Pest Megyi Hírlap, 1970. május (14. évfolyam, 101-126. szám)
1970-05-24 / 120. szám
1970. MÁJUS 21, VASÁRNAP PEST »IECTEI '’■üJúrkm Katipo Az Állatkert megszerezte a „fekete özvegy” vetélytársát, egy nőstény katipót. Ez a pók — természetesen csak a nősténye — a borsószemnél is kisebb, de egyetlen csípésével a lovat és a szarvasmarhát is meg tudja ölni. A fekete özvegytől az különbözteti meg, hogy poitrohavégének felső oldalán téglalap alakú vörös foltot visel. A katipón kívül két, eddig nálunk ugyancsak ismeretlen skorpiófaj példányai is most érkeztek az Állatkertbe. Ezek az első dél-afrikai állatok a budapesti Állatkert „lakónyilvántartó könyvében”. MIKISZ THEODOR AKISZ görög zeneszerző betegségének kiújulása miatt lemondta brüsszeli sajtóértekezletét. A zeneszerző már hosszabb idő óta szenved tbc-ben. Á szívhangok nyomában Lábakon álló úttest A nagyvárosok szívében szükségszerűen végrehajtandó építkezések, átrendezések, rekonstrukciók hatalmas felfordulást okoznak, és jóformán megbénítják a közlekedést ímnint azt Budapesten, a Keleti pályaudvar előtti aluljárórendszer építésénél is tapasztalhattuk), aminek elkerülésére világszerte megoldást keresnek a szakemberek. A nyugat-németországi Hannoverben az úthálózat teljes átépítésének idejére egy 600 méter hosszú, lábakon álló acélszerkezetű magaspályát állítottak össze előre elkészített elemekből, mégpedig rekordidő alatt: öt hét végét szántak rá a munkára, s az el is készült anélkül, hogy a járműforgalomban bármi fennakadás lett volna. A magaspálya mindaddig állni fog s részt vesz az elterelt járműforgalom lebonyolításában, amíg a városrendezéssel és a jelenleg építés alatt álló földalatti vasúttal el nem készülnek a kivitelezők. Elbontása után olyan helyeken fogják ismét felállítani, ahol jó segítséget nyújthat a hatalmas autóforgalom lebonyolításában. A Budapesti Kőotajipan Gépgyár AZONNALI BELÉPÉSRE KERES központi telephelyére tmk-lakatos, viivezetékszerelő, bádogos, esztergályos, marós, lemezlakatos, ív-lánghegesztő, motorszerelő és kazánfűtő szakmunkásokat, továbbá öltözőőröket, őröket és férfi segédmunkásokat. Külszolgálatos munkakörbe, műszer- és technológiai szerelési munkahelyekre (Algyő, Százhalombatta) csőszerelő, központifűtés-szerelő, lakatos és hegesztő szakmunkásokat, valamint férfi segédmunkásokat. A vidéki munkahelyen 44 órás munkahét, minden szombat szabad. (Alföldi munkahelyeinken dekádmunkarend szerint dolgoznak). Munkásszállás, üzemi konyha van. A munkásszállás ingyenes. , A béren kívül még 500 Ft külszolgálati átalányt, az Alföldön pedig még külön területi pótlékot is fizetünk. Felvétel esetén az útiköltséget megtérítjük. Próbaidő alatti kilépés esetén az útiköltséget visszavonjuk. Segédmunkások részére hegesztöképzés. Jelentkezés a vállalat Munkaügyi Osztályán: Budapest XVIII., Gyömrői út 79-83., vagy a vidéki munkahelyek vezetőinél. Szívvizsgálat fonokardiografiával. Ha a szív, ez az élet tartama alatt egyenletesen „ketyegő” kis szerv megbetegszik, súlyos következményekkel jár a szervezetre nézve. A gyógyítás pedig mindig eredményesebb, ha a baj felismerése korán történik. Érthető, hogy az orvostudomány — a technikusokkal karöltve —, arra törekszik, hogy minél több olyan eszközt hozzon létre, amellyel a még lappangó betegség is felismerhető. Ilyen új eszköz a fonokardiográf, amely érzékelhetővé teszi a szívből jövő hanghullámokat. Mind az egészséges, mind a beteg szív — működése közben — hangokat bocsát ki. A szív működése során mechanikai rezgés jön létre (a billentyűk, az ínhúrok, a szív- izomzat mozgása következtében) és a rezgés