Pest Megyi Hírlap, 1970. április (14. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-24 / 95. szám

1970. Április 24.. péntek Mirhtp Fock Jenő Csongrád megyében Fock Jenő, az MSZMP Po litikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke csü- • törtökön délután Csongrád megyébe érkezett. A megye 1 határánál Győri Imre, az MSZMP Csongrád megyei Bi­zottságának első titkára, Tö­rök László, a megyei tanács vb-elnöke, valamint a szegedi járás és az útvonalhoz legkö­zelebb fekvő Kistelek község párt- és állami vezetői fogad­ták. Fock Jenő ezután folytatta Útját Szegedre, ahol a megyei I pártbizottság épületében a I megyei párt- és állami veze­tőkkel folytatott megbeszélést, majd részt vett az újszegedi pártiskola előadótermében tartott kibővített megyei pártbizottsági ülésen. Itt Győri Imre adott tájékozta­tást Csongrád megye gazda­sági, politikai és kulturális helyzetéről. Kiváló szövetkezetek A Pest megyei fogyasztási szövetkezetek jubileumi ver­senyében nyújtott kiváló tel­jesítményéért „kiváló szövet­kezet” címmel tüntette ki az újhartyáni ÁFÉSZ-t, a SZÖ- VOSZ és a KPVDSZ elnök­sége. A túrái és a dabasi ÁFÉSZ-t dicséretben részesí­tették. Az év legjobb takarékszö­vetkezete címet a megye 24 falusi bankja közül az alső- némedi nyerte el. A megyei vándorzászlót az ócsaiak vet­ték át az abonyiaktól a MÉ­SZÖV elnökségének, a KPVDSZ megyebizottságá­nak és a KISZ Pest megyei Bizottságának értékelése alap­ján. Kiváló teljesítménynek értékelték a ceglédi, vala­mint az Örkényi fogyasztási szövetkezet egy esztendő alatt végzett munkáját is. Az er­kölcsi elismerésen túl vala­mennyien anyagi elismerés­ben is részesültek. Kitűnően szerepelt a kiskunlacházi, az Örkényi, valamint az érdi szövetkezeti bank is. Hiányos a szakember-utánpótlás Pest megyében (II.) Tanulókat keres az ipar és a mezőgazdaság Hátrányban a lányok A megyei tanács munkaügyi osztályának az ifjúság helyze­téről készített tanulmányából ezúttal a szakmunkásképzésre vonatkozó részleteket ismer­tetjük. Tavaly a mostani tanévre a megye területén működő ipa­ri üzemek szakmunkástanuló- igénye 5600 fő volt, de mind­össze 4074 fiatal vállalkozó akadt. Ugyanakkor a főváros­ban 3113 megyei fiatal kezdte meg szakmunkástanulmá- nyait. A következő, 1970/71-es tanévben a megyei szakember- utánpótlás helyzetében még nagyobb hiány várható. Az 1968-as évet alapul véve, az általános iskolát végzők száma a megyében 30, de a fő­városban mintegy 50 százalék­kal csökken és így fokozottan érvényesül a szívó hatás. Meg­mutatkozik ez abban is, hogy ez idén a főváros több, eddig vidékiek elől felvételi tilalom alá helyezett szakmát szabad­dá tett. A következő években az eláramlós további növeke­dése várható. Ha a szülő választ pályát A fiatalok fővárosi munka- vállalását anyagi okok nem in­dokolják. A kereseti lehetőség az ipari szakmákban csaknem azonos Budapesten és vidéken. Sőt, a tsz-ek ipari melléküze­meiben még valamivel jobb is. Ezeknél ipari tanulóban nincs is hiány. A fővárosi munka­hely vonzó ereje a Budapes­ten meglevő nagyobb szórako­zási lehetőség és általában a kedvezőbb muinkakörülmé- nyek, sokaknál pedig nem utolsósorban, mint végső cél: a fővárosba költözés vágya.; Jelentősen befolyásolja a pá­lyaválasztást, illetve a gimná­ziumba való jelentkezést a szülők óhaja, azaz. valamely