Pest Megyi Hírlap, 1970. április (14. évfolyam, 76-100. szám)
1970-04-26 / 97. szám
1970, Április 26., vasärnap PEST MEGY, '&CMap Négy minta „Puli" Szombaton a Kossuth Lajos téren a MÉM épülete előtt bemutatták Dimény Imre mező- gazdasági és élelmezésügyi miniszternek és más érdeklődő szakembereknek a Puli nevű miniatűr terepjárót, a Győri Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat legújabb termékét. A hét és fél mázsa teher szállítására alkalmas kis kocsit a Kohó- és Gépipari Minisztérium tervezőirodájának kollektívája az intézet szabadalma alapján hat hónap alatt tervezte, a minta- példány Győrött két és fél hónap alatt készült el. Az össz- kerékhajtás és ugyancsak összkerékkormányzás a kocsit alkalmassá teszi arra, hogy bármilyen terepen biztonságosan mozogjon, A vállalat az idén a kocsi különböző változatainak négy mintapéldányát készíti el, jövőre a száz példányból álló első, sorozatot átadják az AU- TOKER-nek. később a terepjáró városi és városok között közlekedő változatait is gyártják, a tervek szerint 1972-ben 1000 Pulit gyárt a Győri Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat. Repülőzsüri Alberíirsán Hétszáz forint jutalom Az elmúlt napokban Albert- irsára látogatott a Pest megyei Tanács művelődésügyi osztályának repülőzsürije. Az átépített, korszerű albertirsai művelődési ház munkáját ellenőrizték. A zs-üri minden tekintetben eredményesnek ítélte a tapasztaltakat. Ezért Szántó József igazgatót ötszáz forinttal. Málnás Józsefné gondnokot pedig kétszáz forinttal jutalmazta. Pest megyéért emlékérmesek Dr. Stark Janka A Pest megyei TBC Gondozó Intézet 1952-ben alakult. Igazgató főorvosává dr. Stark Janka tüdőgyógyász szakorvost nevezték ki. Az intézet neve 1969 második felében megváltozott. Most Pest megyei Tüdőgondozó Intézetnek hívják. Igazgató főorvosa változatlanul dr. Stark Janka. Ami ezt a névváltozást Pest megyében is lehetővé tette, az szorosan ösz- szefügg az intézet igazgatójának tizenhét esztendős működésével. Legalábbis emlékeztetőül annyit el kell mondani a tbc- ről, hogy veszedelmes népbetegség — volt. Elsősorban a rosszul táplált, egészségtelen körülmények között, zsúfolt lakásban élő szegények betegsége, habár előidézője, a Koch-bacilus nem ismer sem osztályt, sem vagyoni különbséget. Éppen ezért a tömegek életszínvonalának emelkedése ellenére sem pusztult ki teljeVetélkedő Leninről — AlbertSrsán — Kijevböl jöttem. Hadifogságból. Novoszibirszkbe vittek bennünket. Ott beszélt egyszer Lenin. Alig láttam, csak a hangját hallottam. De azt örökre megjegyeztem: „Földet a parasztnak, gyárat a munkásnak ..mondta és én az otthoniakra gondoltam. A mikrofon felerősíti Med- gyesi Pál hangját. A kőröstetétleni veterán könnyezve emlékezik a múltra Albertirsán, a fiatalok között, a Lenin-centenárium tiszteletére rendezett vetélkedőn. Hat csapat Dél-Pest megye minden területéről: a dabasi, a ceglédi, a monori, a nagyhutai járásból és Nagykörös, valamint Cegléd városából versenyez. összesen 20 fiatal ül szemben a zsűrivel: dr. Svéd Lászlóval, a Párttörténeti Intézet főmunkatársával, Maró- thy Lászlóval, a KISZ megyei titkárával, és a többiekkel, akik Sizigorúan pontoznak 0-tól 6-ig. A kérdések öt témakörből kerültek ki, de a tudás mellett a jó szereplésihez a szerencse is kellett, hiszen dobókockával döntötték el, melyik csapatnak milyen témakörből kell válaszolnia. — Aki a hatost dobta, tetszés szerint válaszolhatott. Talán még a fiatal versenyzőiméi is izgatottabbak voltak — de aztán joggal megnyugodtak —>, a Leninnel kapcsolatos