Pest Megyi Hírlap, 1970. március (14. évfolyam, 51-75. szám)
1970-03-08 / 57. szám
6 "\Kívlap 1970. MÁRCIUS 8., VASÁRNAP Fiatatok - méret nélkül Százmilliós harmincévesek — SoJcan mentek el tőlünk tavaly: 465-en. Törzsgárdata- gok is. Fiatalok is. Mérnökök, technikusok, szakmunkások, anyagmozgatók. Magam sem tudom, íiogyan álltunk talpra. Kezdenek visszaszállingózni azok, akik pár forint miatt a kabátjukat vették. Böhm Tibi, meg a többiek... N em mindenkit veszünk vissza. Vándormadarak nem kellenek. És, akik újra hozzánk kerülnek, ugyanannyit kapnak, mint amikor elmentek. Elmondom, miért jöttem. A fiatal műszakiak érdekelnek: mérnökök, technikusok. Fiatal közgazdászok. A főmérnök elmosolyodik: — Nálunk jóformán csak fiatalok dolgoznak... Mint a fociban, „saját nevelésűek” ... — És a közgazdászok? — Kevesen, vannak. Eddig elhanyagoltuk őket. Idén érintkezésbe lépünk a technikumokkal és a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemmel. Közgazdászok nagyon kellenek. Főleg — mérnök- közgazdászok. valamit tenni, kerül... Van, amikor si© A váci Híradástechnikai Anyagok Gyárában 1600-an dolgoznak. Az éves termelési érték: 550 millió forint. A terebélyesedő fluktuációt sikerült megakadályozni. Oj a főmérnök, a szakszervezeti bizottság titkára, a párt- és a KISZ-ti tikár. A régi műszaki és fejlesztési osztályból egy osztály lett: műszaki főosztály. Ide tartoznak a kutatócsoportok, a tervezéssel, fejlesztéssel foglalkozó mérnökök, összesen 84-en. Az átlagéletkor: 32 év. Nemrég kaptak öt százalékos bér- fejlesztést. A 84 mérnökre egyenként száz forint fizetés- emelés jutott volna, azonban úgy határoztak, hogy ezt az összegeit prémiumban osztják ki minden hónap végén — a legjobban dolgozóknak. Bross Sándor, a gyár főmérnöke, két fiatalembert ajánl, Kocsis Ferenc elektromérnököt és Kávai Géza elektroműszerészt. A másik osztály neve: termelési főmérnökség. Ez gyűjti egybe a művezetőket és a technikusokat. Hárman vannak közülük negyven év fölött. A fizikai munkások közül több mint tizet emeltek ki technikussá az elmúlt évben. A főmérnök ennyit mond: — Felnőttek. Itt kezdtek ők — volt, aki 14 éves karában — és felnőttek a szemünk láttára. Szakemberek lettek. És a szakemberekre szükség van. Persze előfordul olyan eset is, mikor nem akarnak feljebb kerülni, főleg a szerszámosok- nál. Szép munka, szép pénz. „Megszoktuk, Sanyi bácsi”, de tudom, a fizetés és nem a megszokás az oka ennek. Igyekszünk az eddigi aránytalanságokat megszüntetni, mert sokkal jobb, ha saját nevelésű műszakiak dolgoznak, mintha idegenek kerülnek hozzánk. © © Kocsis Ferenc 25 éves, három évvel ezelőtt végzett a Műszaki Egyetemen. — Ösztöndíjas voltam. Ide kellett jönnöm. És talán — ha az ösztöndíj nem köt, már nem lennék itt. Az elektromos laborban dolgoztam. Borzalmas volt. Mértem és mértem. Állandóan. A szakmánkban ezt úgy hívják — rutinmérések. Amit az ember százával csinált az egyetemen és amit egy — betanított munkás is elvégezhet Üntam. Két hónapja vagyok a kutatóknál. Azt csinálom, amit szeretek, amit mindig is szerettem. Terveim? Kétéves „közgáz” továbbképzőre szeretnék menni. Hogy több legyen a fizum. Mert azzal nem vagyok megelégedve: kettő-kettő, kettő-három. Ennyi munkával több is lehetne, de a legfőbb, hogy végre — dolgoztatom. Kávai Géza 26 éves. És szeptemberben lesz tíz éve, hogy a gyárba került. Inasként. — Nem voltam jó tanuló. Csak a motorok, a gépek érdekeltek. Az érettségim sem sikerült fényesen, így kerültem a HAGY-ba. Ipari tanuló voltam, aztán felszabadultam és a Kandóba mentem. Üzemmérnöki diplomával fejeztem be a felsőfokú technikumot. Napról-napra lemegyünk Ferivel az üzemcsarnokba, onnan „hozzuk fel” a problémákat. Az