Pest Megyi Hírlap, 1970. április (14. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-07 / 80. szám

1970. Április 7., kedd "‘‘kMirUtp 7 Van benne fantázia! Magyar kereskedelmi küldöttség utazott az NSZK-ba A Magyar Népköztársaság és a Német Szövetségi Köz­társaság hosszú lejáratú gaz­dasági egyezményének meg­kötésére irányuló tárgyalások­ra hétfőn reggel magyar ke­reskedelmi küldöttség uta­zott Bonnba. A tárgyalások megkezdését a múlt hónap­ban dr. Biró József külke­reskedelmi miniszter NSZK- beli látogatásán határozták el. A magyar delegációt Má­riái István, a Külkereskedel­mi Minisztérium főosztály- vezetője, az NSZK delegá­cióját dr. Egon Emmel nagy­követ vezeti. Időnként nem árt emlékezni. Főként akkor, ha ma termé­szetesként elkönyvelt, de ko­rábban sokat vitatott tényekre utal az emlékezet. Kezdjük a végén: 1969-ben a megyében az építőipari tevékenység ér­téke 23—24 százalékkal növe­kedett 1968-hoz mérten. A je­lentős emelkedésben a fősze­repet a szövetkezeti építőipari szervezetek vitték, s részese­dett abból a tanácsi építőipar is. Néhány esztendeje éles, szenvedélyes viták zajlottak arról, hogy egyáltalán kell-e fejleszteni az építőipar e terü­leteit, s ha igen, van-e benne fantázia, azaz hajtanak-e va­lami hasznot, milyen áron elé­gítik ki az építtetési igénye-1 két? A kérdések nem voltak in­dokolatlanok, bár tagadba tat- | lanul rejlett bennük némi fél­tékenykedés, az esetleges kon- kuirenciától való idegenkedés. Néhány rossz tapasztalat — a tanácsi építőipar sűrű átszer­vezése, a szövetkezeti építőte­vékenységben föllelhető sza­bálytalanságok stb. — is amel­lett bizonykodott, hogy nem kell bajlódni az építőipar e részének fejlesztésével, hanem inkább az állami építőszerve­zeteket szükséges erősíteni. Kicsik és nagyok A nézetek csatájában, mint mindig, most is az élet mondta ki a döntő szót. Bebizonyoso­dott— az építőipari kapacitás- hiány egyre erősebb feszültsé­gek forrásává lett —, hogy az építkezések jelentős hányada egész egyszerűen nem ügy a nagy építőipari vállalatok szá­mára, mert a felvonulás költ­ségei többet tesznek ki, mint az egész építkezés értéke. Iga­zolódott továbbá az is, hogy a jóval kisebb eszközhányaddal működő építőipari szövetkeze­tek rugalmasabbak, embereik, eszközeik könnyebben átcso­portosíthatók. S végül kide­rült, hogy a karbantartások, javítások nagy többsége ebek harmincadjára kerül, mert vagy nincs rá vállalkozó a nagy és közepes építőipari szervezetek közül, vagy azok olyan árakat kémek, melyek az építtető számára megfizet­hetetlenek. A vita eldőlte számokban is szemléletesen lemérhető. A minisztériumi építőipar teljes saját termelése 1965-ben Pest megyében 370 millió forintra rúgott. 1968-ban 623 millió fo­rintot ért el. A tanácsi építő­ipar teljesítménye ugyanez idő alatt 61 millió forinttal növe­kedett, az építőipar szövetke­zeteké pedig 48 millióval, A termelöszöveitkezetek építő­ipari közös vállalkozásainak teljes saját termelése 1965-ben még nulla volt; akkor jöttek létre ezek az új szervezetek. 