorok is sok kel­lemes szórakozást kínálnak. Monor: My Fair Lady I—II. Pilis: A hekus és azok a höl­gyek. Vecsés: A csendőr nő­sül.- Nagykőrös: őfelsége, herceg elvtárs. Vác: Háború és béke IV. rész. Ügy gondolom, kellemes hétvégi perceket szerezhet magának az is, aki elmegy Nagykőrösön vasárnap dél­előtt 10 órára a Cifracsárdá­hoz, ahol a helybeliek, vala­mint a környékbeliek vezetik fel a gépkocsijaikat a piacra. Egy-egy ilyen autóbörze min­dig érdekes, nemcsak az el­adónak és vevőnek, hanem a szemlélőnek is. A táncot, a vigasságot ked­velők figyelmébe ajánlom, a Monoron szombat este 8 óra­kor kezdődő bált, amely a já­rási művelődési házban lesz, ahol a Florida-együttes szol­gáltatja majd a zenét. A hét végi rádió- és tv-mű- sorokból a következőkre hí­vom fel a figyelmeket: Szom­bat: Kossuth: 20.30 A rádió kabarészínpada. Petőfi: 20.30 Verdi: A végzet hatalma. Tv: 20.25 A 0416-os szökevény, IV. rész. Vasárnap: Kossuth: 20.48 Odüsszeia — Homérosz epo­szának rádióváltozata. Petőfi: 19.05 a Gödöllői Agrártudo­mányi Egyetem kamarazene- kara játszik. Tv: 18.25 Tom Sawyer kalandjai, V. rész. 20.20: Karéi Capek: A fehér kór című drámájának tv-vál­tozata. A bőséges programokhoz jó szórakozást kíván Karácsonyi István A csempsójegyskről A Budapesti Porcelángyár érdekessége az óvodai „csem­penévjegy”, a különféle rajzos motívumokkal — virágokkal, kancsókkal, kalapáccsal, tör­pével stb. — díszített csempe. Az olvasni nem tudó óvodások ugyanis ezekről a jelekről is­merhetik fel ruhaszekrényei­ket, fogasaikat. Az óvodások­nak készítettek újfajta mos­dót is, amelynek segítségével a gyermekek könnyebben meg­tanulhatnak önállóan mosa­kodni. A MÁRCIUS 15-ÉN meg­nyílt osakai világkiállítást csütörtökön délig 15 002 439 lá­togató tekintette meg. A meg­nyitás óta eltelt majdnem két hónap alatt a világkiállítás szovjet pavilonjában 5,5 mil­lió látogató fordult meg. Albérlő a fürdőkádban - Peregen A közelmúltban a kiskunlac- házi II. kerületi (peregi) mű­velődési házban az Állami Dé­ryné Színház művészei a Var­sói melódia című színművet adták elő a helyi színjátszó csoport pedig két alkalommal Kálmán Imre: Az ördöglovas című operettjét mutatta be nagy sikerrel. Most ismét a Déryné Színház művészei látogatnak el Kis- kunlacházára május 16-án, szombaton, amikor is első íz­ben itt mutatják be az Albérlő a fürdőkádban című zenés víg­játékot. Szövegét és verseit Dávid Rózsa írta, zeneszerzője Dénes Margit, rendezője a Já- szai-díjas Csongrádi Mária. Szereplők: az állatorvostan- hallgatót Holl János, az épí­tészmérnök-hallgatónőt Illyés Mária, az özvegyasszonyt, aki rongyelefánt-kitömő iparmű­vésznő, a Jászai-díjas Szántó Margit alakítja, ezenkívül sze­repel egy úszómester és egy kávéfőzőnő is. Az előbbit He­tes György, az utóbbit Boros Mária játssza. És hogy a sport se maradjon ki, az aranylábú Kocsis XII. szerepében Zeke László mutatkozik be a közön­ségnek. A kiskunlacházi bemutató után a Déryné Színház együt­tese Dömsödre és Bagra is el­viszi az „albérlőt — fürdőká­dastól” ... Bálint Ferenc Aranyszarvas - sorozatban Mézesfazék Sőregpusztán — Tápió menti nyár A tápiószentmártoni műve­lődési központban érdekes ter­vekről tájékoztatott Várallyai Béla igazgató: — Megpróbálunk érdeke­sebb, modernebb népművelési elgondolásokkal dolgozni. A tanyákra megyünk. Június 7-én Sőregpusztán tanya­napot rendezünk. A részletes programból Bu­rányi Gyula művészeti vezető, a tanyanap szervezője be­szél: — Délelőtt gyermekfoglal­kozásokat tartunk: könyvis­mertetéseket, játékos illuszt­rációkkal és bábszínpadunk előadásával. Délután az út- törő-kamarakórus lép fel, Ze- tor pótkocsikból összeállított színpadon. A fő műsor a kul- túrház irodalmi színpadának premierje lesz: Vargha Ba­lázs: Mézesfazék című egyfel- vonásos komédiája. Katonai műszaki alakulat biztosítja a technikai feltételeket és ők adják a zenét is: magyarnótá­kat. Este a sőregpusztaiakat — a tsz jóvoltából — birkasüté­sen látjuk vendégül. I Várallyai Béla veszi át a szót: — A megyében