Pest Megyi Hírlap, 1970. május (14. évfolyam, 101-126. szám)
1970-05-24 / 120. szám
2 “"^JCíHap 1970. MÁJUS 24., VASÁRNAP VILAGHIRADO Nem történi csoda így látja a hetet kommentátorunk, Pálfy József: Csak az lehet csalódott a két német állam kormányfőinek kasseli találkozása után, aki csodában hitt és azt gondolta, hogy a második megbeszélés már fontos megegyezésre adhat alkalmat. Csoda nem történt... A nyugatnémet kancellár a legfőbb, leglényegesebb kérdésben, a Német Demokratikus Köztársaság teljes nemzetközi jogi elismerése dolgában továbbra is elutasító álláspontra helyezkedett, s ezt nem titkolta a Kasselben történtekről beszámoló sajtó- nyilatkozatában sem. Várható volt az is, hogy a nyugatnémet városban nem lesz zavartalan a találkozó hangulata. Hiszen az elmúlt vasárnap este az NSZK-ban megrendezték a hagyományos revansista nagygyűléseket, amelyeken a szudétanémet vagy keletporosz Landsmann- schaftok, s az NDK-ból átszö- köttek még a régi nótát fújták ... Kasselben a legkínosabb incidensek akkor következtele be, amikor szélsőjobboldali tüntetők előbb meg is tudták akadályozni, hogy az NDK miniszterelnöke megkoszorúzza a fasizmus áldozatainak emlékművét, erre a kegye- letes aktusra csak az esti érákban kerülhetett sor. A konkrét megegyezések híján, a zavaró jelenségek láb tán. az ember hajlamos lenne úgy vélni, hogy a Brandt— Stopft találkozó kimenetele negatív. Maradjunk a tényéknél: két hónapon belül másodszor találkozott a két német állam kormányfője, kétszer nyílt alkalom, hogy kezet foghassanak egymással. Az említett fasiszta provokációk és a megakadályozásukra, illetve megtorlásukra alkalmazott erélytelen intézkedések azt az érzést keltik a szemlélőben, hogy az ilyen incidenseit még kapóra is jönnek a nyugatnémet kormánynak: alibit, kibúvót szolgáltatnak a történelmi döntés elodázására, mondván, hogy ha most elismernék az NDK-t, az csak a fasiszták, az újnácik malmára hajtaná a vizet... Semmiesetre sem várhatunk tehát gyors eredményeket egyetlen olyan tárgyalássorozattól sem, amelyet a Willy Brandt-kormány elkezdett. A | héten például véget ért | Moszkvában a szovjet—nyugat- | német megbeszélések harma- I dik szakasza. Eddig már 14 alkalommal találkozott Gromi- ko szovjet külügyminiszterrel dr. Bahr nyugatnémet külügyi államtitkár. A bonni nyilatkozatok szerint „eddig csak eszmecsere folyt az erőszakról való kölcsönös lemondás dolgáGyokorlott anyagéi állóeszköz-nyilvántartó LELTÁRFELELŐST képesített könyvelői vizsgával vagy közgazdasági technikumi végzettséggel SÜRGŐSEN FELVESZ a Vízkutató és Fúró Vállalat ceglédi üzeme CEGLÉD, Rákóczi út 72. A jelentkezést írásban kérjük. ban, ezután következnek a konkrét tárgyalások...” A lengyel—nyugatnémet megbeszélések folytatására is most tűztek ki új terminust: június 8-án Bonnban kezdődik a főleg az Odera—Neisse határ ügyéről szóló tárgyalások negyedik szakasza. Nagy adag türelem kell az NSZK-val folyó megbeszélések figyelemmel kíséréséhez, — a tárgyaló feleknek pedig nagyfokú határozottságot kell tanúsítaniuk a kevés engedékenységet mutató nyugatnémetekkel szemben. Az Egyesült Államok kambodzsai agressziója, az indokínai méretűvé kiszélesedő vietnami háborúja ellen Amerikában csakúgy, mint a világ minden pontján egyre növekszik a tiltakozás. Nyugat-Európában a hét eleje hozott választ a régóta meghányt-vetett kérdésre: vajon Nagy-Britanniában a Wil- son-kormány nem hozza-e előbbre az őszi hónapokban esedékes alsóházi választások időpontját? Ez történt. A munkáspárt elnöke és a La- bour-kormány miniszterelnöke, őfelsége első minisztere úgy értékelte az ország belpolitikai