Pest Megyi Hírlap, 1970. május (14. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-17 / 114. szám

1970. MÁJUS 17., VASÁRNAP cisr mt. 'zJCírlap Gyalogolni jó? Solymáron akadt éppen dol­gom. a Moszkva téren a biz­tonság kedvéért oda-ballagtam a menetirányítóhoz. „Legfel­jebb úgy jut oda — kaptam a választ —, ha a porcelángyár­tól gyalogol egy darabon. Ad­dig jár a busz. Onnan csak két kilométer Solymár**. Solymári látogatásomról ab­ban a pillanatban lemondtam, mivel az oda-vissza gyaloglás már seliogysean fért az időm­be. Mint később a bKV köz­pontjában készségesen elmond­ták, Solymár gyaloglás nélkül is megközelíthető — az újon­nan kijelölt járatokkal. Megértem, hogy az irányító­nak sok dolga v,an. Arról sem tehet, hogy korszerűsítik a Solymárhoz vezető utat. De ha az útjavítás miatt így megvál­tozott a közlekedés, elmond­hatta volna a helye® irányt, mivel minden valószínűség szerint ismeri. DUNAKANYAR A LABORATÓRIUMBAN A Budapesti Műszaki Egye­tem vízépítési laboratóriumá­ban kétszer kétméteres dom­bormű fogadja a belépőt. Könnyen felismerhetők rajta a visegrádi várhegy, a környező kisebb-nagyobb dombok és vonulatok, a Szentendrei-szi­get csúcsánál a két ágra sza­kadó Duna kéken kanyargó szalagja. A laboratórium előtti kertben pedig ugyanennek a Duna-szakasznak tízméteres betonmodellje. amelyben mél­tóságteljesen hömpölyög a víz. Miért e dombormű és a modell, milyen kísérletek folynak a tanszéken ? — kér­Új iparág: a ritkaföldfém előállítása Hazánkban új iparág, rit­kaföldfém-előállítás „bölcső­jének” tekinthető a mecse­ki Ércbányászati Vállalat kí­sérleti, kutatási és automa­tizálási üzeme. A ritkafém tárcaközi koordináló bizott­ság megbízásából ugyanis or­szágos jellegű feladatként, négy éve foglalkoznak e té­mával és ma már arról ad­hatnak számot, hogy a nagy­laboratóriumi kísérletek ez évben befejeződnek. A nagy jelentőségű programról, az eredményekről dr. Czeglédi Béla, a műszaki tudományok kandidátusa, a kísérlettel •megbízott üzem vezetője a következő tájékoztatót adta: — A ritkafémeket, ezen be­lül > a ritkaföldfémeket, a kor­szerű technika fejlődésével kezdték nálunk is széles körben alkalmazni. A rendkí­vül drága ritkaföldfémeket import útján szerezzük be. Korábban kizárólag tőkés- országokból vásároltuk, újait ban a Szovjetunióból. Az igé­nyeket, az országos műszaki fejlesztési bizottság ritkafém témabizottsága méri fel és kíséri figyelemmel. A gazda­sági bizottság döntése alap­ján a hatvanas évek közepén létrehozták a ritkafém tárca­közi koordináló bizottságot, amelynek működése óta szer­vezettebbé vált a ritkafém- program, így a ritkaföldfém hazai előállításának megva­lósítása is. — A mecseki Ércbányászati Vállalat megfelelő képzett­ségű szakemberekkel rendel­kezik a koordináló bizottság­tól kapott feladat teljesí­téséhez, s egyben fedezi is a kísérlet költségeinek felét. A megállapodás szerint ugyanis a mecseki ércbánya elvállal­ta a ritkaföldfémek gyártá­sát, amennyiben az igények ezt szükségessé teszik és a gazdaságossági előnyök in­dokolják. — A laboratóriumi munka kedvező eredményeket hozott: a ritkaföldfémek csoportjába tartozó 15 elemből nyolc elem nagy tisztaságú formá­ban való előállítását sikerült kikísérletezni. Ezek közül a legértékesebb az europium, a gadolium és az ittrium. Ér­tékükre jellemző, hogy pél­dául az európiumoxid vi­lágpiaci ára kilogrammon­ként 1200 dollár. — A további terv egy kí­sérleti . üzern.