hangjelenséggel jár. Megfelelő berendezéssel ez a hang a mellkas felületén is észlelhető. Nyilvánvaló, hogy ezek a hangok mások az egészséges, és mások a beteg szív esetében.. Az egészséges szív által kibocsátott hangok közelebb állnak a zenei hangokhoz; ezeket nevezzük szívhangoknak. A kóros szív működése során keletkezett hangok viszont jobban hasonlítanak a mindennapi értelemben vett zörejekhez; ezeket szívzörejeknek nevezzük. A szív: hanggeneráior A szív úgy fogható fel, mint egy hanggenerátor, amely különböző frekvenciájú hangok keverékéből álló zajt termel. A szívben keletkező hangok tovaterjednek, a környező szövetekben, és megjelennek a testfelületen is. Itt azonban a hang már nemcsak a szív működését jellemzi, mert érvényesül a szivet körülvevő szövetek csillapító, illetve kiemelő hatása is. Nem könnyű megkülönböztetni tehát a test felületen megjelenő hangokat, a szívből jövő hangoktól, mégis évszázados tapasztalat bizonyítja, hogy a testfelületen megjelenő szívhangok nagyon jól felhasználhatók a szív rendellenességének a felderítésében. Hiszen a jó öreg „doktor bácsik” már régóta hallgatják a szív működését a régebben tölcsér ala-, kú, ma már modernebb hallgatókészülékeikkel. Maga a tölcsér alakú hallgatócső, a sztetoszkóp, 250 éves múltra tekint vissza. Állítólag Napoleon udvari orvosa az egyik udvarhölgy szívét akarta meghallgatni, de szeméremérzetből nem merte a fülét a páciens mellére szorítani — ahogy ez akkoriban szokásos volt. Pa- pirtölcsért csinált tehát és ezt illesztette a nő szive fölé. A tölcsért — módosított formában — azóta is használják, sőt az orvosi hivatás szimbólumává vált. Látható hangok A hangokat érzékszerveink közül a fül fogja fel. Az orvosi gyakorlatban azonban problémák jelentkezhetnek a füllel való érzékelés erősen szubjektív jellege miatt. A szívhangok jelentős része ezenkívül olyan rezgésszámú, amelyet az emberi fül nem képes érzékelni. Keresni kezdtek tehát olyan módszert, amely kikü- szöböli a füllel való hallgatózás hiányosságait. Ez a módszer lett a fonokardiográfia, amely a szemet hívja segítségül a szívhangok értékeléséhez. A műszer a szívhangokat látható jelsorozatokká alakítja át. A fonokardiográfia másik nagy előnye, hogy maradandó dokumentumot szolgáltat, amelyet utólag bármikor, akár több személy is megvizsgálhat, és következtetéseiket vonhat le belőle. Maga a vizsgálat úgy történik. hogy a mellkasfal mechanikus rezgéseit egy mikrofon elektromos rezgésekké alakítja át. A fonokardiogram elkészítésére több lehetőség is van. Az egyik eljárás szerint a szív- hanggörbe egy oszcilloszkóp képernyőjén jelenik meg, és arról fénykép készül. Jobban kedvelik azt a módszert, amikor egy mutató elmozdulásával arányos kitérés rajzolódik egy papírszalagra. A fonokardiográf vizsgálattal párhuzamosan elektrokardiogram is készül. Újabban, piyaa módszerrel kísérletfefték; högy egy katétercsőbe épített parányi mikrofont a könyökvénán keresztül felvezetnek a szív üregeibe, hogy közvetlenül figyelhessék meg az ott keletkező hangokat. Ha ezt az utóbbi módszert ma még nem is gyakran alkalmazzák, a másik fonokardiografiás eljárás a rutin orvosi gyakorlat fontos eszköze lett. Nem tette feleslegessé a füllel való hallgatózást, de értékesen kiegészítette és továbbfejlesztette azt. A TUDOMÁNY - 2000-BEN Ki emberiség reménye A Szovjet Tudományos Akadémia kiadója, a közeljövőben ilyen, „A tudomány 2000- ben” címmel jelenteti meg Borisz Kuznyecov könyvét. A könyv utolsó fejezete, az „Atom utáni civilizáció”, mintegy megjósolja, hogy a tudomány és a technika milyen szintet ér el 2000-ben. Kuznyecov