helyzetét, hogy jobb, Az MSZMP Központi Bizottsága ez év februárjában napirendre tűzte a nők gazdasági, politikai és szociális helyzetének egyetemes vizsgálatát. A KB állásfoglalása után összegeztük a megyei tapasztalatokat és kialakítottuk megyénkben is a tennivalókat. A megyei pb 1964-ben megtárgyalta és határozatot hozott a termelőszövetkezeteikben dolgozó nők helyzetéről, amire a vb több ízben is visszatért. A vb emellett többször is foglalkozott az iparban, az ipar különböző területein dolgozó nők helyzetével. A párt X. kongresszusára készülve a nö- kérdést társadalmunk, megyénk általános törvényszerűségeivel együtt vizsgáljuk —, kiindulva abból, hogy a nők egyenjogúsítása alapvetően összefügg az egész dolgozó társadalom felszabadításával, a szocializmus építésével. Jól emlékezünk: a felszabadulás után úgy kezdődött, hogy a nők választók és választha- i tők lettek, a közéletben, döntésekben, politikai pártokban és társadalmi szervezeteikben részt vehettek! Mindez egycsa- pásra óriási volt, és ezért is válhatott ez a tény az egyenjogúság szimbólumává! A nők ekkor még elsősorban érzelmileg, ösztönösen közeledtek a rendszerhez. Megragadta őket a szocializmus igazságtevése, humanizmusa, az a tény, hogy mindenfajta társadalmi megkülönböztetés, diszkrimináció felszámolásáért küzdött. Mindezek hatására a nők elindultak ha már június 18-án kikéri az angol választók véleményét. Mert a nyár végére minden közgazdasági szakértő áremelkedéseket jósol Nagy-Britanniában, azok pedig nyilván a kormány ellen hangolnák a polgárokat. Jobb előbb túlesni a választáson — határoztak a londoni Downing Streeten, ahol abban bíznak, hogy a brit közvéleménykutató intézetek helyesen mérik fel a közhangulatot, amikor munkáspárti fölényt mutatnak a népszerű politikusokban szűkölködő konzervatív párt ellenében. Olasz- és Franciaország e héten nagy sztrájkok kihatásait nyögte. Mindkét országban politikai okok is közrejátszottak a sztrájkok meghirdetésében. A francia iparvidékek dolgozói tiltakoznak a büntetőtörvénykönyv módosítása ellen, amely súlyosabb büntetéseket ír elő a politikai jellegű bűncselekmények egész sorára. Mindemellett a francia munkások bérköveteléseiket kívánják kifejezésre juttatni sztrájkjukkal. Olaszországban a már hetek óta tartó súlyos sztrájkhelyzet alapvető oka az, hogy a bukdácsoló kormányok számos gazdasági és társadalmi reform végrehajtásával (az elmaradott Dél ipari fejlesztése, az államapparátus csökkentése, az oktatási reform, a lakásépítési program stb.) adósak maradtak. Az olasz sztrájkok kihatnak a június 7-re kitűzött tartományi választásokra, de furcsa képet tárnak az ezekben a napokban Rómába érkező „atlanti’’ miniszterek elé is. A NATO miniszteri tanácsa ugyanis az „örök város" falai között ülésezik május 26—27-én. a politikai élet és aktivitás útján! Az arányok nem mindenütt kedvezőek Az eltelt huszonöt év alatt megnőtt azoknak a száma, akik a társiadalmi, politikai és közéletben aktívan részt vállaltak. Megyénkben ez a következőkben jut kifejezésre: a választott állami szervekben részarányuk kedvezően alakult. A megyei tanácstagok 28 százaléka, a járási és községi tanácstagok 20 százaléka, az országgyűlési képviselők 32 százaléka nő. Ezek az arányok az országos helyzetnél valamivel kedvezőbbek. A szakszervezeti tagság: 21,2 százaléka no, az aktivisták fele nő, s ez utóbbi a közért érzett felelősségüket kölcsönösen kifejezi. A párttagságon belül lassan emelkedik a nők aránya, jelenleg 23,6 százaléka nő a párttagoknak, az újonnan felvett párttagoknak pedig 33,4 százaléka. A párt vezető szerveiben arányuk az