^fgl^t^e,- -ahol a labörátőriumi kísérletek után már a nagyüzemi szin­tű gyártást modellezzük majd, s megszerezzük a folyamatos gyártáshoz szükséges tapasz­talatokat. Mindezek alapján elkészülhet a ritkaföldfém­üzem terve. Ez a program kö­rülbelül újabb négy évet kí­ván, amely ha megvalósul, nemzetközi viszonylatban is rekord időnek tekinthető egy teljesen új iparág megte­remtésében — fejezte be tájé­koztatását dr. Czeglédi Béla. FELVESZÜNK budapesti, illetve 30 km-es körzetből naponta bejárni tudó 14-16 éves fiúkat •3 víz-gázszerelő, villanyszerelő szakmunkástanulónak A jelentkezőknek napi egyszeri étkezést (ebédet), munkaruhát és szerszámot adunk. Felveszünk továbbá vidéki fiatalokat kőműves, ács-állványozó és épületasztalos szakmunkástanulónak A vidéki fiatalok részére bentlakás és teljes ellátás. Munkaruhát adunk. A TANULÓIDŐ: 3 ÉV. KÖVETELMÉNY: 8 általános iskolai végzettség. A jelentkező vidéki fiatalok az általános iskola által kiállított továbbtanulási jelentkezési lapon postafordultával, a budapesti és környékbeli fiatalok személyesen a 23. sz. Építőipari Vállala t Munkaügyi osztályán jelentkezzenek. (Bp. V., Rosenberg házaspár u. 16. IV. em.) 1 deztük dr. Sabathiel József | tanszékvezető egyetemi tanárt, miután végigkalauzolt birodal- j mán. 1 — Köztudomású, hogy ha­zánk energiában szegény or­szág, ezért már régen felme­rült egy dunai vízi erőmű épí­tésének gondolata. Minthogy csehszlovák barátaink is ha­sonló tervekkel foglalkoztak közös építkezés lehetőségeit vizsgáltuk és vizsgáljuk ma is. A Duna Pozsonytól Eszter­gomig terjedő szakaszán észa­ki szomszédaink, Nagymaros­tól viszont mi szándékozunk a távoli jövőben duzzasztót és villamos energiát szolgáltató erőművet telepíteni. E nagyszabású építkezés konkrét tervezését számtalan és hosszú ideig tartó felmérés előzi meg, ezeknek kísérleteit láthatta laboratóriumunkban. — A Duna a magyar szaka­szon, még a visegrádi szoros­ban is, meglehetősen lassú fo­lyású. Mégis alkalmas lenne erőmű építésére? — Igen, mert altalaja szik­la, illetve agyagos réteg, s ez megkönnyíti a szabályozás munkáit. — Professzor úr a tervezett erőmű felépítését a távoli jö­vőben jelölte meg. Közelebbi célokat nem szolgálnak a kí­sérletek? Fényképeket, mederrajzokat, metszeteket és grafikonokat terít elém Sabathiel profesz- szor az asztalra, és úgy ma­gyarázza: — A lassú folyású magyar Duna sok hordalékot hoz ma­gával, és azt o váci és szentendrei ágakban olyan mértékben ülepíti le, hogy lassanként akadályává lesz a biztonságos hajózásnak. Ezért vizsgálataink elsődleges célja az volt, hogy megállapít­suk: milyen mérnöki intézke­dések révén lehetne szabá­lyozni a Duna jobb vízelosz­tását a két ág között. A váci ágba' éléhkgbb^mőzgásr' víz-' hozamot kell juttatnunk, de úgy, hogy közben a szentendei ág is alkalmas legyen a hajó­zásra. A falon látható felnagyított éjszakai felvételre mutat: — Itt látható annak a ré­gebbi áramlásmérő kísérle­tünknek a felvétele, amelyet világító úszóbólyákkal, radar­hajós értékeléssel