Pest Megyi Hírlap, 1970. április (14. évfolyam, 76-100. szám)
1970-04-26 / 97. szám
rr.*7 MEGY y&Viop 1970. ÁPRILIS 26., VASÄRNAP Tovább tart az „autémánia" A személygépkocsi-kereslet és kínálat helyzetét, az idei ellátás várható alakulását ismer- tette a Merkúr Személygépkocsi Értékesítő Vállalat csütörtöki sajtótájékoztatóján dr. Oroszi János áruforgalmi főosztályvezető. A Merkur tavaly „adós maradt” megrendelőinek. Az előző évinél és a tervezettnél is kevesebb személygépkocsit hozott forgalomba. Főleg a külföldi partnerek szállításainak elmaradása miatt. Az adósságot az idén igyekszik pótolni, többségében még a múlt évben részben pedig az első negyedévben 43 700 gépkocsit kötött le a vállalat, s remélhetőleg még további 3000 személyautót tudnak beszerezni tőkés piacról, ameny- nyiben mindez realizálódik, csupán a lakosságnak 40 000 kocsi jut az idén, kétszerese a múlt évinek. Három éve még csak 10 000- en várakoztak autóra, jelenleg csaknem 86 000 magán-, és mintegy 9000 közületi megrendelést tartanak nyilván, naponta 200—250-en jelentkeznek kocsiért. A megrendelők 70 százaléka Trabantot és Wartburgot akar. A két típusnál a várakozási idő négyöt év, valamivel kedvezőbb a helyzet a Moszkvicsnál és Skodánál: két éven belül teljesítik a megrendeléseket, Polski Fiathoz és nyugati típusú kocsikhoz egy éven belül hozzájuthatnak az igénylők, míg Zastavát három-négy hónap alatt szállít a vállalat. A Moszkvics 412 típusú kocsi már megjelent a piacon. Egy-két hét múlva érkezik a régen várt kiskocsi, a Zaporo- zsec, amelyből az idén ezer kerül forgalomba. Ára 58 000 forint, májusban várják a Skoda—100-as típust, amelyből 5500 érkezik az idén. ígéret van a negyedik negyedévre 2200 szovjet Fiat szállítására is. Ebből a típusból 1971-ben 13 000 érkezik. A jövőben egyébként az ideinél több gépkocsi beszerzését tervezik. A tájékoztatón szóba került a közületi személygépkocsi-ellátás, amelynél ugyancsak az igények típus szerinti koncentráltsága okoz gondot. A megrendelők több mint 50 százaléka ugyanis a Volgát keresi, e típus behozatala viszont minimális, helyette rövid szállítási határidőre Warszawát ajánl a vállalat, az 1500-as Polski Fiatra viszont már csak negyedévi szállításra tudnak elfogadni megrendelést. A használtgépkocsi-értékesí- tés bővítésére májusban Székesfehérvárott megkezdik a felvásárlást, júniusban pedig az értékesítést. _____ — Elismerés a tápiósze- csői együttesnek. A Fogyasztási Szövetkezetek Tóalmáson megtartott Lenin-cente- náriumi ünnepségén Ofella Sándort, a tápiószecsői művelődési ház igazgatóját a MÉSZÖV részesítette jutalomban, melyet Szikszai Sándor adott át az elnökség nevében, az együttes részére szóló SZÖVOSZ elismerő oklevél kíséretében. Az elismerést az együttes húszéves fennállása alkalmából kapta. Lepketáska A Taksonyi Háziipari Szövetkezetben fürge asszonykezek hajlíthatják a vesszőt és a nádat. ízléses, praktikus kosarakat, női táskákat készítenek. A képünkön látható úgynevezett lepketáskát műanyagból horgolták, s a legkülönfélébb divatszínekben találkozhatunk velük az üzletekben. Ott túl o rácson van-e szabadság? Természetesen: a rácson túl nincsen szabadság. A bíróság ítélete úgy szól: szabadság- vesztés. Hogy volna hát szabadsága annak, akit' államunk törvényeinek megsértése miatt elítélnek? Akkor? ... Varga Gyula alezredessel, a büntetésvégrehajtási intézet célgazdaságának