vetélkedő rendezői: a KISZ ceglédi járási vezetői, Babcsán József és Magyar László. A kétórás kérdezz-felelek értékes díjait a monori, a ceglédi járás és a nagykátai fiatalok nyerték. T. E. A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság közleménye Az ellátások 1970. március hó 1. napjától végrehajtott kiegészítéséről szóló rendelkezést a tapasztalat szerint sokan tévesen értelmezik, ezért a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság a következő tájékoztatást adja: 1. Az 1600 Ft-on aluU nyugellátások legfeljebb 1600 Ft-ig való kiegészítése attól függ, hogy ez ellátás első ízbeni folyósításának napja 1954. október hó 1., 1969. január hó 1. előtti nap, vagy sem. a) Az 1954. október hó 1. előtti jogszabályok alapján megállapított sajátjogú ellátások kiegészítése 20 százalék, de legalább havi 60 Ft, özvegyi, szülői és árvaellátásokat 20 százalék, de legalább havi 40 Ft-tal kell kiegészíteni. b) Az 1954. október hó 1-től 1958. december 31-ig érvényben volt jogszabályok alapján megállapított sajátjogú nyugdijakat 10 százalékkal, de legalább havi 60 Ft-tal kell kiegészíteni. Az özvegyi, a szülői nyugdíjakat és az árvaellátásokat 10 százalékkal, de legalább havi 40 Ft-tal kell kiegészíteni. c) Az 1959. január hő 1. és 1968. december 31. között megállapított sajátjogú nyugdíjakat havi 60 Ft- tal kell kiegészíteni. Az özvegyi, a szülői nyugdíjakat és az árvaellátásokat havi 40 Ft-tal kell kiegészíteni. dl Az 1968. december hó 31. utón 610 Ft-nál alacsonyabb ösz- szeg'cen megállapított, vagy megállapításra kerülő sajátjogú nyugdíjak összege 610 Ft-nál kevesebb nem lehet. 2. A nyugdíj a munkaviszony megszűnését követő naptól állapítható meg, ezért azok, akiknek munkaviszonya 1968. december hó 31-én szűnt meg, nyugdíjra csak 1969, január hó 1-től jogosultak, tehát kiegészítés részükre nem jár. 3. „Hozzátartozói ellátás” alatt azok az ellátások értendők, amelyeket az elhunyt dolgozó vagy nyugdíjas hátramaradottainak állapítanak meg. Ilyenek: az özvegyi nyugdíj, a szülői nyugdíj, az árvaeUátás. Nem hozzátartozói ellátás a házastárs (élettárs) után folyósítható házastársi pótlék, Illetőleg a gyermekek utáni családi pótlék. Ezek összege 1970. március hő 1. napja után is változatlan marad. 4. Változatlan maradt a házastársi pótlék megállapítására vonatkozó rendelkezés is. Házastársi pótlékot annak a nyugdíjasnak lehet megállapítani, akinek ellátása a havi 100 Ft-ot nem éri el. Változatlan maradt a nők saját munkaviszonya után járó és az özvegyi jogon megállapított nyugdíjának együttes összeghatára, így, ha az egyik, vagy mindkét ellátás megállapítására 1970. február 28-át követően került vagy kerül sor és a két ellátás egyike sem éri el a 800 Ft-ot, a két ellátás együttesen legfeljebb 800 Ft összeghatárig folyósítható. 1952 élőit sen, ma is befészkeli magát sok-sok tüdőbe. — Csakhogy — szokta mondani dr. Stark Janka hosszú, több évtizedes orvosi tapasztalatára hivatkozva —. nem vagyunk többé tehetetlenek vele szemben. Kitűnő, hatásos gyógyszerekkel rendelkezünk és a tbc-s beteg az orvosságot ingyen kapja. De a gyógyszereket nem én találtam ki — teszi hozzá mosolyogva. Szemüvege mögött mindig derűs tekintete azonban el-el- borul. ha visszaemlékezik a múltra. Valamikor, pályája kezdetén a pesti villamosvezető kisfizetésű OTI-orvos lánya sokszor vett receptre fel nem írható drága gyógyszert szegény betegeinek — már, ha volt pénze. is létezett tbc- gondozás, de------------------ inkább csak a fo galma, gyakorlatilag, annál kevésbé. Legfeljebb talán a fővárosban. Vidéken csak azt a beteget ismerték, kezelték és tartották nyilván, aki orvoshoz fordult, de a fertőzötteket nem keresték. Ennek tudható be. hogy egész Pest megyében mindössze . 4276 ,, tüdővészest tartottak nyilván 1952-ben. Köztük 406 volt a gyerek. 1957-re, amikor a gondozó hálózat nagyjából már mostani arányában kiépült, a nyilvántartottak száma 10 055 főt tett ki. Köztük riasztóan sok, 1199 volt a gyerek. Aztán a következő években megkezdték az ernyőfénykép- szűrést és a kartotékok szaporodtak. Eleinte egyre több beteget fedezett fel a testen áthatoló röntgensugár. Rejtett, lappangó, régi és egészen új fertőzéseket. Egyetlen ernyő- fényképszűrő-készülékkel felszerelt gépkocsival indult meg a vizsgálat, ma , hét ilyen készülék mozog és dolgozik a megyében. Az egész lakosságot minden évben átszűrik, hogy megtalálják, kezelésbe vehessék a friss fertőzéseket. Amikor, talán két éve, az esztendőnként ismétlődő tüdő- szűrésről beszélgettünk, jó humorával megjegyezte: — De nehogy azt találja írni, mintha az emyőszűrés az én találmányom lenne. Ennek a kívánságának eleget téve mégsem hallgathatom el, hogy minden egyes fényképszűrő berendezésért menynyit kilincselt, könyörgött, hadakozott és mennyi nehézséget kellett leküzdenie, hogy a sűrűn ismétlődő vizsgálati rendszert tökéletesen megszervezze.-j-------------- ugyancsak évekI Amikor, | kel ezelőtt, meg-------------- kapta a kiváló or vos kitüntető címet, azt hangoztatta, hogy a kitüntetés a megye egész tüdőgondozó hálózatát, annak valamennyi orvosát, dolgozóját illeti jó munkájáért. Lehet ebben valami. Csakhogy a jó vezető éppen a megfelelő munkatársak megválogatásával bizonyítja be rátermettségét. Mindenesetre 1969-ben már csak 8002 karton volt található a tbc-sek kartotékaiban és ebből csupán hetvenötön szerepel gyerek. A betegek jelentős része és közülük valamennyi gyerek baját jókor fedezték fel, úgy, hogy biztos gyógyulásuk csak rövid idő kérdése. Gyermekáldozatot különben már hosszú esztendők óta nem szedett a tbc Pest megyében. Felnőtt is egyre kevesebb hal meg ebben a betegségben. Tavaly például alig százan és azok is úgyszólván egytől egyig csupa későn kezeléshez jutott idült beteg, akiket kigyógyítani már nem lehetett, csak állapotuk rosz- szabbodását megakadályozni, életüket sók, esztendővel meghosszabbítani. Tulajdonképpen elég a tbc- statisztika 1952 és 1969 közötti megyei adatait összevetni ahhoz, hogy megállapítsuk dr. Stark Janka méltán érdemelte meg a felszabadulás negyed- százados évfordulóján első ízben kiadott „Pest megyéért’’ kitüntető érmet. Az indokolás szerint „a közügyek és az egészségügy terén kifejtett munkásságáért”. Mert dr. Stark orvosi hivatása mellett tevékenyen részt vett a megyei közéletben is. Elnöke az Orvos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete Pest megyei Bizottságának és ebbeli minőségében egyik őre az orvosi etikának. Sokat tett és sokat tesz az egészségügy, többnyire nőkből álló, középkáder problémájának megoldásáért is. volt | Kezdeményezője | megyé----------------------------ben az állapotuk miatt csökkent munkaképességű, gyógyult tbc-sek munkába helyezése előmozdításának. E téren szerzett tapasztalataival vesz részt az egyéb betegségek miatt rehabilitációra szorulók elhelyezésének intézményes rendezésében. Bármilyen társadalmi megmozdulást is kezdeményeznek a megyében, ott találjuk az élen dr. Stark Jankát. De hogy legtöbbet mégis saját munka- területének gondjaival fog- lalkozik, ez csak természetes. És rendkívüli kitartással küzd mindenért. A tbc-s Öregek megyei szociális otthonának létesítését például, csakijQjt' egy évtizeden át unos-untalan szóvá tetté, amíg Pándort meg nem valósult. De meddig sürgette az érdi iskolaépítkezéseket! Ezt már azonban aktív politikusként. 