Pest Megyi Hírlap, 1970. április (14. évfolyam, 76-100. szám)
1970-04-26 / 97. szám
ft.Vf HEGYEI 1970. ÁPRILIS 20., VASÁRNAP űrlap Megvalósult határozat Két szálló a Dunakanyarban Avatás jövő nyáron Beszélgetés Sivó Tibor főosztály vezetővel Tíz esztendeje, 1960-ban a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága határozatot hozott a vegyipar fejlesztésének és korszerűsítésének irányáról, új tevékenységi körök létesítéséről, s mindezek végrehajtásának meggyorsításáról, Az eltelt évtized, hacsak megyénkben nézzük is, a vegyipar térhódításának időszaka volt. Ez idő alatt létesült a vegyipari alapanyagok es féltermékek nagy előállítója, a Dunai Kőolajipari Vállalat. Ebben az időszakban fejlődött jelentős üzemmé Solymáron a Pest megyei Mű- anyagipari Vállalat. Bővítette termelését a Pest megyei Vegyi és Divatcikkipari Vállalat, s ugyanebben az időszakban a megye különböző üzemeiben felhasznált vegyipari terríié- kak aránya az 1960. évihez mérten, mintegy megötszöröződött. Az eltelt évtized — a határozat megvalósításaként — a magyar ipar fejlődésének éllovasává tette a vegyipart. A termelés indexe — 1950 = 100 —, beszédesen bizonyítja ezt: 1955-ben 238, 1960-ban 454, 1965-ben 866, s 1968-ban 1219 százalékkal haladta meg a vegyipar produktuma az 1950-ben elért szintet. Harmincmilliárd beruházásra A lépésváltásról tanúskodik a beruházások növekedése is. Hazánkban 1945 és 1965 között összesen — a felújításokat nem számítva —, 30 milliárd forintot fordítottak a vegyipar fejlesztésére. Jellemző viszont, hogy ennek az összegnek a felét, mintegy 15 milliárd forintot 1961 és 1965 között fektették be, s így válik érthetővé, hogy míg a második ötéves tervben az ipari termelés 47 százalékkal emelkedett, a vegyiparé ugyanakkor 90 százalékot tett ki. A fejlesztés továbbra is töretlen. Az 1960-as években a vegyipar teljes termelése minden esztendőben 10—14 százalékkal emelkedett — egyedül 1969-ben volt csak hét százalék —, s az 1970. évi népgazdasági terv is 12 százalékos termelésnövekedéssel számol. A vegyipar nemcsak hazánkban, hanem világszerte éllovasa az ipari fejlődésnek. 1950 és 1967 között a vezető tőkés országokban a vegyipari termelés növekedése jóval meghaladta más ágazatokét, s például az Egyesült Államokban 344, Japánban 1244, a Német Szövetségi Köztársaságban 558, Franciaországban 409, Olaszországban 743, Angliában 229 százalékát tette ki a bázisév, 1950 teljes termelésének. Növekvő részesedés A vegyipar fejlesztésében a szocialista országok sem maradnak el a nemzetközi átlagtól, sőt, a növekedés ütemét tekintve — 1950 és 1985 között valamennyi európai szocialista országban a vegyipar termelése legalább a hatszorosára emelkedett! — fölötte állnak annak. Érthető tehát, ha a nemzeti jövedelem előállításában a vegyipar részesedése A váci ÁFÉSZ „RÉVKAPU" borozóját MINDENNAP DÉLELŐTT 10 ÓRATOL ÉJJEL 2 ÓRÁIG TARTJA NYITVA Délelőtt kitűnő termelői borok, palackozott, minőségi sörök, hűtött Coca-Cola, presszókávé, hidegtálak. Este aranyéremmel díjazott minőségi borok, hangulatos cigányzene, figyelmes kiszolgálás. Rendezvényeket vállalunk. ÁFÉSZ, VÁC egyre nagyobb, s a szakiroda- lom