Pest Megyi Hírlap, 1970. május (14. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-12 / 109. szám

HÁZ, RESZEGEN XII. ÉVFOLYAM, 109. SZÁM 19:0. MÁJUS 12., KEDD Tagértekezletet tart bz Üllő és Vidéke ÁFÉSZ ma, kedden este 7 órai kezdettel Monoron, a sportszékházban. Holnap Vecsésen lesz tagérte­kezlet, a gazdakörben. Óvodai gondok, tisztasági mozgalom, ifjúságvédelem - a községi vb-k napirendjén A ház Vecsésen a Vörös tHadsereg útja és a Kálmán 1utca sarkán részeg módjára dülöng. És eladó. Először — mint hallottam — 100 ezer forintot kértek érte, majd amikor az egyik tsz irodahá­zat akart építeni a helyére, felugrott az ára 150 ezerre. Mert, hogy van a tsz-nek pén­ze. A lakók 70 ezer forintot kérnek a lelépésért, 40-et ígértek nekik. Ezt kevésnek < találják. Azt mondtam, a ház részeg módjára dülöng, s ezzel a va­lóságos állapotokat csak na­gyon halványan jeleztem. Négy helyiség utca felőli ol­dalát kidöntötte a nedves, vi­zes esztendő. Maholnap a homlokzat is kidől és a dúco­kon kívül semmi sem lesz, ami tartaná a tetőt. A lát­vány lehangoló. S mindez Vecsés főútvona­lát díszíti hónapok óta. ★ A ház előtt, hogy az arra haladó járókelőket figyelmez­tessék a veszélyre, valakik teljesen jóindulatúan jó erős fonott vasdrótot feszítettek ki. De! Keresztbe a járdán?! Ezt kerülgetik az emberek, árkon-bokron és sáron keresz­tül. Nappal. Este Viszont ne­kimennek. Jó néhányon már emiatt elestek. (Az önmagá­ban feszülő szürke drótot egyébként nappal is nehéz felismerni, semmilyen különös figyelmeztető jel nincs rajta.) A közelmúltban egy kerékpá­ros rohant neki. A drót a he­lyén maradt, a kerékpáros nem. A házzal és a ház körül te­hát szó szerint is van elég baj. Meddig kell várni, amíg ezek megszűnnek? (pesti) Aranylakodalom Monoron Vasárnap ünnepelte 50. há­zassági évfordulóját a monori Városi Ferenc és felesége, Macska Magdolna. Az ünnepe ségen megjelent három gyer­mekük, kilenc unokájuk és három dédunokájuk. — Nyáregyházán hallottuk: dicséret illeti a község fiatal­jait, sokat dolgoznak. Részt vettek a község fásításában, dolgoztak társadalmi munká­ban a termelőszövetkezet föld­jén, megcsinálták a major ke­rítését, nagykapuját. A ta­nácstagválasztás szervezéséből is kivették részüket „Nekem ez a község az életem..." A PILISI PEDAGÓGUSOKRA MINDIG SZÁMÍTANAK Búcsúztak a negyedikesek 116 BALLAGÓ A MONORI GIMNÁZIUMBAN Csökkent és nőtt Bénye, Gomba, Káva, Tápió- sáp és Vasad lakossága az utóbbi két népszámlálás ideje között csökkent, a járás többi községében a lélekszám nőtt. A legnagyobb emelkedés Ve­csésen volt, míg 1960-ban 15 ezer, 1970-ben 19 212 lakosa volt a községnek. Monoron 1960-ban 14 853-an laknak, 1970. január elején 18 805-en. Ecseren vb-ülést tartanak ma délután 2 órakor. Beszá­molnak a községi könyvtár munkájáról és a tanácstagi beszámolókon elhangzott köz­érdekű kérdések végrehaj­tásáról. Péteriben 1 órakor kezdő­dik a vb-ülés. Itt jelentés hangzik el a községi óvoda működéséről, a nevelési fel­adatok ellátásáról, valamint a polgári törvénykönyvből eredő tanácsi feladatokról. A pilisi vb-ülésen, amely 2 órakor kezdődik, a gyermek- és ifjúságvédelmi munkáról tárgyalnak. Üllőn is 2 órakor ülése­zik a vb. Napirendjén beszá­moló szerepel a köztiszta­sági helyzetről, a tisztasági mozgalomról, valamint a par­kosításról. Vecsésen a fél 9-kor kez­dődő vb-ülésen beszámolnak a lakosság szolgáltatási igé­nyeinek kielégítéséről, az el­látó szervek tevékenységéről. Tájékoztató hangzik el a ta­nácsi helyi bevételi forrá­sok megteremtésének és nö­velésének lehetőségeiről. szanaszét van, a „szökröny”-1 például itt helyeztük el, a ta­nári szobában, a tablókat pe­dig a folyosó falára. Távlati tervünk: egy skanzen vagy egy kis falumúzeum felállítása. Gyertek a falutokba — tanítani Faluja iránti szeretete adta az ötletet, s egyik fő célkitűzé­se lett: felkutatni a Pilisről el­származott fiatal tanárokat, ta­nítókat. így hozta haza Kovács Évát, Prazsák Károlynét, Haj­dú Lászlót és feleségét, Nagy Lajost, Fülöp Zoltánt (utóbbi kivételével mind fiatal, 30 év az átlagéletkoruk). A pilisi László János és Csilló Judit képesítés nélküli pedagógus­ként került az iskolához. — Mindez két okból fontos- sokat tehetnek saját községü­kért, s lakásgondjuk is megol­dott. Ehhez kapcsolódik az igaz­gató másik célja: letelepíteni a községben tanító pedagóguso­kat, lakáshoz juttatni őket, hogy gyökeret verhessenek a községben. Így kapott vagy rövidesen kap szolgálati lakást Kiss Mária, Pilinger Ágnes, a Jánosa házaspár, Tószegi Ti- borné és Ecsei Andrásné. Egyéb feladatok — És még kellene beszél­nünk arról, hogy tavaly szep­temberben létrehoztuk a túl­koros tanulók osztályát. Akik ide járnak, majdnem mind nagyon rossz otthoni körülmé­nyek között élnek. Ezek a ta­nulók ingyen ebédet kapnak, egész napos a foglalkoztatá­suk. A legelemibb erkölcsi, esz­tétikai, higiéniai dolgok ma­gyarázatával kezdtük, szoktat­ni kellett őket a legelemibb szabályokra. Nagyon szép eredményt ért el az ott dolgo­zó két nevelő, Jánosa Istvánná és Fülöp Zoltán. Ez természe­tesen nem társadalmi munka. De a feltételek megteremtése, szervezése, előkészítése, a szü­lők meggyőzése az volt. ★ Negyvenöt általános iskolai tanára, hét óvónője van a pi­lisi iskoláknak, s mi most csak az 1. számú iskolából említet­tük meg néhányuk nevét. Amit elmondtunk róluk, az mind­nyájukat dicséri. (f. 0.) „Ballag már a vén diák.. A pilisi tanács elnökasszonya mondotta: a község pedagó­gusaira minden társadalmi megmozdulásnál számítani lehet. Ha valakiről, róluk érdemes írni. írtam. S amikor teleírt jegyzetfüzettel a táskámban elbú­csúztam az iskola igazgatójától, odajött az ügyeletes tanár, egy percre megszakítva szünetben végzett munkáját, és ezt mond­ta: — Rólunk, pedagógusokról, csak akkor írnak az újságban, ha valami rosszat írhatnak. Pedig a szocialista pedagógia egyik alapvető módszere a dicséret. Erre nekünk is épp olyan szük­ségünk van, mint a gyerekeknek. A tanácsban csendes szavak című költe­ményét, majd Gutái Károly igazgatóhelyettes mondott ün­nepi beszédet. Többek között iskolazászlót a fiatalabbak­nak. TE Péterffy felvételei j hangsúlyozta, hogy az 1958-ban alakult iskola eddig 1624 érettségizett diákot bocsátott ki az életbe, az esti tagozato­sokkal együtt. Elmondotta, hogy az iskola alapítása annak idején me­rész vállalkozásnak látszott, hiszen Monor a nagy múltú budapesti gimnáziumok von­záskörében volt, s csak a kö­zeli kisközségek és a tanya­világ többre törekvő ifjú­ságára számíthattak. A kezdeti kétségek és ne­hézségek után Oláh István igazgató vezetése alatt a monori József Attila Gimnázium országos hí­rűvé vált és külföldön is számon tartott iskola. A nevelőtestület célja, hogy a fizikai munkát megbecsülő, szakvonalon tájékozott, ha­záját és népét szerető ifjú­ságot neveljenek. A harmadikosok nevében Pálinkás Katalin búcsúztatta a ballagókat, majd a negye­dikes Tóth Mária átadta az Szerzői est Vecsésen A vecsési irodalmi presszó a nagysikerű bemutatkozás után. május 28-án újból vendéget fogad. A Ludas Matyi munka­társa, Radványi Barna tartja szerzői estjét. Az estet az ifjú­sági klub rendezi, bevezetőt mond: Szalontai Attila. NB II. Balszerencsés vereség KISTEXT-Vecsési VIZÉP 3:2 (2:0) 2500 néző szurkolt a vecsési fiúkért. A második félidőben lélegzetelállító nagy iramot diktáltak, a vendégek hősiesen védekeztek, és... nyertek. Több okból is. Nem szabad annyi előnyt ad­ni egy ilyen jó képességű csa­pat ellen, hogy egy félidőn át nem játszik a csapat. Az „egy félidős” játék az NB II-ben már már nem vezet mindig eredményhez. Annyi helyzetet hagytak ki­használatlanul a vecsési játé­kosok, hogy három mérkőzést meg lehetett volna nyerni eny- nyi helyzettel. Végeredmény­ben a két csatársor közötti kü­lönbség döntött, hiszen a ven­dégek három helyzetből há­rom gólt rúgtak, a vecsésiek nyolcból kettőt. A ragyogóan játszó Krauszon kívül talán csak Kiss jászott elfogadha­tóan. Két csatárral nyerni pe­dig igen nehéz. A vasárnapi vereség egyik fő okozója Vörös játékvezető volt. Az egyébként rutinos NB I-es játékvezető hibát hibára halmozott, két 11-est nem adott meg a hazaiak javára. Nem véletlen, hogy az egyéb­ként nagyon sportszerű vecsé­si közönség haragjától a mér­kőzés végén alig lehetett őt menteni. Persze, ez elítélendő magatartás — csak éppen a hangulatot kívántam jelezni Nem érdemelt vereséget ezen a találkozón a vecsési gárda A második félidőben kifejezet­ten jól, óriási erővel küzdöt­[ tek, úgy ahogy régen vártuk tőlük. Sajnos, a vereséggel rom­lott a vecsésiek helyzete. Va­sárnap rangadó következik: megyénk másik NB Il-es csa­patával, a Ceglédi Vasutassal mérkőznek Cegléden. Az esély­telenek nyugalmával játszhat­nak a VIZÉP-játékosok, bár a vasárnapi második félidő ... Nem fejezem be a gondolat­sort. A vecsési játékosokon múlik, hogy mennyire tudják küzdelemre késztetni a rutinos ceglédieket. Szalontai Attila Hírek — Az űrrepülés eredményei, a Szovjetunió és az Egyesült Államok együttműködése az űrrepülésben címmel 13-án, szerdán este fél 8 órai kezdet­tel előadást tart Ponori Thete­retek Aurél, az Uránia Csil­lagvizsgáló vezető tudományos munkatársa Monoron, a járási pártbizottság épületében. — Az öt vecsési iskola egye­sített, 150 fős kórusa énekelt május 1-én. Legközelebb má­jus végén, a kisdobos- és úttö­rőavatáson lépnek fel közö­sen. — Hatvan mázsa kukoricát, 20 mázsa lucernát, 10 mázsa vadgesztenyét és 10 mázsa ocsut etetett fel az elmúlt, szo­katlanul hosszú télen Üllő ha­tárában a Magnezit Vadásztár­saság. — Több mint hat kilométer szilárd burkolatú járda, hat új közkút, új óvoda, két orvo­si rendelő és lakás épült Mo­noron az 1967_es általános vá­lasztások óta. A villanyháló­zatot egy kilométerrel bővítet­ték. MA! MŰSOR MOZIK Gyömrő: Juan kalandjai. Mag" lód: Baracktolvaj. Monde: Me­zítláb a parkban. Monor: Az An­gyal vérbosszúja. Pilis: Serafinó. Üllő: A kalandor csődje I—II. Vecsés: Arc. Győzelem idegenben Malinovszkij SE—Gyömrő 0:3 (0:1). Jókedvűen érkezett haza a gyömrői labdarúgócsapat Nagy tárcsáról, ahol a helyi Malinovszkij SE csapatát biz­tosan győzték le 3:0-ra. Ho­gyan történt? Bajkai Gábor középhátvéd: — Jól játszottunk, mindenki nagyon akart, és ez meghozta a sikert. Seress László edző: — A négy-három-három felállás bevált. Különösen a második félidőben játszott jól a csapat. Tóth a kapuban nagyszerűen védett, s a hátvédhármasból Bajkai teljesítménye emelke dett ki. Jól játszott még Gud- ra, Tóth J., Bognár és Szemök is, de dicséretet érdemel az egész csapat. Harsányi József intéző: — Végre megtört a több hete tar­tó idegenbeli balszerencse-so­rozat. A fiúk minden dicsére­tet megérdemelnek, helyen­ként ötletes, sziporkázó játé­kot nyújtottak. Nem szabad elhallgatnunk, hogy a hazaiak is kihagytak három-négy hely­zetet. Van még mit javítani a gyömrőieknek! Jól sikerült Szemök András bemutatkozá­sa. A három gólon Fenyvesi, Gudra és Rádi osztozott. Leg­közelebb Farmos ellen lépünk pályára, remélem, ismét jól játszunk majd, és nyerünk. (gér) Reis József, a pilisi 1-es szá­mú általános iskola fiatal és lelkes igazgatója — már a be­szélgetés kezdetén észr^veszem — alig tudja leplezni örömét, amikor munkatársai munkájá­ról beszél. — A községi tanács végre­hajtó bizottsága egy éve tár­gyalta pedagógusaink társa­dalmi munkáját, és megálla­pította, hogy minden olyan társadalmi megmozdulásban, szervezésben számíthatnak ránk, ami a község életében fontos. Társadalmi munka? Önmagáért beszél, ha csak a pedagógus tanácstagokat em­lítem, Gál Pált, Leskó Sándort, Polgár Jánost. Gál Pál a vb- nek is tagja, Leskó Sándor a Hazafias Népfront, jómagam a választási bizottság elnöke va­gyok. A közelmúltban lezajlott időszaki választások lebonyo­lításában a pedagógusok nagy többsége részt vett. A nép- számláláskor mindnyájan jártuk az utcákat, végeztünk pontosan a határidőre, dicsé­retet is kapott érte Pilis köz­ség. Propagandisták — Propagandistaként dolgo­zik évek óta az ÁFÉSZ-nél Hajdú László, a szabó ktsz-nél Pilinger Ágnes. Többen sze­mináriumot vezetnek, az álta­lam vezetett tanfolyam korunk fő gazdasági és politikai kér­déseivel foglalkozik. Üllőről, Mendéről. sőt még Ceglédről és Nagykőrösről is vannak hallgatóim. Most értünk a tan­folyam végére, már itt vannak a szakdolgozatok elbírálásra, továbbítom a megyéhez, s en­nek alapján ezután kapják meg a hallgatók a minősítést. Elnézését kérem, közbeszó­lok. — Mondjon pár szót önma­gáról! — Meglepődik. — Itt születtem Pilisen. Én nem vallom a közmondással: senki sem lehet próféta a sa­ját falujában, ellenkezőleg, én ide akartam visszajönni, ne­kem ez a község az életem. Négy évig igazgatóhelyettes voltam, két éve igazgató va­gyok. A feleségem is tanár, Üllőn lakunk, ő odavalósi, de majd itt, Pilisen szeretnénk letelepedni. Mit is még? Most végzem a marxista egyetem utolsó félévét. És tegyük hozzá: az igazgató mindössze 32 éves. Pedagógus KISZ-szervezet — Ügy tudom, hogy önálló pedagógus-pártalapszervezet működik Pilisen 14-es létszám­mal. — Igen, Vancsa Józsefné a párttitkárunk. Tavaly az egyik párttaggyűlésen felvetettük, sok fiatal tanár tanít itt, miért ne lehetne megalakítani egy pedagógus KlSZ-alapszerveze- tet is! Megalakult, 15 tagja van, Molnár Judit a titkár. Nagy segítséget jelent ez a községnek, hiszen KISZ-eseink besegítenek, ha kell a műve­lődési otthon munkájába, se­gítenek klubfoglalkozásokat szervezni, patronálják a zene­barát- és a könnyűzenei klu­bot, a honismereti körben dol­goznak. Hobby — a község javára — Nemrég írtunk a pilisi helytörténeti kiállításról. Az ön neve mint fő szervezőé sze­repelt. — Igen, én vezetem a hon­ismereti kört, szenvedélyes gyűjtő vagyok. Szeretném köz­ségem múltját, helytörténeti anyagát, népművészetét és ré­gészeti anyagát megmenteni, a munkásmozgalmi dokumentu­mokat összegyűjteni, rendsze­rezni. Elkészült már a monog­ráfia. 1972-ben akarjuk kiad­ni a tanáccsal, akkor lesz ugyanis 200 éve, hogy Pilisre települtek a mai lakosok ősei. A kiállítási anyag? Egyelőre A szomorúság, vagy az öröm könnyei? A hagyományos zápor az idén elmaradt. Ragyogó nap­sütésben, számtalan virág­csokrot ölelve búcsúztak a monori József Attila Gim­názium ballagó diákjai, a négy negyedik osztályból összesen 116-an. Az iskola udvarán a Himnusz hangjai után Burján István mondta el József Attila: Elköszönő

Next

/
Thumbnails
Contents