Pest Megyi Hírlap, 1970. május (14. évfolyam, 101-126. szám)
1970-05-24 / 120. szám
1970. MÁJUS 24., VASÄRNAP PEST MEGYEI A háztájira kell most figyelnünk! (I.) Részesedés az egészből A magyar mezőgazdaság szocialista átszervezése után a lakosság áruellátásához, az ipar és az export igényeinek kielégítéséhez szükséges áru legnagyobb részét a mezőgazdasági üzemek termelik. A közös gazdaságok árutermelésének fejlődése mellett azonban továbbra is nagy jelentőségű a háztáji ,és kisegítő gazdaságok termelése. Nagy jelentőségű a háztáji gazdaság a tsz-tagság jövedelmének növelésében és a parasztság önellátásában is, ugyanakkor az idősebb, otthon maradó családtagokat társadalmilag hasznos tevékenységbe kapcsolja be. A családi otthonok mellett, a dolgozó parasztok udvarán és portáján sok olyan istálló, épület, gép és berendezés van, amelyeknek a termelésbe vonása népgazdaságilag is kívánatos. A háztájinak az árutermelésben betöltött nagy szerepét bizonyítja az is, hogy megyénkben 1969-ben — a főbb cikkekből — az összes felvásárlás 9—11 százalékát a háztáji gazdaságok szolgáltatták. A háztáji gazdaságokban kü- I lönösen jelentős mennyiségű I sertést, szarvasmarhát, ba- I romfit, tojást, tejet, zöldséget és gyümölcsöt termelnek és onnan sokat értékesítenek. 1969-ben a megye összes sertésállományának 36.8 százaléka, a kocák 38.1 százaléka, a háztáji gazdaságok óljaiban nevelődött. Az összes sertésfelvásárlás 10.4 százalékát onnan eszközölték. A megyében ma még tőkehús-hiány van. Ennek következtében jelentős a háztáji gazdaságok és kisegítő gazdaságok művelőinek az önfogyasztása. (Sajnos, kénytelenek • vagyunk Ilyen közgazdasági szóhasználattal is élni.) A reprezentatív felmérések szerint a sertéshús önfogyasztás ' 1969-ben mintegy 800 vagonnyit tett ki. (Hatalmas mennyiség!) Vágómarhából az összes felvásárlás 17—18 százalékát a háztáji gazdaságok állattenyésztése tette lehetővé. Az összes szarvasmarha 19.9 százaléka háztáji tulajdonban van. Baromfiból még többet tartanak a háztájival rendelkezők, a falusi vagy kisvárosi emberek. A tyúkállomány 26.7 százaléka, a liba 31, a kacsa 37.7, a pulyka 32.2 százaléka a falusi porták udvaraiban nevelkedik fel. 1969- ben a baromfifelvásárlás 7—8 százalékát, mintegy 31—32 vagon árut a háztájiból szerezték a felvásárló és feldolgozó vállalatok megbízottai. A baromfitartás nyújt lehetőséget az embereknek, hogy aránylag olcsón, gyorsan húshoz' jussanak. Parasztságunk ma már elég sok baromfihúst fogyaszt. Sok kerül piacra is, mert a baromfi a megyében jó piaci cikknek számít. A termelői piacokon eladott baromfifélék ugyanakkor javítják a megye húsellátását. Hozzávetőleges számítások szerint megyénkben 500—550 vagon baromfit esznek meg maguk a baromfitermelők, de emellett évente 25—30 vagonnyit visznek eladás céljából a fővárosi piacokra. Tojásból az összes megyei felvásárlás 23 százalékát a háztáji gazdaságok adják. A háztáji gazdaságok művelői a becslések szerint mintegy 50 —60 millió tojást fogyasztottak el 1969-ben, Budapestre 25—26 milliót vittek eladni, a megyében pedig 40—45 milliót kínáltak megvételre. A tehénállomány 26 százaléka a háztáji gazdaságok tulajdonában van. Az összes megyei felvásárlásnak 9—10 százalékát innen eszközölték. Tejből a háztáji és kisegítő gazdaságok tulajdonosai és hozzátartozóik az elmúlt évben nem kevesebb, mint 100-120 ezer hektolitert ittak meg, illetve készítettek belőle különböző tejterméket, tejfölt, túrót, sajtot, vajat, ugyanakkor budapesten 13.5 ezer, a megyében 30—32 ezer hektoliter tejet értékesítettek a piacokon. Szűts Dénes (Folytatjuk) Kongresszusi versenyben Híradás a híradástechnikából Az a váci, a Híradástechnikai Anyagok Gyára-beli szocialista komplexbrigád, ahol a mérnöktől, technikustól a lakatosig egy sor szakma képviselteti magát, Bláthy Ottóról, a híres feltalálóról kapta nevét. Bláthynak egy sor tervét az őt alkalmazó Siemens vállalat annak idején mint német találmányt vitte a piacra. Nos, a fiatal