Pest Megyi Hírlap, 1970. április (14. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-19 / 91. szám

Pl. ST H EC 1970. ÁPRILIS 19.. VASÁRNAP zMírlap Célzott műtétek az agyba» Elég gyakori és rendkívül érdekes betegség a Parkinson- kór vagy parkinsonizmus. Ne­vét első leírójától kapta. So­káig alig tudtak e kór termé­szetéről, okairól, és gyógyítása is csak tapogatózás volt. Ami miatt mostanában az érdeklő­dés központjába került, az hogy gyógyítására olyan új módszert találtak, amely igen reménykeltő, és egyéb hasonló betegség gyógyításában is fon­tos helyet foglal majd el. Rendszerint az 50. életév kö­rül kezdődik a betegség, és el­ső jele az, hogy a kézujjakban nyugalmi állapotban remegés indul meg. A betegség előre­haladásával a fej is remeghet. Másik tünete az izmok me­revsége, amely fájdalommal is jár. Az izmok merevsége miatt az arc feltűnően mimikátlan. lárvaszerű. A csípő- és térd­izületi mozgások korlátozottá válnak, a betegek apró léptek­kel járnak. A testi bántalmak- hoz pszichés tünetek is járul­nak: fáradékonyság, a saját ál­lapottal szembeni kritikátlan­ság és az agyi folyamatok ál­talános lelassulása. A betegség oka — mai ismereteink sze­rint — a központi idegrend­szerben keletkező idegsejt- pusztulás, ennek oka azonban ismeretlen. Nem örökölhető, búr egy családon belül többnél is előfordulhat. Kezelése első­sorban tüneti: a remegés és izommerevség megszüntetésé­re számos gyógyszert használ­nak. elsősorban görcsoldókat, nyugtátokat, izomelernyesztő- ket. Az újabb orvosi irodalom­ban gyakran szerepelnek az un. sztereotaktikus beavatkozások Ezek lényege, hogy az agyvelő meghatározott részeibe áram­lökéseket juttatnak, amelyek­kel az orvos közömbösít bizo­nyos idegrészecskéket, és ezzel egy sor, eddig okilag nem gyó­Szövés nélküli anyag - orsó nélküli fonógép gyítható betegséget kezelni ké­pes. E betegségek között sze­repel újabban a Parkinson-kór , is. Az agyvelőbe irányuló terv- ] szerű beavatkozás nem újdon­ság az orvostudományban. An­gol orvosok már 1908-ban szer­kesztettek egy műszert, amely­nek segítségével számos állat- kísérletet végeztek, és fontos agyfiziológiai ismeretek birto­kába jutottak. Az emberi agy­velőbe való beavatkozásra szolgáló első célzóműszert Phi­ladelphiában szerkesztették meg 1947-ben. A műszer hasz­nálata csakhamar elterjedt az egész világon, és ezzel utat nyitott az idegbetegségek gyó­gyítása új, hathatós módszeré­nek. A beavatkozás lényegében abból áll, hogy egy, a millimé­ter törtrésznyi pontosságával működő elektroszonda behatol az agy megbetegedett részébe, elektromos áramlökésekkel kikapcsolja annak működését, és ezzel megszünteti a beteg oly súlyos panaszait. így sike­rült legújabban megváltani a betegeket a Parkinson-kór gyötrelmeitől is. Mielőtt sor kerül egy-egy sztereotaktikus beavatkozásra, órákig folynak az előkészüle­tek. Göttingában — amely az ilyen gyógymód kutatása euró­pai központjának számít — egy sebészből, egy ideggyógyászból, egy idegfiziológusból, egy ma­tematikusból és több segéd­erőből álló munkacsoport dol­gozik együtt. Különösen a megszondázandó pontnak a meghatározása igényel hosz- szadalmas és bonyolult mate­matikai műveleteket. Az eljárás sikere a röntgene- zés megbízhatóságán múlik. Éppen ezért nemrégiben ki­dolgoztak