forradalomként minősíti az ágazat térhódítását. Hazánkban az ipán bruttó termelési értéknek mindössze négy százalékát állította elő 1950-ben a vegyipar, napjainkban viszont részesedése már 12 százalék fölött van...! Az 1960-ban hozott párthatározat szilárd alapokat teremtett ahhoz, hogy a vegyiparnak ne csak néhány, addig is nagy hagyományokra visz- szatekintő területe — pl. a gyógyszeripar — fejlődjék, hanem az ágazat egésze gyorsan haladjon a korszerűsítés útján. A változások két csoportra oszthatók. A termelés mennyiségi bővülésére, új, jobb minőségű termékek kibocsátására, valamint a termelési szerkezet lényeges módosulására. A mennyiségi változásokat néhány adat is jól érzékelteti. Az ipari fejlődés legfontosabb mutatói között ma már ott vaa a kénsav termelés is világszerte. Kezdjük tehát ezzel. Hazánkban 1950-ben 62 ezer, 1969-ben pedig 454 ezer tonna kénsavat termeltek. (Érdemes megjegyezni, hogy 1960-ban is csupán még csak 164 ezer fonna voltt a termelés, annyi, amennyit 1969- ben 4 hónap alatt állítottak elő.) A hatóanyagban számított nitrogén műtrágyatermelés az 1950. évi 13 ezer tonnáról 1968-ban 245 ezer, a foszfor műtrágyáé 27 ezer tonnáról 245 ezer tonnára emelkedett. S talán ennél is többet mond, hogy — hatóanyagban számolva — míg 1938-ban hektáronként 2 kg műtrágya jutott a megművelt területekre, addig — 1950-ben még mindig csak 6 kg — 1909-ben ez a mennyiség 125 kg-ra emelkedett! Vezet a műanyagipar A vegyipar 1969-ban is az átlagosnál nagyobb mértékben növelte termelését. Míg a szocialista ipar teljes termelése 3 százalékkal emelkedett, a vegyipar 7 százalékos termelésnövekedést ért el 1968- hoz mérten. A vegyipari termelésen belül azonban — s ez a termelési szerkezet korábban említett változására bizonyíték — a különböző ágazati összetevők termelésnövekedése erősen eltérő. A hagyományosan kiemelkedő gyógyszeripar mellé — hazánk a gyógyszertermelésben a világ első tíz állama között van! — szorosan felzárkózik — a növekedés ütemét tekintve — a műanyagipar, az a terület, mely az elmúlt években a magánfogyasztók, tehát a lakosság számára is jól mérhetővé tette, mit jelent a vegyipar forradalma. A KPVDSZ, a SZÖVOSZ, a Belkereskedelmi Minisztérium és az OKISZ által a fel- szabadulás juhileuma tiszteletére rendezett országos kirakatverseny díjkiosztó ünnepségét szombaton tartották a Royal Szállóban. Az országos versenyt — amelyben több, mint 2000 kirakat rendezésével vettek részt — dr. Sághy Vilmos, a belkereskedelmi miniszter első helyettese értékelte, majd | Érdemes itt is kipillantani a nagyvilágba. A műanyagok és műgyanták termelését egyetlen év alatt — 1968-ban 1967- hez mérten — az Egyesült Államok 16, Anglia 14, az NSZK 24, Bulgária 33, Lengyelország 25, Románia 20, a Szovjetunió 16, hazánk pedig 14 százalékkal növelte. A műanyagtermelés valóban forradalmi gyorsaságú emelkedését igazolja, hogy az 1960-ban előállított mindössze 300 tonna kaprolaktámmal szemben 1969-ban a termelés már 5044 tonna volt, a 193 tonna PVC- por. melyet a párthatározat meghozatalának évében gyártottak, 1969-ben 8003 tonnára gyarapodott, s hogy az összes műanyagok mennyisége 