professzor feltételezi, hogy az atomfizikát három- > négy évtized múlva az úgynevezett szubatomíizi- ka. vagyis, az elemi részecskék fizikája váltja fel. Nem kizárt, hogy ezen a téren központi szerepet töltenek majd be a részecskék anihilizációs folyamatai (vagyis a részecske — antirészecs- ke párok sugárzássá történő átalakulása). Eközben felszabadul a részecskék minden belső energiája. Ha sikerülne elszigetelni az antirészecskéket, vagyis elválasztani őket a részecskéktől, és bizonyos ideig megakadályozni anihilizálódásukat, Kuznyecov professzor szerint egy olyan akkumulátorra tehetnénk szert, amely az anyag grammjában nagy mennyiségű energiát tudna felhalmozni. Az ilyen szuperakkumulátorok alkalmazásának kétféle típusa radikálisan hatni tudna a civilizáció jellegére. Az egyik típus — olyan műszerek, amelyek az antianyagok tonnáit, esetleg ezernyi tonnáit használnák fel. Ezeket fel lehetne használni az űrhajókon. Így az egyes űrhajókat hatalmas obszervatóriumokká és laboratóriumokká lehetne változtatni. Az anihilizációs rakéták megadnák az óriási sebességet, az antianyagok pedig lehetővé tennék akár a naprendszer perifériáinak elérését, sőt túlhaladását. Az energiaakkumulálás másik módszere az elemi részecskék fizikája révén az, hogy olyáft kisméretű készülékeket konstruálnának, amelyekben az anihilizált energia elektromos, hő-, mechanikai, vagy vegyi energiává változna és milliméteres, vagy annál kisebb szintű mágneses mezőt, magas feszültséget, hőfokot, nyomást, sebességet hozna létre az endotermikus vegyi reakciókban. Az orvostudomány és a fiziológiai kutatások szempontjából igen hasznos lesz, ha az élő szervezetbe olyan akkumulátorokat visznek, amelyek akár évtizedekig is működnek, s a szervezetben összeegyeztetett elektromos, hő- és mechanikai hatásokat keltenek (műszív, műtüdő, stb., stb.). Valószínű, hogy a fundamentális tudományhoz szorosan kapcsolódó lázerek, sugárterápia és sugárgenetika jelentős eredményeket ér el az orvostudományban. Az emberiségnek lehet reménye rá, hogy végleg megszabadul a rákbetegségtől. A rákgyógyítás hatékony módszereinek felfedezése feltétlenül kapcsolódik a sugárterápiához, a rák végleges eltűnése pedig feltétlenül olyan szélesebb körű felfedezések eredménye lesz, amelyek felderítik a szervezet hisztológiai folyamatait irányító egész mechanizmust. E folyamatok irányíthatósága kiküszöböli a rosszindulatú képződmények fejlődésének fatális ellenőrizhetetlenségét. — Térjünk most át — írja a tudós — az emberi életre ható tudomány biológiai oldaláról a szociális problémára. Marx az emberiséget a szocializmushoz vezető objektív tendenciákat egybekapcsolta a termelő erők fejlődésével, Lenin a villamosításban látta az osztály nélküli társadalom gazdasági és szociális prognózisának tudományos és műszaki alapját. A nem klasszikus tudomány gyakorlati megvalósulásának prognózisai ezeknek az esz-? méknek uszályában sodródnak. Az atomkorszak tudományos és műszaki tendenciáinak elemzése azt mutatja, hogy a nem klasszikus tudomány testet öltése megköveteli a társadalom szociális struktúrájának átalakítását. , (APN) Az elefánt bosszúja Nairobiban (Kenya) az állomásra befutó vonat egy kissé oldalba lökött egy arra kószáló elefántot. A sértett állat két óra hosszat várakozott a következő vonatra, amelyet megrohamozott és megrongálta az egyik vagon fékberendezését. Azonnali belépéssel alkalmazunk KUBIKOSOKAT, KUBIKOS BRIGÁDOKAT, BETONOZÓKAT, ÚT- ÉS CSATORNAÉPÍTŐKET, FELÉPÍTMÉNYESEKET, valamint, FÉRFI SEGÉDMUNKÁSOKAT Jelentkezés a 26. sz. Állami Építőipari Vállalatnál DUNAÚJVÁROS, Béke tér 3.