egy fotogrammetri- kus eljárást, amellyel a műtét alatt 0,3 mm-nyi pontossággal i folyamatosan ellenőrizni lehet m A vív AZONNAL FELVESZ budapesti munkahelyeire VILLANYSZERELŐKET, ezek mellé BETANÍTOTT MUNKASOKAT és SEGÉDMUNKÁSOKAT. Négyéves szakmai gyakorlat után a szakmunkás-képesítés megszerezhető. JELENTKEZÉS: Villanyszerelőipari Vállalat 1. sz. Szerelőipari üzem Budapest VI., Mozsár u. 16. Azonnali belépésre alkalmazunk ÜT- ÉS CSATORNAÉPÍTŐKET, BETONOZOKAT, FELÉPÍTMÉNYESEKET, KUBIKOSOKAT ÉS KUBIKOSBRIGADOKAT Jelentkezés a 26. sz. Állami Építőipari Vállalatnál DUNAÚJVÁROS, Beke tér 3. I a beavatkozás menetét. Ily módon hajtottak végre a kö­zelmúltban operációkat beteges szexualiiásúak agyának nemiségközpontján, melyek eredményeit az egyik orvosi szaklap nemrégen is­mertette. A szerzők kifejtik, hogy a nemiségközponton vég­zett sztereotaktikus beavatko­zás segítségével lecsillapítható az abnormális nemi ösztönü egyének kóros szenvedélye, sőt az agresszivitás tompítása is elérhető. Ellentétben a műtéti ! vagy a vegyi kasztrációval, a I sztereotaktikus beavatkozás j nem zavarja meg a szervezet ! hormonális folyamatait, csak I a nemi magatartást szabályoz- ■ za. I Visszatérve a Parkinson-kór I sztereotaktikus beavatkozással i történő gyógyítására, jelentő- | ségét jól mutatják az alábbi ; adatok: Nyugat-Németország- S ban 1930-ban 4,9 millió 65—80 ! éves ember szenved ebben a betegségben: 1,99 millió férfi és 2,94 millió nő. A számítások szerint ez a szám 1975-ben elő­reláthatóan 7,3 millióra fog növekedni. Ezek olyan nagy j számok, hogy kizárólagosan I nem is lehet építeni az új el­járásra, kombináltan kell al­kalmazni a régebbiekkel. An­nál is inkább, mert ezek egy­részt megkönnyítik a beavat­kozást, másrészt esetleg önma­gukban is képesek évekre meg­hosszabbítani a munkaképes­séget. A műtét tehát egyelőre a súlyosabb esetek számára marad, ez viszont annál ered­ményesebb, minél korábban hajtják végre. Ragasztás a textilgyárban Ez utóbbi eljárás, melynek két változata ismeretes, rend­kívül termelékeny. A szövő­gépek átlagosan háromméteres teljesítményével szemben a szövés nélküli ragasztásos technológiával 150—200 mé­ter anyag állítható elő órán­ként! A ragasztásos módszer egyik változatánál az egy- irányba rendezett — ún. szál­irányított — szálasanyagok­ból képzett vékony rétegeket, á fátylakat vagy bundákat, úgy helyezik egymásra és ra­gasztják össze, hogy a szom­szédos rétegek szálirányai merőlegesek legyenek. A ra­gasztásos eljárás másik válto­zata, mely magyar szakembe­rek találmánya, az elemi szá­lakat egy megfelelően kialakí­tott gép segítségével rendezet­lenül rétegezi egymásra. Ezt a mesterségesen kuszáit, össze­függő réteget ragasztóanyag­gal itatják át, majd szárító- alagútba vezetik, ahonnan olyan végtermék kerül ki, mely mindhárom irányban azonosan magas szilárdsági értékkel rendelkezik. A nagy­termelékenységű gép háló­szerű szállítószalagjára lég­áramlat teríti szét az elemi szálak kusza halmazát. A bunda vastagsága a szállító- szalag mindenkori haladási sebességétől függ. A szövés nélküli textíliák­nak e módszerekkel készült változatai természetesen nem helyettesítenek minden hagyo­mányos szövött áruféleséget. Ám az kétségtelen, hogy a durvább szövésű termékek egész