egész úgy ér valamit, hogyha az ember tudja, miért rágják a körmüket a gépek mellett a munkások. „Van valami baj, szaki bácsi?” Elmondják és mi megpróbálunk © ritüzemben is. Lendület kell, start az induláshoz ... Olyan emberek kellenek, akik munkaidő végeztével nem csapják a fejükbe a kalapjukat... A telefongyár! tekercsek felett is védnökséget vállalunk, jó nézni,, ahogy kezdenek lelkesedni a srácok, mert tennivalónk van elég. Ki kell javítani, amit eddig elrontottunk. És ehhez a munkához,a legtöbb segítséget a fiatal műszakiaktól várjuk... Márciusra a Híradástechnikai Anyagok Gyárának KISZ- taglótszáma 250-re emelkedett. © Németh Istvánnak gyors karrierje volt a HAGY-ban. Itt kezdett dolgozni, 61-től járt a gépipari technikumba, 1969. január elsejéig volt technológus, aztán üzemegységvezető lett és most főművezető. Alig harmincévesen. — A territüzem főművezetője vagyok: 260 ember tartozik hozzám és évi százmillió forintot termelünk. Ilyen beosztást negyvenévesek kapnak, így még kamasznak érzem magam ... öthónapi próbaidő után mertem csak vállalni... A kollégája közbeszól: — Nézze, még mindig degeszre tömött aktatáskával jár haza... — Kell. Itt a szombat, meg a vasárnap, átnézek egy-két dolgot. Rettentő sok műszaki leírás van, amit feltétlenül meg kell ismernem. Azt lehet mondani — kevés a munkaidőm. Nem érzem a 8 órát, íróasztal mellett viszont nem tudnék dolgozni, az én munkám a jövés-menés, a változatosság mindenről tudnom kell, ami itt történik, új még nekem ez az üzem.,. Laczkó Ottó beállító lakatos volt. Most programozó. A termelési főmérnökségen dolgozik. 21 éves. — Az ember egy idő után rájön — ha szereti a munkáját —, hogy tanulnia kell. A többi? A többi magától jön... Eddig korlátok között dolgoztam, nem tudtam kiélni az elképzelésed piát, csak a méretekre vonatkozó utasításokat igyekeztem betartani. Technikusi beosztásba kerültem, iskolába járok és programozok. Minden szabad időmet leköti a tanulás, mert érdekel az, amit csinálok. A főmérnök: — Aki elment, elment... Nem sóhajtozunk érte. Akik itt maradtak, fiatalok és értékes emberek. Mérnökök, technológusok. A ferritelőkészítés- nél a „pogácsázás” bevezetése duplájára emelte az előkészítő részleg kapacitását — az ő érdemük. Az értékes emberekkel rendesen kell bánni. Az évek a jutalomosztásnál számíthatnak. Fizetésnél sohasem. Tavaly sokan mentek el tőlünk: 465-en. Azóta sokan is jöttek: 379-en. — Mi nem csábítunk, nem ígérünk rá, nem licitálunk más gyár fizetésére. Nálunk a munkáért kapják a pénzüket az emberek. A fiatalok dolgozhatnak és az érvényesülés, az előrelépés az életben, nemcsak egyik gyárból a másikba át- menve történhet. így is ... Tamás Ervin Pest megyei kezdeményezés: „Népművelési törvény megalkotásán Interjú Antalfia Jenővel sára, de a próbálkozások eredménytelenek maradtak. A felszabadulás után sem volt eddig idő a törvény megalkotására. Most — 150 év után — a magyar történelemben először azon fáradozunk, hogy megalkossuk Magyarország szocialista népművelési törvényét. KÉRDÉS: Miért van tulajdonképpen szükség népművelési törvényre? VÁLASZ: Minden modern államnak — különösen, ha lakói a szocializmust építik —, elsőrendű feladata, hogy ifjúsága, és felnőtt lakossága szocialista szemléletű világnézeti nevelésben részesüljön, gondoskodnia kell annak megteremtéséről, hogy a korszerű műveltség megszerzését mindenki számára lehetővé tegye. Felszabadulásunk óta komoly törekvések, anyagi, szellemi erőfeszítések történtek e célok eléréséért. A lehetőséggel azonban a különböző területeken nem egyformán éltek. Ahol hozzáértő, lelkes emberek kezébe került a népművelés ügye, ott ma is elégedettek lehetünk az iskolán kívüli tömegeit műveltségének irányításával, ahol nem sikerült megfelelő szakembert biztosítani, a társadalmi érdeklődést felkelteni, ott ma is csak a kezdetén vagyunk a népművelésnek. A szocializmus adta lehetőségeken belül, a rendelkezésre álló anyagi eszközökkel is másképpen bántak az egyes megyékben, járásokban, de még a falvakban is. Nem volt ez a munka összehangolva, hiányzott az irányítás, nem volt egy keret, amelyet gazdag tartalommal tudtak volna kitölteni, bizonyos alapvető törvények, követelmények között szabadon moz»gva.