készítettünk, és amelyről annak idején a sajtó is beszámolt. A világos csíkok révén képet alkotha­tunk ennek a Duna-szakasz­nak fő áramlásvonalairól, s így — már a kertben látott be- tonmodell segítségével — ki­alakíthatjuk tudományosan megalapozott javaslatunkat az építendő sarkantyúk, gátak, partvédő falak, azaz a meder­szűkítés módozataira. — A váciak jól emlékeznek még arra, hogy a háború előt­ti évtizedekben sokkal több kotróhajó működött a sződi— felsőgödi kanyarban, mint ma. A kotrás nem lenne ma is jó folyamszabályozó eljárás? — Sajnos, nem. Annak elő­rebocsátásával, hogy a régi kotrás célja sem a medermé­lyítés, hanem az építkezések­hez oly nélkülözhetetlen dunai kaVics volt, megállapíthatjuk, hogy a váci Duna-ág évezre­dek óta felgyülemlett kavics­készlete kimerülőben van. Ma már nem kavicsot, hanem isza­pot hord és rak le a folyó azt pedig nem lehet kikotorni! — Ismeretes, hogy a vizisporl újra fellendülőben van, a sporthorgászatnak is egyre több a hódolója. A tervezett szabályozások nem veszélyez­tetik a sportolók érdekeit? — Nem! A halállomány is csak azokban az esetekben csökkenne, ha holtágakat vág­nánk le,a Dunában: de ilyen°k Vác környékén nincsenek. Vi­szont a gazdagabb vízhozam biztosítása a Duna-part ivó- vízellátását bőségesebbé teszi: a kutak most jelentkező el­iszaposodása megszűnne. — Megenged professzor úr még egy kérdést? Nem kerül túl sokba ez a betonteknő-kí­sérlet? Megértőén mosolyog Saba­thiel professzor a kérdésen: — Ez a modell mintegy száz­ezer forintba került. De az itt végzett mérések révén leg­alább három feleslegesen fel­épített sarkantyút takarítha­tunk meg. Egy sarkantyú épí­tése viszont hatmillió forintba kerül. A tudomány így közel húsz­milliót takarít meg a népgaz­daságnak! Korunkban sokszor beszé­lünk a tudomány és a gazda­sági élet közvetlen kapcsola­táról. A Budapesti Műszaki Egyetem vízépítési tanszékén tett látogatásunk arról győzött meg, hogy ez a kapcsolat va­lóban szoros és gyümölcsöző. Végh Ferenc A háziszappan halálára A szegedi Universal Ktsz vegyiüzemében megszüntet­ték a nagymosásoknál év­századok óta használatos, úgy­nevezett háziszappan gyártá­sát. Ez a cikk ugyanis, „ki­ment a divatból”, kiszorítot­ták a korszerű mosógépek, illetve mosóporok. Tavaly már egyetlen faluban sem vettek át a háziasszonyok háziszap­pant a cseretelepen beadott zsiradékok ellenében. Helyet- +e mosóport adott a ktsz. Eb­béli az évben 100 vagon zsi­radék beváltására számít a szegedi ktsz. Néptáncosképzés a balettintézetben Az Állami Balett Intézet az 1970—71-es tanévben az állami táncegyüttesek részére néptáncos- képzést indít. Felvételre jelent­kezhetnek azok a leányok és fiúk, akik az 1969—70-es tanévben fejez­ték be az általános iskolát. Azok is jelentkezhetnek, akiket más kö­zépiskolába már felvettek. A je­lentkezők felvételi vizsgát tesznek, amelynek időpontjáról és követel­ményeiről az intézet a jelentkező­ket írásban értesíti. Ä tamäfmä’hyr idő nSgy év, mely alatt a növendékek az intézet ke­retében a szakképzéssel egyidejű­leg gimnáziumi oktatásban is ré­szesülnek; tanulmányaik befejez­tével szakmai oklevelet és érett­ségi bizonyítványt nyernek. Vi­dékiek részére diákotthoni elhe­lyezés nem biztosítható. A jelent­kezést 1970. június 15-ig kell írás­ban eljuttatni az Állami Balett Intézet címére; Bp. VI. Népköz- társaság útja 25. TURBINAÓRIÁS A román—jugoszláv közös vállalkozásban épülő Vaskapu Vízi Erőmű létrejöttéhez a Szovjetunió is jelentős mértékben hozzájárul: Leningrad egyik legnagyobb gépgyárában készül­nek az erőmű hatalmas méretű — egyenként 178 000 kW telje­sítményű — turbinái. A képen látható turbinaforgórész 9,5 mé­ter átmérőjű. Öntéséhez és megmunkálásához olyan speciális gépek szükségesek, amelyekkel csak kevés üzem rendelkezik a világon. Az állítható lapátszögű turbina percenkénti fordulat* száma 71,5 lesz, ami a hatalmas tömeg rendkívül pontos meg­munkálását és gondos kiegyensúlyozását teszi szükségessé. Az elkészült turbinákat Európát megkerülve, vízi úton fogják el­juttatni az al-dunai erőműhöz. Akii Sába királynője tett híressé,. 140 évvel ezelőtt, 1830. má­jus 18-án született Keszthelyen Goldmark Károly, a kiváló ze­neszerző. Tizennégy éves korától a bé­csi konzervatóriumban tanúi négy évig Josef Böhm tanítvá­nyaként. A szabadságharc alatt a soproni színháznál működik, 1850-ben Budára szerződik, de csak két évet tölt itt. Ezt köve­tően hét esztendőn át bécsi színházak zenekaraiban ját­szik, és főként kamaramuzsi­kát komponál. Első szerzői est­jét 1857-ben tartja Bécsbeh, majd Pesten is bemutatkozik. Neve különösen Ausztriában egyre ismertebbé válik. 1865— 71 között komponálja élete fő- művét, a Sába királynőjét, amelyet 1875-ben mutatnak be Bécsben. Az opera világsikert jelent: a következő évben Bu­dapesten, és hamarosan Euró­pa többi nagyvárosaiban is színre kerül. Alkotó művészetének közép­pontjában ettől kezdve az operaírás áll. Későbbi operái közül azonban megoldottság- ban, népszerűségben egyik sem éri utol a Sába királynőjét. Kapcsolata szülőhazájával ez­után sem szakad meg, hogy végleg Bécsben telepszik le; Budapestre sűrűn ellátogat, s 1902-ben például itt m.utatják be Götz von Berlichigen című operáját. Operáinak nyélve Nyugat-Európa legkülönbözőbb komponistáinak világával érintkezik, végeredményben azonban egységes és egyéni stílussá ötvöződik, amely je­lentékeny helyet biztosít Gold- mark Károlynak, a XIX. szá­zad zenetörténetében. Arany, ezüst, platina... ■ Időnként sorba állnak az emberek az ezüstfelvásárló he­lyeken és eladják felesleges ezüstholmijukat. Érdemes, mert felemelték az ezüst árát, mivel növekedett a világpiaci értéke is. Vajon mi az oka az áremelkedésnek ? A nemesfémek — klasszikus szerepkörükön tűi —, . az ipar és a tudomány szolgálatában napjainkban, már szinte nél­külözhetetlenek, amilyen mér­tékben fejlődik az ipar, annak arányában nő újszerű alkal­mazásuk. Ma, amikor már aranypénz nincs forgalomban, az arany egyik fő fogyasztója természe­tesen még mindig az ékszer­ipar. Előnyös tulajdonságai (levegőn nem oxidálódik, sa­vak nem oldják) miatt azon­ban Igényt tart rá az elektro­technika, a félvezetőgyártás, a rakétatechnika, de számításba jön a lézerek, és a tüzelőanyag cellák továbbfejlesztésénél is. Technikai alkalmazásai so­rán csak nagyon ritkán hasz­nálják az aranyat tömör for­mában, többnyire bevonatot készítenek belőle galvanizálás­sal, ráhengerléssel, vagy rágő- zöléssel. Századmilliméterek­ben kifejezhető vékonyságú réteget hoznak így létre az anyagok felületén. Ha az űrhajóskabin-abla- kait rendkívül vékony arany­réteggel bevont üvegből készí­tik, ez védelmet nyújt az aszt­ronauták számára az infravö­rös és ultraibolya sugarak­kal szemben. De aranyfilmmel bevont üveggel oldották meg a repülőgépek és versenyautók szélvédőüvegeinek a tökéletes jég- és páramentesítését is, úgy, hogy a fémréteghez vil­lanyáramot csatlakoztatnak. A félvezetőipar ötkilences tisztaságú (egyezred százalék szennyezettségül, aranyat fo­gyaszt — nem is keveset. Jó vezetőképessége és oxidáció­mentessége folytán ideális érintkezőanyag. Az integrált áramkörök készítésénél nem kisebb az arany jelentősége, de jól bevált kondenzátor- és el­lenállásanyagként is. A kémikusok is az aranyat hívják segítségül, amikor nagyon agresszív kö­zeggel dolgoznak. Ezt teszik pl. a 235-ös és a 238-as urán­izotópok szétválasztásánál. Az orvostudomány is sok aranyat használ fel. Nemcsak a külföl­dön — káros mellékhatásai el lenére —, forgalomban levő aranytartalmú gyógyszerek, il­letve a pótfogak és koronák jönnek szóba, hanem ma már arany érprotéziseket és radio­aktív aranyizotópokat is alkal­maznak az orvosi gyakorlat­ban. A textil- és kerámiaipar­ban festékek alkotója, a nyom­daipar a könyvek gerincének a nyomására használja az aranyat. A világ ezüsttermelésének kb. egyharmadát ma is pénz­verésre használják fel. De nagy fogyasztója az ezüstnek a fényképészeti ipar is. A fényképező lemezek, filmek és papírok fényérzékeny rétege ezüst vegyületekből áll. Az ezüstre ezenkívül csaknem minden érvényes, amit az aranyról elmondtunk. Az erős savak oldják ugyan, mégis ki­tűnik kiváló korrózióállóságá­val. Az ezüst a legnagyobb hő- és villamosságvezető-képessé- gű fém, s az arany után a legjobban nyújtható. Felhasz­nálási területe igen széles kö­rű. Laboratóriumi tégelyek előállítására éppúgy használ­ják, mint rádiókondenzátorok, villamos biztosítékok készíté­sére, kitűnően alkalmas tük­rök és hőpalackok bevonására. Az ezüst erősen baktérium­ölő anyag, ezért gyógyászati haszna nagyobb, mint az aranynak. Vékony ezüstfóliát hoznak forgalomba kötszer­ként, valamint ezüsttel imp­regnált mullpólyát. Újabban az ezüst-aeroszolokat nátha és szamárköhögés ellen ajánlják az orvosok. Kísérletek folynak víz- és üdítő italok kismennyi- ségű ezüsttel történő csíra­mentesítésére, tartósítására is. A platina az elemek gyako­risági listáján a 62. helyen áll, gyakoribb mint a jód, a kadmium, az arany, az ezüst vagy a higany. Magas árát az indokolja, hogy rendszerint más fémekkel együtt fordul elő, s a nagy tisztaságú elő­állítás költséges feladat Ipari alkalmazása évről év­re bővül. Orvosi eszközökhöz, fogorvosi célokhoz, csészék, té­gelyek, huzalok, lemezek, elektródok, villamos érintke­zők gyártásához egyaránt használják. Nem nagyon kemény, de elég szívós fém a platina, s ezért talált pótolhatatlan sze­repkörre a műszáliparban is, ahol a hajszálnál vékonyabb furatokkal ellátott íonófejeket készítik platinából. Az arany, az ezüst, és a pla­tina egyre több ipari és tu­dományos alkalmazása várha­tó a jövőben, s mivel lelőhe­lyeik száma korlátozott, való­színűleg még tovább növek­szik értékük.

Next

/
Thumbnails
Contents