sorát már ma is tökéle­tesen pótolná lehet a textíli­ákkal. Pillanatnyilag legna­gyobb igénnyel a konfekció- ipar jelentkezik, mely közbé­lésként használja fel a ra­gasztott anyagot. Tetszetős és tartós lakástextíliák, szigete­lőanyagok, különféle egész­ségügyi cikkek, bőrdíszmű- ipari kellékek egyaránt olcsón előállíthatok az új technoló­giával. A lehetőségek ezzel még közel sincsenek kimerít­ve, hiszen még csak a kezde­ténél tartunk az új gyártási mód elterjedésének. Új technika Vegyipari hulladékokat meg­semmisítő üzemet hoz létre közösen a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, az AGROTRÖSZT és a fűzfői NITROKÉMIA. A 25 millió fo­rintos költséggel épülő óriási kemencében évente 3000 ton­na vegyipari hulladékot, hasz­nálhatatlanná vált növényvédő szert semmisítenek meg. A különleges lúg- és saválló anyaggal bélelt égetőtérben 1800 Celsius fokon elemeire bontják és ártalmatlanná te­szik a mérgező anyagokat. A teljesen zárt rendszerből sem­minemű szennyeződés nem ke­rülhet ki. A fő vállalkozók mellett különböző vegyipari üzemek és gyógyszergyárak kérték a Nitrokémiától hulla­dékanyagaik megsemmisítését. ★ Évente több mint 10 000 va­gon hulladék halmozódik fel a vegyi üzemeknél, amelynek megsemmisítése rendkívül sok gondot okoz. Több helyütt a gyár szomszédságában hal­mozzák fel, és nyílt lánggal égetik ezeket az anyagokat, s ezáltal szennyezik a környék levegőjét, talaját, vizeit. Az erős mérgeket jelentős deviza- kiadással a tengerbe temette- tik. A mezőgazdaság kemizálá- sával egyre nő a használhatat­lanná vált kemikáliák meny- nyisége is. Ezek hosszú évekig elfoglalják a raktárhelyisége­ket. Mennyiségük több száz tonnára tehető. Az ártalmas hulladékok megsemmisítésére ötéves kutatómunkával külön módszert dolgoztak ki a fűzfői Nitrokémia kutatói. Eljárásuk a kísérleti kemencében kivá­lóan vizsgázott. ANTHONY GREY, a Reuter Iroda volt pekingi tudósítója, aki túsziként 26 hónapot töl­tött a kínai háziőrizetben, megnősült — jelenti a Reuter- iroda. Azt a lányt vette el, akit pekingi kiküldetése előtt jegy­zett el, s aki a havonta enge­délyezett egy levéllel elvisel­hetővé tette rabságát. A szövés nélküli textíliák nagy előnyeik ellenére sem veszélyeztetik a fonó- és szö­vőüzemek létét. Nem szabad tehát letenni a hagyományos textilipari gépek továbbfej­lesztéséről sem. A csehszlovák kutatók figyelemre méltó eredményt értek el ezzel kap­csolatban. Olyan nagy termelé­kenységű, merőben új fonal­képzési technológiával dolgo­zó orsó nélküli fonógépet szerkesztettek, mely forradal­mi átalakulást ígér a parnut- szövödéik gépi berendezésé­ben. Az új gép termelékeny­sége két-háromszorosa a klasszikus gyűrűsfonógép. teljesítményének, melyet a korlátozott orsófordulatszám jellemez. A csehszlovák mód­szer szer int a megfelelő sod- ratot egy forgó fonókamra ad­ja meg a szálnak, melyből az kihúzóhengereken át távozik. Az új fonása rendszer nem al­kalmaz orsót, gyűrűt és futót, azokat a mechanikus eleme­ket, amelyek a gépek teljesít­ményét mindeddig korlátoz­ták. A korábbi borúlátó véle­ményekkel ellentétben tehát azt állapíthatjuk meg, hogy a textilipar nem reked meg je­lenlegi fejlettségi fokán, ha­nem sikeresen keresi az új, termelékenyebb technológiá­kat. Szolnoki vadstatisztika Befejeződött