szakma iránti előítéleten ala­puló ellenszenve is. Gyakran a gyermek kívánsága és a szü­lőé ellentétbe kerül, de a gyer­meket képességei sem teszik esetleg alkalmassá a szülők által választott pályára. így azután a gyermekek egy tekin­Adófizetés, községfejlesztés NEB ELŐTT A TANÁCSOK GAZDÁLKODÁSA Tegnap délelőtt a NEB meg­vitatta a tanácsok saját bevé­teleinek tervezéséről, a fej­lesztési alapok és tartalékok képzéséről és felhasználásáról készült jelentést. A tanácsi költségvetések tervezésénél két problé­mával találkoztak a népi ellenőrök. Az első: a rendelkezésre álló erőforrásokból új intézménye­ket létesítettek, ezek fenntar­tási költségeit viszont már nem tudják fedezni. Vonatko­zik ez mindenekelőtt a közvi­lágítási áramdíjakra, ahol a kiadás egymillió forinttal ha­ladta meg a módosított elő­irányzatot. Ez a tény a fej­lesztési alap és a költségvetés összhangjának hiányára utal. A másik: kevés a kivitelező, ennek hátrányát a lakosság érzi, hiszen a tervezett létesít­mények nem készülnek el ha­táridőre. A népi ellenőrök tapasztal­ták, hogy a tanácsok nagyobb önállóságot kaptak a pénzügyi tervezésben. Jól is sáfárkodnak az ön­állósággal, a költségvetés bevételi tervei reálisabbak, mint a korábbi években. A lakosságtól származó be­vétel viszont kisebb volt a tervezettnél a nagykátai, a gödöllői, a dabasi járásban és Szentendre városban. A bevé­teli hátralékok között első helyen kell említenünk a lak­bértartozást. A budai járásban ez másfél milliót, a szentend­reiben nyolcszázötvenezer fo- I ni tudják. rintot tesz ki. Gondot okoz még a vízdíj és az állami gon­dozott gyerekek térítési hozzá­járulásának beszedése is. A vizsgálat megállapította, hogy a nagyarányú kommuná­lis igényeket (ivóvíz, szenny­víz elvezetés, utak stb.) a ta­nácsok nem tudták fedezni a fejlesztési alapokból, annak ellenére, hogy a tervezett bevétellel szemben 130,3 millió fo­rint többlet jelentkezett megyei szinten. A lakosság községfejlesztési hozzájárulása 3,4 millió forint­tal haladta meg az előirány­zatot, a kommunális adó pe­dig egymillió forint pluszt jelentett. Negativ jelenség azonban, hogy egyes vállala­tok befizetési kötelezettségü­ket nem teljesítik. Nagykőrö­sön például a Cipőjavító és Lábbelikészítő Ktsz, valamint a Melléktermék- és Hulladék­értékesítő Vállalat még tava­lyi befizetéseivel is adós. Általános tapasztalat volt, hogy a tanácsok a fejlesztési alapokat a legégetőbb fel­adatok megoldására hasz­nálták fel, olyan beruházásokat tervez­tek, amelyek az egész lakos­ságot érintették. Az eredmé­nyek ellenére is főleg a ki­sebb tanácsoknál — nagy szükség volna a hozzáértő szakemberekre, hogy csak olyan létesítményeket tervez­zenek, amelyeknek fenntar­tási költségeit később is visel­télyes része kedve és adottsá­gai ellenére sajátít el valami­lyen szakmát, amelyet aztán később sokszor ott is hagy. Annak azonban más okai vannak, hogy a megyében 1969-ben ipari szakmunkás-ké­pesítést szerzett fiataloknak mintegy 30 százaléka vállalt másutt alkalmazást, és nem annál az üzemnél, ahol tanult. Bizonyítvánnyal a kezében jobb munkakörülményeket ke­resett és talált megyei válla­latoknál, sőt a fővárosban is. A más munkahely keresésére nem egyet az késztetett, mert a vállalat, ahol tanulóidejét töltötte, felszabadulása után nem a képzettségének megfe­lelő munkakörbe