Pest Megyi Hírlap, 1970. május (14. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-04 / 102. szám

mo. MÁJUS i„ HÉTFŐ :"ü/CtHap 3 A BCM egy évvel „megelőzi' a DCM-et Májusi zászlók alatt Az előzetes tervek szerint a negyedik ötéves tervben mint­egy 50 százalékkal több építő­anyag-ipari beruházásra kerül sor, mint a harmadik ötéves tervben. A korszerű szilikát­ipari üzemek beruházásaiban , jelentős munkát végez a szili­kátipari központi tudományos és tervező intézet. Erről a fon­tos tevékenységéről tájékoztat­ta az újságírókat dr. Talabér József, az intézet igazgatója. Elmondotta, hogy az intézet — amelyet 17 évvel ezelőtt alapított dr. Korach Mór aka­démikus — a hazai építő­anyag-ipar műszaki fejleszté­sének szellemi bázisa. Mind­össze tízen kezdték a kutatá­sokat, s most már 900-an dol­goznak az intézetben. Sok ku­tatási eredményük a nemzet­közi tudományos körökben is nagy elismerést keltett. Ma­gyar iskolaként tartják szá­mon a cement- és finomkérá- mia-ipari nyersanyagok felku­tatásában és hasznosításában kialakított új eljárásokat. Új­fajta tűzálló anyagok kidolgo­zásával majdnem kétszeresére növelték az üvegipari kemen­cék falazatának élettartamát. ' Az utóbbi négy évben már nemcsak kutatással, hanem az új üzemek megtervezésével és a beruházások lebonyolításá­val is foglalkozik az intézet. A kutatási, tervezési és beruhá­záslebonyolítási munkák ösz- szevonása nagy lehetőséget nyújtott az új létesítmények építésének meggyorsítására. így az évi egymillió tonna ka­pacitású beremendi cement- és mészmű egy évvel hamarabb épült fel, mint amennyi ideig a váci nagy cementgyár beru­házása tartott. A beruházás­ban részt vevő vállalatok dol­gozóinak felajánlásaként pe­dig fél évvel előbbre hozták a határidőt, s az első gépsor már 1972. április 4-én megkezdheti a munkát. Ilyen komplex mó­don készítették elő az évi tíz­millió négyzetméter síküveg gyártására tervezett orosházi táblaüveggyár építését, ame­lyet 1974-ben fejeznek be, de már 1973-ban részlegesen meg­kezdi a termelést. Az ország cementellátási gondjainak megszüntetése érdekében most már hozzáláttak az iparág leg­nagyobb ipartelepének, az évi másfél millió tonna cementet gyártó hejőcsabai cement- és mészmű beruházási program­jának előkészítéséhez is. Azt javasolja, hogy lehetőleg 1974- ig felépüljön ez a gyáróriás. (Folytatás az 1. oldalról.) millióan vettek részt az ün­nepi nagygyűlésen. Budapesten: három órás felvonulás Budapesten az Egyesített Munkás Kórus hangversenye­vei kezdődött a hivatalos ün­nepség. A dísztribünön Ká­dár János, Losonczi Pál és Fock Jenő vezetésével meg­jelent a politikai, gazdasági és társadalmi élet sok vezető­je. Ezután — közel három órán át tartott a dolgozók felvonulása, majd a fiatalok foglalták el a teret. A zászló­tenger zárása a fehér mele- gítős KISZ-esek által kifor­mált jelmondat: „Tovább a lenini úton”. Ahogy beállt az este, megkezdődtek az utca­bálok, kigyulladtak a fények, a Várhegy, a hidak, a Keleti pályaudvar, zászlódíszben, s nappali világosságban gyö­nyörködtette a fővárosiakat. Ceglédről: egyenes adás A ceglédi főtéren, a ta­nácsháza előtti tribün kör­nyéke már kora reggel bené­Jubileumi versenyben Önellenőrzés — a váci Forte gyárban Pólyák József brigádveze­tőt az emulziós üzem egyik sötét műhelyéből hívják elő. Naponta hat órán át olyan teremben dolgozik, ahol csak tompa vörös fény világít. Ezért aztán hunyorog a nap­fényben. — 1969 december végén a televízió híradója rövid kis riportfilmet készített a Villa­mosszigetelő és Műanyag­gyárban — magyarázza a bri­gádvezető. — A filmben arról volt szó, a munkások önma­guk ellenőrzik a gyártmányai­kat, önmeózást végeznek. Mi ketten, Matkovics János bri­gádvezető társammal Szőke László üzemvezető elvtárshoz fordultunk s kértük, hogy itt is bevezethessük ezt az ellen­őrzési módszert. Rozgonyi Pál művezető. Kettner Henrik üzemvezető elmondják: az emulziós brigá­dok vezetői örömmel fogadták ezt a jelentős kezdeménye­zést. A tervek szerint május 15-én tapasztalatcserére utaz­nak a Villamosszigetelő és Műanyaggyárba, utána az ön­kontroll, vagy nevezzük in­kább önellenőrzésnek, meg­valósul a váci gyárban is. Hétpecsétes titok Az önellenőrzés jelentőségét csak úgy tudjuk megérteni, ha a film és fotópapír gyár­tásáról is szót ejtünk. A fo­tózok közül sokan lebecsülik a gyár termékeit, holott 40— 50 országba exportálnak és a vevők elégedettek a gyár ter­mékeinek — különösen a fo­tópapírnak — a minőségével. (A Forte papírt például Tö­rökországban megkísérelték „lemásolni”, akár a tokaji bort, amelyet Olaszországban próbáltak „elkészíteni”. A cég nagy összegű bírságot fizetett a „kísérletért”.) Hogy a For­te filmanyaga nem éri el, mondjuk az amerikai Kodak által gyártott filmek minősé­gét, annak több oka van. A Kodaknál csupán a kutatás­ban dolgozik annyi szakember (1400), mint itt az egész gyár létszáma. A hatalmas mono­pólium hétpecsétes titokként őrzi a gyártás titkát. A kollo­idkémia eredményeitől is függ a film minősége és e tu­dományágban még számos tisztázatlan kérdésre kell a tudósoknak felelniök. Talán legjobban akkor érti meg a laikus a filmgyártás bonyolultságát, ha meghall­gatjuk Peterdi Vince verseny­felelőst. — Az emulziós üzemben t előállított zselatint a szarvas- marha csontjaiból nyerik. Svájcban megfigyelték, hogy a szarvasmarha táplálkozása, a takarmány minősége, sőt a hegyi levegő is befolyásolja a zselatin minőségét, ami aztán kihat a film minőségére. Vá­cott a gyárunkban a levegőt tisztítjuk és kondicionáljuk. Sajnos, a DCM-ből még idáig is elszálldogál a calcium- por... Kettner Henrik, az emulzió­gyártás üzemvezetője szerint egy műszakban egy munkás kezén nem kevesebb, mint 100 ezer forint értékű anyag megy át. Nem mindegy pél­dául a vegyszerek adagolásá­nak sorrendje. Ha „X” vegy- oldatot nem a technológiai előírás szerint harmadiknak, hanem negyediknek öntenek az anyagba, az emulzióban változás következik be. Rend­kívül fontos tehát a gyártási technológia szigorú betartása. Alapanyag valutáért A Fortéban felhasznált anyagok 80 százalékát konver- tábilis valutáért kell külföld­ről behoznunk. Nagy értékű anyagok fordulnak meg a munkások kezén, és ha valaki eltitkolja hibáját, a 100 ezer forintos kárból 400 ezer forin­tos kár lehet később. Ezzel a gyártási figyelemigénnyel függ össze a termelés nyereségessé­ge is. A Fortéban 1 százalék termelési költségcsökkentés már 2—3 millió forint hasznot hozhat(!) De térjünk át a gazdasági szempontokról éppen a gazda­ságosságot előidéző, megvaló­sító oldalról, az emberekre, akik a jó technikát kigondol­ják, alkalmazzák, vagy elront­ják. A Forte gyárban a legutóbbi öt év alatt nagy fejlődés alap­jait rakták le. Több száz mil­lió forintért rekonstrukciót hajtottak végre, amelynek eredményeképpen a termelés a korábbinak kétszeresére nőtt. Talán még lényegesebb, hogy a korszerű gyárvezetés eredményeképpen sokat fejlő­dött a szakemberek, munkások tudása, munkájuk színvonala, öt éve még csak egy-két szo­cialista brigádjuk volt, ma már 32. Az emulziós üzem­részben 13 brigád nyerte el a szocialista címet és van öt­szörös szocialista brigádjuk is. Maga az üzem is kétszeres szo­cialista üzc n. Ha tehát annak nyitját keressük, miért java­solják ők maguk az ellenőr­zés bevezetését, akkor a vá­laszt nemes mozgalmukban találhatjuk meg. Hamarics Istvánná fiatal brigádvezető, a vegyipari tech­nikumba jár. Mint mondja, brigádtagjai is igyekeznek tu­dásukat gyarapítani, a legjobb szakmai fogásokat elsajátítani. — Az önellenőrzést nagyon jó módszernek tartjuk. Így ön­magunkban is fokozni tudjuk a felelősségérzetet, de nagyobb felelősséget érzünk a társaink munkájáért is. Kényes munkát végzünk és nagyon kell vi­gyázni. Nyereség a gyárnak Pólyák József, az önmeózás kezdeményezője 49 éve ellené­re szintén technikumba jár, most másodéves. Szerényen értékeli a brigád munkáját: — Sötétben dolgozunk és így nagyobb a hiba elköveté­sének lehetősége, de azt sze­retnénk. ha a mi hibánkból soha nem lenne kára a terme­lésnek, a gyárnak. Amikor az önellenőrzés szóba került, mindössze egy ember kételke­dett az eredményben, a töb­biek rögtön felismerték a ben­ne rejlő lehetőségeket Rozgonyi Pál művezető az­zal dicsekszik: a kommunista vasárnapon a Dobó István bri­gád olyan kiválóan végezte el a karbantartást, hogy másként legalább 12 órás üzemállás mellett lehetett volna csak ezt a munkát elvégezni. Peterdi Vincétől végezetül arról érdeklődöm, vajon az ön­meózás hoz-e majd hasznot az embereknek is? — Nálunk a gyár vezetősé­ge előzékeny a versennyel szemben. Év végén 800 ezer forint jutalmat osztottunk ki a brigádoknak, s 1969-ben csu­pán a munkaversenyre 300 ezer forintot költöttünk. Szép összegű nyereségrészesedést fizettünk és az egy munkásra egy évben jutó átlagbér eléri a 24 ezer forintot. Teljes erő­bedobással dolgoznak az em­berek és tudják, hogy értelme van a munkájuknak. Az ön- meózásra külön pénzt nem utalhatunk ki, de közvetve ez is segíteni fogja gyárunkat, hogy emelkedjék a termékek minőségének színvonala, s ez­által nagyobb legyen a nyere­ség is. A váci Fortéban érdekes, fi­gyelemre méltó kezdeménye­zést tettek, s vezetnek majd be. Nem ártana megyénk más ipari üzemeiben is felfigyelni az önellenőrzésre. Szűts Dénes Ünneplőben mindenütt A régi májusokról beszél Molnár Margit riporternek és a televízió kétmilliós nézőseregének az idős ceglédi bácsi. gozói, a húsosok, s a kórház habfehér köpenybe öltözött fiatal nővérkéi. Folytatás a Cifrakertben Mire Nagykőrösre érünk, az ünnepségek már befejeződtek. Ez azonban nem jelenti art, hogy a város lakói visszavo­nultak házaikba, hiszen vala­mennyinket várták a Cifra­pad nézőterén leltek menedé­ket, ahol a Konzervgyár ze­nekara és Gudi Farkas Mi­hály zenészei szórakoztatták őket. A nagykőrösi lovasiskola kék gyolcsba öltözött lovasai már az istállóba vezették pari­páikat, s ők is elvegyültek a vidám tömegben. Aztán egy igazi betyárvágással egyikük befészkelte magát a sörös­sátor elé, s három kriglivel A legnagyobbtól a legki­sebb településig ünneplőbe öl­töztek az emberek és ünnepi külsőt adtak a házaknak, ut­cáknak, tereknek. Monoron a hagyományos felvonulás után minden üzem, intézmény dol­gozói összegyűltek és nagy családként töltötték el együtt a napot. Gyomron a Szolgál­tató Ktsz versenyt írt ki a legszebb dekorációs kirakat címért. Gödöllőn a város dol­gozói s az egyetem fiataljai együtt ünnepelték május 1-ét. V ácott olimpiai egyenruhá­ban felvonult Hcsz Mihály mexikói bajnokunk is, mellet­tük a moszkvai kajak Európa- bajnokság két ezüstérmese, Krix Judit és Völgyi Péter. Szentendrén a rossz idő elle­nére ugyancsak jó hangulat­ban került sor a felvonulásra: több üzem dolgozói az ünnep­ség után a szabadban töltöt­ték el a napot, frissen főtt ebéd, s egy-két üveg ital mel­lett. Ä megyében mindenütt ün­nepeltek. Ilyen, vagy olyan programmal, mindenütt késő este zárult a 26. szabad május 1. Kovács — Paládi pesedett. Ünneplőbe öltözött kíváncsiskodók igyekeztek jó helyet biztosítani maguknak, ahonnan figyelemmel kísér­hetik a helybéli üzemek, is­kolák, termelőszövetkezetek felvonulását. Gyerekkocsik so­rakoztak a kordonok előtt, fejkendős nénikék terítették le hímzett zsebkendőjüket a betonvirágtartók szélére, s közben áhítattal figyelték a tv-sek nyüzsgő kavalkádját, amint felállították a monito­rokat, fektették a kábeleket, előkészítették a közvetítést. A nagy érdeklődés magya­rázta, hogy már az ünnepség előtti napokban elterjedt a híre: soha még olyan látvá­nyos május elsejei menet nem vonult végig Cegléd utcáin, mint idén. S a hírek igaznak bizonyultak. Tíz órakor — az ünnepi beszéd után — elin­dult a hömpölygő tömeg. Száz és száz zászló köszöntötte a tri­bünön helyet foglaló politi­kai- és állami vezetőket. Mo­solygós arcú gyerekek kendők­kel integetlek, a középiskolá­sok fegyelmezett sorokban ha­ladtak el a nézők előtt. Minden vállalat élén egy- egy kerekeken gördülő makett jelképezte az üzem munká­ját. Szorgos kezek készítették, bízva abban, hogy az övék lesz a legszebb. S éppen ezért szinte nem lehetett különbsé­get tenni a szellemes, gördülő kiállítások között. A közönség szűnni nem akaró tapssal fo­gadta a felvonulás valamennyi részvevőjét. Felcsattant a nevetés, amint a Kossuth Termelőszövetkezet felvonulói között két öreg ju­hász is megjelent. Az egyik szamara hátáról, a másik ma­gasabbról. öszvérhátról inte­getett. Mögöttük azonban mintegy ellentétként ott dübö­rögtek a korszerű erőgépek, nyergükben fiatal traktoro­saikkal. Aztán ismét végeláthatatlan sorok; a sütőipari vállalat dol­Jólesik a díszlovaglás után a frissen csapolt sör a nagy­kőrösi lovasiskola csikósainak. kertben, ahol rögtönzött sát­rakban sült az ízletes lacipa- csenye, a fűszeres házikolbász, no meg sör is volt elegendő. A gyerekek az újonnan meg­nyílt Ifjúsági Parkban vet­ték birtokukba a hintákat, és körhintát, s szüleik „nagy örömére” a csúzdát. Akik el­fáradtak, a szabadtéri szin­tért vissza. Jólesett az ital a délelőtti diszmenet után. A Budapest felé vezető or­szágút mellett a házak udva­rán feldíszített májusfák dí­szelegtek. Jelképül, hogy ezen a vidéken még nem felejtet­ték el a régi népi hagyományt, s a legények nemcsak a biszt­róba hívják meg szívük, vá­lasztottját, hanem mindenki előtt hitet tesznek érzelmeik­ről. Persze, hogy a májusfát másként fogadták a lányos szülők, azt az országút ván­dorának nehéz megállapítania. Dunakanyar dalostalálkozó Vácott KÓRUS TALLINNBÓL — TŰZZOMÁNC A RÉSZTVEVŐKNEK A váci Madách Imre Műve­lődési Központ igazgatója, Pelczéder Tibor most minden idejét a VII. Dunakanyar da­lostalálkozó szervezésére for­dítja, amelyre idén május 16-án és 17-én ke­rül sor Vácott, a Gépipari Technikum dísz­termében. — A Dunakanyar dalosta­lálkozót első ízben 1963-ban rendezték meg Vácott, a Vox Humana megalakulásának 25. évfordulója alkalmából — mondja az igazgató. — A cé­lunk elsősorban az, hogy az űj magyar kórusműveknek be­mutató fórumot biztosítsunk. Minden második évben e ta­lálkozó egyben országos minő­sítő hangverseny is, ahol az énekkarok arany-, ezüst- és bronzfokozatot szerezhetnek, — Hány kórus jelentette be részvételéit? — Összesen 17 kórus neve­zett be. Nagy részük — szám- szerint 15 — Pest megyéből, kettő pedig Komárom megyé­ből: Tatáról. ; — Hogyan alakul a két­napos program? — Május 16-án délután 5 órától öt kórus mutatja be programját. Este 8-kor a Vox Humana és a tallind kórus hangversenyét hallhatja a kö­zönség. Május 17-én délelőtt 10 órától a többi kórus lép színpadra a szakzsüri előtt. Lőrincz Vitus festőművész egyébként külön erre az alka­lomra egyedi tűzzománcokat készített, amelyeket, a prog­ram végén ajándékoznak a kó­rusoknak. — fg —

Next

/
Thumbnails
Contents