a tavaszi vad- számlálás Szolnok megyében. A vadállomány, mint megá1- lapították, jól vészelte át a kemény és hosszú telet. Az őzek száma most már megkö­zelíti a 10 ezret, örvendetesen gyarapodott a fácánállomány is. Az utóbbi a mesterséges te­nyésztés és az úgynevezett fél­vad nevelés eredménye. A számlálás adatai szerint jelen­leg körülbelül 25 ezerrel több fácán található a megyében, Szupervasút Az új vasúti kocsinak ez az első tervrajza is elárulja, mivel foglalkoznak az NSZK-ban a „Magas teljesítményű gyorsvasút tervtanulmán yának” tervezői. Tapasztalt repülőgépgyártók dolgoznak egy olyan személy- és teherszállító eszköznek a megszerkesztésén, ami óránként legalább 400 kilométeres sebességgel fog majd tovasuhanni a Hamburg—München közti szinte teljesen kanyarmentes szakaszon. Az ezzel foglalkozó tanulmányt 1971 végén nyújtják be a bonni közlekedésügyi minisztériumnak. A jövő szupervasútja már más. mint amit az ember a hagyományos sínen közlekedő járművek fogalma alatt ért. Feltételezhető, hogy légpárnákon, elektromágneses úton meghajtva siklik majd széles gerendákon. mint egy évvel korábban. A fogolyállomány ugyancsak gyarapodott, az Alföld védett madará­ból — a túzokból — csak­nem százzal találtak töb­bet, mint az elmúlt évben. Az állomány még így is cse­kély — a túzokok száma nem éri el a hétszázat. A kilövésük éppen ezért szigorúan tilos. A kemény és hosszú tél a vad­számlálás tapasztalatai sze­rint csak a vadnyúlállomány- ban okozott károkat: a szá­muk az előző évihez képest mintegy ötezerrel csökkent. A JAPÁN kormány bejelen­tette, hogy kifizették azt a 233 millió dolláros jóvátételt, ami­vel Japán a második világhá­ború során okozott károk fe­jében tartozott Indonéziának. Dél-vietnami menetfelszerelés (Zsoldos rajza) vastagságához képest csak na- ] gyón kis szilárdságú összefüg- j gő anyagot lehet előállítani i az elemi szálak tömegének | egymásra halmozásával, azt is i jobbára csak gyapjúból. Az újabb, sokkal korszerűbb tech­nológiák kialakításánál kétfé­le módszer jött számításba. Az egyik az ún. tűzéses eljá­rás. amelynél a szálas-anya­gokból képzett rétegeket — amit bundának neveznek — összevarrják. így a textília szilárdsága jelentősen javul ugyan, de felhasználási terü­lete korlátozott, hiszen meg­jelenésében nem veheti fel a versenyt a hagyományos szö­vetekkel. A másik, a ragasz­tásos eljárásnál nem varrófo­nal, hanem ragasztóanyag tartja össze megfelelő szilárd­sággal az elemi szálak halma­zát A hagyományos textíliák j gyártása ma még csaknem teljes egészében a fonásra épül. A fonás műveletével sodratot készítenek a növé­nyi, állati vagy szintetikus eredetű szálasanyagokból. A fonalból azután szövéssel vagy hurkolással állítanak ejő ösz- szefüggő anyagot. A fonás, a szövés és a hurkoiás rnunka- és időigényes műveletek, nem csoda tehát hogy a kutatók már régen keresik a textíliák egyszerűbb előállítási techno­lógiáját. Munkájukat csak az utóbbi évek során kísérte si­ker. A nemez a történelmi őse azoknak a fonás, illetve szö­vés nélkül előállított anya­goknak, amelyeket egy idő óta már egyre több országban és egyre nagyobb mencnyiség- , ben gyártanak. A nemezelés hagyományos műveletével Óriás kemence Elemeire bontják a vegyipari hulladékot

Next

/
Thumbnails
Contents