osztotta be, vagy nem a munkájának meg­felelő bércsoportba sorolta. A mezőgazdasági szakmun­kásoknál még kirívóbb az el- áramlás arról a munkahelyről, ahol a tanulóidőt töltötte a fiatal. A megye tsz-eiben nö­vénytermesztő és állattenyész­tő szakmunkásvizsgát tett 105 fiatal közül mindössze 56 ma­radt meg a neki taníttatást biztosító helyen. A többi más, esetleg nem is megyebeli tsz- ben vállalt alkalmazást, na­gyobbrészt azonban hátat for­dított a mezőgazdaságnak, el­ment az iparba — főleg a fő­városba — szakmunkás-bizo­nyítvánnyal — segédmunkás­nak. Női munkaerőt keveset keresnek Külön kitért a tanulmány a lányok helyzetére. Sok szülő nem hajlandó lányát szakmun­kástanulónak adni, különösen nem mezőgazdaságinak. Vi­szont az ipari vállalatok sem nagyon keresik a leánytanulót. Múlt évben például az összes tanulóhelyeknek mindössze 6,6 százalékát ajánlották fel lányok számára. Ugyanakkor az általános iskolát végzett, szakma tanulására törekvők 22 százaléka, szám szerint 1150 volt leány. Több csak azért nem, mert a vállalatok idegen­kedése a legtöbb szakmában a női munkaerőtől köztudomású a tanulni szándékozó lányok között. Amint azzal is tisztá­ban vannak, hogy a férfi és női munkaerő között, az utób­bi hátrányára, anyagi megkü­lönböztetést is tesz a legtöbb vállalat. A munkaügyi osztály meg­állapítása szerint, ha ez a vál­lalati szemlélet megváltozna, több leány jelentkezne, és ez­zel nemcsak csökkenne, eset­leg meg is szűnne a szakmun­kástanuló-hiány. Nem elég azonban, ha a vállalat hajlan­dó elfogadni a leánytanulót, hanem a lányok alkati, fizikai adottságainak megfelelő körül­ményeket is kell teremteniük a munkahelyen. Megfelelő öl­tözők, fürdők építése mellett nem utolsósorban a gépesítés fokozása által a nehéz fizikai munka kiküszöbölésével. Vo­natkozik mindez a mezőgazda- sági üzemekre is. Hathatósabb tanácsadást! A munkaerőhiány megszün­tetésére és a szakember-után­pótlás előmozdítására elenged­hetetlennek tartja a tanulmány a jelenlegi pályaválasztási rendszer gyökeres és intézmé­nyes átszervezését. Feltétlenül szükség lenne önálló megyei pályaválasztási csoportra, ami más megyékben már működik. Ez a csoport egységes elvek alapján irányítaná a pályavá­lasztási tanácsadást már az ál­talános iskola VII. osztályos tanulóival foglalkozva. Az utolsó előtti tanévben ugyanis meg kell kezdeni a gyermekek valamely pálya iránti fogé­konyságának, képességeinek ebből a szempontból szaksze­rű vizsgálatát és megbeszélé­sét a szülőkkel. A pályaválasztási csoport feladata lenne, hogy szükség esetén egyénenként vizsgálja és oldja meg azoknak a gyere­keknek pályaválasztási prob­lémáját, akiknek tanulói beis­kolázása lakóhelyükön vagy a környéken nem lehetséges, il­letve szellemi vagy fizikai adottságaik miatt nem akár­milyen munka elvégzésére al­kalmasak. Oda kell hatnia a pályavá­lasztási szerveknek, hogy a megyei fiatalokat elsősorban a megye területén képezzék. Az eddigi tapasztalat ugyanis azt mutatja, hogy akik fővárosi is­kolákban vagy üzemekben ta­nulnak tovább szakmunkás­nak, ott is keresnek elhelyez­kedést, és mint munkaerők el­vesznek a megye számára. Szokoly Endre (Folytatjuk) Sárgarépaexport A pilisi Űj Élet Termelőszövetkezetben az ősszel elvermelt 7.