1966-ban. húsz, 1967-ben 34, 1968-ban viszont már 76 mil­lió forint értékű munkát vé­geztek el, s a növekedés üte­me itt volt a leggyorsabb. A megyében a szocialista építőipar — tehát az állami és szövetkezeti építőipari szerve­zetek együttes teljesítménye — évente több, mint egymlilliárd forint értékű munkát végez el, a foglalkoztatottak száma meg­haladja a kilencezret. A fejlő­dés ütemét vizsgálva pedig megállapíthatjuk: 1967-től kezdve a szövetkezeti építő­ipar gyorsabban növelte ter­melését, mint az állami építő­ipar. Két szék közül... A minisztériumi és a szö­vetkezeti építőipari szerveze­tek között helyezkedik el a ta­nácsi építőipar, s mert mun­kája nélkülözhetetlen — or­szágosan például a lakáskar- bantartások 80—85 százalékát tanácsi építőipari vállalatok végzik —, nagy hiba lenne el­feledkezni gondjaikról. Hely­zetüket úgy jellemezhetnénk, hogy sűrűn fenyegeti őket a két szék közül az egyikre sem huppanás; a földre ülés. Hosz- szú éveken át a tanácsi épí­tőipar adományokból élt, saját erejükből még a szinttartó be­ruházásokra sem futotta. Jó­val több kötöttséggel dolgoz­nak — még ma is — mint a szövetkezeti építőipar, lehető­ségeik ugyanakkor szerényeb­bek. Igaz, 1960 és 1968 között a gépállomány elméleti teljesí­tőképessége megháromszorozó­dott, a gyakorlatban azonban — elsősorban a munkahelyek szétszórtsága az oka — a tényleges fejlődés jóval ki­sebb, a központi anyagtelepek hiánya miatt a termelési költ­ségek kilenc-tíz százalékát szállítási, rakodási, anyag- mozgatási kiadások teszik ki stb. Ugyancsak hátrányos helyzetben vannak az anyag- beszerzésben, ezért csak elvét­ve alkalmazhatják a korsze­rűbb technológiákat, korsze­rű építőanyagokat stb. Hiba lenne tehát a szövet­kezeti építőipar fejlődésének fényében hallgatni arról, ami az állami építőiparban s fő­ként a tanácsi építőiparban a jelenre és a holnapra árnyé­kot vet. Arról van szó, hogy azonos feltételek esetén lehet csak egészséges konkurrenciá- ról beszélni, s ma. még ezek az azonos feltételek nem létez­nek, tehát a konkurrencia — ami sajnos egymás közötti, s nem az építtetők hasznát szolgáló konkurrenciát jelent — sem lehet egészséges. A munkaerő-csábításról, az irreá­lis jövedelmek biztosításáról szóló vádak — olykor csupán vádaskodások — feszültsége­ket teremtettek, rontották az egy főre jutó termelési érté­ket, miközben az építkezések í árszínvonala emelkedett, ma­gyarán: drágábbak lettek az építkezések. Jogos határvonalak A beruházási, építési igé­nyek hosszú évek óta megha­ladják a megyében az építő­ipari kapacitásokat. Az építő­ipari vállalatok, szövetkezetek tehát előnyös helyzetben van­nak, nem ők futnak a munka után, a megrendelők kérlelik őket... Ez a fordított — s egészségesnek semmiesetre nem nevezhető — helyzet sok­féle furcsaság szülője. Viták, kétes alkuik, irreális határidők egyaránt megtalálhatók a fur­csaságok sűrűjében, s összeku­szálják az amúgysem világos határvonalaikat a vállalati — szövetkezeti — és össztársa­dalmi érdekek között, előbbie­ket tolva előtérbe. A hitelezési, adózási rend­szer 1969-ben és 1970-ben