Pest Megyi Hírlap, 1970. április (14. évfolyam, 76-100. szám)
1970-04-26 / 97. szám
mo. ÁPRILIS 26., VASÁRNAP ;^írtop 7 MEDDIG ÉLHETÜNK? Félelmetes földrengések A Bibliában ez áll: Matuzsálem 969 évig, Járed 962 évig élt, Noé' 500 éves volt, amikor gyermekei Sém, Khán és Jáfet születtek. A bibliai mesélő mondott-e nagyot, vagy a múltban valóban hosszabb életűek voltak az emberek? Sem ez, sem az: csupán az időszámítás volt más. Az évet akkoriban 29,5 napos holdhónapokkal számították. És ha ennek ismeretében kiszámítjuk éveik számát, kiderül hogy Matuzsálem 78 éves, Járed 77 éves korában halt meg, Noénak pedig 40 éves kora körül születtek a gyermekei. .. S ha ezek után már kevésbé csodáljuk is az ősök életerejét. mégis joggal maradt fenn a hosszú időt megélt emberek korának jelölésére a matuzsálemi jelző. A tudományos kutatás ugyanis megállapította, hogy azokban az időkben, amelyekre a bibliai történetek utalnak, feltűnően nagy életkort jelenthetett a 70 esztendő. Mert az átlagos életkor még időszámításunk kezdete körüli években is a rómaiaknál és az egyiptomiaknál nem volt több, mint 20 esztendő. Tehát a 70, de még az 50 éves ember is ritkaságszámba menő. tiszteletre méltó aggastyán lehetett. Nincs abban semmi meglepő, hogy az átlagos életkor a görög bölcsek, a római császárok idején 20 év körül mozgott, ha arra gondolunk, hogy még néhány évvel ezelőtt is Indiában pl. rsuoán 25 év volt az emberek átlagos életkora. Az átlagos éleikor és a történelem Hosszú évszázadok múltak el, míg az átlagos életkor lassan emelkedett' Európa országaiban. A középkor vége felé, az 1500-as évek körül az emberek átlagosan 35 évig éltek, 1850-ben már átlag 43 évig, a századfordulón, 1900 körül még mindig csak 47 évig. Az életkor csak a következő évtizedek során kezdett gyorsabban növekedni: 1930-ban elérte az 57 évet, a napjainkban született gyermekek pedig már el fogják érni az átlagos 70 éves életkort. A kutatók becsléseket végeztek, hogy vajon meddig emelkedhet az ember életének ideje? Megállapították, hogy háziállataink átlagos élettartama az ötszöröse, hétszerese annak az időnek, amely alatt növekednek. A kutya növekedésének időtartama kb. 2 év, életkora 10—15 év a macska növekedésének ideje 1,5 év életkora 8—10 év; a szarvasmarha növekedése 4 évig tart, élete 20 —30 év; a ló növekedésének ideje 5 év, életkora pedig 20— 30 év. Ezt a megfigyelést az emberre általánosítva: mivel az ember növekedése 20—25 év között áll meg, természetes életkorára 100 évet kapunk, de igen gyakran el kellene érnie a 150 éves életkort is. Ezt a megállapítást viszont igazolják a statisztikák, amelyek szerint a 100 évet megélt emberek száma nagyobb mintsem általában gondolnánk. A statisztikák ugyanis azt mutatják, hogy 1 millió lakosból 100 éves vagy idősebb: Bulgáriában 555, Jugoszláviában 250, a Szovjetunióban 150. Romániában 106. Portugáliában 58, Spanyolországban 15. Franciaországban 5. Olaszországban 4, Angliában 2 Milyen lesz a jövő? Megbízható adatok igazolják, hogy az ember egészségesen megélheti a 150 évet is. Thomas Parr angol paraszt Cukorrépa-átvevőnek felveszünk adminisztrációban jártas, jól számoló NŐI ÉS FÉRFI MUNKAERŐT szeptemberben kezdődő répaátvételhez. Jelentkezés írásban, a SZOLNOKI CUKORGYÁR Répaosztálya címén. FELVESZÜNK budapesti, illetve 30 km-es körzetből naponta bejárni tudó 14-16 éves fiúkat víz-gázszerelő, villanyszerelő szakmunkástanulónak A jelentkezőknek napi egyszeri étkezést (ebédet), munkaruhát és szerszámot adunk. Felveszünk továbbá vidéki fiatalokat kőműves, ács-állványozó és épületasztalos szakmunkástanulónak A vidéki fiatalok részére bentlakás és teljes ellátás. Munkaruhát adunk. A TANULÓIDŐ: 3 ÉV. KÖVETELMÉNY: 8 általános iskolai végzettség. A jelentkező vidéki fiataloí: az általános iskola által kiállított továbbtanulási jelentkezési lapon postafordultával, a budapesti és környékbeli fiatalok személyesen a 23. sz.Építőipari Vállalat Munkaügyi osztályán jelentkezzenek. (Bp. V., Rosenberg házaspár u. 16. IV. em.) í ______________________________________________________ 15 2 évig élt és életének utolsó napjáig élénk, friss maradt. Bőségesen evett, ivott; 120 éves korában ismételten megnősült. Túlélt kilenc angol királyt. Tetemét a híres Harvey (a vérkeringés felfedezője) boncolta fel, s megállapította, hogy testének semmi olyan rendellenes elváltozása nem volt, ami az öregségből származhatott volna. Vajon mit mondhatunk az átlagos életkor alakulásáról a tudományos és technikai forradalom megdöbbentő eredményeit figyelembe véve? Az orvostudomány nem valami fiatalító életelixir felfedezésére törekszik, hanem egyre nagyobb energiát fordít az öregedés folyamatainak tanulmányozására. A gerontológusok az életkor meghosszabbításának céljából az életmódra vonatkozó recepteket dolgoznak ki. De ha az átlagos életkor jövő alakulását keressük, az orvostudomány egészének fejlődését és várható eredményeit is tekintetbe kell venni. A jövőt kutató futurológusok szerint a 2000 körüli években a szervátültetés (szív-, tüdő-, vese-, máj-átültetése) orvosi rutinmunka lesz, az embert a betegségek ellen egész életére immunizálják, az öregedés folyamatait vegyszerekkel befolyásolni tudják, megoldják a szervezet energiáival működő cselekvőképes protézisek (mint pl. a biokéz) kérdését. Ilyen és hasonló tudományos eredmények alapján — figyelembe véve a szociális viszonyok kedvező fejlődését is — a jövő század emberének átlagos életkorát 150 évre becsülik. Fagyasztott űrhajósok De ha sikerül leküzdeni minden betegséget, a sérült szerveket egészségesre kicserélni vagy géppel helyettesíteni lehet, (napjainkban dolgoznak már azon, hogy pl. a szívátültetés helyett mesterséges, gépi szivet ültessenek az ember testébe), állíthat- juk-e, hogy az ember egyszer majd örökké élhet? A kutatók lehetségesnek tartják, hogy eljöjjön az az idő, amikor az emberek szervezetének működését a krio- biológia (mélyhűtés biológiája) eszközeivel több száz év-' re, esetleg évezredekre felfüggeszthetik oly módon, hogy ismét életre kelthetők lesznek. Ez lehetővé tenné, ami mai ismereteink szerint megoldhatatlan, hogy az emberiség több milliárd fényév távolságra levő csillagrendszerek bolygóit is meglátogathassa, ahova egyébként csak az útrakelt űrhajósok, — a csillagközi pályán születő és meghaló, — késő utódai érkezhetnének meg. Meddig élhet az ember? A sziklák köve is elporlad, az emberi szervezet is tönkre megy egyszer. Gondolataink évezredek múlva is élhetnek, de egyéni életünk időtartama mindig szűkre szabott marad, pillanat csupán a természet rendjében. D. L. A közelmúltban ismét gyilkos erejű földrengés pusztított, ezúttal Törökországban, az Isztambultól mintegy 200 kilométerre délre fekvő térségben. Még élénken emlékezetünkben él a jugoszláv Bainja-Lulka-i tragédia híre, de Skopje város nevét sem felejtjük el egyhamar. Jugoszlávia mellett Olaszországnak is gyakran kijut a földmozgások .okozta megpróbáltatásokból; Szicília még ki sem heverte a néhány év előtti földrengés következményeit, a Nápoly közelében felevő Poz- zuoliban máris újabb fenyegető jeleik sejtetik a közelgő tragédiát. Hol gyakori a földrengés? Mint látható, az utóbbi években erősen „rájár a rúd” a Földközi-tenger térségében fekvő európai országokra. Pedig nem is ez a terület a< földkéreg legnagyobb és leggyakoribb mozgásainak a színhelye, hiszen Európára évente — a sokéves átlag alapján — csupán 1,4 nagy rengés jut. A legnagyobb rengések a Csendes-óceán partszegélyei mentén lépnek fed és pl. Ázsiában évente több mint 30 nagy földmozgást jegyeznek fel. A legnagyobb földrengések országa Japán, mivel két földrengés! övezet, a szélességi köri — Mexikói-öböl, Földközi-tenger, Kisázsia, Himalája, DélkeLet-Ázsia, Japán sziget- csoport — és a délkörmenti — Aleuták, Japán szigetcsoport, a két Amerika nyugati partvidéke — övezet kereszteződésénél terül el: évente mintegy 4000 különböző intenzitású földrengés rázkódtatja meg. Tehát a földközi-tengeri félszigetek azon a .másodrendű” földrengéssávon fekszenek, amely a legfiatalabb hegységek övét kíséri Űj-Guineától a Himaláján, a Kaukázuson, az Alpokon keresztül le egészen Spanyolországig, sőt az Észak- Afrikában levő Atlas-hegysé- gig. Közép-Európát — s ben- pe hazánkat —, ezt a régi, szilárd geológiai alakulatot a földrengések általában elkerülik. Többnyire a világ más részéről származó rengések éreztetik hatásukat. (Magyar- országon az utolsó nagyobb rengés 1936. január 12-én Du- naharasztiban jelentkezett, de Gyógyító klímakamra Az orvostudomány „fegyvertára” egyre újabb gyógyászati eszközökkel bővül. Ezek közé tartoznak a nagynyomású — tiszta oxigénnel is feltölthető — operációs kamrák, a különféle, zárt burkolattal körülvett betegágyak, amelyekben belső túlnyomást lehet létrehozni, valamint az ún. klimakamrák (ez utóbbiba ad bepillantást a kép). A klimakamra az orvosok által sok esetben ajánlott „levegő- változást” hivatott pótolni. A, benne helyet foglaló beteg számára — az ajtó légmentes le- | zárása után — külső szabályozással létrehozzák a kívánatos légnyomás-, relatív páratartalom-, hőfokértéket, valamint gondoskodnak a levegő tökéletes tisztaságáról és bizonyos alkotóelemeinek dúsításáról, illetve elvonásáról (oxigén-, sótartalom stb.). Kívánság szerint a forró és száraz trópusi hőségtől a kristály- tiszta, ózondús levegőjű hűvös hegyi klímáig bármilyen variáció megvalósítható a gyógyítókamrában. A klímakamrában kezelt személy telefonösszeköttetésben áll a külvilággal, így panaszait, észrevételeit bármikor tudathatja az orvossal. Az eddigi kedvező tapasztalatok alapján világszerte egyre több gyógyítókamrát állítanak a betegkezelés szolgálatába. Széles körű elterjedésükre azonban — tetemes áruk miatt — csak jó néhány év elteltével számíthatunk. világviszonyla than ez a kicsiny rengésekhez tartozik.) A földrengés oka A földrengés a földkéregben. és a köpeny felső részében felhalmozott rugalmas energiák egy részének szabaddá válása (egyik-másik földrengés kapcsán olyan nagy mennyiségű energia szabadul fel, hogy az megközelíti a világ évi energiatermelését!). A földrengést sekélynek nevezzük, ha fészekmélysége nem éri el a 70 km-t, közepes mélységűnek, amikor a fészekmélység 70 és 300 km között van, és mélyfészkűnek, ha ennél mélyebben van a rengés hipocentruma (az utóbbiak a legritkábbak). A mélyfészkű, közepes mélységű és sekély rengések rendszerint' egyetlen ferde felület mentén együttesen fordulnak elő. Az ilyen felület mindig egy óceáni mélytengeri árok környékéről indul ki és bú- kik a kontinensek alá. A rengés területét szigetsor, belső geológiai kiegyenilítetlenség és tevékeny tűzhányósor jellemzi. Ez utóbbi nem azt jelenti, hogy a tűzhányótevékenység szükségszerű előidézője lenne a földrengésnek, sőt, az esetek nagy százalékában nem így van. Inkább arról van szó, hogy mindkét jelenség ugyanarra a közös okra vezethető vissza: a Föld mélyebb rétegeinek belső mozgására. A kutatóik tudásszomját nem elégíti ki pusztán a földrengé- si folyamatok tanulmányozása, azt is igyekeznek megállapítani, hogy milyen összefüggések lehetnek a földrengés s a többi természeti jelenségek között. Az a megfigyelés, hogy a legtöbb földrengés ősszel és télen észlelhető, azt a következtetést szülte, hogy a Nap hatással lehet a földrengések létrejöttére (a Född ugyanis télen közelebb van. a Naphoz, mint nyáron). Egyesek megkísérelték a földrengések okát a légköri hatásokkal magyarázni. Olaszországban légköri viszonyok sókéves megfigyelése szoros kapcsolatot tárt fel a levegő nyomása és a földkéreg rengései között. Egyes esetekben a légnyomás erős süllyedése előzte meg a földrengést. Pontos előrejelzés A természet félelmetes jelenségei között egyik sem hat olyan erősen az emberre, mint a földrengés. A természet erőivel szembeni kiszolgáltatottság ugyanis ebben az esetben a legnagyobb. Igaz a tudomány mindmáig semmit sem tud tenni a rengések megakadályozására, a rengé-< sekkel kapcsolatos ismeret-s anyagunk azonban évről évre oly mértékben gyarapodik, hogy bizonyára nem kell már sokáig várnunk a pontos előrejelzésre, mely sok száz-1 ezer ember életet menti majd meg. Kiszámították, hogy ed-’ dig csupán a történelmileg feljegyzett rengések mintegy 13 millió áldozatot szed-’ tek... i