1960- hoz mérten 1969-ben megötszöröződött. Türe ihn úioii Érdemes lenne játszani a számokkal. Elsorolni, hogy egy tonna nitrogén 15—20 tonna terméknövekedést eredményez búzából. Még pontosabban: 1 k-g nitrogén hatóanyag 16,9 kg terméstöbblettel kamatozik a gabonánál, 70,4 kg-tnal a burgonyánál. Utalni lehetne arra, hogy a 10 vagy 15 esztendeje alig ismert és nagyon áhított árucikkek — mint például a nylonharisnya, amelyből 1969- ben 25 millió párat készítettek hazánkban — többsége ma már mindennapinak számít. A ma embere gázzal főz, olajjal tüzel, Bioponnal mos, habszivaccsal bélelt bútorra ül le, műselyemmel borított paplannal takarózik, ha ideges, An- daxint vesz be, nátha ellen C-vitaminnal védi magát, gumimatracra fekszik, ha napozni akar, a feleségét műszálas kötött ruhával lepi meg... A harmadik ötéves tervben, 1966. és 1970. között a vegyipari beruházások minden esztendőben meghaladták a 3.5 milliárdot, az 1961-ben megkezdett út tehát töretlenül folytatódott. Az ágazat 61 vállalatának súlya évről évre nagyobb a népgazdaság , mérlegében, s ezért kötelezettségeik is növekednek. Az 1970. évi tervben meghatározott 12 százalékos termelésnövekedés elérése nemcsak a harmadik ötéves terv sikeres túlteljesítését teszi lehetővé, de azt is, hogy a vegyipar szilárd termelési, technológiai alapokkal kezdhesse a negyedik ötéves tervet, azt az időszakot, mely töretlenül illeszkedik az 1961-ben megkezdett fejlesztéshez, de amely a műszaki haladásit kamatoztatva a termelés minőségi jellemzőit, a termékszerkezet korszerűségét állítja a középpontba. Mészáros Ottó hét kirakatrendezőt — akik az elmúlt 25 év alatt kimagasló eredményeket értek el az utánpótlás nevelésében — a „Belkereskedelem kiváló dolgozója” címmel tüntettek ki. A miniszterhelyettes ezenkí-j vül átadta a legszebb négy fővárosi és 19 megyei kirakatrendezőjének a minisztérium és a szakszervezet fődíjaiit. Évekig fokozódó erejű, viharos viták témája volt a hazai szállodahelyzet. Miért nincs, miért legyen, milyen legyen s hol épüljön? A viták javán már túljutottunk, szerencsére nemcsak szavak hangzottak el, de már felépült néhány elegáns, Európa hírű létesítmény. A mai helyzetről érdeklődtünk a Belkereskedelmi Minisztérium vendéglátó és idegen- forgalmi főosztályának vezetőjétől, Sívó Tibortól. — Elkerülhetetlen egy kis visszatekintés és néhány alaptételnek a felvázolása, de úgy' gondolom, hogy ez sem érdektelen az olvasónak. Előre kell bocsátanóm, hogy azokban az országokban, ahol nagy múltja van az idegen- forgalomnák, ott minden a vendéglátáshoz, elszállásoláshoz nélkülözhetetlen ágat párhuzamosan fejlesztettek. Ez sajnos nálunk nem így történt. Szinte kész helyzet elé állított az élet, a szó szoros értelemben ránk tört az idegenforgalom s ezért mindenekelőtt és fölött az elszállásolás lehetőségét kellett megteremteni. A IV. ötéves terv végéig el is jutunk addig, hogy Budapesten és a Balatonon az égető hiányt mérsékeljük, a fennálló feszültséget csökkenthetjük. Az új ötéves programban a korábbinál erőteljesebben munkálkodhatunk a járulékos feltételek megteremtésén Is. g) Miről van sző? — Például a megfelelő közlekedési és útviszonyok, az autóbusz-, légi forgalom, a főútvonal melletti vendéglátás, szolgáltatás, a kulturális és szórakoztatási alkalmak biztosításáról. Sajnos ma olyan aláfSvétő" “ükülfeégM-■ tét sem :-tudunk sok helyen í kielégíteni, mint az ajándék-1 vásárlás. Mindez úgynevezett járulék s mégsem rendelhető a szállodaépítési téma alá. Világos, hogy ott érzi jól magát az ember, ahol megfelelő ellátásáról, kiszolgálásáról gondoskodnak, ahol válogathat a kínálkozó pihenési és szórakozási alkalmak között. Egyszóval szívesen marad és nem unatkozik. Az elkövetkező ötéves tervben ilyesmikre sokat kell majd költenünk. Ez azt Is jelenti, hogy a szállodaépítés tempója legalábbis lelassul? — Nem, ez egyáltalán nem jelenti ezt. Ezzel szemben a fejlesztés belső arányait vál- toztajuk meg, azaz Budapesten és a Balatonon kívül máshol is akarunk korszerű szállásokat emelni. • Magától adódik a kérdés, hol találkozunk a folytatással? — Számításaink azt mutatják, hogy egyre fontosabb szerepe van a Dunakanyarnak, mindenekelőtt azért, mert a Budapesten és környékén lakók növekvő mértékben használják hétvégi kikapcsolódásul e pihenő- és kirándulóvidéket. S erre a I Dunakanyar nemcsak azért ! alkalmas, mert csodálatosan szép és változatos, de azért is, mert, ma már 30—40 kilométer nem távolság, s érdemes vállalni az utazást a kívánatos kikapcsolódásért, nyugalomért. A dunakanyari szállodák egyaránt hasznosíthatók a hazai és külföldi turizmus szolgálatában. Gondolom, sokan lesznek olyanok, akik akár egy-két napot is szívesen töltenek az ezen a vidéken felépített szállók valamelyik szobájában. S itt tulajdonképpen nem szabnak határt az évszakok. S a Balatonnál? — Tudomásul kell vennünk, hogy mindössze 120 napos a szezon. Kísérletezünk az arányok megváltoztatáséval — temperálás, fűtés, megfelelő időtöltés —, de hogy milyen eredménnyel, arra csak az év végén Keszthelyen nyíló Helikon Szálló adhat értékálló választ. Itt ugyanis megpróbálkozunk, legalábbis az, épület felében, az egész éves üzemeléssel. Szeretném, ha nem lenne igazam, mégis úgy vélem, hogy a Balaton szezonjellegű marad — legalábbis századunkban. 41 Térjünk vissza a Dunakanyarhoz. — Még csak annyit előtte, hogy az új ötéves tervben a fontosabb megyecentrumok kerülhetnek előtérbe, így Tatabánya, Miskolc, Pécs, Szeged ... A Dunakanyarban Vi- segrádon és Dobogókőn emelünk egyenként 15C ágyas szállót. • Miért épp ide? — Még sokkal több kérdés előzte meg a döntést. Kezdődött azzal, hogy egyáltalán észszerű-e szállót telepíteni, nem helyesebb-e - egyszerűen kirán-' dulóhelynek tekinteni, s ha már épül, miért két helyre? Ezek közül úgy hiszem, csak arra kell válaszolnom, hogy miért nem egy helyre vagy egymáshoz közelebb eső helyekre telepítünk. Az indokolás lényege: Szét kell húzni a forgalmat. A Duna melletti utak már most is néha kritikusan terheltek. Ha mindent egy irányba terelünk, éppen a lényeg vész el a zsúfoltság miatt, a nyugalom és pihenés feltételei. Emellett Dobogókő ugyancsak szép helyen fekszik, Po- mázról viszonylag jó út vezet oda. Kitűnő úton juthatnak el i a vendégek majd a fellegvárnál épített szállóhoz. • Milyen lesz? — Azonkívül, hogy