„u«..i/.<. KÉRDÉS: Azt hiMwm itt is folytathatnánk, ahol ön most 0 abbahagyta. Tehát mit kell majd a népművelési törvénynek tartalmaznia? VÁLASZ: A népművelési törvényben új műveltségi követelményt kell felállítani a társadalom felnövő és felnőtt tagjaival szemben, amelyek mégha tarozásánál gazdaságirányítási rendszerünket, a tudományos és technikai forradalom termelési hatásait, a társadalom jelentős átrétege- ződését, az urbanizációt, az életmódban bekövetkezett változásokat, a demográfiai problémákat, a szocialista demokrácia fejlesztését kell elsősorban meghatározó tényezőként figyelembe venni. A népművelési törvénynek a legégetőbb kérdésekben úgy kell intézkednie, hogy képes legyen a népművelés megújítására. Az új törvénynek kerettörvénynek kell lennie, amely meghatározza a népművelés és intézményrendszerének egészét. A törvény szabja meg az önkéntes társadalmi tevékenység kereteit, önállóságának határait, határozza meg a szervezéssel, irányítással, és az alapellátással kapcsolatos állami feladatokat. Jelölje ki a népművelés helyét az iskolai rendszerben, legyen átfogó és ne csak a művelődési otthonokban folyó népművelés szabályozója legyen, hanem foglalja keretbe a könyvtárak, múzeumok, színházak, mozik, tömegtájékoztató központok, sőt, a szaktárcák népművelési feladatait is. Határozza meg a törvény a művelődési otthon-hálózatnak, mint a népművelés alapintézmény-rendszerének státusát — a tanácsok, tömegszervezetek, munkahelyek, szakintézetek, iskolák feladatait, kötelességeit a népművelési intézmények és a népművelési tevékenység politikai, erkölcsi, igazgatási, létesítési, fenntartási, támogatási, szakmai segítése vonatkozásában. Érvényesítse a törvény a művelődési otthonok érdekeit és a helyi állami és társadalmi kulturális alapok összehangolt felhasználását. KÉRDÉS: Az Ipari és mezőgazdasági vállalatok, a termelőszövetkezetek elés nagy kulPest megyében a megye sajátos helyzeténél fogva erőteljesen jelentkeztek és jelentkeznek a népművelés problémái. A megyei pártbizottság többször is napirendre tűzte a népművelés helyzetét és 1969 tavaszán javasolta a megyei képviselőcsoportnak népművelési törvényjavaslatra indítvány beadását az illetékes szerveknél. Az indítvány megalkotására Antalfia Jenőt, a Nagykátai Járási Pártbizottság első titkárát, ország- gyűlési képviselőt kérték fel. Munkatársunk felkereste Antalba elvtársat, hogy interjút készítsen vele a népművelési törvényjavaslatról. KÉRDÉS: Először a népművelési törvény megalkotásának szükségességéről kérjük a véleményét. VÁLASZ: Magyarországon a népművelés a felvilágosodás korában született s a re- formkorban társadalmi mozgalommá vált. A tömegek tudatának formálása volt a cél: a függetlenségért vívandó harc előkészítése, a politikai felvilágosítás. A népművelés haladó mozgalma persze a feudális Habsburg hatalomtól semmilyen támogatást nem kaphatott. A népművelés intézményes elismerésére és támogatására már az 1790— 91-es években, majd 1827-ben történtek kezdeményezések. 