nevelőtisztjével belépünk az egyik szobába. Ör nyitja a kulcsra zárt ajtót. Bent nyolcán vannak. Előlép az egyik és jelent: — Alezredes úrnak X. Y. letartóztatott jelentem, a szoba létszáma nyolc fő. Rokonszenves fiatalember a jelentő. Mondanivalójához kötelezően hozzáteszi: „Tisztelettel”. Ez a börtönregula előírása. — Maga most miért van ebben a szobában? — kérdezem. — Holnap szabadságra megyek, tisztelettel. Furcsa koncepció ...ahol a part szakad... Három sűrűn gépelt olvasó- levél nyomán jutottam el oda, ahol a part szakad. Sajnos, ez nemcsak szójáték. Az elém táruló látvány lehangoló és felháborító. Ilyen előjelű és fokú indulatra ingerel mindenkit a hasonló látvány — mindenkit, aki tágabb környezete dolgait a szívén viseli. A levélírót például. Sajnos, nem mindenkit, akit illet; máskülönben nem így festene a helyzet ezen a Duna-parton. A levél tudatja, hogy a közigazgatásilag Sződ- ligethez tartozó sződrákosi Duna-szakasz kempingcélokra igen alkalmas részén a megyei idegenforgalmi hivatal és OTP I. osztályú kempinget, illetve házi üdülőt üzemeltetett, a községi tanács pedig — minden engedély mellőzésével — szabadstrandot. Azután kabinsor, zuhanyozó, vízvezeték épült, bár a községben még szó sem volt vízvezetékről. Ám a nemzetközi hajózást régóta veszélyeztető hosszú homok- pad eltüntetése céljából az OVH úgynevezett sarkantyút létesített a strand felett, a kemping magasságában. Következmény: a strand vize eliszaposodott, hovatovább lehetetlenné téve a fürdést. Tanácsi és vízügyi szakemberek szemléjének jegyzőkönyve 1968 végén célszerűtlennek mondta ki a tönkretett strand továbbfejlesztését. A megyei idegenforgalmi hivatal a strandot és kempinget bezárta, és átadta a megyei KISZ-bizottságnak, azóta úttö- rővezető-képző tábornak használják nyaranta. A községi tanács közbeii újabb 130 ezer forintot ölt a strand „állagmegóvásába” — az e pénzen készült, kötőanyag nélküli kőrakás nyomban leomlott, köveit széthordják, víz mossa. A volt kempingtől kezdődő, kb. 27 holdnyi terület részben öreg, részben felszabadulás után telepített erdő. Volt. Amíg a fákat buldózerekkel ki nem fordították. Azóta — egy éve — a 2-es főútvonaltól a Dunáig fekszenek a kicsavart fák. A Gödöllői Erdőgazdaság igazgatója szerint az erdőirtást a községi tanács rendelte meg, ugyanők állították le a munkát sürgősen. A számla kifizetését csak a fejlesztési alapból előlegezhették volna a medve bőrére: a parcellázandó telkek vételárára. Helyzetkép: a költségek megközelítik a félmilliót. Több száz igénylő hiába yár; telekre. Az eredetileg 100 négyszögöles, olcsó telkek iránt órási volt az érdeklődés. Időközben leállították a 200-asnál kisebb telkek eladását. Egy védősávul telepített erdő elpusztult, egyelőre oktalanul. Az eddig mezőgazdaságinak minősülő területet csak belterületté nyilvánítás után parcellázzák, a bel terület jelleg viszont közművesítést feltételez, ez újabb pluszköltség, de a telekeladás odázása a község bevételi lehetőségét is elnapolta... A helyszín Szőlőjövés -1970 Levéltári dokumentumok bizonyítják, hogy Kőszegen és a város környékén évszázadokkal ezelőtt is messze földön híres borok teremtek. Az 1599- ből származó egyik dokumentum példává igazolja, hogy a kőszegi hegyoldalakon 800 hold szőlő pompázott. Egy 1746-ban kelt városi jegyzőkönyv szerint: „Az bornál az N. városnak nintsen egyebekben má- sabb gazdálkodása”. A