egész évben üzemeltetjük, többféle keresletnek akarunk egyszerre eleget tenni. A szobák fele kétágyas, fürdőszobás, komfortos, másik fele hideg-meleg vizes ugyan, de közös zuhanyozási-fürdési lehetőséggel egyszerűsítjük s tesszük olcsóbbá a pihenést. Több olyan szoba is készül, ahol fiatalok turistajellegű szállással még olcsóbban kaphatnak helyet. Az éttermek feladata: választékos, magas színvonalú igényeknek eleget tevő panziós kosztot éppúgy adni, mint jó harapnivalót a néhány órára vagy egy-két napra betérő so- ] ványabb pénztárcájú embereknek. • Környezet, nyitási dátum? — Hát igen, egyik fontosabb mint a másik. A környezethez annyit tennék hozzá, hogy elengedhetetlen mind a fellegvárnál, mint Dobogókőn a sport- és szórakozási feltételek fokozatos biztosítása. Gondolok teniszpályára, medencére, minigolf- és tekepályára, asztaliteniszre, kis bárra, mindazokra, amelyek a huzamos tartózkodás alatt a jó közérzetet biztosítják. S bár a szállodák belső elrendezése hasonló lesz, a külső és a környezet már egyéni, s erről a Pilisi Park- és Erdőgazdaság gondoskodik. Végül a nyitás dátumáról röviden ennyit: 1971 júniusában üzemkészen kell lennie mindkettőnek. Ekkor nyílik ugyanis a vadászati világ- kiállítás, s igen sok külföldi vendég várható. A Gazdasági Bizottság ezért bocsátotta rendelkezésre az építkezéshez szükséges összeget. A S az időbeni nyitás feltételei biztosítottak? — Kétségtelenül rövid idő áll rendelkezésre, s csak akkor beszélhetünk teljes sikerről, ha ez az erőfeszítés megkap minden támogatást. Pillanatnyilag a közművesítés a gond, s Dobogókőnél a legnagyobb. Csak az ottani üdülőkkel társulva lehet megoldani, s természetesen a megyei-járási tanács határozott támogatásával. Ez, persze, Visegrádra is áll. Egyébként a LAKÖTERV tervezi, a Kereskedelmi Beruházási Iroda szervezi és bonyolítja, s az Esztergomi Építőipari Szövetkezet lesz a kivitelező. Néhány hét múlva, júniusban, illetve júliusban hozzá kell kezdeni, s a tél beköszöntéséig tető alá hozni, hogy a fagyos hetek alatt a belső munkálatokkal akadály nélkül előbbre jussanak. Mindez szívügyünk, hiszen a jelzett okok miatt valóban időre kell kaput nyitni. Az ehhez nyújtott segítséget — akár a sajtó részéről — természetesen szívesen vesszük. A szerkesztőség ezt kötelességének tartja: rendszeresen visszatérünk a témára, s tudósítunk a munkálatok alakulásáról. MINIPARADICSOM Fóliás melegágyakba ültetik a törpeparadicsomot a pilisi ,,t)j Elet” Termelőszövetkezetben. Ä nyárra azonban már a reggeli asztalnál szolgál majd ízletes terítékül. Tóth György IPARI TANULÓNAK FELVESZÜNK általános iskolát végzett fiatalokat a következő szakmákba: épületlakatos, ács-állványozó, épületasztalos, fapadlózó- és műanyagburkoló, központifűtés-szerelő, építőipari gépszerelő, épületburkoló (hideg); műkőkészítő, vasbetonszerelő (2 éves), vízszigetelő, bádogos, hőszigetelő, kőműves, üvegező. Akiknek vidéken állandó lakásuk van, azoknak tanulóotthoni elhelyezést nyújtunk. Jelentkezés személyesen vagy írásban a PEST MEGYEK ÁLLAM! ÉPÍTŐ!RAM VÁLLALATIVAL Budapest XXI., (Csepel), Kiss János altábornagy u. 19-21. A kirakatverseny fináléja