vég­rehajtott változtatása javított valamelyest az arányokon az állami és a szövetkezeti építő­ipar árszínvonalát, jövedelme­zőségét telkinitve. (1968-ban a minisztériumi iparban a lekö­tött eszközök 18 százalékát tette ki a vállalati eredmény, ugyanez a mutató a termelő­szövetkezetek építőipari közös vállalkozásai esetében 63 szá­zalék volt.) Nem adminisztra­tív intézkedésekkel szükséges meghúzni a jogos határvona­laikat tisztes és tisztességte­len haszon, megszolgált és ügyeskedéssel szerzett nyere- I ség között, hanem a gazdasági szabályozók tökéletesítésével. A népgazdaságnak, a közü­leti és magánépítitetőknek va­lamennyi építőipari szervezet tevéfkemységére szüksége van, s az össztársadalmi érdek lát fantáziát a szövetkezeti építő­ipar kisebb, rugalmas egysé­geinek létrehozásában és fej­lesztésében. Minden jó eszköz­zel támogatni kell ezeket a tö­rekvéseket, minden becsületes módszer alkalmas erre. Nem egymás rovására, hanem egy­mással összhangban szükséges fejleszteni az építőipar külön­böző szektorait, s ezen belül is a helyi, saját erőforrásokra támaszkodó építőipari szerve­zeteket. Ebben, az összehan­golt, egymást kiegészítő fej­lesztésben rejlik igazán fantá­zia, mégpedig az egész társa­dalom számára! Mészáros Ottó Poon Pismai Diskul thaiföldi hercegnő Budapesten Hétfő délután rövid látoga­tásra Budapestre érkezett Poon Pismai Diskul, thaiföldi hercegnő, a Buddhisták Világ- szövetségének elnökasszonya és Aiem Sangkhavasi, a szer­vezet főtitkára. A látogatás során találkoznak a világszö­vetségbe 1969-ben felvett ma­gyar buddhista egyház képvi­selőivel. Gyümölcsfavirágzás A Mecsek déli lejtőin fek­vő kertekben virágba borul­tak az első mandulafák. Ez­zel megkezdődött a színpom­pás tavaszi gyümölcsfavirág­zás, melynek során körülbe­lül egymillió fa ölt „díszru­hát” a Mecsek-alján. Más évekhez képest legalább négy héttel később nyitott a mandulavirág. JEGYZET: A vízcsap és A GYÖMRÖI VASUTÄL- LOMÄS aluljárójában a lép­csőt kaptatom, lábam még az ötödik fokon munkálkodik, fe­jem, derekam tengeralattjáró­kén kint van már a vízből, amikor a vízcsapot észreve- szem. Gömbölyű betonteknőben négy csapfej és az egyikből sugárként spriccel a víz. „Va­laki nyitva felejtette?... El­romlott? ... Elzárom!...” A csapban azonban a bőr- vagy gumitömítés elázott, szétment, elkopott s ujjaim érzik a me­netszakadáshoz hasonló katta­nást, átfordulást. A víz ömlik. Nincs persze semmi baj, mert a víz a lefolyóba ömlik, annan a csatornába, onnan ki tudja hová, nem okoz tócsát, nem fröcsköl le senkit, nem árt senkinek, tehát ez egy ártat­lanul folydogáló csapi víz. A gondolattársítás gyors, hirtelen a Híradó moziban ülök, s nézem a filmet, amely egy vízben álló forinthalmot ábrázol s a nyitott csapból fo­rintok potyognak a vízbe. Hal­lom a hangot is: „Évente Bu­dapesten 100 millió forint ér­tékű vizet pazarolunk el”... Ez nem Budapest, hanem Gyömrő, víz biztosan van bő­ven, sebaj, hadd ömöljön. Va­sárnap van, ilyenkor szerelőt hívni szinte lehetetlen. El le­hetne valahol a főcsapot zár­ni, de a vasutasok nyilván nem akarják az utazóközön­séget teljesen víz nélkül hagy­ni, így aztán „bővebben” ott is folyik, ahol nem kellene. BOSSZANT. Elsétálok a tra­fikig, hátat fordítok a víznek, igyekszem tudomást sem venni róla. Hallom, ahogyan siste­reg, csapkod, zuhog Megfor­dulok. Pontosan tíz méterre állhatok a csapteleptől. Ke­zemben a táskám. Rágyújtok. Húsz perc múlva jön a vona­tom, megyek vissza, Pestre. „Végre egy igazi, szép tavaszi nap” — mondom magamban és beleszagolok a levegőbe. Az enyhe szél égett levél-, fű-, gallyszagot vág az orromba. A kertekben mindenki szorgos­kodik. Eltüntetik a tél nyomát. A pazarló, romboló tél nyo­mát ... Az ember ösztönösen lázad bármely érték haszontalan el­kótyavetyélése miatt. A víz cso­bog, csörömpöl, csurog... Házaspár jön. Az asszony középkorú, könnyű kékken- dős arca egészségesen piros. Férje is erős, testes, nagykezű ember. A csap elveszik benne, amint csavarja. — Elromlott! — mondja hangosan és lépnek tovább. Az asszony megvonja a vállát. öttagú család kapaszkodik fel a lépcsőkön, nagymama, papa, férj, feleség, unokák. A szőke hajú kislány tenyerét tartja a víz alá, lefröcsköli a kabátját. „Ejnye, Erzsiké!” — vonszolja el a nagymama. — „Csúnya nagymami!” — nyel­vel a gyerek. — „A szádban van, aztán kéne!” — ez Ban­dikénak szól, aki csokoládéért nyafog, de apja fejcsóválva le­inti. A víz folyik, ők meg sem Európa országaiból 70 me­teorológus érkezik ma hazánk­ba: együtt ünnepük a magya­rokkal, hogy 1870. április 8-án megalakult a Meteorológiai és Földdelejességi Magyar Kirá­lyi Központi Intézet, s meg­kezdődött az önálló, szervezett munka. Dr. Dési Frigyes professzor, a Meteorológiai Intézet igazga­tója, tegnapi tájékoztatójában elmondta: a tudományos-tech­nikai forradalom legújabb vív­mányait is felhasználják ma már az „időbúvárok”. Légkör- kutató rakéták, mesterséges holdak, elektronikus számító­gépek segítik munkájukat. A magyar meteorológiai szolgá­lat jelenleg az európai rangsor élén áll. Ez főként az utóbbi 25 éves fejlődésnek tudható be. A három központi intézmény s a pestlőrinci aerológiai és előrejelző központ mellett 8 obszervatórium működik az országban. A több mint ezer csapadékmérő állomás közül az emberek próbálják elzárni. Csomagjai­kat lábukhoz teszik, az asz- szony elmegy jegyet váltani. Az aluljáróból most lökés­szerűen érkeznek az emberek, mint a Corvin áruház bejára­tához a nyitáskor. Közbeve­szik a csapot, nézik Látvá­nyosság. — Minden ilyen, amit meg­csinálnak! — az egyik, negy­ven év körüli, elegánsan öltö­zött férfi gúnyosan lebigy- gyeszti ajkát. — Pár éve, hogy elkészült ez az állomás... Tessék, már rossz a csap ... A WC olyan, hogy legszívesebben belehányna az ember... — Az nem a vasutasok bű­ne, hanem azoké, akik leron­dítják — felel egy pipázó fia­talember. — Amikor jöttem, alattam kilátszott a laticel pár­na, mert a vasúti kocsi ülését késsel felvágták. Elvittek be­lőle egy tenyérnyi darabot. Mondja, uram, mire tudja azt valaki használni? Mire?.., Kérdem én!... VITATKOZNAK, de a csap­hoz ser’n sem nyúl, meg sem próbált®:, valóban elromlott-e, vagy csak elfelejtette valaki elzárni. Az állomás három, egymás­tól különálló, jól tagolt részből áll. s több kis üveggombának látszó váróterem néz a sínek­től kettévágott falura. A leg­északibb fekvésű felől érkezik a három fiú. Hosszú hajuk, bömbölő táskarádiójuk, vé­kony lábszárukra feszülő nad­rágjuk. hangos beszédük nagy feltűnést kelt. A leghórihorga- sabb lép a vízcsap mellé, bak­ugrásos tánclépésekkel. Csa­varja. — Ez lerohadt! — közli hát­rafordulva. — Szólni kéne, hogy zárják el — így a másik. — Valahol alul kéne... Lehajol, a beton­teknő alját vizsgálja, de csapot sehol sem talál. — Van valakinél egy fogó? — kérdi a harmadik, és erre mind a hárman elkezdenek rö­högni. — Fogó! Fogó! — mondja a lakli, és kukoricasárga fogait mutatja. — Nagyon jó... Va­sárnap fogó a fejeknél... Hogy te milyen állat vagy, Su- tyi! Már nevet az egész társaság, a körbenállók, a közömbösek, a nénik és bácsik, csak a WC miatt hőzöngő nem. Komoran szól a pipásnak. — Kopaszra kéne vágatni a fejüket. Azt! — A gyűlölettől szinte eltorzul az arca, kiköp a peronra. — Hej, uram! — legyint, és a szema­forok irányába néz. — Min­denbe beleavatkoztak ezek. Mi jogon avatkoznak mindenbe? Öcsém! — mondja az egyik fiúnak —, ne ugráljon itt, mert lekenyek egyet. — Hagyja már békében őket! — mondja a pipás. AMIKOR BEFUT A VONAT a „társadalmi borbély” félre­löki az embereket, tapos, ti­por, helyet „foglal”. Apró sze­mével a vízcsapot nézi, és a fejét csóválja. Aztán elindul a vonat, és fut a földszagú, füs­tölt fűszagú tájon. Sz. D. 70 Pest megyében található, s a 120 éghajlat-megfigyelőből is jó néhány ezen a vidéken mű­ködik. Az adatok egyre sokasodnak. Az egész világ valamennyi megfigyelőállomásán mért minden adatot megkap a ma­gyar szolgálat: napi másfél millió adattal kell hát meg­birkózniuk. Kénytelenek vol­tak 40 millió forintért venni egy magyar gyártmányú, nagy teljesítményű elektronikus számítógépet, melyet most he­lyeznek üzembe. Nincs megállás a fejlődés­ben. Az utóbbi száz év ered­ményei szemmel láthatók, de hogy a következő évszázad mit hoz — nehéz lenne megjósol­ni. A holnapi program viszont bizonyos: ünnepi ülést tart a meteorológiai szolgálat. Csü­törtökön, pénteken pedig nem­zetközi tanácskozás lesz, ahol — többek között — szóba ke­rülnek a fejlesztés kérdései is. (paládi) A MÁV Gépjavító Üzeme azonnali belé­pésre felvesz esztergá­lyos, lakatos, hegesz­tő, motorszerelő szak­munkásokat, gépmun­kásokat és segédmun­kásokat, valamint vasútőröket. Cím: Bu­dapest XIV., Tahy út 97—101. Bejárat: Tatai út és Fáy út sarok­ról. ___________________ A mendei Lenin Mg. írsz. azonnali belépés­re keres gyakorlattal rendelkező kontírozó könyvelőt, anyagköny­velőt, SZTK-ügyinté- zőt, illetve bérelszá­molót. Cím: Lenin Mg. ÍTsz., Mende._________ Az onnali belépésre felveszünk asztalost, betanított fa- és vas­ipari munkásokat, to­vábbá férfi segéd­munkásokat és vil­lanyszerelőket. Je­lentkezni lehet: Erdé­szeti Fa- és Vegyes­ipari Vállalat (volt Kocsigyár) munka­ügyi osztályán, Szent­endre, Eötvös utca 1. szám alatt.__________ Az onnali kezdéssel vállalunk vasszerke­zeti, lemez-, karosszé­ria- és egyéb lakatos- munkát, javítást. Le­veleket „Tsz. 58 200” jeligére a Monor és Vidéke Szerkesztősé- gébe kérünk. , A „Május L” Ruha­gyár Ceglédi Telepe felvesz közgazdasági egyetemet vagy szám­viteli főiskolát végzett, illetve mérlegképes óklevéllel rendelkező Ügyvitelvezetőt. Sta- Üsztikusi munkakörbe felvesz egy közgazda- sági technikumot vég­zett dolgozót. Jelent­kezés személyesen yagy írásban: Cegléd VIII., Körösi út 35. sz. glatt.__________________ Felveszünk női mun­kaerőket könnyű, műszerész jellegű, be­tanított munkára, va­lamint férfi anyag- mozgató s eg édm unká- sokat. Egészséges munkakörülmény, v/fémmunkás” Válla­lat Ferencvárosi Gyá­ra. Bp. IX., Timót u. 4/a. Budapest Csokoládégyár felvételre keres női dolgozókat betanított munkára napi 8—G—1 órás munkaidőre; férfi munkásokat segéd- és betaní­tott munkára, fiatalkorúakat napi á—G órás munkaidőre. Jelentkezés a „Buda­pest” Csokoládé­gyár munkaügyi osztályán. IX.. Vágóhíd u. 20. Mezőgazdasági és élelmiszeripari szak- képesítéssel (nagy élelmiszeripari gya­korlattal) állást vál­lalna mezőgazdaság­ban, Pest környékén. »»Vegyészmérnök H 9571” jeligére a ki­adóba. Harmonia rádió el­adó. Nagykőrös, Kas­sai u. 9. Beton- és Vasbeton- ipari Művek Szent­endrei Gyára (Szent­endre, Dózsa Gy. u. 34.) azonnali belépés­sel felvesz férfiakat portás, valamint éjje­liőri munkakörbe. Felvétel személyes je­lentkezés esetén. Szövetkezeteink 1970-ben ipari tanulókat szerződtetnek az épületbádogos, a központifűtés- szerelő, a víz-gázszerelő, a szigetelő, a szobafestő és mázoló szakmákban. Tanulmányi Idő mind az öt szak­mában az általános iskolát végzett fiúknak 3 év, a középiskolát vég­zetteknek 2 év. Szövetkezeteink rendelkeznek az ipari tanuló-képzés feltételeivel. A Vf/1»69. sz. Iparl- tanulö-képzésröl szóló törvénybeli előírtakat lehetővé teszik. A vidéki ipari tanulóknak 2 és i ágyas szobák­ban iparitanuló­otthon] elhelyezést nyújtunk. JELENTKEZÉS : az első négy szak­mára a Bádogos, Szerelő és Szigetelő Ktsz munkaügyi osztályán V. , Arany János u. 18. Az ötödik szakmá­ra az Épületszakipari Ktsz munkaügyi osztályán, VI. .Dalszínház u. 1. (az Állami Opera­háznál). Telefongyár Bugyi községben levő telep­helyére ipari tanulókat szerződtet az 1970/71- es tanévre átviteltech­nikái és távírótechni­kai műszerész szakmá­ban középiskolát vég­zettek részére. Buda­pesti telephelyére át­viteltechnikai és táv­írótechnikai műszerész szakmában középisko­lát végzettek részére. 8 általánost végzett fiúk és lányok részére marós, köszörűs, gal­vanizáló szakmában. 8 általánost végzett fiúk részére kőműves, asztalos, víz-, gázcső­szerelő, általános la­katos, esztergályos, festő-mázoló szakmá­ban. A tanulmányi idő minden szakmában a 8 általánost végzett tanulók részére 3 év, a középiskolát végzettek­nek 2 év. Tanulóink­nak a VI. sz. 1969. évi ipari tanuló-képzésről szóló törvényben előír­takat biztosítjuk. Je­lentkezés a Bugyi köz­ségben levő telephe­lyünkre; Bugyi, a sze­mélyzeti előadónál. Budapesti telephe­lyünkre Budapest XIV. kér. Hungária krt. 126 . az oktatási osztá­lyon. ___________ Cs aládi ház eladó Bu­dapesttől 25 km-re, Maglód! nyaralón. — Reviczky u. 4. szám alatt, őszi beköltözés­sel. Megtekinthető: egész nap. ___________ Do bfelszerelés eladó. Nagykőrös III., Hu­nyadi u. 5. Elmennék gondviselő­nek tanyára is jószág mellé. „Menekült” jeligére a nagykőrösi hirdetőbe, _____________ Sz entendrei Kéziszer­számgyár azonnali be­lépésre felvesz raktá­ri anyagmozgatót dél­előtti beosztásba. Je­lentkezni lehet: Szentendre, Lenin út 160. szám alatt. 16 évet betöltött lá­nyokat szövőátkép- zősnek felvesz a Pa­muttextilművek Jac­quard Szövőgyára. A betanulási idő 12 hét, ezen idő alatt havi 1000 F+ bruttó fizetést és napi 1 Ft-ért ebé­det adunk. Két sza­bad szombat. Lakás minimális térítés mel­lett leányotthonszerű elhelyezésben. Kikép­zés után Igen jó, 1600 —2000 Ft közötti ke­reseti lehetőséget nyújtunk. Jelentke­zés: írásban a PTM Jacquard Szövőgyárá­nak üzemgazdasági osztályán Bp. XIII., Szekszárdi u. 19—25. Családiház-építők, fi­gyelem! Az Üvegesek Ktsz (Budapest VIII., Baross u. 66—68., te­lefon: 330—706) soron- kívül vállal családi ház üvegezést. Rende­léseket bármelyik részlegünk, fiókunk felvesz. 2 mm-es hú­zott síküveg fában, ta­paszra'» gzí téssel: 48,20 Ft/m2. A Pest megyei Tanács II. sz. Sütőipari Vál­lalata gyömrői telepé­re felvesz sütőipari szakmunkásokat és betanított munkáso­kat. Jelentkezés: a gyömrői kenyérgyár irodájában. Telefon: Gyömrő 33.__________ Új szerű állapotban eladó egy 4 szemé­lyes rekamié, két fo­tel, egy asztal, egy konyhaszekrény. — Ceglédbercel, Kossuth Lajos utca 9. Érdek­lődni : délután 4 órá­tól.____________________ Se rtéstrágya körül­belül 200 mázsa el­adó. Szabó, Vác, Me­ző út 6. szám. Külön bejáratú búto­rozott szoba kiadó. — Nagykőrös, Ady E. u. 14. Modern, mély gyer­mekkocsi eladó. Nagykőrös, Zrínyi u. 103.____________________ Modern ebédlő és há­romajtós szekrény el­adó. Tel.: 253—889, 18 óra után. XI., Szaka- sits A. 64/b. VI. 21. Vállalatok, tsz-ek, kis­iparosok, figyelem! Mindenfajta alumí­niumöntést, kokillát is vállalok. Béröntést hozott anyagból. Sze- ranics József fémön­tőmester, Vecsés, Achim András u. 82. Zrínyi u. 6. számú ház eladó. Érdeklőd­ni: Nagykőrös, Zrínyi u. 97. Alig használt Simson Star kismotor eladó. Cegléd, Nagy Sándor utca 19. szám., Bu­lyáki. _________________ Da basi járási Tanács VB Terv- és Pénzügyi Osztálya termelőszö­vetkezeti csoportve­zetői állás betöltésé­re tsz. mérlegképes iskolai végzettséggel rendelkező munka­társat keres. Jelent­kezés személyesen: szombaton és hétfőn vagy levélben. Cím: Dabas. Lenin tér 1/b. Beton- és Vasbeton- ipari Művek váci te­lepe, (Vác, Kisrét dűlő 1.) azonnali be­lépéssel felvesz cső­szerelőt, hegesztőt, kotrógcpkezelőt, két műszakos magas nyo­mású kazánhoz fűtőt három műszakos be­osztással. — Felvétel: személyes jelentkezés esetén. SZÁZ ÉVE MÁR... Rakétával dolgoznak az időjósok

Next

/
Thumbnails
Contents