brigádtagok épp az ellenkezőjén dolgoznak, pontosan a magyar tervezés és híradástechnika Milliós export Pomázról Az írószer Szövetkezet pomázi üzemének fő termékei: az osztrák kooperációval készülő Sax irodagépek s az amerikai kooperációval készülő Scripto golyóstollak és rostirónok. A hajai igények kielégítésén kívül évente milliós értékben exportál az üzem. százaléka nő, és több ezren dolgoznak termelőszövetkezeti alkalmazottként, illetve állandó bedolgozóként. Ismeretes, hogy az ingázás az átlagnál nagyobb fizikai és idegi megterhelést jelent. Kevesebb időt fordíthatnak művelődésükre, pihenésükre, családjukra. Hatványozottan így van ez az asz- szonyoknál. A gazdasági élet tendenciáit alapul véve, a közeljövőben nem számíthatunk arra, hogy a bejárók — ezen belül a nők — száma csökkenne. Legfeljebb arra, hogy a megye negyedik ötéves tervének végrehajtásánál a nők számára új munkalehetőségek adódnak. Az eddigiek során ők ragadták meg leghamarabb a lakóhelyhez és a családhoz közel eső munkalehetőségeket. Ennek hangsúlyozott jelentősége van. Megyénkben az elhelyezkedési lehetőségek — a nők részére — összességében megoldottak. Csupán a szobi, dabasi, ceglédi járás egyes részein kevés még a munkaalkalom. De a megye jellemzője, hogy munkaerőhiány van, és ez a nők számára is meghatározó. Megyénkre is érvényes az az országos tapasztalat, hogy a nők nagy többsége tanulmányai befejezésével munkába áll, a foglalkozást a férjhez- menés általában nem szakítja meg. A felszabadulás óta a nők foglalkozási köre jelentősen bővült. A legszembetűnőbb változás, hogy számukra nem a mezőgazdaság a fő terület, hanem az ipar, a szolgáltatások, a közoktatási pálya. A foglalkozási skála szélesedése ellenére jellemző, hogy a nők nagyobb része betanított és segédmunkásként dolgozik, alacsonyabb képzettséget feltételező munkakörökben. Csak betanított munkások legyenek? Van törekvés a női szakmunkások számának növelésére is. A Gödöllői Árammérőgyárban 51 nő tanul műszerésztanfolyamon. A Váci Fonóbah 58 női hallgatója van a szakmunkás-tanfolyamnak. Vannak ellenható tényezők is. Ismert a népgazdaság betanítottmun- kás-igénye. A betanított munkásnők nagy száma egyébként is világjelenség. Van olyan probléma is, hogy a gazdasági vezetők egy része nem tartja elég kifizetődő befektetésnek, mindenekelőtt a szülési szabadság miatt, a női szakmunkás- képzés rendszerének kialakítását, . fejlesztését. A nők számára sem elég vonzók aiz elhelyezkedési lehetőségek, kevesen foglalnak el olyan munkakört, amit tanultaik. Az egyenlő munkáért egyenlő bér elvét törvónyednk rögzítik. A valóságos helyzet mégis elmarad az elvileg és jogilag rögzített jogakt&l. Kimutatások szerint a tőkésországokban az összes bérből és fizetésiből élők körében a nők átlagos munkabérszínvonala a férfiakénak 40—65 százaléka. Magyarországon ugyanazon munkakörben a nők átlagkeresete a férfiak átlagkeresetének 70 százaléka. A helyzet bírálatánál figyelembe kell venni: a minőségi különbségeket, a szakképzettséget, azt a tényt, hogy a nők jelentős része betanított vagy segédmunkásként dolgozik — ráadásul olyan iparágakban, ágazatokban, ahol a kereseti arányok általában alacsonyabbak. így jutunk el ahhoz a megállapításhoz, hogy az alacsonyabb bérszintet előidézi a női munkával szembeni előítéletrendszer, hatását csökkentettük, de meg nem szüntettük. A nők tömeges munkavállalásának gyors tempóját nem követte hasonló ütemben a szociális és szolgáltatási hálózat bővítése, a munkakörülmények fejlesztése. Viszonylag sokan dolgoznak egészségre ártalmas körülmények között. A legtöbb gondot azonban mégis az éjszakai műszak okozza. A mezőgazdaságban a legmostohább körülmények között, a növénytermesztésben dolgoznak a nők. Nem kicsinyelhetjük le mindazt, ami a felszabadulás óta —, de különösen az utóbbi években történt a kettős műszak gondjainak enyhítésére. A nők azonban még mindig sok időt fordítanak a házimunkára, s ez akadályozza emberi, szakmai előrehaladásukat. A