1867-től ismét hangot kapott a parlamentben Eötvös József vezérletével, de levették a napirendről. Később: 1908- ban, 1928-ban, 1935-ben ismét történtek kísérletek egy népművelési törvény megalkotóFMKT — Fiatal Mérnökök és Közgazdászok Tanácsa — nincs gyárban. Volt. Megszűnt. Mint, ahogy széthullott a KISZ-szervezet is. A régi titkár elment Kiss Gábor, a függetlenített KlSZ-tiíkár tavaly óta: — Sehol sincs nagyobb igény a KISZ-re, mint nálunk! Csak, aki egyszer csalódott, nehéz újból meggyőzni. 150 KISZ- tagunk van, de KISZ- korúak 350-en vagyunk. FMKT? Tulajdonképpen van, de még sincs. A neve nincs meg. Az FMKT megalakulása hónapok kérdése. A srácok mindent megtesznek ezért a mozgalomért, hiszen a tanács egyben érdekvédelmi szervezet is. Ifjúsági üzemet hozunk létre a félautomata vasmaggyártó üzemünkben, az úgynevezett HIPERSIL üzemben (a nemrég érkezett szovjet gépekkel) és szeretnénk a ferHETI KOMMENTÁR Piackutató szövetkezetek A gazdasági reform eltelt huszonhat hónapja hozzászoktatta a közvéleményt néhány újdonsághoz, a változások egészséges — olykor egészségtelen — jeleihez. Az újdonságok bő áradása közepette is érdekes azonban a hír, miszerint befejeződött a héten az a tanfolyam, melyet a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Mérnök- és Vezetőtovábbképző Intézetében rendeztek a mezőgazdasági értékesítés és piackutatás feladatairól. A tanfolyamon nyolcvanan vettek részt, néhány tanácsi dolgozó mellett termelőszövetkezetek irányító posztot betöltő tagjai. Ez volt az első ilyen tanfolyam, s az intézet tervei szerint továbbiak követik majd, hiszen az elsajátítandó anyag nemcsak elméletileg, hanem gyakorlatilag is egyre aktuálisabb. Érdekes hír, mert fontos változások kezdetének apró jelzője. A magyar mezőgazdaság döntő feladata a nagyüzemi átszervezés után is az maradt, hogy kellő meny- nylségű növényi és állati termékkel lássa el a lakosságot, illetve a feldolgozó ipart, s kisebb figyelem jutott — juthatott — termékösszetételre, az igények változására, a piaci keresletre. Logikus és megkerülhetetlen út volt ez. Elsősorban a legfőbb termékekből — kenyérgabonából például — kellett elegendőt piacra vinni A legutóbbi két-három esztendőben azonban már fölbukkantak az új első csírái: nem mindig lehetett bármit eladni a piacokon, s a földolgozó üzemek is igényesebbek lettek. Megnőtt a kereslet az úgynevezett tájjellegű mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek Iránt, s sűrűn nem bizonyult elégnek csupán a mennyiség, a vevők választékot is igényeltek. Az élelmiszer-gazdaság — mely a mezőgazdaság és az élelmiszeripar szoros együttműködésére épül — új fogalom a gazdasági életben, s a gyakorlatban csupán néhány kezdeti lépés történt kialakítására. Mégis: ez a holnap. Mégpedig a közvetlen holnap. Éppen ezért kisebb és nagyobb dolgokban egyaránt már ma sokféle a teendő a szükséges keretek megteremtése érdekében. E teendők egyike: az értékesítés, a piackutatás megszervezése. Az értékesítés formáinak bősége — a szerződéses termeléstől a saját üzletek megnyitásáig —, a piaci igények gyors változása kül- és belföldön a korábbi évekhez mérten jóval többször állítja választás elé a szövetkezeti vezetőket: miként döntsenek, mit határozzanak. Jól dönteni, a szükségesnél nagyobb kockázatot nem vállalni csakis megbízható ismeretek — információk — birtokában lehet. Jól tervezni, a kővetkező gazdasági év üzemági teendőit sikeresen összeállítani akkor lehetséges, ha először tájékozódnak az értékesítés várható esélyei felől. Nem elvont, hanem nagyon Is gyakorlati munkát végeznek tehát majd azok a tanfolyamhallgatók, akik a héten sikerrel vizsgáztak. A szövetkezetek megalakulását követő években a különböző szakembereket bizalmatlanság, olykor értetlenség, ellenállás fogadta. Ma már ritka az olyan közös gazdaság, ahol a tagságot győzködni kell a szaktudás fontosságáról; a gyakorlat igazolta, hogy a jó szakember aranyat ér. Ezért érdemes most, a tervtárgyaló közgyűlések idején megfontolni: eljött-e az ideje annak, hogy tisztábban lássanak a piacon, előre ismerjék a holnapi igényeket? S ha úgy vélik, hogy eljött ennek az ideje, akkor a személyi, anyagi feltételeit is megteremtsék az új, de már ma is kamatoztatható tevékenységi körnek. Krónikás turális alapokkal rendelkeznek, amelyeket nem mindigi megfelelően a cél szolgálatára/ használnak fel. A népművelési törvény ezt is szabályozza majd? VÁLASZ: Indítványomban kitértem erre is és szerintem jobban kell koncentrálni az anyagi alapokat, gondot kell fordítani a népművelés anyagi feltételeire, feltétlenül intézkedni kell a népművelők szociális és munkajogi kérdéseiben is. A törvénynek olyan intézkedéseket kell foganatosítania, hogy az anyagi, személyi, tárgyi feltételek biztosításában komplex hatást tudjon elérni. Modern épületeket, korszerű eszközöket kell a népművelési intézmények rendelkezésére bocsátani, hogy a tartalmas és hatékony munka elkezdődhessen. KÉRDÉS: Közvetlenül Pest megyében milyen hatást vár a népművelési törvénytől? VÁLASZ: Pest megye konglomerációs övezet. A megye lakosságának növekedésével nem tud lépésit tartaná a kulturális, szociális, népművelési ellátottság. A mi járásunkban különösen élesen vetődnek fel a problémák. A törvénytől azt várom, hogy járuljon hozzá, tegye lehetővé a falu és a város közötti különbségek felszámolását, azt. hogy a keretén belül tett intézkedések nyomán a népművelés a meglevő tanyákra, kültelkekre is elérjen, hasson a szintkülönbségek csökkentésének irányában. KÉRDÉS: Milyen stádiumban van jelenleg a népművelési törvény? Mikor kerül a parlament elé? VÁLASZ: A legkülönfélébb szervekkel való konzultációk, népművelőkkel való tanácskozások után, alapos kutatást végeztem a népművelés történeti anyagában. Tárgyaltam a Művelődésügyi Minisztérium képviselőivel, s ezután megszerkesztettem indítványomat a törvényjavaslatra. A megyei képviselőcsoport múlt év nyarán úgy döntött, az indítvány alkalmas a beterjesztésre. Az indítványt benyújtottam Kállai Gyula elvtársnak, az országgyűlés elnökének, aki azt örömmel fogadra és az országgyűlés kulturális bizottságának küldte meg. A bizottság kibővített ülésen tárgyalta meg az indítványt és színvonalas vita után — amelyben részt vettek többek között Ortutay Gyula, Váci Mihály, Fetrovics Emil —, úgy határozott, hogy a Művelődésügyi Minisztériumot és az Igazságügyminisztériumot felkéri a törvényjavaslat elkészítésére. Valószínű, 1971-ben már az országgyűlés elé kerül, és ha elfogadják, hazánk történetében először, megszületik a népművelési törvény. KÉRDÉS: Engedje meg végezetül Antalfia elvtáns. hogy megkérdezzem, személy szerint önnek nem volt terhes feladat, hogy napi munkáján tül egy népművelési törvényhez indítványt dolgozzon ki? VÁLASZ: A Pest megyei Pártbizottságon sok segítséget kaptam, többek között Barim- kai Oszkámé elv társnőtől, a pártbizottság titkárától, Gön- dics Zoltán elvtárstól, a párt- bizottság osztályvezetőjétől, S. Hegedűs Lászlótól, a Hazafiad Népfront megyei titkárától, a járásunkban levő kuitúrmun- kásoktól, népművelőktől, pedagógusoktól. Rengeteg témát adtak, sok jó ötlettel éltek. Én magam is szívesen foglalkoztam mindig a népművelés kérdéseivel, ment ki legyen népművelő elsősorban, ha nem a párttítkár?... De nem is a beléje fektetett. munka fontos, hanem az, hogy a törvény meglesz, jó lesz, és reméljük, meg is oldja a korszerű, szocialista közművelődés problémáit. Talán nem veszik tőlem szerénytelenségnek, ha azt mondom, örülök, hogy ez a törvény Pest megyei kezdeményezés lalapján kerül az országgyűlés elé — mondta végezetül Antalfia Jenő. Szüís Dénes i
