Pest Megyi Hírlap, 1970. április (14. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-21 / 92. szám

1970. Április zu kedd rtsi Meerut iJCWap Mi lesz veled őszibarack? Vasárnapi számunkban meg­írtuk: a budai járásban, illet­ve a budai tájtarületen éven­te 6000 k. holdon 1000—1000 vagon őszibarack terem. Ter­melése, szedése, értékesítése, szállítása, felhasználása gon­dot okoz. Mi a megoldás?... Csak úgy tudunk segíteni, ha a bonyolult kérdés minden ol­dalát megvizsgáljuk, s megvi­lágítjuk a februári nagy őszi­barack-tanácskozáson elfoga­dott álláspontokat, illetve ha­tározatokat. Hűtőházak kellenek Az őszibarack kényesebb áru, minit a tojás. Hozzávető­leg 5 napig tárolható, de bizo­nyos állapotban órák alatt is képes érési fokát, minőségét ■— a romlásig — változtatni. A budai tájterületen az 1000— 1600 vagonnyi barack 50—60 nap alatt érik be és válik sze- tíőképessé. Aránylag rövid idő alatt rendkívüli munkát kell belefektetni, hogy a termés megmenthető’ legyen. A lesze­dett barack könnyen és gyor­san romlik. Egyszerre ekkora mennyiséget lehetetlen, elszál­lítani, ezért hűtőházakra len­ne szükség, de a budai járás­ban egy sincs. 1970-ben a MÉM támogatásával a török­bálinti ÁG. hűtőházat létesít, hogy legalább a saját területén termett gyümölcsöt elraktá­rozhassa. A szövetkezetek vi­szont saját erejükből képtele­nek hűtőházat építeni, mert 15—16 millióba kerülne. Ennek ellenére a zsámbéki medencé­ben a töki tsz területén — több szövetkezet összefogásá­val —, megkezdődnek egy hű­tőház építési munkálatai. 1970-ben kb. 4—5 millió fo­rint értékű munkát végeznek majd el. Sajnos, Érden és kör­nyékén megoldatlan marad a hűtés-tárolás. A felépülő hűtő- házak azonban enyhíteni fog­ják a tárolás gondját. Gyors szállítás A budai járási szervek in­tenciójára az üzemek időben megkötötték a szerződéseket a szállító, értékesítő partnerek­kel. Az állami gazdaságok és tsz-ek őszibaracktermésének kb. 80 százalékát lekötötték és bizonyos, hogy ezt a mennyi­séget átveszik. A kis parcel­lák tulajdonosai is idén jobban igyekeztek, 20—30 százalékuk­nak zsebében az értékesítési szerződés. Nem vitás, hogy jó termés esetén lesznek még ba­jok, mert például Érden az ÁFÉSZ 35 vagonnal szerződött, s 200—250 vagonnyi termés várható! Tavaly a sárgabarack beérése is nehezítette a hely­zetet, idén „kihagy” a kajszi és így könnyebb lesz az ősziba­rackkal boldogulni. Minden­esetre, igyekezni kell a terme­lőknek és az átvevőknek is a vagonokat és a Camionokat gyorsabban megrakni, azonnal szállítani, hogy az áru ne menjen tönkre. Javítani fogja az áru elhe­lyezését, hogy egyes állami gazdaságok kishatárforgalmi egyezményt kötöttek, illetve kötnek csehszlovák felekkel, s így megvalósul a közvetlen ex­port lehetősége. Ez ugyan nem oldja meg az értékesítés prob­lémáját, de feltétlen javít raj­ta. Legyen-e konzervgyár? A februári tanácskozáson érdekes problémát vetett fel Kovács László, a Konzervipa­ri Tröszt vezérigazgatója. Sze­rinte a jelenleg működő hazai, konzervgyárak (idén április 1- én adták át Közép-Euirópa egyik legnagyobb konzervgyá­rát Debrecenben), naponta 250 —300 vagon őszibarackot is fel tudnak dolgozni, de csak napi 50—60 vagonnal dolgoznak fel, mért akadozik a szállítás. A Gazdasági Bizottság döntése értelmében. Budapesttől 30 km-es körzetben nem lehet ipart telepíteni, konzervgyárat sem, de erre nincs is szükség. Meg kell valósítani a félfel­dolgozást, s a gyors szállítást. 1970-ben Pest megyében mindössze a Törökbálinti Ál­lami Gazdaságnak lesz úgy­nevezett félfeldolgozója. A szövetkezetekben kézi erővel kell ezt megoldani, a barackot kimagozni, félbevágni. Érde­•I. , mes ezt azért is elvégezni, mért a gyár jóval többét fi­zet érte. Tavaly a felezett barackért' a gyárak 7,10 Ft- ct fizettek és a termelőnek kellett a gyárb^ szállítani az árut. Idén viszont már csak 5,80-at kínálnak a felezett barackért, mert másképpen nem jövedelmező' a gyárnak a feldolgozás. (Gondoljuk csak el, hogy a kitűnően el­készített, ízes bolgár ősziba­rackbefőttet 8,— Ft-ért meg­vásárolhatjuk az üzletekben!) Az export Lényegesen javítana a bu­dai barack elhelyezésén, ha több lenne az exportképes áru. Sajnos, az állami gaz­daságban termeit baracknak csak 20, a szövetkezeteké­nek csak 5 százaléka export­képes. Külföldön a nagy, sárga húsú, piros színű ba­rackot szeretik, veszik. A ba- raeje átvétele a nagyságtól függ. Van: A, B, C, D, E, F, G, H kategória s tavaly az F- nél jobb helyezést elérő ba­rack az összes termésnek csak 20 százaléka volt. Válogatás­sal, metszéssel, jól elvégzett permetezéssel sokat lehet segíteni. Vigyázni kell a moly­kárra is, mert különösen a Szovjetunióba irányuló ex­portnál nagyon magasak az egészségügyi követelmények. A megyében levő kisparcel- lákon pusztít a moly, és nem kevés alkalommal megfertőzi a nagyüzemi gyümölcsösöket is. Permetező brigádokat kell létrehozni és e célból még a háztájiban levőket is szövet­kezetbe tömöríteni, hogy a kellő növényápolást elvégez­hessék. A Budai Járási Ta­nács növényvédelmi versenyt hirdetett, remélik, hogy e mozgalom eredményes lesz. Mint már írtuk: 60 nap alatt érik be az 1000—1600 vagonnyi gyümölcs. Ekkora mennyiség leszedéséhez leg­alább 500 emberre lenne szükség csupán a törökbálinti gazdaságban (!) A KISZ KB azonban nem engedélyezi pél­dául KISZ-tábor létesítését, holott kultúrált körülmé­nyeket biztosítanának a fia­taloknak. 1970-ben 200—220 fiatalt sátortáborban fognak elhelyezni, hogy a szedést mégis biztosítsák. Kapcso­latba léptek illetékesek azok­kal a fővárosi gyárakkal is, amelyek nyári szünetre le­állnak és felkérték őket, ajánlják dolgozóiknak a nyá­ri gyümölcsszedést. Az árak kérdése A termelők, a felvásárlók, a gyárak és a fogyasztók egyformán panaszkodnak az árakra. 1969-ben nagyon ala­csony volt' a felvásárlási ár, a piacokon sokszor mégsem szállt alá az őszibarack ára. Az értékesítési ár csökkenő tendenciáját lehet ugyanak­kor megfigyelni. A Törökbá­linti Állami Gazdaság 1964- ben példáúl kilónkénti 5,08 forintot ért el, 1969-ben már csak 3,23 forintot. Lényege­sen magasabb volt az export­ár, kilónkint 4,58 forint. A termelőknek hozzá kell szok­niuk az árak csökkenéséhez, mert a piaci igények — na­gyon helyesen — leverik az árakat. Persze a gyorsabb szállítással, az áru minősé­gének javításával nagyobb hasznot lehet elérni. Jelen­tős hasznot viszont csak ott hóz a barack, ahol a holdan­ként 40 mázsa megterem. A Törökbálinti Állami Gazda­ságban három éve elérik már ezt az átlagtermést. De nem­csak az állami gazdaságok­ban, hanem a szövetkezetek­ben is törekedni kell az ön­költség csökkentésére és ak­kor megéri az őszibarackot gondozni, termelni, előállí­tani. A töki tsz pl. 1968-ban 32 vagonos átlagban 5,47 fo­rintos értékesítési árat ért el és barackosa szép hasznot hozott. Szüts Dénes (Folytatjuk) TULIPÁNOK Pécs a tulipánok városává változott. A vasárnapi és a hét­fői nyárias meleg hatására egyszerre negyvenezer tulipán nyitotta ki kelyhét. Megkapó látványt nyújtottak most a Mecsek aljai város parkjai és terei, valamint a híres műem­lékek környéke, ahol piros, fe­hér és sárga színben pompáz­nak a gyönyörű virágok. Hazaérkezett a Szovjetunióból a magyar szénbányászati küldöttség Egyhetes szovjetunióbeli tar­tózkodás u táp, vasárnap dr.Lé- várdi Ferenc nehézipari mi­niszter vezetésével hazaérke­zett a magyar szénbányászati küldöttség. A Ferihegyi repü­lőtéren a hazatérőket a Nehéz­ipari Minisztérium vezető munkatársai fogadták. Dr. Lévárdi Ferenc a repülő­téren nyilatkozott a Magyar Távirati Iroda munkatársánál:. — Mostani utunkkal B. Bratcsenkónak, a Szovjetunió szénbányászati miniszterének két évvel ezelőtti látogatását viszonoztuk. Utunkat sikeres­nek minősíthetem, mert meg­állapodtunk számunkra nagy fontosságú szovjet bányagépek szállításáról. Megegyezésünk értelmében lehetőség nyílik szovjet bányagépek, méghozzá olyan komplex berendezések importjára, amelyek a front­fejtésben alkalmazott gépeken kívül az úgynevezett önjáró biztosítóberendezéseket is ma­gukban foglalják. — Még ebben az évben két ilyen komplex berendezést ka­punk a Szovjetunióból, mint­egy hárommillió rubel érték­ben. Jövőre pedig nyolc beren­dezés érkezik majd az ország­ba, ezek együttesen körülbelül nyolcmillió rubel értéket kép­viselnek. — Makajevkában alkalmunk volt tanulmányozni az ottani bányászati kutatóintézet mun­káját, a bányabiztonság növe­lésében elért eredményeit. Ez számunkra nem kis meglepe­téssel szolgált. Az intézetben ugyanis kidolgoztak olyan súj­tólég (metán 1 -jelző szolgála­tot, amely kizárja a sújtólég okozta robbanások veszélyét. A diszpécser ugyanis a vezény­lőteremben folyamatosan lát­ja, figyelemmel kísérheti a le­vegő metánszennyeződését. Az idei szállítások egyébként már folyamatban is vannak — mondta befejezésül a minisz­ter. — Az előbb említett, idén esedékes két komplex biztosí­tóberendezés egyikét Orosz­lányban már ki is csomagol­ták, és hamarosan üzembe he­lyezik. A berendezések szovjet importból történő beszerzése egyszersmind azt is jelenti, hogy a jövőben nem leszünk kizárólag nyugati beszerzésre utalva. Pszichológiai korlátok A gazdasági reform har­™ madik esztendejének közepe felé tartunk, huszon­hét-huszonnyolc hónap nem kis idő, de nem is sok, attól függ, honnét, mjlyen néző­pontból vizsgáljuk. Nem kis idő, ha az elért eredményeket tesszük mérlegre, ha azt néz­zük, hogy a reform bevezetése nem okozott törést a harma­dik ötéves terv teljesítésében, sőt, elősegítette, hogy a leg­több terv-célkitűzést túltelje­síthessük:. Nem sok idő, ha a megoldandó feladatokat te­kintjük. a még mindig égető problémákat, s azokat a teen­dőket, melyeket már a válto­zó helyzet szült. Érdekes: a sokfélében mi­lyen könnyű meglelni az azo- nost. Mert hait helyen — a töb­bi között Vácott, a képcső­gyárban, Százhalombattán, az olajfinomítóban, s Budaörsön, az Ipari Szerelvény- és Gép­gyárban — tettem fel a kér­dést különböző beosztású em­bereknek — különböző beosz­tású vezetőknek —, mi az, almit vállalatuk sajátos gond­jain túl általánosabb béklyó­nak éreznek a reform szaba­dabb — nem gyorsabb, hanem szélesebb körű — kibontakoz­tatásában. Mind a hat helyen, anélkül, hogy bármit tudtak volna az előttük nyilatkozó véleményéről, azonos valamit jelöltek meg, amit — jobb ki­fejezés híján — pszichológiai korlátokként summázhatunk. Mit értsünk ez alatt? Sok mindent Eossz beidegzettsé- geket, a konzervatív vezetői stílust, az önállóság lehetősé­gének kihasználatlanságát, a bátortalan Ságot a szűklátó- körűséget. Mindazt aminek ma már kevésbé objektív okai vannak, sokkal inkább keres­hetők az eredők a szubjektum, a cselekvő vagy nem cselekvő, a gyorsan vagy lassan határo­zó, a megfontolt és az óvatos­kodó ember körében. Az olajfinomítóban például arról beszéltek, hogy termelő egységeik vezetői helyesen is­merve fel a közös érdekeket, mindent elkövetnek a tartalé­kok föltárásáért, a lehetséges többletkapacitás hasznosítá­sáért A másik helyen viszont éppen az volt a panasz, hogy a termelés középirányítóá még ma is eltitkolják valóságos Népek a forradalom útján Lenin a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom győzelme után, a világháború okozta általános válság közepette, a háború befejezéseként általá­nos európai forradalmat várt, amelyben élen járnak majd a legfejlettebb nyugati országok. Sokszor hangsúlyozta, hogy Oroszország, az orosz proletá- riátus csak addig képezi a nemzetközi proletárforrada- lam élcsapatát, amíg a fejlett nyugati országok munkásosz­tálya rá nem tér a proletár­forradalom útjára. Voltak azonban olyan megállapításai is, amelyek arra mutattak, hogy lehetségesnek tartotta a történelmi fejlődés olyan ala­kulását, amikor továbbra sem a legfejlettebb országok fognak az élen haladni a szocializmus megvalósításának útján. Így 1918. januárjában, Marx és Engels ide vonatkozó várako­zására utalva, ezt mondotta: „Mi most a nemzetközi szo­cializmus erőinek más kombi­nációját látjuk. Mi azt mond­juk, hogy könnyebben kezdő­dik meg a mozgalom azokban az országokban, amelyek nem tartoznak a kizsákmányoló országok közé, vagyis azok közé, amelyeknek lehetőségük van könnyebb fosztogatásra és meg tudják vesztegetni mun­kásaik felső rétegeit... Másképpen alakult a dolog, mint ahogyan Marx és Engels várták, nekünk, orosz dolgozó (RÉSZLET) és kizsákmányolt osztályok­nak jutott osztályrészül a nemzetközi szocialista forra­dalom élcsapatának megtisz­telő szerepe, és mi most vilá­gosan látjuk, hogyan megy majd messzire a forradalom fejlődése: az orosz kezdte — a német, a francia, az angol befejezi, és a szocializmus győzni fog.” Tehát az orosz kezdi — már megkezdte — és a nagy nyugati népek majd befeje­zik. Lenin akkori elképzelése és várakozása szerint azonban a kezdet és a befejezés között nem lesz lényeges időkülönb­ség, az egész egy rövid folya­mat két vége. Nem volt te­hát lényeges az sem, hogy a kezdet és a befejezés között milyen közbeeső állomások lesznek, milyen sorrend ala­kul ki. Mindenesetre Lenin óva intett a kérdés dogmatikus szemléletétől. Éber szemmel figyelte a vajúdó világ ese­ményeit, és igyekezett ezek­ből kitapintani a forradalom várható fejlődésének, további alakulásának menetrendjét. A dolgok azonban, mint előbb Marx és Engels eseté­ben, most Lenin esetében is másként alakultak, mint aho­gyan az várható volt. Az első világháború ugyan megrendí­tette a kapitalizmus egész épületét, létrejött ugyan a vi­lág hatodrészén az első szocia­lista ország, megindult ugyan a kapitalista világrend össze­omlásának folyamata, de a teljes összeomlás egyelőre nem következett be. És bár Lenin zseniális előrelátással megmu­tatta, hogy az imperializmus korszaka az imperialista hábo­rúk és szociális forradalmak korszaka lesz, maga az egész folyamat a Lenin által várt­nál hosszabbnak bizonyult. Ennélfogva újra nagy jelen­tőségűvé vált a forradalom .menetrendje” további alaku­lásának kérdése, az a kérdés, hol, melyik ország és orszá­gok fogják folytatni azt az utat, amelyet az orosz prole­tárforradalom mutatott a vi­lágnak. Lenin tudományosan kimu­tatta és megindokolta, hogyan és miért helyeződött át a XX. század elején a nemzetközi forradalmi munkásmozgalom központja Németországból Oroszországba, és miért győ­zött a proletárforradalom elő­ször ebben az elmaradott or­szágban. Nincs még azonban tudományosan feldolgozva az a kérdés, miért követték Oroszország példáját első­sorban olyan országok, ame­lyek ugyancsak a kapitalista fejlődés viszonylag alacsony fokán állottak. (1919-ben Ma­gyarország, 1945-ben az eu­rópai népi demokratikus or­szágok, később Korea, Viet­nam, Kína, Kuba. — Kivé­telnek tekinthetők a kapita­lista fejlettség szempontjából Csehszlovákia és a Német De­mokratikus Köztársaság.) Részbeni magyarázatot adhat az, hogy az első világháború után a háborúban vesztes országok, a második világ­háború után pedig a fasiszta elnyomás alól a Szovjet­unió által felszabadított or­szágok bizonyultak a leg­fogékonyabbaknak a proletár- forradalom, a munkásosztály hatalmának megteremtése számára. Viszont ez a ma­gyarázat nem kielégítő: a tel­jes igazságnak csak az egyik oldalát mutatja meg. Nem ad magyarázatot arra, hogy az első világháború után miért csak Magyarország lé­pett erre az útra, s éppígy a távol-keleti országok szo­cialista forradalmaira sem. A kérdés teljes, tudományos megválaszolása a nemzetközi marxista—leninista tudomá­nyos kutatás még elvégzendő feladata. Lenin életében — kevésbé jelentps, egészen átmeneti ter­mészetű rövid kísérletektől (Bajorország, Szlovákia) el­tekintve — egyedül Magyar- ország követte Szovjet- Oroszország példáját. Nem cso­da tehát, ha Lenin rendkívül nagy jelentőséget tulajdoní­tott a Magyar Tanácsköztár­saság létrejöttének, és mind fennállása idején, mind leve- retése után kitartó figyelem­mel tanulmányozta tevékeny­ségét, eredményeit és hibáit. Kutatta azokat a történelmi törvényszerűségeket, amelyek létrejöttét előidézték. Ezek figyelmes tanulmányozása ma Is hozzásegíthet az előbb em­lített kérdések megoldásához. (Réti László: Lenin és a magyar munkásmozgalom) kapacitásukat, „alátervezhet­nek”, hogy azután így érhes­senek el többletet, mert egész egyszerűen még nem értik: a reform más helyzetet terem­tett, senki és sehol nem fogja tervszámfoént előírni azt, amit korábban önkéntesein föl­ajánlottak stb. Ellentét? Az, pedig a két vállalatot légvo­nalban alig néhány kilométer választja csak el egymás tói, ám éppen ez igazolja: léteznek a pszichológiai korlátok. L1 korlátok létezése termé­^ szelesen nem minden esetben ismerhető fel ily könnyen, feketén-fehéren. Vannak rejtettebb útjai is an­nak, hogy a korlátokon át­bukjék a törekvő, az úját akaró, a bátran kezdeménye­ző. Ilyen, rejtettebb út az, hogy: semmit ne kockáz­tassunk! Jó üzletek mennek veszendőbe azért, mert gyor­san kellene cselekedni, de a gyors cselekvést lelohasztja egyik vagy másik üzem, mű­hely vezetőjének régről fa­kadó, reflexszerű tiltakozá­sa: nem bírjuk, nem vállal­juk, az emberek nem értik meg, miért kell átállniuk... Menjen csak a régi, mert az biztos, azzal nem sokat kell foglalkozni. S közben a vevő máshová pártol, másho­vá viszi a hasznot... A pszi­chológiai korlátokat, a té­nyek s a tudat közötti össz­hang hiányát mutatja az is, ami a gyárakban, vállalatok­nál a közelmúltban leját­szódott. Sokan — és sokfé­leképp — méltatlankodtak amiatt, hogy a nyereség nem érte el a múlt évi összeget, s hiába volt a magyarázat, hogy az évközi bérfejlesztést a nyereség terhére hajtották végre ... Beidegződés: a nye­reség évről évre több kell, hogy legyen. Veszélyesebbek, mert min­denre hatást gyakorlók azok a pszichológiai korlátok, me­lyek meggátolják a való hely­zet fölismerését, annak meg­látását például, hogy a gyor­sabb haladás akadályai ma már elsősorban a vállalato­kon belül találhatók. Ti­pikus magatartás: a válla­lat bajainak, gondjainak for­rása nem a kapukon belül van, hanem az irányító szer­vezetek, a kooperáló partne­rek, a rendelők munkájában keresendő. Ennek a felfogás­nak, az alkati tényezőkből fakadó lélektani magatartás­nak a következménye, hogy jó néhány helyen az adott le­hetőségekkel sem élnek, vár­nak, maguk sem tudják mire, talán utasításra, mert ré­gebben az érkezett. Most azon­ban nem csöng a telefon, nem érkezik az irányító ha­tóság levele: önállóan kelle­ne dönteni, de először azt illenék tudni, hogy... S ilyen­kor következik be a teljes elbizonytalanodás, a fölösle­ges értekezletek összehívása, a terméketlen vita arról, hogy miről is kellene vitatkozni... Ij j helyzettel kell szembe­^ nézni mindenütt, s ez valamennyi poszt betöltőjé­től többlet munkát, nagyobb erőfeszítést, fölkészültséget igényel. Az új rendelkezése­ket, a gazdasági élet új játékszabályait könnyebb el­sajátítani, mint a pszicholó­giai korlátokat lendöntenL Ott eszközökkel, módszerek­kel van dolgunk, itt — ön­magunkkal. Nehéz harc, de aki kitér előle, aki nem vívja meg, az alulmarad. Minden tekintetben. Mészáros Ottó Kajszivirág Vasárnapra a szélvédett ül­tetvényeken, kiskertekben vi~ rágot bontott a kiskunsági kzj~ szí. A már napok óta fehér- bimbós barackfák teljes virág- nyílását elősegítette a vasár­napi meleg, napfényes idő. Ezzel megkezdődött a Duner Tisza közi gyümölcsösök ta­vaszi virágpompája.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents