Pest Megyi Hírlap, 1970. március (14. évfolyam, 51-75. szám)
1970-03-08 / 57. szám
1970. MÁRCIUS 8., VASÁRNAP "‘"ic/Ciriap 7 KÜLÖNÖS SZIGET A legbarátságosabb emberek — Ördögien ügyes madarászok Látó ceruza“ Három angol mérnök rendkívül elmés, főleg a i_ -|_r - r _ . . . - - T _ vak emberek által igen sokoldalúan használható "" „látó ceruzát” szerkesztett. A ceruza formájú alumínium tubusban egy kis elemmel táplált impulzusadó foglal helyet, mely a közegsűrűség változásait különböző hangmagasságú bugással jelzi. Ennek segítségével a vak ember megtudhatja, hogy milyen magasságig van töltve a palack, a pohár vagy egy edény, megállapíthatja az orvosságosüvegben levő gyógyszer mennyiségét, leforrázás veszélye nélkül töltheti meg a csészéjét stb. A kis készülék állítólag arra is alkalmas, hogy különbséget tegyen az érett és a zöld gyümölcs között. A „látó ceruza” olyan változatban is készül, amely különböző hangmagasságokkal a hő- mérsékleti értékekről ad tájékoztatást, s egyben — a beépített iránytű segítségével — az égtájak megállapítására, illetve jelzésére is alkalmas. A „látó ceruza” egy másik, azonos méretű „testvére” a fényhatások ingadozásait jelzi, pél dául azt, ha egy autó közeledik a sötétben a vak ember felé. BARANYBÖRZE A Bakony hagyományos juhtenyésztő vidékein, ahol több mint százezer birkát tartanak, megkezdődött a „báránybörze”. A Gyapjúforgalmi Vállalat, valamint az olasz, francia és görög kereskedők egymás után látogatják meg a juhhodályokat, s kiválasztják a legfejlettebb tejes és pecsenyebárányokat. Az idei szaporulatból bőven válogathatnak, hiszen az ikerellé- sek a tervezettnél jóval több báránnyal gyarapították az állományt. Csupán a Városlődi Állami Gazdaságban több minit 300 ikerpárt vettek számba. A gondos válogatás után húsvétra és a tavaszi ünnepeket követően összesen 30 000 fiatal állatot exportálnak a Bakony vidékéről. PÉCS Alagútkemence- LENGYEL TERVEK ALAPJÁN Krakkói intézet tervei alapján építették át a Pécsi Porcelángyár hatalmas, alagút'ke- mencéjét. Az 5 millió forint értékű rekonstrukciót lengyel szakemberek irányításával a gyár kollektívája végezte el. Több hónapon át félszáz ember dolgozott váltott műszakban ezen a feladaton. < t A sikeres pécsi próbaüzemelés és a most megkezdett folyamatos égetés tapasztalatai igen kedvezőek. A 85 méter hosszú alagútkemencéből a korszerűsítés következtében jobb minőségű termék kerül ki. A Hatvani Cukorgyár FELVÉTELRE KERES autószerelő, autóvillamossági szerelő, adagolóbeállító SZAKMUNKÁSOKAT. Jelentkezés a HATVANI CUKORGYÁR munkaügyi osztályán. m VÍV AZONNAL FELVESZ budapesti munkahelyeire VILLANYSZERELŐKET, ezek mellé SETANITOTT MUNKÁSOKAT és SEGÉDMUNKÁSOKAT. Négyéves szakmai gyakorlat után o szakmunkás-képesítés megszerezhető. JELENTKEZÉS: Villanyszerelőipari Vállalat 1. sz. Szerelőipari üzem Budapest VI., Mozsár u. 16. az égetéshez használt fajlagos gázmennyiség pedig alacsonyabb a réginél. A kemencébe percenként tolnak be egy-egy háztartási edénnyel és műszaki porcelánnal megrakott kocsit, amelyek 42 óra után kerülnek ki ismét. A gyár évi porcelántermelésének egy. negyedét ebben az alagútkémeftcében égetik ki. Az 1400 km2 kiterjedésű Faeroer-szigeteket az Atlanti- óceán északi részén találjuk, meg a térképen, Skócia, Iz- land és Skandinávia között, a 60. szélességi foknál. A Golfáram útjába eső szigetcsoport 24 vulkanikus bazaltszigetből áll. Ezek közül 18 lakott, 6 lakatlan sziget. A földrajzi szempontból elkülönült, ködös, esős északi vidéken a világ talán legbarátságosabb népe lakik. A régészek még nem tudták kideríteni, mikor népesültek be ezek a szigetek: egyes vélemények szerint még a kelta időkben, valószínűbb azonban a másik elmélet, amely szerint az ezredforduló környékén a vikingek hódították meg a Faenoer-szigeite- ket. Tény az, hogy a szigetek a viking kultúra nyomait őrzik, az itt élők építészete, civilizációja, népszoikásiai, általában színes folklórja az ősi viking forrásokból táplálkozik. Az ősi kultúra ellenére a i második világháború befejezése uitán a Faeroer-szigeteken nagyarányú modernizálódás ment végbe. Fővárosában, a 12 ezer lakosú Tharshvnban ma már modern építésű lakóházaikat, áruházakat, szállodáikat találunk. A főváros környékén kitűnő aszfaltúinkon folyik a gépkocsi- és a mikrobusz- közlekedés. A szigeteket hajók kötik össze egymással. Dániával és Norvégiával a hajóforgalma mellett hetenként kétszeri légijárat biztosítja az összeköttetést a szigetlakok számára. A szigetlakók földművelésből, juhtenyésztésből, de főként a halászaiból élnek. Halászhajóik Grönlandig és Izüandig dolgoznak a nyílt tengeren. Ezek a vizek ma még tőkehal ban és herin gben kimeríthetetlenek. A szorgalmas szigetlakok a szárított hering millióit csomagolják és küldik elsősorban Dániába és más európai országokba. (A Faeroer-szige- tek 1380-ban a norvégektől a dánok birtokába került. Ma Dánia küibirtoka.) A hering mellett a szárított és sózott tőkehal a másik fő kiviteli cikk, amely a nemzeti jövedelmet biztosítja a szigetlakóknak. A \ vám- és pénzügyőrség' országos parancsnokságának közleménye A vám- és pénzügyőrség országos parancsnoksága felhívja a Német Demokratikus Köztársaságba utazók figyelmét, hogy az NDK-ban érvényben levő utasforgalmi vámrendelkezésék megváltoztak; a vám- -és engedélymentesen bevihető és kivihető ajándékok és vásárolt tárgyak értékkerete csökkent, a behozatali és kiviteli tilalom, illetve korlátozás alá eső áruk köre pedig bővült. Ajáindékokat az.. NDK-ban Való* táf'tőzKöcSsr*' időtől függően napi 20 keletnémet márAZ ERZSÉBET-HÍD MEGÁLMODÓJA 100 évvel ezelőtt halt meg Győry Sándor matematikus, mérnök, műszaki író, az Er- zsébet-híd gondolatának felvetője. Az 1795-ben született Győry Sándor tanulmányait a pesti Mérnöki Intézetben végzi. Az 1820-as évek második felében a Huszár Mátyás vezetésével folyó nagyszabású Duna-felmérés- nél dolgozik; innen kerül az építészeti igazgatóságra, amelynek hamarosan igazgatója lesz. Amikor 1832-ben a Magyar Tudományos Akadémia tagjává választja, lemond állásáról, hogy kizárólag a matematikai és műszaki tudománynak szentelhesse minden idejét és energiáját. 1860—65 között ő szerkeszti az Akadémiai értesitőt, az MTA matematikai és természettudományi osztályainak közlönyét. Közgazdasági, műszaki, közlekedésügyi cikkei főként a Tudományos Gyűjteményben és a Tudománytárban jelentek meg. Főbb munkái: A Buda és Pest közt építendő álló hídról (1832), A felsőbb analysis elemei (1836—40); ezít a munkáját 1845-ben az MTA nagyjutalmával tüntették ki), Budapestnek árvíz ellen való megóvásáról (1845). Az Erzsébet-híd — a Buda és Pest közt építendő első álló híd — nagy műszaki felkészültségű kezdeményezője, a korabeli magyar tudományos élet egyik büszkesége 75 éves korában Pesten hunyt el. káig, legfeljebb azonban — 5 napos vagy ainnál hosszabb tartózkodás esetén — 100 keletnémet márkáig engedély- mentesen lehet az NDK-ba bevinni, az NDK-ból kihozni. A napi 20, illetőleg legfeljebb 100 márka értéket meghaladó ajándékok vagy vásárolt tárgyak beviteléhez és kiviteléhez engedélyt keli kérni az NDK vámszerveitől. Az engedély kiadása — a tarifális besorolásinak. megfelelően — illeték (vám) megfizetésével jár. A ' beVHé’re engedélyezett tárgyakat eladni, elcserélni vagy elzálogosítani és az úti holminak minősülő tárgyakat elajándékozni nem szabad. A beviteli, illetőleg a kihozatali tilalom alá tartozó árukról a magyar utazási irodáik részletes tájékoztatást adnak. LOGIKA — Sok közös vonás van bennünk. ön könyveket ír, én pedig olvasom a könyveit. , szigeteken egy érdekes halászati és egy vadászati kuriózumot lehet megfigyelni napjainkban is. Az egyik az a mód, ahogy a kardszárnyú delfint „fogják”, ősi szokás szerint a delfineket kiszorítják bárkáikkal a sekély partmenti, kikötői vizekre, itt a halászok bekerítik ezeket, kötelekkel meghurcolják, kivontatják a partra, majd ott hosszú késekkel megadják nekik a kegyelemdöfést. Ez a művelet a szigetlakok számára ma már inkább sport — afféle északi „bikaviadal” — mint halászat, j A másik érdekesség a vadászat. A második világháború előtt még a szigetek jelentős bevételi forrása a tengeri madarak vadászatából és a tojások gyűjtéséből adódott. Ma a madárfogást szintén inkább csak sportból űzik, de egészein érdekes módon. A Mikines-szige- tet, Faeroer-szigetek délnyugati mezsgyéjén találjuk; mintegy 4—5 millió vízimadár él itt. Megtaláljuk a sarki madárvilág néhány érdekes faját: a sarki alkát és az egyik viharmadárfajt A szigetlakok táplálkozás szempontjából a lummat kedvelik legjobban, melynek a húsa igen ízletes. A szigeteken a tengeri madaraikat nem lőfegyverekkel vadásszák. A speciális madárfogás 4—5 méter hosszú rúdra szerelt villa alakú eszközzel történik. A villára zsák alakú háló van szerelve, tehát nagyméretű lepkehálóhoz lehetne hasonlítani a madárfogó eszközt. A madarász néha sok száz méterre a temgerszint felett egy sziklapárkányon ül és várja, hogy a szikla odújából kirepüljön a vízimadár. A vadász röptében kapja el a madarat hálójával, boszorkányos ügyességgel húzza magához, gyorsan kicsavarja a nyakát és már várja a következőt Kissé hihetetlenül hangzik, de egy ügyes madarász napi teljesítménye ily módon eléri az 1000—1200 vízimiad-arat. Kitűnő reflexek, jó időérzék; ügyesség kell ehhez a mesterséghez. amelynek űzője nem szenvedhet tériszonyban. Egy nemrégiben a szigeteken járt francia utazó szerint, a világon nem tapasztalt még olyan meleg vendégszeretetet mint a Faeroer-szigetek iákéinál. A geográfiai szükségszerű - ség, az izoláltság tette ilyenné ezeket az embereket, akik őszintéin örülnek, ha bármely kontinensről vendég érkezik hozzájuk. E. I. A medvefóka és az elektronika TAVASZI VÁSÁR még két . napig az Az elektronika a technika „hagyományos” csodái mellett újabb területeken is hasznosul. Kitűnő szolgálatot tesz pl. az állatok mozgásának, pontosabban helyváltoztatásának a kutatásában. A szakirodalomban már közöltek adatokat, melyek szerint rádióbeméréssel követték a szarvasok útját, más adatok szerint a szürke varánuszok életét tanulmányozták a rádióhullámok segítségével. A kísérletek során könnyű, hermetikusan zárt rádióadót alakítottak ki, amely az ultrarövid hullámtartományban dolgozik. Antennája másfél méter hosszú, szilárd acélrudacska, melyet felerősítenek az állat hátára. Legújabban arról érkezett hír, hogy a medvefókák vándorlását mérik be a rádióhullámok segítségével. A medvefókák vonulását már szovjet, amerikai és japán tudósok is megkísérelték nyomon követni — sikertelenül, pedig fontos gazdasági érdek fűződik hozzá, bundájuk ugyanis komoly értéket képvisel. A parton foglyul ejtett állatokra megfelelő szerkezettel felerősítették a rádióadót, amelyet az állatok a vártnál rövidebb idő alatt megszoktak. Szabadon bocsátásuk után a „rádiósok” társaikkal együtt élték a medvefókák mindennapos életét. A rádiójelzések csak akkor haltak el, ha túlságosan mélyre merültek a tengerbe. A parton, illetve a hajókon működő vevőkészülékek a fókák minden „hadműveletéről” értesülést szereznek. A tervek szerint a jövőben repülőgépeket, mesterséges holdakat, automata regisztrálókat is alkalmaznak a rádiójelzések vételére és az így nyert adatokat elektronikus számítógépekkel dolgozzák fel. A medvefókák után a delfinek, bálnák vándorlásának a felderítését is tervbe vették.