öldséget ássák ki az asszonyok. A több mint öt vagon sárga­répa az NSZK-ba indul. Vízzé vált vér Családi perpatvarkrónika Gödöllőn, a Körösfői út egyiik konyhájában sötét van. Idős ember ül a széken, távo­labb a felesége. — Nem tudom, hol lakik Pálinkás Sándor. Fogalmam sincs róla. Az „útbaigazító” Pálinkás Sándor édesapja. ★ A borítékot silabizálom: „italálható Erkel Ferenc út 18.” A temetőn át rövddebb az út az Erkel Ferenc utcába. Vakolatlan házat találok, benne egy asszonyt, Pálinkás Sándornét. — 1961 márciusában háza­sodtunk össze, az apósomók­nál kaptunk egy kamrát Mi rendibehoztuk ezt a mellék­épületet 20 ezer forintért. Ad­dig nem volt semmi baj, amíg építkeztünk, de miután ren­des lakást teremtettünk a föl­des, padlózatlan kamrából, üldözni kezdtek minket. — 1966-ban apósom újra megnősült, hát meg kellett osztani az örökséget: a fél ház a hét Pálinkás testvéré lett. A testvérek lakibért követel­tek tőlünk, figyelemibe sem vették, hogy mennyit költöt­tünk a vagyonra. Bírósági ügy lett a fél házból. 1967-ben az igazságügyi szakértő 220 fo­rint lakbért, 1968-ban ugyanő 265 forint lakbért, három hó­nappal később egy másik szakértő 400 forintot írt elő. Fellebbezéseit, tárgyalások és nem fizetünk. — Azóta tart az áldatlan ál­lapot. A férjem munkahelyére leivéleket írnak, zaklatják. A múlt évben többször a rend­őrségen is feljelentették — koholt vádak alapján. Ezeket a rendőrségen bizonyítani nem tudták, meg sem büntet­ték a férjeimet, de a nevével foglalkoztak és ezt a munka­helyén nem nézték valami jó szemmel. ■ár A Körösföi út egyik kony­hájában ebédhez terítenek. Az ebéd: hajában sült krumpli és zsíros sonka. Az idős ember és felesége falatozik. — Gyümölcsösöm van, gyö­nyörű almafám is. És látom, hogy az alma több méterre gurulhat a fájától. A többi al­ma gyönyörű, egészséges, egy alma meg olyan, mintha nem is alma lenne. — A fiam, Sándor még ka­tona volt, írt egy levelet, hogy küldjék neki 300 forin­tot, kimenő cipőre. Tudtam én, hogy nem cipőre kell a pénz, mégis postára adtam ... Elkényeztettem, azt hiszem, ekkor követtem el a hibát. — Amikor megnősült, befo­gadtam a saját házamba, min­den gyerek örülne, ha ilyen nagylelkű apja lenne, ö meg? Hazahoztam a cefrét, hordóba tettem, letakartam. A cefre bebőrözik és ez védi a szeszt. Sándor felkavarta a cefrét, tönkretette a védőbőrt, hogy nekem semmim sem legyen... — A Sándor vén ganénak hívott, engem, az apját. És leköpdösött! ★ A vakolatlan házban Pálin­kás Sándorné: — A sok háborgatás miatt és, mert nem engedett be a kapun, kénytelenek voltunk új lakás után nézni. Vettünk egy félig kész házat. Sajnos, ide mindjárt nem költözhet­tünk be. ..A helyzet annyira tűrhetetlen volt, és az olyan esetek, hogy kizártait, arra kényszarített bennünket, hogy a félig kész házban aludjunk, holott a bútorunk, ruházatunk, élelmiszerünk és minden hasz­nálati tárgyúink a régi lakás­ban volt. — Azt szerettük volna, ha kifizetnek, vagy engedik, hogy legalább eladhassuk a ház­részt, de a vevőinket vasvil,Iá­val fenyegették: be nem tehe­tik a lábukat. A kulcsot nem adtuk le, a lakás a miénk. Ha be akarunk jutni, mint tavaly év végén, a férjemnek be kell törnie a kaput... Az uramat a sok bonyodalom miatt elküld­ték az álláséiból, volt Galga- mácsán, aztán a Patyolatnál, most a pesti MÁVAUT-nál. Pedig szeretnénk nyugodtan élni, gyereket kell nevelnünk, és a munkát is becsületesen el kell látni, mert a sok adósság miatt szükségünk van a pénz­re. ★ A Körösfői út egyik konyhá­jában közeledik az ebéd: — Az is bolond, aki más portáján épít: ezt a testvérei mondták Sándornak. Én miért fizetnék neki. hiszen az a fél ház nem is az enyém? A test­véreitől kérheti a pénzt, de azok nem fizetnek, mert ha­ragszanak rá, ismerik. Sándor azt mondta: tízezer forintért lemond az örökségről. Az egyik bátyja belement, a köz­jegyző előtt azonban Sándor azt kiabálta, hogy csak a ha­szonélvezetről mond le. Nevet­séges. — Két tégla közül az egyik az enyém, a másik a gyere­keké. Egy kapu, egy kút — ne­héz a megosztás. A Sándor csak ne adjon el semmit. Ha jött a vevője, azt mondtam: tessék, e lakás hetedrésze az öné. Hát persze, hogy eloldal- gott a vevő. — Rosszmájú gyerek a Sán­dor. Széttörte a kaput, a kitá­masztó téglát a konyhába vág­ta ... Bottal kitámasztotta az ajtónkat, hogy ne tudjunk ki­jönni, lecsapta a villany fő­kapcsolót, hogy vakoskodjunk. Nézze, a szobába kellett besze­relni egy fökapcsolót... ★ A vakolatlan házban Pálin­kás Sándorné: — 1969. október 31-én a fér­jem hazament a Körösfői ut­cába. Az apjától kijött Pálin­kás Jóska és két katona sze­mély. Mit keresel itt? — kér­dezték a férjemtől és mind­járt behúztak neki. Be akart ugrani a lakásba, de elkapták, fojtogatni kezdték. A bátyja vascsővel fejbe vágta, Sándor elájult, rugdosni kezdték. Ké­sőbb feleszmélt, eltántorgott a rendőrségre. Az orra eltörött, a szája felrepedt, a térdét fáj­lalta — nyolc napom túl gyó­gyuló sérülést szenvedett. Az ügyét átadták a katonai bíró­ságnak, de itt már egy tettes­sel kevesebb volt, mert az egyik társukat letagadták. Jóska hat hónapot kapott — felfüggesztve, a katona keve­sebbet. Sándor bátyja felleb­bezett. A férjem egy életen keresztül viseli a támadás nyo­mait. — Amikor Sándort ütlegel­ték. édesapja magára zárta az ajtót... ★ A Körösföi út egyik konyhá­jában szivarra gyújt a 75 éves idős ember: — Olvassa el, mit írt Piros­ka lányom, április elején: „Vajon Sanyi tanult-e az ese­ményből? Szerintem igencsak megérdemelte, amit kapott, csak szegény Jóskát sajnálom. Egy reményem azért mégis van, hogy az amnesztia rá is vonatkozik.’’ Eszembe jut Pálinkás Sándor levele: „Kérem önt, amennyiben ideje engedi, fog­lalkozzon az ügyemmel, és a körülményekhez képesti lep- alább annyit elintézni, hogy ennek az áldatlan állapotnak vége legyen”. E segítséget Pá­linkás Sándorné Így konkreti­zálta: „Hagyják abba a peres­kedést, civódást, fizessenek ki és mi elhurcoikodunk, vagy engedjék eladni a lakást,'’ Közvetítem az apának fia ké­rését. — Sándor öt évvel megrö­vidítette az életemet. Ha ösz- szetömé magát az autóval, ta­lán még a temetésére se men­nék el. ★ Fél házrész, a szakértők sze­rint 120 ezer forint értékű — heten osztoznak a summán. Egy családra kb. 17 ezer fo­rint jut. Nem kis összeg, de talán mégsem sok, hogy fiú apára, apa gyermekére, test­vér testvérére támadjon. A jog részigazságokat oszto­gat, a rendőrség részügyekbe avatkozik be, a teljes lelki ku- száltságot sem paragrafus, sem rendőrség nem oldhatja meg. Az újságíró sem képes „leg­alább ennyiben” segíteni: em­bertelen fétist (17 000 forint!) eltüntetni és egymást maró csa­ládból megértő embereket va­rázsolni. , Fóti Péter 1 k

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents