Pest Megyi Hírlap, 1970. május (14. évfolyam, 101-126. szám)
1970-05-17 / 114. szám
1970. MÁJUS 17., VASÁRNAP cisr mt. 'zJCírlap Gyalogolni jó? Solymáron akadt éppen dolgom. a Moszkva téren a biztonság kedvéért oda-ballagtam a menetirányítóhoz. „Legfeljebb úgy jut oda — kaptam a választ —, ha a porcelángyártól gyalogol egy darabon. Addig jár a busz. Onnan csak két kilométer Solymár**. Solymári látogatásomról abban a pillanatban lemondtam, mivel az oda-vissza gyaloglás már seliogysean fért az időmbe. Mint később a bKV központjában készségesen elmondták, Solymár gyaloglás nélkül is megközelíthető — az újonnan kijelölt járatokkal. Megértem, hogy az irányítónak sok dolga v,an. Arról sem tehet, hogy korszerűsítik a Solymárhoz vezető utat. De ha az útjavítás miatt így megváltozott a közlekedés, elmondhatta volna a helye® irányt, mivel minden valószínűség szerint ismeri. DUNAKANYAR A LABORATÓRIUMBAN A Budapesti Műszaki Egyetem vízépítési laboratóriumában kétszer kétméteres dombormű fogadja a belépőt. Könnyen felismerhetők rajta a visegrádi várhegy, a környező kisebb-nagyobb dombok és vonulatok, a Szentendrei-sziget csúcsánál a két ágra szakadó Duna kéken kanyargó szalagja. A laboratórium előtti kertben pedig ugyanennek a Duna-szakasznak tízméteres betonmodellje. amelyben méltóságteljesen hömpölyög a víz. Miért e dombormű és a modell, milyen kísérletek folynak a tanszéken ? — kérÚj iparág: a ritkaföldfém előállítása Hazánkban új iparág, ritkaföldfém-előállítás „bölcsőjének” tekinthető a mecseki Ércbányászati Vállalat kísérleti, kutatási és automatizálási üzeme. A ritkafém tárcaközi koordináló bizottság megbízásából ugyanis országos jellegű feladatként, négy éve foglalkoznak e témával és ma már arról adhatnak számot, hogy a nagylaboratóriumi kísérletek ez évben befejeződnek. A nagy jelentőségű programról, az eredményekről dr. Czeglédi Béla, a műszaki tudományok kandidátusa, a kísérlettel •megbízott üzem vezetője a következő tájékoztatót adta: — A ritkafémeket, ezen belül > a ritkaföldfémeket, a korszerű technika fejlődésével kezdték nálunk is széles körben alkalmazni. A rendkívül drága ritkaföldfémeket import útján szerezzük be. Korábban kizárólag tőkés- országokból vásároltuk, újait ban a Szovjetunióból. Az igényeket, az országos műszaki fejlesztési bizottság ritkafém témabizottsága méri fel és kíséri figyelemmel. A gazdasági bizottság döntése alapján a hatvanas évek közepén létrehozták a ritkafém tárcaközi koordináló bizottságot, amelynek működése óta szervezettebbé vált a ritkafém- program, így a ritkaföldfém hazai előállításának megvalósítása is. — A mecseki Ércbányászati Vállalat megfelelő képzettségű szakemberekkel rendelkezik a koordináló bizottságtól kapott feladat teljesítéséhez, s egyben fedezi is a kísérlet költségeinek felét. A megállapodás szerint ugyanis a mecseki ércbánya elvállalta a ritkaföldfémek gyártását, amennyiben az igények ezt szükségessé teszik és a gazdaságossági előnyök indokolják. — A laboratóriumi munka kedvező eredményeket hozott: a ritkaföldfémek csoportjába tartozó 15 elemből nyolc elem nagy tisztaságú formában való előállítását sikerült kikísérletezni. Ezek közül a legértékesebb az europium, a gadolium és az ittrium. Értékükre jellemző, hogy például az európiumoxid világpiaci ára kilogrammonként 1200 dollár. — A további terv egy kísérleti . üzern.^fgl^t^e,- -ahol a labörátőriumi kísérletek után már a nagyüzemi szintű gyártást modellezzük majd, s megszerezzük a folyamatos gyártáshoz szükséges tapasztalatokat. Mindezek alapján elkészülhet a ritkaföldfémüzem terve. Ez a program körülbelül újabb négy évet kíván, amely ha megvalósul, nemzetközi viszonylatban is rekord időnek tekinthető egy teljesen új iparág megteremtésében — fejezte be tájékoztatását dr. Czeglédi Béla. FELVESZÜNK budapesti, illetve 30 km-es körzetből naponta bejárni tudó 14-16 éves fiúkat •3 víz-gázszerelő, villanyszerelő szakmunkástanulónak A jelentkezőknek napi egyszeri étkezést (ebédet), munkaruhát és szerszámot adunk. Felveszünk továbbá vidéki fiatalokat kőműves, ács-állványozó és épületasztalos szakmunkástanulónak A vidéki fiatalok részére bentlakás és teljes ellátás. Munkaruhát adunk. A TANULÓIDŐ: 3 ÉV. KÖVETELMÉNY: 8 általános iskolai végzettség. A jelentkező vidéki fiatalok az általános iskola által kiállított továbbtanulási jelentkezési lapon postafordultával, a budapesti és környékbeli fiatalok személyesen a 23. sz. Építőipari Vállala t Munkaügyi osztályán jelentkezzenek. (Bp. V., Rosenberg házaspár u. 16. IV. em.) 1 deztük dr. Sabathiel József | tanszékvezető egyetemi tanárt, miután végigkalauzolt birodal- j mán. 1 — Köztudomású, hogy hazánk energiában szegény ország, ezért már régen felmerült egy dunai vízi erőmű építésének gondolata. Minthogy csehszlovák barátaink is hasonló tervekkel foglalkoztak közös építkezés lehetőségeit vizsgáltuk és vizsgáljuk ma is. A Duna Pozsonytól Esztergomig terjedő szakaszán északi szomszédaink, Nagymarostól viszont mi szándékozunk a távoli jövőben duzzasztót és villamos energiát szolgáltató erőművet telepíteni. E nagyszabású építkezés konkrét tervezését számtalan és hosszú ideig tartó felmérés előzi meg, ezeknek kísérleteit láthatta laboratóriumunkban. — A Duna a magyar szakaszon, még a visegrádi szorosban is, meglehetősen lassú folyású. Mégis alkalmas lenne erőmű építésére? — Igen, mert altalaja szikla, illetve agyagos réteg, s ez megkönnyíti a szabályozás munkáit. — Professzor úr a tervezett erőmű felépítését a távoli jövőben jelölte meg. Közelebbi célokat nem szolgálnak a kísérletek? Fényképeket, mederrajzokat, metszeteket és grafikonokat terít elém Sabathiel profesz- szor az asztalra, és úgy magyarázza: — A lassú folyású magyar Duna sok hordalékot hoz magával, és azt o váci és szentendrei ágakban olyan mértékben ülepíti le, hogy lassanként akadályává lesz a biztonságos hajózásnak. Ezért vizsgálataink elsődleges célja az volt, hogy megállapítsuk: milyen mérnöki intézkedések révén lehetne szabályozni a Duna jobb vízelosztását a két ág között. A váci ágba' éléhkgbb^mőzgásr' víz-' hozamot kell juttatnunk, de úgy, hogy közben a szentendei ág is alkalmas legyen a hajózásra. A falon látható felnagyított éjszakai felvételre mutat: — Itt látható annak a régebbi áramlásmérő kísérletünknek a felvétele, amelyet világító úszóbólyákkal, radarhajós értékeléssel készítettünk, és amelyről annak idején a sajtó is beszámolt. A világos csíkok révén képet alkothatunk ennek a Duna-szakasznak fő áramlásvonalairól, s így — már a kertben látott be- tonmodell segítségével — kialakíthatjuk tudományosan megalapozott javaslatunkat az építendő sarkantyúk, gátak, partvédő falak, azaz a mederszűkítés módozataira. — A váciak jól emlékeznek még arra, hogy a háború előtti évtizedekben sokkal több kotróhajó működött a sződi— felsőgödi kanyarban, mint ma. A kotrás nem lenne ma is jó folyamszabályozó eljárás? — Sajnos, nem. Annak előrebocsátásával, hogy a régi kotrás célja sem a medermélyítés, hanem az építkezésekhez oly nélkülözhetetlen dunai kaVics volt, megállapíthatjuk, hogy a váci Duna-ág évezredek óta felgyülemlett kavicskészlete kimerülőben van. Ma már nem kavicsot, hanem iszapot hord és rak le a folyó azt pedig nem lehet kikotorni! — Ismeretes, hogy a vizisporl újra fellendülőben van, a sporthorgászatnak is egyre több a hódolója. A tervezett szabályozások nem veszélyeztetik a sportolók érdekeit? — Nem! A halállomány is csak azokban az esetekben csökkenne, ha holtágakat vágnánk le,a Dunában: de ilyen°k Vác környékén nincsenek. Viszont a gazdagabb vízhozam biztosítása a Duna-part ivó- vízellátását bőségesebbé teszi: a kutak most jelentkező eliszaposodása megszűnne. — Megenged professzor úr még egy kérdést? Nem kerül túl sokba ez a betonteknő-kísérlet? Megértőén mosolyog Sabathiel professzor a kérdésen: — Ez a modell mintegy százezer forintba került. De az itt végzett mérések révén legalább három feleslegesen felépített sarkantyút takaríthatunk meg. Egy sarkantyú építése viszont hatmillió forintba kerül. A tudomány így közel húszmilliót takarít meg a népgazdaságnak! Korunkban sokszor beszélünk a tudomány és a gazdasági élet közvetlen kapcsolatáról. A Budapesti Műszaki Egyetem vízépítési tanszékén tett látogatásunk arról győzött meg, hogy ez a kapcsolat valóban szoros és gyümölcsöző. Végh Ferenc A háziszappan halálára A szegedi Universal Ktsz vegyiüzemében megszüntették a nagymosásoknál évszázadok óta használatos, úgynevezett háziszappan gyártását. Ez a cikk ugyanis, „kiment a divatból”, kiszorították a korszerű mosógépek, illetve mosóporok. Tavaly már egyetlen faluban sem vettek át a háziasszonyok háziszappant a cseretelepen beadott zsiradékok ellenében. Helyet- +e mosóport adott a ktsz. Ebbéli az évben 100 vagon zsiradék beváltására számít a szegedi ktsz. Néptáncosképzés a balettintézetben Az Állami Balett Intézet az 1970—71-es tanévben az állami táncegyüttesek részére néptáncos- képzést indít. Felvételre jelentkezhetnek azok a leányok és fiúk, akik az 1969—70-es tanévben fejezték be az általános iskolát. Azok is jelentkezhetnek, akiket más középiskolába már felvettek. A jelentkezők felvételi vizsgát tesznek, amelynek időpontjáról és követelményeiről az intézet a jelentkezőket írásban értesíti. Ä tamäfmä’hyr idő nSgy év, mely alatt a növendékek az intézet keretében a szakképzéssel egyidejűleg gimnáziumi oktatásban is részesülnek; tanulmányaik befejeztével szakmai oklevelet és érettségi bizonyítványt nyernek. Vidékiek részére diákotthoni elhelyezés nem biztosítható. A jelentkezést 1970. június 15-ig kell írásban eljuttatni az Állami Balett Intézet címére; Bp. VI. Népköz- társaság útja 25. TURBINAÓRIÁS A román—jugoszláv közös vállalkozásban épülő Vaskapu Vízi Erőmű létrejöttéhez a Szovjetunió is jelentős mértékben hozzájárul: Leningrad egyik legnagyobb gépgyárában készülnek az erőmű hatalmas méretű — egyenként 178 000 kW teljesítményű — turbinái. A képen látható turbinaforgórész 9,5 méter átmérőjű. Öntéséhez és megmunkálásához olyan speciális gépek szükségesek, amelyekkel csak kevés üzem rendelkezik a világon. Az állítható lapátszögű turbina percenkénti fordulat* száma 71,5 lesz, ami a hatalmas tömeg rendkívül pontos megmunkálását és gondos kiegyensúlyozását teszi szükségessé. Az elkészült turbinákat Európát megkerülve, vízi úton fogják eljuttatni az al-dunai erőműhöz. Akii Sába királynője tett híressé,. 140 évvel ezelőtt, 1830. május 18-án született Keszthelyen Goldmark Károly, a kiváló zeneszerző. Tizennégy éves korától a bécsi konzervatóriumban tanúi négy évig Josef Böhm tanítványaként. A szabadságharc alatt a soproni színháznál működik, 1850-ben Budára szerződik, de csak két évet tölt itt. Ezt követően hét esztendőn át bécsi színházak zenekaraiban játszik, és főként kamaramuzsikát komponál. Első szerzői estjét 1857-ben tartja Bécsbeh, majd Pesten is bemutatkozik. Neve különösen Ausztriában egyre ismertebbé válik. 1865— 71 között komponálja élete fő- művét, a Sába királynőjét, amelyet 1875-ben mutatnak be Bécsben. Az opera világsikert jelent: a következő évben Budapesten, és hamarosan Európa többi nagyvárosaiban is színre kerül. Alkotó művészetének középpontjában ettől kezdve az operaírás áll. Későbbi operái közül azonban megoldottság- ban, népszerűségben egyik sem éri utol a Sába királynőjét. Kapcsolata szülőhazájával ezután sem szakad meg, hogy végleg Bécsben telepszik le; Budapestre sűrűn ellátogat, s 1902-ben például itt m.utatják be Götz von Berlichigen című operáját. Operáinak nyélve Nyugat-Európa legkülönbözőbb komponistáinak világával érintkezik, végeredményben azonban egységes és egyéni stílussá ötvöződik, amely jelentékeny helyet biztosít Gold- mark Károlynak, a XIX. század zenetörténetében. Arany, ezüst, platina... ■ Időnként sorba állnak az emberek az ezüstfelvásárló helyeken és eladják felesleges ezüstholmijukat. Érdemes, mert felemelték az ezüst árát, mivel növekedett a világpiaci értéke is. Vajon mi az oka az áremelkedésnek ? A nemesfémek — klasszikus szerepkörükön tűi —, . az ipar és a tudomány szolgálatában napjainkban, már szinte nélkülözhetetlenek, amilyen mértékben fejlődik az ipar, annak arányában nő újszerű alkalmazásuk. Ma, amikor már aranypénz nincs forgalomban, az arany egyik fő fogyasztója természetesen még mindig az ékszeripar. Előnyös tulajdonságai (levegőn nem oxidálódik, savak nem oldják) miatt azonban Igényt tart rá az elektrotechnika, a félvezetőgyártás, a rakétatechnika, de számításba jön a lézerek, és a tüzelőanyag cellák továbbfejlesztésénél is. Technikai alkalmazásai során csak nagyon ritkán használják az aranyat tömör formában, többnyire bevonatot készítenek belőle galvanizálással, ráhengerléssel, vagy rágő- zöléssel. Századmilliméterekben kifejezhető vékonyságú réteget hoznak így létre az anyagok felületén. Ha az űrhajóskabin-abla- kait rendkívül vékony aranyréteggel bevont üvegből készítik, ez védelmet nyújt az asztronauták számára az infravörös és ultraibolya sugarakkal szemben. De aranyfilmmel bevont üveggel oldották meg a repülőgépek és versenyautók szélvédőüvegeinek a tökéletes jég- és páramentesítését is, úgy, hogy a fémréteghez villanyáramot csatlakoztatnak. A félvezetőipar ötkilences tisztaságú (egyezred százalék szennyezettségül, aranyat fogyaszt — nem is keveset. Jó vezetőképessége és oxidációmentessége folytán ideális érintkezőanyag. Az integrált áramkörök készítésénél nem kisebb az arany jelentősége, de jól bevált kondenzátor- és ellenállásanyagként is. A kémikusok is az aranyat hívják segítségül, amikor nagyon agresszív közeggel dolgoznak. Ezt teszik pl. a 235-ös és a 238-as uránizotópok szétválasztásánál. Az orvostudomány is sok aranyat használ fel. Nemcsak a külföldön — káros mellékhatásai el lenére —, forgalomban levő aranytartalmú gyógyszerek, illetve a pótfogak és koronák jönnek szóba, hanem ma már arany érprotéziseket és radioaktív aranyizotópokat is alkalmaznak az orvosi gyakorlatban. A textil- és kerámiaiparban festékek alkotója, a nyomdaipar a könyvek gerincének a nyomására használja az aranyat. A világ ezüsttermelésének kb. egyharmadát ma is pénzverésre használják fel. De nagy fogyasztója az ezüstnek a fényképészeti ipar is. A fényképező lemezek, filmek és papírok fényérzékeny rétege ezüst vegyületekből áll. Az ezüstre ezenkívül csaknem minden érvényes, amit az aranyról elmondtunk. Az erős savak oldják ugyan, mégis kitűnik kiváló korrózióállóságával. Az ezüst a legnagyobb hő- és villamosságvezető-képessé- gű fém, s az arany után a legjobban nyújtható. Felhasználási területe igen széles körű. Laboratóriumi tégelyek előállítására éppúgy használják, mint rádiókondenzátorok, villamos biztosítékok készítésére, kitűnően alkalmas tükrök és hőpalackok bevonására. Az ezüst erősen baktériumölő anyag, ezért gyógyászati haszna nagyobb, mint az aranynak. Vékony ezüstfóliát hoznak forgalomba kötszerként, valamint ezüsttel impregnált mullpólyát. Újabban az ezüst-aeroszolokat nátha és szamárköhögés ellen ajánlják az orvosok. Kísérletek folynak víz- és üdítő italok kismennyi- ségű ezüsttel történő csíramentesítésére, tartósítására is. A platina az elemek gyakorisági listáján a 62. helyen áll, gyakoribb mint a jód, a kadmium, az arany, az ezüst vagy a higany. Magas árát az indokolja, hogy rendszerint más fémekkel együtt fordul elő, s a nagy tisztaságú előállítás költséges feladat Ipari alkalmazása évről évre bővül. Orvosi eszközökhöz, fogorvosi célokhoz, csészék, tégelyek, huzalok, lemezek, elektródok, villamos érintkezők gyártásához egyaránt használják. Nem nagyon kemény, de elég szívós fém a platina, s ezért talált pótolhatatlan szerepkörre a műszáliparban is, ahol a hajszálnál vékonyabb furatokkal ellátott íonófejeket készítik platinából. Az arany, az ezüst, és a platina egyre több ipari és tudományos alkalmazása várható a jövőben, s mivel lelőhelyeik száma korlátozott, valószínűleg még tovább növekszik értékük.