szolgáltatóipar jelentős fejlődése mellett a szolgáltatások egy főre jutó értéke aiz országos átlagnál mintegy 40 százalékkal alacsonyabb a megyében. Előrelépésser biztat a negyedik ötéves terv, mely szerint az egy főre jutó mosás, vegy- tisztítás értéke megkétszereződik. Sor kerül a megyei mosodai kapacitás rekonstrukciójára, a városokban vegytisztító szalonok létrehozására. A megyei tanács tervei között szerepel az üzlethálózat és a köz- étkeztetés fejlesztése is. Az anya- és gyermekvédelem, a gondozás az a terület, ahol a leghatározottabban érvényesül szociálpolitikánk humánuma. Sok mindenről lehetne szólni, a szülési segélyről, és szabadságról, a gyermekgondozási segélyről, melyet a szülő nők 70 százaléka vesz igénybe megyénkben. Ezzel mi a megyék között az első helyen állunk. A megye érezhető erőfeszítéseket tett a bölcsődék fejlesztéséért, a lakosság nagyarányú növekedése miatt, mégis elsőrendű hiánycikk. A megye települései közül 123- ban egyáltalán nincs bölcsőde. Köztük olyan .jelentékeny községekben sem, mint Érd, Gyál, Dabas, Pilisvörösvár és így tovább! Mintegy 40 ezer bölcsődés korú gyermekkel számolhatunk, a bölcsődei férőhelyek száma pedig csak 2333. A gondok az óvodai intézményeknél is feszítenek, bár a megye települései közül csak 15 községben nem működik óvoda, mégis több mint kétezren várnak elhelyezésre — és ezek között mintegy 1500 gyermeknek mindkét szülője dolgozik. A jelenlegi helyzetben a megoldás egyik legjárhatóbb formáját abban látjuk, ha az üzemek, tsz-ek, intézmények, szövetkezetek részt vállalnak a gyermekintézmények fejlesztésében. Ott, ahol élnek - társadalmi összefogással A nők politikai és közjogi egyenjogúsága biztosított. Az egyenjogúság azonban maradéktalanul nem valósulhat meg. Nem11 az elvekben, a jogokban, a politikában van a hiba, hanem óz elvek érvényesülésében. A megyei tapasztalatok is arról győznek meg, hogy a nők gazdasági, politikai, társadalmi fejlődése nagyméretű volt, cáyan, amire büszkék léhetünk. A nők egyenjogúsítása a társadalmi fejlődéssel kölcsönhatásban ment végbe. Az emancipáció útjában jelentkező akadályok jelentős része a társadalom objektív helyzetéből adódik. Ugyanakkor nem használtunk ki minden olyan lehetőséget, amely objektíve rendelkezésre áll. Az okok, tudati tényezők a gondolkodási módban is kereshetők. A gondok megoldása csak társadalmi összefogással lehetséges. E felfogásból és megítélésiből születtek a szervezési intézkedések is. A nőtanácsok a megyében is jól szolgálták a nők egyenjogúságának érvényesüléséért folytatott harcot. Nagyszerű segítőtársai voltak a pártnak, munkájukért köszönet illeti a megyei aktivistákat, a sok lelkes asszonyt. Ezután is igényeljük munkájukat, hogy cselekvő részesei legyenek a határozat megvalósításának. Ahhoz, hogy a nők érdekeinek képviselete a társadalom egészének feladata legyen, nem lehet reszortfeladat. Nem lehet kizárólag egy szerv feladatává tenni. A nők érdekeit, képviseletét ott kell biztosítani, ahol a nők élnek, dolgoznak, ahol a döntések születnek. Nem kétséges — mindenekelőtt a párton belül kell erősíteni a kérdésben a marxista felfogást és ennek megfelelő gyakorlat kialakítását. A pártban kell élni a példamutatás erejével. Jó alkalom erre a kongresszusra való felkészülés. Megérett a helyzet arra, hogy számarányuknak, munkájuknak, tehetségüknek megfelelően, több arra érdemes nő kerüljön vezető posztokra, választott testületekbe. Megérett a helyzet arra, hogy e kérdést ne statisztikai, hanem érdemi kérdésként kezelve lépjünk előre. A határozat lényege, hogy minden Szerv megtalálja benne feladatait. Ebben van erőssége, mert a kollektív munkára, a közös erőfeszítésre és a felelősségre épít. hírnevét öregbítik. Igen, fiatalok valamennyien, ezt az is bizonyítja, hogy soraik folytonosan megritkulnak katonai behívó, gyermekgondozási segély igénybevétele r-iatt. Tevékenységük igazi alkotómunka : kísérleti műhelyükben transzformátorok, fojtótekercsek, ferritalkatrészek