országosnál jobb — ezzel együtt alacsonynak tekintjük. Azok a nők, akik politikai fejlettségükben eljutnak a párttagság fokáig, megbízható, fegyelmezett, önképzésükkel is foglalkozó, jó aktivisták lesznek. Kevésbé érződik ez a fejlődés a gazdasági élet területén. A műszaki, gazdasági vezetők körében a nők aránya rendkívül alacsony, még olyan üzemekben is, ahol a foglalkoztatottak nagy többsége asz- szony. A Budakalászi Lenfonó és Szövőgyárban öt főosztály- vezető közül kettő, a 17 osztályvezető közül egy, a négy üzemvezető közül ugyancsak 168 ÓRA VASÁRNAP: Véget ért a dominikai elnökválasztás, Ba- laguer eddigi elnököt újraválasztották. — Revansista találkozók, nagygyűlések az NSZK-ban. HÉTFŐ: Washingtonban beismerték, hogy amerikaiak is részt vesznek a laoszi hadműveletekben. — Június 18-ra tűzték ki az angliai törvényhozási választásokat. KEDD: Befejeződött Moszkvában az SZKP és a Román Kommunista Párt küldöttségének eszmecseréje. — Zsivkov bolgár miniszterelnök Japánban. SZERDA: Algéria diplomáciai kapcsolatot létesít a Német Demokratikus Köztársasággal. — Eban izraeli külügyminiszter Washingtonba érkezett. — Mao Ce-tung nyilatkozata az amerikai imperializmus elleni népi harcról. CSÜTÖRTÖK: Stoph és Brandt találkozása Kassel- ban. — összeült Szófiában a Varsói Szerződés tagállamainak honvédelmi miniszteri bizottsága. PÉNTEK: Brandt sajtónyilatkozata, Stoph tv-nyilatko- zata. — Befejeződött a moszkvai szovjet—nyugatnémet tárgyalások harmadik szakasza. SZOMBAT: Ülésezik a nyugat-berlini NSZEP kongresszusa. — Súlyos harcok Kambodzsában. BOGDAN ORESCSANIN, Jugoszlávia új kínai nagykövete szombaton megérkezett állomáshelyéle — Pekingibe. TIZENNÉGY halálesetet okozott egy autóbusz és egy taxi karambolja Buenos Aires mellett, az országúton. Huszonöt ember megsebesült. A balesetnek azért ilyen szokatlanul szomorú a mérlege, mert az összeütközés után mindkét jármű az úbmenti hatméteres csatornába zuhant. egy nő, a 68 művezető között csupán három nő van. A Ganz Árammérőgyárban a különböző gazdasági vezetők száma 90 — ebből mindössze három nő. Pedig az üzemben foglalkoztatottak csaknem hatvan százaléka asszony. Ezek a példák figyelmezte- tőak, mert nem egyedi, nem esetleges tendenciákat takarnak. Szoros összefüggésben van a szakmai felkészültséggel A nőik politikai, társadalmi élet területén szívesen vesznek részt a békemunkában, szolidaritási akciókban, meggyőződésüket anyagi áldozatvállalásban, munkafeladatokkal is kifejezésre juttatják. Erre megyénkben tömegesen vannak lelkesítő példák. Jelentős számban vesznek részt a községfejlesztési akciókban és a véradómozgalmakban. Őszintén érdeklődnek korunk nagy kérdései, a háború és béke kérdései iránt, s ebben pozitív álláspontjukat egyértelműen kifejezésre juttatják. A belpolitikában, különösen érdeklődnek az életszínvonal, az életfeltételek, árak—bérek, ellátás, általában a gazdasági kérdések iránt. Mindemellett megyénkben is számottevő az a réteg, amely közömbös, passzív a politikai, társadalmi, a közélet iránt. Megyénkben is érvényes a Központi Bizottságnak az a megállapítása, hogy a leggyorsabb fejlődés a tanuló- és dolgozó fiatalok, valamint a városban élő nők körében ment végbe. Emellett hangsúlyozni kell azt a robbanásszerű változást, amely a mdzőgazdaság szocialista átszervezése nyomán a termelőszövetkezeti nők politikai helyzetében bekövetkeÉrdemük szerint beesüljük meg a nőket írta: Barinkai Oszkárné, a jnegyei pártbizottság titkára Afrika - az Africa Haliból „Afrika ismét egy” — ezekkel a szav aktkai üdvözölt JLsiallo Telli ío ti iá ár, neiiány héttel ezelőtt Aúdisz-Abeöában, az Afrikai Egység Házában. A kontinens országait tömörítő egységszervezet is megkony- n>ebbülten került ki a har- min eh ónapos nigériai polgár- háború okozta politikai megrázkódtatásból, s a főtitkár erre célzott kijelentésével. Mert m. biaírai polgárháború nemcsak Nigériát osztotta meg, hanem az Afrikai Egységszervezetet is, amelynek több tagállama hivatalosan elismerte Ojukwu szakadár rezsimjét. Több afrikai csúcsértekezlet kereste a nigériai háború megoldását, fórumot teremtett a tárgyalásokra, de ezzel lényegében a különvált Biafra életét hosszabbították meg. Amikor { azonban megérkezett Ojukwu bukásának híre, valósággal fellélegzett az Afrikai Egységszervezet és diplomatái közül többen elsősorban az A ESZ érdemeként próbálták elkönyvelni a nigériai szövetségi kormánynak a szakadá- rok felett aratott győzelmét. Ezt ,a kérdést nem firtattam, de abban teljes volt az egyetértés Diallo Teliivei és beszélgető partnereimmel, hogy Afrika valóban „ismét egy” lett: legalábbis a súlyos nigériai— biafrai kérdés lekerült a hétéves Afrikai Egységszervezet napirendjéről! Ezzel nagy erők szabadultak fel a kontinenst foglalkoztató más égető kérdések megoldására. Diallo Telli, az AESZ 45 esztendős főtitkára, akit joggal neveznek „Afrika 1. számú közhivatalnokának”, éppen akkor érkezett vissza Nigériából és néhány óra múlva Khar- toumba utazott egy regionális csúcsértekezletre. A rendkívül szimpatikus és energikus guinea! diplomata a párizsi Sor- bonne-on, majd Francia-Szudánban, s végül hazájában Sekou Touré harcostársaként ismerkedett a politikai, majd .a nemzeti függetlenségért vívott küzdelemmel. Később ezt a harcot New Yorkban, az ENSZ-ben vívta, — Guinea képviselőjeként. És 1964 óta, immár a második négyéves periódusra, ő tölti be az AESZ főtitkári tisztét. A kilenc emeletes ^ Africa Unity House-ban, amelyben az AESZ főhadiszállása tanyázik, a szervezet mai feladatairól beszélgettem Abdennour Abrous- szal, a sajtóosztály algériai származású vezetőjével. Ebből a toronyházból, amely az etióp főváros egyik külső negyedében emelkedik, távolabb a fényes palotáktól, — földszintes agyagviskókat láttunk az ablakból. S ez döbbenetesen érzékeltette a tennivalók sokaságát! A gyarmati múlttól örökölt elmaradottság felszámolása a kontinens minden országát foglalkoztatja. Szomáliában mindössze 10, Csádban 17 dollár az egy főre jutó évi nemzeti jövedelem . . . Angolában, Mocambique-ban „Portugái”- Guineában, Namíbiában fegyverrel kell harcolni a gyarmati uralom ellen ... Dél-Afrikában és Rhodesiában a fehér kisebbség elnyomja az afrikai többséget. A gazdasági és politikai küzdelem elválaszthatatlan egymástól Afrikában is! A 2500 méter magasságban épült Addisz-Abebát — „Afrika Génijét” — jelképező Africa Hallt, a külföldieknek idegen- forgalmi ‘látványosságként mutogatják. A bejáratnál hatalmas mozaikfal örökíti meg a hét esztendővel előtti, 1963. május 25-i első „afrikai csúcs” résztvevőit. Azóta nemcsak Afrika alakult át, az egységszer- vezet is. A küzdelem ma sokkal szerteágazóbb, bonyolultabb. Akkor 32 ország fogadta el ,az Afrikai Egység Chartáját — ma már a kontinens 41 független államában és három gyarmat felszabadított övezeteiben köszöntik az afrikai szabadság napját, bizakodással. Sebes Tibor A BNV-ről jeSentjük (Folytatás az 1. oldalról.) ] utazásokhoz számító berende.............. ...........................zést készítő mammutcéggel álel ektromkus- es irodagepipan lapodott meg az Ipari Műszerérdekeltség, s a főszerepet gyár — hazai kereskedők Közamerikai üzletemberek viszik. I vetítésével —, hogy jövőre 11 Ezzel a neves és a