1958 óta ugyanis háromszor választották meg országgyűlési képviselőnek, Érd és környéke a kerülete. Minden közérdekű ügyért összefog a párt- szervezetekkel, a helyi járási és megyei tanáccsal, meg a tömegszervezetekkel és síkra száll, legtöbbször eredményesen. Sokszor nemcsak a kerületéért. Egyik legtevékenyebb tagja a képviselőház egészségügyi és szociális bizottságának. Felszólal, javasol, de ez már országos ügy.. Habár az országosokat nehéz elhatárolni a megyeiektől, mégis bizonyos, hogy amikor általános érvényű ügyekről beszél, akkor is a megyére gondol.-------- ítélték neki a I Ezért I „Pest megyéért”-----------------érmet. Valóban me gérdemelte. Szokoly Endre NÉZŐPONT Nyakonöníötí buzgalom Jubileumi esztendő 1970. Hazánk felszabadulását köszöntöttük, s köszöntjük egész esztendőben, mert hiszen nemcsak a felszabadulás napja, hanem mindaz, ami azt követően történt, érdemes az emlékezésre. Aki nem nagyon figyel a világ dolgaira, az sem tagadhatja: száz és ezer jele, ténye, eredménye mutatkozik annak, hogy a jubileumi esztendő valóban az egész ország népét megmozgatta. A jubileumi munka verseny a szó nemes értelmében tömegméretű vetélkedéssé lett, a különböző mozgalmak, mint amilyenek a községszépítés, a felszabadulás korabeli helyi eseményeinek megörökítése, a KISZ-fiatalok felszabadulási vetélkedője, tíz- és százezreket vontak be az ünnepi készülődésbe. Az évforduló jegyében több nagy létesítmény — így például a ceglédi és a váci kórház — átadására került sor, olyah létesítményekre, melyek közvetlenül a lakosságot szolgálják. A megye településein sok helyen új emlékművet állítottak, felújították a régieket, a felszabadító hősökre emlékezve. Kopár falvakban ezerszámra ültették a facsemetéket, parkokat építettek, virágoskerteket alakítottak ki a házak előtfe Nem túlzás azt állítani: régen nem tapasztalt aktivitás pezseg mindenhol, falvakban éppúgy, mint gyárakban, városokban, hivatalokban, társadalmi szervezetekben. S éppen mert értékes, fontos, társadalmi, gazdasági és politikai értelemben egyaránt előbbre vivő ez az aktivitás, nagy hiba lenne, ha kárba veszne. Ha az ünnepek lázának csitultával nyakon öntenék a buzgalmat a kényelmeskedők, a holnappal nem törődök, a szűklátókörűek. Mert bizony még a nagy ünnepre készülve is akadt példa erre. Igaz, nem ez volt a jellemző, de akadtak, akik hatásköri vitákat folytattak lónyeg- télert iíérdésekrőir ffiikÖSben, a társadalmi aktivitás iiszott, ám a tehetetlenkedést érezve, lohadni, hunyni kezdett, míg végül a parazsa maradt. Megtörtént az is, hogy a megye egyik új s nagyon jelentős üzemétől azt kérték: a termelőüzemek makettjával adjanak hírt magukról s a megye gazdagodásáról az április 4-i fővárosi Seregszemlén, ám a szóban sokat, valójában már kevesebbet vállaló illetékesek azt felelték, hogy nem. Nem érnek rá ilyesmire, nem foglalkoznak vele. Pedig a fiatalok között szép számmal voltak, akik szívesen vállalták volna a munkát, de hát ha leintik őket, ha nyakon öntik buzgalmukat ... Régi és rossz szokás, hogy meglevő eredményeket hagyunk veszni, hogy meglevő dolgainkat nem becsüljük eléggé. Fölavatnak egy-egy új létesítményt, s néhány hét, hónap elteltével már úgy néz ki, mintha több esztendős lenne, olyan elhanyagolt. Virágokat ültetnek, facsemetéket helyeznek el, locsolják is őket, ám ahogy elmúlnak