terveit, prototípusát, nullszériáját készítik. A munka alkotó jellege mégsem csökkent, hiszen az új módszer nagyobb lehetőséget teremt arra, hogy kellő gyorsasággal és minőséggel megközelítsük vagy éppen mi jelentsük a világszínvonalat, mert a gyárban az utóbbira is találunk példát... A Bláthy szocialista brigád tagjai azonban nemcsak a kötelező feladatokban jeleskednek. Eszperantóul tanulnak — ezáltal a szakirodalom legnagyobb része hozzáférhetővé válik számukra ... Ha kell. terven, utasításon kívül is elvégeznek dolgokat. A Matejka János komplex szerszámkészítő szocialista brigád úgynevezett fer- ritszerszámokat gyárt. A fer- rit: „az elektromos számológép lelke”. Gombostűfej nyi gyűrűkről van szó, amelyeket a milliméter századrészével, ezredrészével mérnek, s melyekből tíz gyufaskatulyába egymillió darab fér el. A váci híradástechnikában a ferrit- gyártást világszínvonalon végzik, sőt, e termékeikkel, melyeket még ráadásul viszonylag kis önköltséggel készítenek, megelőzik a Siemens, Testvérbrigádjuknak, a Barátság szerszámkészítő szocialista brigádnak viszont szabad kapacitásuk is lévén, már nemcsak a saját gyár, de idegen megrendelők részére is dolgoznak ... A három megismert brigád vezetőjével, Péter Péterrel, Rácz Istvánnal és Rixer Gézával beszélgettünk: feladataikról a kongresszusi munkaversenyben. Az ötszázötvenmilliós évi terv feszített: a tavalyinál ötvenmillióval I FELVESZÜNK budapesti, illetve 30 km-es körzetből naponta bejárni tudó 14-16 éves fiúkat víz-gázszerelő, villanyszerelő szakmunkástanulónak A jelentkezőknek napi egyszeri étkezést (ebédet), munkaruhát és szerszámot adunk. Felveszünk továbbá vidéki fiatalokat kőműves, ács-állványozó és » . , A _ | | | / f 0 1 A vidéki fiatalok részére bentlakás és teljes ellátás. Munkaruhát adunk. A TANULÓIDŐ: 3 ÉV. KÖVETELMÉNY: 8 általános iskolai végzettség. A jelentkező vidéki fiatalok az általános iskola által kiállított továbbtanulási jelentkezési lapon postafordultával, a budapesti és környékbeli fiatalok személyesen a 23. sí. Építőipari Vállalat Munkaügyi osztályán jelentkezzenek. (Bp. V, Rosenberg házaspár u. 16. IV. em.) t nagyobb, miközben a betervezett ereomenyt tnyeresé- get) is a múlt évi 9,4 százalékról 10 százalékra emeltek. A távolabbi, körülbelül öteszíendös cél pedig az évi egymilliárdos termelési érték. Ehhez a gyáron belüli folyamatos, lépcsőzetes beruházások, gyártmányfejlesztések mellett ipartelepítést is végeznek. A Nógrád megyei Romhány községben máris száztíz "nőt foglalkoztatnak, a napokban pedig Érsekvad- kerten kezdik meg a termelést. A belső feladatok teljesítése mellett a szocialista brigádok tagjai vállalták, hogy a telepített üzemekbe kijárnák segíteni, szervezni... Közben szép ünnepi megmozdulásra is készülnek: június második felében megtartják a gyárban a szocialista brigádok hetét. Naponta más műsort rendeznek, gyárlátogatásokat szerveznek, brigádvezetők tanácskoznak majd egymás között, azután az üzem vezetőivel — más gyárakból még nem hallottak hasonló megmozdulásokról. A váci híradástechnikában a dolgozóknak mintegy harmada szocialista brigád, vagy azon címért küzdő kollektíva tagja — tudósít Cseri Imre szerszámmeós, szak- szervezeti termelési felelős. — A gyár sok segítséget nyújt a verseny kibontakoztatásához. Műszaki, és szépirodalmi könyvtáruk szinte havonta több ezer forintnyi értékkel gyarapodik... Az idén május elsején negyvenegy szocialista brigádjukból harmincöt részesült jutalomban: négyszázhúsz dolgozó kapott két-, háromszáz, vagy éppen hétszáz forintos jutalmat a mozgalomban elért eredményekért... r: Simák Sándor munkaverseny felelős: — A hetvenöt éves fennállását ünneplő gyár nagy beruházásokat végez, jelentős gyártmányfejlesztést folytat. Hírnevünk belföldön, külföldön — szilárdul. Mégis, pár hónapja megbolygatta életünket a növekvő fluktuáció. Napjainkra azonban az emberek bizalma megnövekedett, a fluktuáció lecsökkent, a kezdeményező aktivitás kibontakozott. P. A.