különböző ezer motort szállítanak részük-1 rakétaberendezésekhez és űr- 1 re T. Gy. zett! Ebben óriási szerepe , van azoknak a törvényeiknek, rendelőtöknek, amelyek a termelőszövetkezeti nők életét szinte forradalmi módon szabályozta. Azok az asszonyok, akik az elmúlt huszonöt esztendőben aktívan részt vettek a közéletben, politizáltak és különböző beosztásokba kerültek, ha nem is azonnal, de hozzákezdtek megszerezni a szükséges politikai, szakmai és általános műveltséget. Hogy napjainkig mindebbe meddig jutottunk, kifejezik az utóbbi évek adatai. Megyénkben a szervezett pártoktatásban a hallgatók 35 százaléka nő. Az országos átlag: 27,8 százalék. A tömegoktatásban még magasabb ez a szám: a résztvevők 42 százaléka nő. Esti egyetemen tanuló hallgatók 25,1 százaléka nő. Ez az arány az évek folyamán fokozatosan javul. Ez teremti meg alapját annak, hogy az elkövetkezendő években több legyen a női propagandista, mert ma még számuk nem kielégítő. A nők sokirányú elfoglaltságaik mellett is megkísérlik kihasználni és hasznosítani a számukra elfogadható képzési lehetőségeket. Figyelmeztető azonban, hogy egy tekintélyes részük csak a politikai iskolák alsóbb szintjéig jut el, éveken át egy helyben topog és nem lép magasabb stúdiumokba. Mindez a tehetséges nőket arra kárhoztatja, hogy nem jutnak eléggé szóhoz a politikai vezetésben. Ezért az oktatásban, a pártiskolákon keresnünk kell azokat a megoldásokat, amelyek alkalmasak a nőik helyzetéből adódó sajátos problémák áthidalására. A míveltség feltétele az egyenjogúságnak A művelődési jog gyakorlása rendkívül fontos feltétele az egyenjogúságnak. S ebben hallatlanul nagyok az eredmények. A tények azt bizonyítják, hogy a mag: -bb képzettség, a továbbta ás igényei nem kisebbek a nők- n®l — legfeljebb lehetőségeik korlátozottabbak. Szembetűnő változás érezhető a mi társadalmunkban felnövekvő fiatal generációnál, aminek az átütő, pozitív hatása már a jövőbe mutat. A megyei leánytanulók aránya a gimnáziumokban 68 százalék, számuk egyre növekszik. Szakközépiskolákban, technikumokban arányuk 43 százalék. Megyénkben tudatos erőfeszítés van arra, hogy a nők mindenütt ott legyenek a közéletben, politikai szervekben, a gazdasági és kulturális élet irányításában. Mégis ránk is érvényes az a megállapítás, hogy vezető posztokon részvételük nincs arányban alkalmasságukkal, felkészültségükkel. A vezető posztok elnyerése politikai kérdés. A nők megítélése szigorúbb, az alkalmasság több bizonyítékot követel tőlük, mint a férfiaktól. Alkalmasságuk mérlegelésénél az anyai hivatás negatív tényező. A női vezetőkkel szemben gyakran mind a férfiak, mind a nők előítélettel viseltetnek. Ezért a nők közül többen maguk is félnek a vezető beosztásoktól, a nagyobb felelősségtől, lekötöttségtől, társadalmi kötelezettségtől, aminek összeegyeztetése a család ellátásával kétségtelenül nem könnyű feladat. Az egyenjogúság nagyobb érvényesítéséhez tehát az esélyeket is egalizálni kell. Tervszerűen és tudatosan kell felkészíteni őket a vezető munkára. Ha megakadnak a fejlődésben, elősegíteni, hogy ezek okai megszűnjenek. A munka, a férj, a gyerek, a háztartás mellett a permanens tanulás nehéz. Ezért keresni kell azokat a speciális lehetőségeket, megoldásokat, amelyek a jó képességű nőknek nagyobb segítséget adnak a tanulás, a szakismeretek felújításához. Jog a munkához A megyében dolgozó bérből és fizetésből élőknek csaknem ötven százaléka nő. Ez meghaladja az országos átlagot. Több mint százezren dolgoznak az iparban, illetve a különböző állami intézményeknél. A bejárók száma mintegy 45 ezer. A termelőszövetkezeti tagok 45