az ünnepek, úgy illan el a törődés: kiszáradnak a virágok, nem tudnak gyökeret ereszteni a fák, vagy éppen kitördelik a vékony tör- zsecskéket. Soroljuk? Aligha szükséges. Mindenki és majd mindenütt tapasztalhat hasonlókat, azt, hogy amit két kezünkkel,' eszünkkel teremtettünk, azt — mint homokból formált, gonddal építgetett várát romboló oktondi gyerek — egyik percről a másikra veszni hagyjuk. A magunk munkája, kedve, öröme veszik vele. S ha még ehhez az is társul, hogy némely helyi, vagy nem éppen helyi potentát legyintgetni kezd az igyekvőkre, a kezdeményezőkre, a nemes érzelmektől fűtött buz- gólkodókra, mondván, vége az ünnepnek, most már „nem kell lelkesedni”, akkor rövid idő alatt kihunyhatnak azok a tüzek, melyek emberek tíz- és százezreiben gyúltak, s melyeket az a biztos tudat táplált, hogy valóban a saját hazájuk, a maguk országának fölszabadulását köszöntik, s mert azt, hát minél méltóbb módon. Csupán mulasztás, közönyösség lenne hunyni hagyni e tüzeket? Több annál! Sokkal több. Politikai hiba! Az érzelmi azonosulás, a dolgok befogadása és magunkénak érzése nem adatik meg mindig és mindennel kapcsolatban. A nagy dolgok nagy érzelmeket szülnek, s hazánk negyedszázados fölszabadulási dátuma ilyen nagy érzelmeket keltő s tápláló forrás volt. Idősek, akik részesei voltak a huszonöt ével ezelőtti eseményeknek, könnyező szemmel, meghatot- tan emlékeztek. Középkorúak, akik akkor tették meg első önálló lépéseiket az életben, mégpedig az alapjaiban megváltozott életben, örömmel idézték fel az 1945-ös eseményeket. S a fiatalok, akik már történelemkönyvük lapjairól idézhetik csupán mindazt, ami akkor az országban volt, nagy figyelemmel és odaadással tanúsították, hogy övéké is ez az ünnep, hiszen ami akkor és azóta teremtődött, annak ők az örökösei. Jönnek a munkás hétköznapok, ez igaz. Ám nem igaz, hogy ezek ne táplálnák az országépítő buzgalmat, a kezdeményezést, az önkéntes többet adást. Táplálják, ha mindenki, aki illetékes benne, minden módon támogatja, segíti, erősíti a köznek hasznost. Csömör Balázs, a nyíregyházi megyei művelődési központ filmstúdiójának vezetője — dr. LU cn to FELV ESZÜNK CQ o w < kőműves szakmunkásokat és segédmunkásokat (16. évet betöltött fiúkat is) ács, asztalos, könnyűgépkezelő szakmunkásokat, kubikosokat, villanyszerelő, tetőfedő, festő, épület- és diszműbádogos, viz-fűtésszerelő, parkettás, lakatos szökés betanított munkásokat, rakodókat, gépkocsi- és dömpervezetőket, autószerelőket, éjjeliőröket. Jelentkezni lehet a ,Prosperitás" Ktsz munkaügyi osztályán. Bp. IX., Viola u. 45. sz. alatt. Erdész Sándornak, a nyíregyházi Jósa András Múzeum tudományos munkatársának forgatókönyve alapján — megkezdte a „Tyukodi gyékénykötők” című színes néprajzi film helyszíni forgatását. Tyúkodon régi hagyományai vannak a gyékénykötésnek. Évszázadokkal ezelőtt a falu egész lakossága ismerte ezt a mesterséget, voltak olyan utcák, ahol valamennyi lakos gyékénykötéssel foglalkozott. A nyersanyagot az ecsedi lápról szerezték. Gyékényből mintegy ötven-hatvan féle háztartási tárgyat készítettek. A láp lecsapolásával fokozatosan szűkült, majd megszűnt a nyersanyagbázis, s a gyékényeszközöket felváltották a modernebb háztartási eszközök. így kihalóban van ez a foglalkozás, csupán az idősebb nemzedék néhány tagja folytatja még a mesterséget a Holt-Számos mocsaras részein termett gyékény feldolgozásával. Közülük néhányat, így a hatvanhat éves Kácsi Andrást, a hetvenhat éves Kiss Zsig- mondot gyékénykötés közben a film is megörökíti. i Tyukodi gyékény kötők