egyedül ná­lunk van kerámiaszakkör. Igaz, itt is csak most indult. A Kohászati Gyárépítő Válla­lat KISZ-eseitől kaptuk a kemencét, és már sorozatgyár­tásban készül a község neve­zetessége: a szkíta arany­szarvas. A kultúrház számtalan ok­levelet szerzett. Egyike a megye legjobbjának. Nem cso­da hát, ha mindig tudnak újjal szolgálni. A legutolsó eredmények: az irodalmi szín­pad és az úttörő-kamarakórus járási első lett — Tervek? — Már most készülünk a Tápiómenti nyár rendezvény- sorozatra. Ez is először lesz az idén. Rendszeressé szeret­nénk tenni. Természetesen ez az egész járás népművelői­nek seregszemléje lesz, hir szén minden községnek kijut majd a műsorokból: képző- művészeti kiállítás, helytörté­neti tárlatok, irodalmi színpa­dok és kórusok bemutatói csakúgy, mint a népitáncosok fellépései teszik színessé a Tápió menti nyarat. INDIAI FESTŐMŰVÉSZ KIÁLLÍTÁSA A magyar—in­diai kulturális munkaterv alap­ján a Kulturális Kapcsolatok Inté­zete és a Kiállítá­si Intézmények rendezésében nyi­tották meg H. A. Gade indiai festő­művész kiállítását a KKI Dorottya utcai kiállítóter­mében. Dr. Hor­váth Tibor, a Ke­let-Ázsiai Művé­szeti Múzeum igazgatója méltat­ta a művész mun­káját. %üvUj\npfms': Holnaptól közöljük a folytatásos regényt |J endkívül érdekes, izgal- más, különös meséjű kisregény Kürti Andrásé. Az olvasó a kezébe fogja és már az első oldalnál az Ama­zonas vidékén, az őserdő kel­lős közepén találja magát. A harmadik, negyedik mondat­nál már úgy érzi, hogy ő is ott fél és remeg, aztán harc­ba indul egy hatalmas jaguár ellen, mert mindenképpen meg kell menteni annak a kis csoportnak az életét, amely itt, a folyó partján tel­jesen véletlenül, teljesen ek­lektikus szociális összetétel­ben verődött össze. A csoport­ban, az embergyűrű köze­pén ott áll Honda, régi is­merősünk is. Honda, az író kedvenc alakja, figurája, az a kisember, az a pesti kisem­ber, aki Chaplin is, aki Svejk is és aki pesti Honda is. Ö az, aki minden helyzetben, a világ bármelyik táján felta­lálja magát, pillanatok alatt felméri helyzetét, dönt és cselekszik. Igen, de Kürti András Honda figurájába beleálmodott még egy érde­kes, különleges biológiai „trükköt” is. Honda az a föl­dön egyedülálló és élő em­ber, aki ha szeszt iszik — mint a korábban közölt re­gényből, A budai villa titká­ból, tudja az olvasó —, zseni­vé válik, és ha elmúlik a szesz hatása, középszerű, egyszerű nyomott kis ember lesz be­lőle. Az író gondolata fura, de mindenképpen méltányo­landó, eredeti, nemigen talá­lunk ilyen példát, ilyen figu­rát az irodalomban. Az ős­erdő kellős közepén ott van­nak még Honda mellett Krecsmár Jenő, egy buda­pesti villamossági ktsz el­nöke, Emery Ewans, a ko­lumbiai egyetem geológiai professzora, valamint néhány fekete bőrű ökölvívóbajnok, edzőjük, egy nagy keblű, szi­varozó hölgy és táncosnők és pilóták és kereskedők és kutyák, és... 1M it keresnek ezek az em­-1'* berek Dél-Amerika ős­erdejében? Megpróbálok sor­jában választ adni. Elöljáró­ban állapítsuk meg; termé­szetesen mindegyik mást. Krecsmár Jenő például Hon­da kartással együtt a ktsz termékeinek keres piacot itt, e meleg tájon. Mindenek­előtt hűtőgépeket szeretnének eladni. Emery Ewans pro­fesszor úr egy előadói kör­úton kíván geológiai mű­veltséget terjeszteni hazájá­tól, az Észak-Amerikai Egye­sült Államoktól néhány ezer kilométerrel lejjebb, a Tűz- föld felé. A bokszolok győzni akarnak, a táncosnő táncolni. Szóval mindenki hivatásának megfelelő missziót teljesít. De itt, az őserdőben? Ko­rántsem. A kis csoport egy repülőgép kényszerleszállásá­nak áldozata, azért tartóz­kodik itt, mert a kényszer­leszállást az őserdőben, egy kis folyó partján, pontosan itt, ezen a tisztáson hajtották végre. Alig szabadultak meg azonban az életüket fenyege­tő veszedelemtől, máris szemben találták magukat egy másikkal. Szó szerint szemben egy hatalmas jaguárral. Meg­rettenve, a félelemtől re­megve állt a kis csoport, amikor a ktsz elnökének eszébe jutott, és maradék pálinkájából megkínálta Hon­da kartársat. A férfiú agyá­ban világosság gyúlt, szívé­ben oroszláni bátorság, ki­kapta a táncosnő kezéből a piros ernyőt és hatalmas csa­taüvöltésekkel, felhúzott er­nyővel elzavarta a jaguárt. Az állat elűzése után Honda ismét szellem: apátiába esett, mint annyiszor már ilyen attrakciók után. A kicsiny, az író által ösz- szeválogatott expedíció elindult az őserdőben, találom­ra, toronyiránt. Borzalmas szenvedések árán, egésznapos küzdelemmel a liánok között, megtettek két kilométert és elérték az Aranyvárost. Ezután a regényből megtud­juk, hogy a kényszerleszállás nem motor- géphiba következ­ménye volt. Egy anarchista: Philippó, a bosszúálló. A re­pülőn utazó kereskedőt, mert hasonló nevű, összetéveszti a kegyetlen államfővel, akinek elpusztítására pokolgépet he­lyez el a kicsiny utasszállító gép szárnya alá. Váratlan for­dulat, az anarchista megtudja tévedését és ekkor az író már­is ízelítőt ad a dél-amerikai nép temperamentumából. Fel­vonultatja a nagyváros sofőr­jeit, pincéreket, rendőröket, sebhelyes meszticeket és mu­lattokat, akiket az író úgy ke­rít össze, hogy abból a legiz­galmasabb szituációk szület­nek. Autóverseny, kegyetlen verekedés, vakmerő támadás és Philippó a bosszúálló jóvá- teszi tévedését, a repülőtér központjából felszólítják a gép parancsnokát, hajtson végre kényszerleszállást, mielőtt a gép utasaival együtt örök életre a levegőbe repülne. A géptöröttek hát eljutnak ■™’ az Aranyvárosba. Tulaj­donképpen az Aranyváros a regény igazi helyhatározója. A város lakói a regény legér­dekesebb figurái. Az elfáradt, agyonkínzott embereket egy őserdei Warrenné fogadja lá­nyaival együtt, azután megje­lenik a színen egy elcsapott prédikátor, az áruház tulajdo­nosa és még sok, színes, ere­deti figura. A város élete: aranyásás, kártya, ital, nő, ve­rekedés. Teljesen elzárva él­nek a világtól, még hírforrá­suk sincs. És Hans Müller ideérkezik bandájával, kezé­be kaparintja a hatalmat je­lentő egyetlen kis motoros lé- lekvesztőt, amely a folyón 3— 4 hétig jut el a városba és visszafelé is ugyanennyi idő alatt teszi meg az utat. Tehát ez a kis lélekvesztő viszi ró­luk a hírt a nagyvilágba és hordja hozzájuk a hírt a nagy­világból. Ez a hatalom a go­noszok, a banditák kezében van és azok lidércnyomásként ülnek a város lelkén, gátlásta­lanul gyilkolnak, zsarolnak, rabszolgává tesznek minden­kit. Ide érkeznek hát a mi em­bereink, ebbe a bűnös város­ba és azonnal a jó mellé áll­nak. Közben a professzor és Honda felfedezik a föld méhé­nek felmérhetetlenül értékes kincsét, a pirkolitot. Ezt a különleges elemet, amely a mai technika, az űrkutatás nélkülözhetetlen cukra. Természetesen, hogy győz a jó a gonosz ellen. A tudós fel­fedez, Honda iszik mint a gö­dény és ezáltal állandóan, per­manensen zseni és stratéga és taktikus egyszemélyben. ök a szellemi vezérkar, ketten. Az­után a jó mellett ott van a fizikai nehéztüzérség, a három bokszoló és edzőjük. A fron­tok végül teljesen elkülönül­nek, tisztázódnak és elkerül­hetetlen lesz az összecsapás, amely végül is a város egyet­len, hatalmas kocsmájában zajlik le. A regény izgalmas, roman­tikus és olvasmányos. Egzóti- kus és bár képtelen, de na­gyon érdekes helyzeteket te­remt az író. Kísért Kürti And­rás naivitása is. De ez a nai­vitás tudatos, hiszen Kürti re­gényei valahol a realitás és az álom világának határmezsgyé­jén, az élet senki földjén ját­szódnak, még akkor is, ha azt írja Budapest, vagy azt, hogy Brazília. A regény befejező része is érdékes gondolatra épül. A professzor, az elnyomottak­nak adja a pirkolit lelőhelyé­nek és bányászásának titkát. Honda, persze hogy Honda be­lesegít. Megtanítja szövetkez­ni a szegény népet és létrehoz pesti mintára egy tüchtig ktsz-t, ott az őserdő kellős közepén. Érdekes az is, aho­gyan a figurák átallnak. A1 szivarozó edzőnőből természet tesen ktsz-elnök lesz. Warren­né szélnek ereszti lányait és vállalja a konglomerátum! gondnokságát... és így to-' vább, és így tovább... Suha Andor fe

Next

/
Thumbnails
Contents