kőszegi Jurisics Múzeumban érdekes dokumentumokat őriznek a helyi szőlőkultúra múltjáról az 1740 óta vezetett szőlőjövések könyvében is. A könyvbe minden év György napján természetes nagyságban rajzolták le a szőlőhajtásokat, hogy ebből következtessenek a termés mennyiségére és minőségére. Feljegyzések készültek a bortermésről, az időjárásról és a természeti csapásokról is. A szőlőjövések könyvébe a hagyományoknak megfelelően az idei György napján, pénteken bekerült a 230. feljegyzés. Szőlőcsőszök és úttörők vitték a Jurisics Múzeumba ünnepélyes külsőségek között a kőszegi hegy különböző dűlőiről származó szőlőhajtásokat, hogy berajzolhassák azokat a könyvbe. A . szakemberek a hajtásokból megállapították —• hogy az eddigi kedvezőtlen időjárás ellenére is — jó, közepes termésre lehet még számítani. a levél érzékletes illusztrációja. A borús Duna-part, a te- tőtlenül ásítozó félkész kabinfélével, az elárvult, üvegfalú épülettel, amelyben valamilyen film felvételéhez szükséges huszárcsákók zsúfolódnak, a homokos part mentén szerte gurult kőkockák, amelyeket mintha egy unatkozó óriás rugdalt volna szanaszét, a kihantolt csontvázak magatehetetlenségével meztelenkedő fatetemek látványa — háttérben a Dunakanyar-tervekkel és „slogan”-ekkel, a nyár küszöbén — különösen disszonáns kép. Nem látja derűsebbnek Németh Gusztávné sződligeti tanácselnök sem. — Iparunk nincs, bevételi forrásunk, mezőgazdaságilag művelhető területünk sincs. Az utóbbi negatívum a 18-as rendelet megjelenésekor pozitívummá vált. Eszerint az ilyen területek 200—400 négyszögöles parcellánként eladhatók. Megkaptuk a Gödöllői Erdőgazdaság kezelésében levő 9 holdnyi állami területet, hogy a megyei tanács határozata szerint a fentieknél kisebb parcellákat alakítsunk ki. A túlterhelt Járási Földhivatal helyett a Gödöllői Erdőgazdaság vállalkozott a parcellázásra, megígérte azt is, hogy ha az ő dolgozóik is kapnak — természetesen a megszabott áron — telket, akkor még több területet adnak át nekünk, és 30 százalékos kedvezménnyel parcelláznak tovább. Mi megegyeztünk az erdőgazdasággal, hogy átvesszük az egész — kb. 118 holdnyi területei, parkerdő és parcellázás céljára. Meg is rendeltük tőlük a vonalas (hrsz-nélkütí) parcellázási elő- tervet; ezt a járási tanács júliusban összehívott tervfelül- bíráló-bizottsága némi módosítással elfogadta, mi tehát megrendeltük az utcák kialakítását is. A KPM-előírás szerint belterületi főútvonal-kialakításkor az úttengelytől számított 40 méternyi, külterületnél 1O0 méternyi távolságra kezdődhetnek a parcellák, — a járási tanács viszont mindenütt ragaszkodott a 100 méteres distanciához, így hát leállítottuk a munkát, — ekkor 40 méteres alapon kb. három rövid utca kialakításához volt kivágva az erdő. — A szeptember 30-i helyszíni tárgyaláson jegyzőkönyvezte a Járási Földhivatal kiküldöttje, hogy az erdőgazdaság folytathatja a munkát, és nyújtsa be a hrsz-mal ellátott tervet is. Ennek megtörténte után ezt kaptuk: „A Gödöllői Erdőgazdaság átiratát és számláit visszaküldöm, mert a Járási Földhivatalhoz felülvizsgálásra nem küldte meg”. Aláírás: Skotnyár Kálmán, a váci Járási Földhivatal vezetője. Azóta a Gödöllői Erdőgazdaság sem a kb. 123 ezer forintos számlával nem jelentkezett, sem a kitermelt fát el nem viszi. Időközben fúziónál!, és székhelyét áttette Szolnokra... — A parcellázás? A távlati területrendezési tervet megrendeltük a VÁTI-nál, az ehhez szükséges községi árvíz- bevédést április 30-ra vállalta a VTZITERV. — Hogy kik készitelték a támfalnak csúfolt munkát, és miért fest ilyen csúfosan a strand?... A már meglevő strandot 65-ben korszerűsítettük, 200 ezer forint körüli költséggel (tusoló, ivókút, csatorna, parkoló, 60 személyes kabinsor), 68-ban el kellett volna készülnie a 100—100 személyes női-férfi öltözőnek. Ez az a téglaépület, amelynek teteje sincs, pár hete az oldalát is elfújta a szél, ajtaját elvitték ... A támfalat novemberben kezdték, a partvédelemért 150 ezer forintot megközelítő összeget kaptak; a köveket csak egymásra rakosgatták. A kabinokért csak rész-számlát egyenlítettünk ki. Hogy mikor fejezik be, nem tudjuk. Melyik vállalat? A Váchartyáni Építőipari Komplexvállalat, a Váci Járási Tanács költségvetési üzeme. Többet nem tudok mondani. A kép tehát-nem lett áttekinthetőbb. Ellenkezőleg. Mintha egy unatkozó óriás szórakozottan rugdosná szerteszét egy óriás játékkocka építőköveit... Péréll Gabriella (A szabadulok és szabadságra menők az utolsó napot elkülönítve, lezárt szobában töltik.) Akkor hát, ott túl a rácson mégis van szabadság? ... Ott is az Emberért A Büntetésvégrehajtási Intézetek Országos Parancsnokságának engedélyével meglátogattuk a baracskai Anna- majori Célgazdaságot, ahol kizárólag a szabadságvesztés- büntetésüket töltő letartóztatottak dolgoznak. Arra a kérdésre kerestünk választ, milyen az élet a börtön falain belül, hogyan élnek azok, akik szándékosan vagy gondatlanságból megsértették törvényeinket. És természetesen: hogyan dolgoznak. A börtön ma már nem kényszerű pihenés, eltartási költségeit mindenkinek magának kell megkeresnie. Hazánkban az 1966. évi 21. törvényerejű rendeletet úgy idézik a törvény emberei, hogy ez a Tvr. szabályozta a büntetés végrehajtását. A szocialista judikatúra célja ugyanis nem elsősorban a megtorlás, hanem a megtévedt ember ujjánevelése, rávezetése arra a tudatra, hogy vétett a társadalom ellen és ezt a vétket — ha visszamegy a szabad, polgári életbe — becsületes munkájával és magaviseletével kell jóvátennie. Messzemenően humánusak az idézett-törvényerejű rendelet céljai, amennyiben nem hiszi elveszettnek a bűnös embert, hanem éppen ellenkezőleg arra épít, hogy belőle is lehet — és minden bizonynyal lesz is — hasznos tagja a társadalomnak. Munka, tanulás, sport Az ember életének legnagyobb kincse a szabadság. (De vajon rrenv hat-e % blnszfárrná* - nak a szabadságok-esi apoteózisa a börtönökkel kapcsolatban? Aligha hinnék. Nem minden elítélt megrögzött bűnöző.) Harminc éves fiatalember, akit megkérdezek: — Hogy érzi magát az intézetben? Udvarias, katonás a válasz: — Nem hittem volna, hogy ilyen „emberi” az intézet. De azért alig várom, hogy kiszabadulhassak. — Miért van itt? — Gondatlan veszélyeztetés. Munkáról jöttek be éppen és készülnek az ebédhez. A munka: kint a gazdaságban készítik elő a tavaszt. Emberem a növénytermesztésben dolgozik huszadmagával egy brigádban. Már megmosták kezüket a csempézett fürdő- helyiségben és helyet foglalnák a viaszosvászonnal bevont asztaloknál. Közülük való felszolgálók hozzák porcelán- tálban a levest. Mai menü: zöldségleves, tarhonyás hús. Vacsora: borsógulyás. Napi 2900—3000 kalóriához van joga annak, aki részt vesz a munkában, amelyért rendes díjazást kap. Nehéz — pl. nyári mezőgazdasági — munkánál pótélelmezés jár. Keresetéből levonják az ellátására fordított költséget, a többit felhasználhatja, hazaküldheti a családjának vagy vásárolhat a kantinban — hetente kétszer. Ha például ajándék- könyvet akar küldeni rokonának, megteheti. Napi kenyérfejadag: 60 deka. Ahogy Varga Gyula alezredessel átmegyünk a virágos udvaron, amelyet gondosan kezelt járdák szelnek -keresztül, látom: itt egy kézilabda- pálya, ott kosárlabdapálya, amott pedig a futballpálya. — Sportolnak is az elítéltek? — Természetesen. Szabályos bajnokságokat rendezünk az intézeten belül. Iskola és vizsgaszabadság — Mi történik akkor, ha olyan elítélt kerül ide, aki valamilyen iskolában tanult? — Itt tanulhat tovább. Aki analfabétaként kerül az intézetbe vagy nem rendelkezik az általános iskola négy osztályával, annak kötelező a tanulás, akinek megvan a négy osztálya, lehetősége van a továbbtanulásra. Módot adnas az elítéltnek arra is, hogy középiskolai tanulmányait folytassa, ha azt előzőleg már megkezdte. A vizsgához — ha kiérdemelte — szabadságot is kaphat. Elmondja a nevelőtiszt, hogy éppen a közeli napokban tesznek vizsgát az általános iskolába járó tanulóik. Természetesen a vizsgabizonyítványon a községi állami általános iskola pecsétje szerepel, — Ha valaki fest, rajzol, szebrászkodik, megteheti? — Hogyne. Saját pénzén vásárolhat hozzá felszerelést. Egyet azonban nem győzünk eléggé hangsúlyozni. Azt, hogy a büntetés így szól: szabadságvesztés. Itt tehát a szabadságnak egy-egy része, mint kedvezmény jut az elítéltek birtokába. Mindezt érdemmel — jó magaviselet, szorgalmas munka, kollektív magatartás — kell megszerezni. A kedvezmény tehát nem jár, csak megszerezhető. Hadd idézzem a bevezetőben említett fiatalembert, aki szabadságra megy holnap. Igen: szabadságra, mert megérdemelte. — És visszajönnek? Az alezredes mosolyog: — Bgy év alatt egy szökésünk volt mindössze ... Köröskörül őrtornvok. Örökét nem látni bennük. A szigorúság A magyar büntetésvégrehajtásnak, mint már mondottuk — az elkövetett bűn arányában — különféle szigorú- ságú fokozatai vannak. Mi egy aránylag enyhe fokozatú intézet életébe pillantottunk bele. Hadd rögzítsünk néhány tanulságot. • n * Igaz • ugyan, hogy a szocialista igazságszolgáltatás megszüntette a büntetés végrehajtásában is az emberhez nem méltó, kizárólag megtorló célzatú módszereket. Igaz ugyan, hogy a börtön falain belül porcelántányérból esznek, rádiót hallgathatnak és televíziót nézhetnek a letartóztatottak. Igaz az is, hogy több ezer kötetes könyvtára van az intézetnek és módjában áll mindenkinek az olvasás, a tanulás, az önképzés. Igaz ugyan, hogy matracos ágyon, hófehér lepedőn, pizsamában alszanak, havonta egyszer Iá togatót fogadhatnak, dohányozhatnak és csomagot is kaphatnak a letartóztatottak. De valamennyi kedvezmény, valamennyi — a szocialista jogszolgáltatást nem ismerő számára rokonszenves könnyítés mögött ott áll a szigor, a sötétzárka kenyérrel- vízzel, ha rászolgált az illető, a vasfegyelem, mint a szabadságvesztés következménye. A büntetés. A szocialista humanizmus mélységére jellemző; hogy abban, aki ide kerül, embert lát, emberként kezeli és — ha nem is mindig az intézettől függ az eredmény — kész emberként adja vissza a társadalomnak. Balogh József FELVESZÜNK esztergályos és lakatos szakmunkásokat két, illetve egy műszakos munkaidőre. • Váci Autójavító- és Fémipari Vállalat Vác, Dózsa György út 53.
