Pest Megyi Hírlap, 1970. március (14. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-08 / 57. szám

6 "\Kívlap 1970. MÁRCIUS 8., VASÁRNAP Fiatatok - méret nélkül Százmilliós harmincévesek — SoJcan mentek el tőlünk tavaly: 465-en. Törzsgárdata- gok is. Fiatalok is. Mérnökök, technikusok, szakmunkások, anyagmozgatók. Magam sem tudom, íiogyan álltunk talpra. Kezdenek visszaszállingózni azok, akik pár forint miatt a kabátjukat vették. Böhm Tibi, meg a többiek... N em min­denkit veszünk vissza. Ván­dormadarak nem kellenek. És, akik újra hozzánk kerülnek, ugyanannyit kapnak, mint amikor elmentek. Elmondom, miért jöttem. A fiatal műszakiak érdekelnek: mérnökök, technikusok. Fiatal közgazdászok. A főmérnök el­mosolyodik: — Nálunk jóformán csak fiatalok dolgoznak... Mint a fociban, „saját nevelésűek” ... — És a közgazdászok? — Kevesen, vannak. Eddig elhanyagoltuk őket. Idén érint­kezésbe lépünk a techniku­mokkal és a Marx Károly Köz­gazdaságtudományi Egyetem­mel. Közgazdászok nagyon kellenek. Főleg — mérnök- közgazdászok. valamit tenni, kerül... Van, amikor si­© A váci Híradástechnikai Anyagok Gyárában 1600-an dolgoznak. Az éves termelési érték: 550 millió forint. A te­rebélyesedő fluktuációt sike­rült megakadályozni. Oj a fő­mérnök, a szakszervezeti bi­zottság titkára, a párt- és a KISZ-ti tikár. A régi műszaki és fejleszté­si osztályból egy osztály lett: műszaki főosztály. Ide tartoz­nak a kutatócsoportok, a ter­vezéssel, fejlesztéssel foglalko­zó mérnökök, összesen 84-en. Az átlagéletkor: 32 év. Nem­rég kaptak öt százalékos bér- fejlesztést. A 84 mérnökre egyenként száz forint fizetés- emelés jutott volna, azonban úgy határoztak, hogy ezt az összegeit prémiumban osztják ki minden hónap végén — a legjobban dolgozóknak. Bross Sándor, a gyár főmér­nöke, két fiatalembert ajánl, Kocsis Ferenc elektromérnö­köt és Kávai Géza elektromű­szerészt. A másik osztály neve: ter­melési főmérnökség. Ez gyűj­ti egybe a művezetőket és a technikusokat. Hárman van­nak közülük negyven év fölött. A fizikai munkások közül több mint tizet emeltek ki technikussá az elmúlt évben. A főmérnök ennyit mond: — Felnőttek. Itt kezdtek ők — volt, aki 14 éves karában — és felnőttek a szemünk láttá­ra. Szakemberek lettek. És a szakemberekre szükség van. Persze előfordul olyan eset is, mikor nem akarnak feljebb kerülni, főleg a szerszámosok- nál. Szép munka, szép pénz. „Megszoktuk, Sanyi bácsi”, de tudom, a fizetés és nem a megszokás az oka ennek. Igyekszünk az eddigi arányta­lanságokat megszüntetni, mert sokkal jobb, ha saját nevelé­sű műszakiak dolgoznak, mintha idegenek kerülnek hozzánk. © © Kocsis Ferenc 25 éves, há­rom évvel ezelőtt végzett a Műszaki Egyetemen. — Ösztöndíjas voltam. Ide kellett jönnöm. És talán — ha az ösztöndíj nem köt, már nem lennék itt. Az elektromos la­borban dolgoztam. Borzalmas volt. Mértem és mértem. Ál­landóan. A szakmánkban ezt úgy hívják — rutinmérések. Amit az ember százával csinált az egyetemen és amit egy — betanított munkás is elvégez­het Üntam. Két hónapja va­gyok a kutatóknál. Azt csiná­lom, amit szeretek, amit min­dig is szerettem. Terveim? Kétéves „közgáz” továbbkép­zőre szeretnék menni. Hogy több legyen a fizum. Mert az­zal nem vagyok megelégedve: kettő-kettő, kettő-három. Ennyi munkával több is lehetne, de a legfőbb, hogy végre — dol­goztatom. Kávai Géza 26 éves. És szep­temberben lesz tíz éve, hogy a gyárba került. Inasként. — Nem voltam jó tanuló. Csak a motorok, a gépek érde­keltek. Az érettségim sem si­került fényesen, így kerültem a HAGY-ba. Ipari tanuló vol­tam, aztán felszabadultam és a Kandóba mentem. Üzem­mérnöki diplomával fejeztem be a felsőfokú technikumot. Napról-napra lemegyünk Feri­vel az üzemcsarnokba, onnan „hozzuk fel” a problémákat. Az egész úgy ér valamit, hogyha az ember tudja, miért rágják a körmüket a gépek mellett a munkások. „Van va­lami baj, szaki bácsi?” El­mondják és mi megpróbálunk © ritüzemben is. Lendület kell, start az induláshoz ... Olyan emberek kellenek, akik mun­kaidő végeztével nem csapják a fejükbe a kalapjukat... A telefongyár! tekercsek felett is védnökséget vállalunk, jó néz­ni,, ahogy kezdenek lelkesedni a srácok, mert tennivalónk van elég. Ki kell javítani, amit eddig elrontottunk. És ehhez a munkához,a legtöbb segítséget a fiatal műszakiaktól várjuk... Márciusra a Híradástechni­kai Anyagok Gyárának KISZ- taglótszáma 250-re emelkedett. © Németh Istvánnak gyors karrierje volt a HAGY-ban. Itt kezdett dolgozni, 61-től járt a gépipari technikumba, 1969. január elsejéig volt tech­nológus, aztán üzemegységve­zető lett és most főművezető. Alig harmincévesen. — A territüzem főművezető­je vagyok: 260 ember tartozik hozzám és évi százmillió fo­rintot termelünk. Ilyen beosz­tást negyvenévesek kapnak, így még kamasznak érzem ma­gam ... öthónapi próbaidő után mertem csak vállalni... A kollégája közbeszól: — Nézze, még mindig de­geszre tömött aktatáskával jár haza... — Kell. Itt a szombat, meg a vasárnap, átnézek egy-két dolgot. Rettentő sok műszaki leírás van, amit feltétlenül meg kell ismernem. Azt lehet mondani — kevés a munka­időm. Nem érzem a 8 órát, író­asztal mellett viszont nem tudnék dolgozni, az én mun­kám a jövés-menés, a változa­tosság mindenről tudnom kell, ami itt történik, új még ne­kem ez az üzem.,. Laczkó Ottó beállító lakatos volt. Most programozó. A ter­melési főmérnökségen dolgo­zik. 21 éves. — Az ember egy idő után rájön — ha szereti a munká­ját —, hogy tanulnia kell. A többi? A többi magától jön... Eddig korlátok között dolgoz­tam, nem tudtam kiélni az elképzelésed piát, csak a mére­tekre vonatkozó utasításokat igyekeztem betartani. Techni­kusi beosztásba kerültem, is­kolába járok és programozok. Minden szabad időmet leköti a tanulás, mert érdekel az, amit csinálok. A főmérnök: — Aki elment, elment... Nem sóhajtozunk érte. Akik itt maradtak, fiatalok és érté­kes emberek. Mérnökök, tech­nológusok. A ferritelőkészítés- nél a „pogácsázás” bevezetése duplájára emelte az előkészí­tő részleg kapacitását — az ő érdemük. Az értékes emberek­kel rendesen kell bánni. Az évek a jutalomosztásnál szá­míthatnak. Fizetésnél soha­sem. Tavaly sokan mentek el tőlünk: 465-en. Azóta sokan is jöttek: 379-en. — Mi nem csábítunk, nem ígérünk rá, nem licitálunk más gyár fizetésére. Nálunk a munkáért kapják a pénzüket az emberek. A fiatalok dolgoz­hatnak és az érvényesülés, az előrelépés az életben, nemcsak egyik gyárból a másikba át- menve történhet. így is ... Tamás Ervin Pest megyei kezdeményezés: „Népművelési törvény megalkotásán Interjú Antalfia Jenővel sára, de a próbálkozások eredménytelenek maradtak. A felszabadulás után sem volt eddig idő a törvény meg­alkotására. Most — 150 év után — a magyar történelemben először azon fáradozunk, hogy megalkossuk Magyarország szocialista népművelési tör­vényét. KÉRDÉS: Miért van tulaj­donképpen szükség népműve­lési törvényre? VÁLASZ: Minden modern államnak — különösen, ha la­kói a szocializmust építik —, elsőrendű feladata, hogy ifjú­sága, és felnőtt lakossága szo­cialista szemléletű világnézeti nevelésben részesüljön, gon­doskodnia kell annak megte­remtéséről, hogy a korszerű műveltség megszerzését min­denki számára lehetővé tegye. Felszabadulásunk óta komoly törekvések, anyagi, szellemi erőfeszítések történtek e célok eléréséért. A lehetőséggel azonban a különböző területe­ken nem egyformán éltek. Ahol hozzáértő, lelkes emberek ke­zébe került a népművelés ügye, ott ma is elégedettek le­hetünk az iskolán kívüli tö­megeit műveltségének irányí­tásával, ahol nem sikerült megfelelő szakembert biztosí­tani, a társadalmi érdeklődést felkelteni, ott ma is csak a kezdetén vagyunk a népműve­lésnek. A szocializmus adta le­hetőségeken belül, a rendelke­zésre álló anyagi eszközökkel is másképpen bántak az egyes megyékben, járásokban, de még a falvakban is. Nem volt ez a munka összehangolva, hiányzott az irányítás, nem volt egy keret, amelyet gazdag tartalommal tudtak volna ki­tölteni, bizonyos alapvető tör­vények, követelmények között szabadon moz»gva.„u«..i/.<. KÉRDÉS: Azt hiMwm itt is folytathatnánk, ahol ön most 0 abbahagyta. Tehát mit kell majd a népművelési törvény­nek tartalmaznia? VÁLASZ: A népművelési törvényben új műveltségi kö­vetelményt kell felállítani a társadalom felnövő és felnőtt tagjaival szemben, amelyek mégha tarozásánál gazdaság­irányítási rendszerünket, a tu­dományos és technikai forra­dalom termelési hatásait, a társadalom jelentős átrétege- ződését, az urbanizációt, az életmódban bekövetkezett vál­tozásokat, a demográfiai prob­lémákat, a szocialista demok­rácia fejlesztését kell elsősor­ban meghatározó tényezőként figyelembe venni. A népműve­lési törvénynek a legégetőbb kérdésekben úgy kell intéz­kednie, hogy képes legyen a népművelés megújítására. Az új törvénynek kerettörvénynek kell lennie, amely meghatá­rozza a népművelés és intéz­ményrendszerének egészét. A törvény szabja meg az önkén­tes társadalmi tevékenység ke­reteit, önállóságának határait, határozza meg a szervezéssel, irányítással, és az alapellátás­sal kapcsolatos állami felada­tokat. Jelölje ki a népművelés helyét az iskolai rendszerben, legyen átfogó és ne csak a mű­velődési otthonokban folyó népművelés szabályozója le­gyen, hanem foglalja keretbe a könyvtárak, múzeumok, szín­házak, mozik, tömegtájékozta­tó központok, sőt, a szaktárcák népművelési feladatait is. Ha­tározza meg a törvény a mű­velődési otthon-hálózatnak, mint a népművelés alapintéz­mény-rendszerének státusát — a tanácsok, tömegszervezetek, munkahelyek, szakintézetek, iskolák feladatait, kötelessé­geit a népművelési intézmé­nyek és a népművelési tevé­kenység politikai, erkölcsi, igazgatási, létesítési, fenntar­tási, támogatási, szakmai segí­tése vonatkozásában. Érvénye­sítse a törvény a művelődési otthonok érdekeit és a helyi állami és társadalmi kulturális alapok összehangolt felhaszná­lását. KÉRDÉS: Az Ipari és mező­gazdasági vállalatok, a terme­lőszövetkezetek elés nagy kul­Pest megyében a megye sajátos helyzeténél fogva erő­teljesen jelentkeztek és jelent­keznek a népművelés problé­mái. A megyei pártbizottság többször is napirendre tűzte a népművelés helyzetét és 1969 tavaszán javasolta a megyei képviselőcsoportnak népmű­velési törvényjavaslatra in­dítvány beadását az illetékes szerveknél. Az indítvány megalkotására Antalfia Jenőt, a Nagykátai Járási Pártbi­zottság első titkárát, ország- gyűlési képviselőt kérték fel. Munkatársunk felkereste An­talba elvtársat, hogy inter­jút készítsen vele a népműve­lési törvényjavaslatról. KÉRDÉS: Először a népmű­velési törvény megalkotásának szükségességéről kérjük a vé­leményét. VÁLASZ: Magyarországon a népművelés a felvilágosodás korában született s a re- formkorban társadalmi moz­galommá vált. A tömegek tudatának formálása volt a cél: a függetlenségért vívandó harc előkészítése, a politikai felvilágosítás. A népművelés haladó mozgalma persze a feudális Habsburg hatalomtól semmilyen támogatást nem kaphatott. A népművelés in­tézményes elismerésére és támogatására már az 1790— 91-es években, majd 1827-ben történtek kezdeményezések. 1867-től ismét hangot kapott a parlamentben Eötvös József vezérletével, de levették a napirendről. Később: 1908- ban, 1928-ban, 1935-ben ismét történtek kísérletek egy nép­művelési törvény megalkotó­FMKT — Fiatal Mérnökök és Közgazdászok Tanácsa — nincs gyárban. Volt. Meg­szűnt. Mint, ahogy széthullott a KISZ-szervezet is. A régi titkár elment Kiss Gábor, a függetlenített KlSZ-tiíkár ta­valy óta: — Sehol sincs nagyobb igény a KISZ-re, mint nálunk! Csak, aki egyszer csalódott, nehéz újból meggyőzni. 150 KISZ- tagunk van, de KISZ- korúak 350-en vagyunk. FMKT? Tulajdonképpen van, de még sincs. A neve nincs meg. Az FMKT megalakulása hónapok kérdése. A srácok mindent megtesznek ezért a mozgalomért, hiszen a tanács egyben érdekvédelmi szervezet is. Ifjúsági üzemet hozunk létre a félautomata vasmag­gyártó üzemünkben, az úgyne­vezett HIPERSIL üzemben (a nemrég érkezett szovjet gé­pekkel) és szeretnénk a fer­HETI KOMMENTÁR Piackutató szövetkezetek A gazdasági reform eltelt huszonhat hónapja hozzá­szoktatta a közvéleményt néhány újdonsághoz, a válto­zások egészséges — olykor egészségtelen — jeleihez. Az újdonságok bő áradása közepette is érdekes azonban a hír, miszerint befejeződött a héten az a tanfolyam, me­lyet a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Mérnök- és Vezetőtovábbképző Intézetében rendeztek a mezőgazdasági értékesítés és piackutatás feladatairól. A tanfolyamon nyolcvanan vettek részt, néhány taná­csi dolgozó mellett termelőszövetkezetek irányító posz­tot betöltő tagjai. Ez volt az első ilyen tanfolyam, s az intézet tervei szerint továbbiak követik majd, hiszen az elsajátítandó anyag nemcsak elméletileg, hanem gya­korlatilag is egyre aktuálisabb. Érdekes hír, mert fontos változások kezdetének apró jelzője. A magyar mezőgazdaság döntő feladata a nagy­üzemi átszervezés után is az maradt, hogy kellő meny- nylségű növényi és állati termékkel lássa el a lakossá­got, illetve a feldolgozó ipart, s kisebb figyelem jutott — juthatott — termékösszetételre, az igények változá­sára, a piaci keresletre. Logikus és megkerülhetetlen út volt ez. Elsősorban a legfőbb termékekből — ke­nyérgabonából például — kellett elegendőt piacra vin­ni A legutóbbi két-három esztendőben azonban már fölbukkantak az új első csírái: nem mindig lehetett bármit eladni a piacokon, s a földolgozó üzemek is igényesebbek lettek. Megnőtt a kereslet az úgynevezett tájjellegű mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek Iránt, s sűrűn nem bizonyult elégnek csupán a mennyi­ség, a vevők választékot is igényeltek. Az élelmiszer-gazdaság — mely a mezőgazdaság és az élelmiszeripar szoros együttműködésére épül — új fogalom a gazdasági életben, s a gyakorlatban csupán néhány kezdeti lépés történt kialakítására. Mégis: ez a holnap. Mégpedig a közvetlen holnap. Éppen ezért ki­sebb és nagyobb dolgokban egyaránt már ma sokféle a teendő a szükséges keretek megteremtése érdekében. E teendők egyike: az értékesítés, a piackutatás meg­szervezése. Az értékesítés formáinak bősége — a szerződéses ter­meléstől a saját üzletek megnyitásáig —, a piaci igé­nyek gyors változása kül- és belföldön a korábbi évek­hez mérten jóval többször állítja választás elé a szö­vetkezeti vezetőket: miként döntsenek, mit határozza­nak. Jól dönteni, a szükségesnél nagyobb kockázatot nem vállalni csakis megbízható ismeretek — informá­ciók — birtokában lehet. Jól tervezni, a kővetkező gaz­dasági év üzemági teendőit sikeresen összeállítani ak­kor lehetséges, ha először tájékozódnak az értékesítés várható esélyei felől. Nem elvont, hanem nagyon Is gyakorlati munkát végeznek tehát majd azok a tanfo­lyamhallgatók, akik a héten sikerrel vizsgáztak. A szövetkezetek megalakulását követő években a kü­lönböző szakembereket bizalmatlanság, olykor értetlen­ség, ellenállás fogadta. Ma már ritka az olyan közös gazdaság, ahol a tagságot győzködni kell a szaktudás fontosságáról; a gyakorlat igazolta, hogy a jó szakem­ber aranyat ér. Ezért érdemes most, a tervtárgyaló köz­gyűlések idején megfontolni: eljött-e az ideje annak, hogy tisztábban lássanak a piacon, előre ismerjék a holnapi igényeket? S ha úgy vélik, hogy eljött ennek az ideje, akkor a személyi, anyagi feltételeit is megte­remtsék az új, de már ma is kamatoztatható tevékeny­ségi körnek. Krónikás turális alapokkal rendelkez­nek, amelyeket nem mindigi megfelelően a cél szolgálatára/ használnak fel. A népművelé­si törvény ezt is szabályozza majd? VÁLASZ: Indítványomban kitértem erre is és szerintem jobban kell koncentrálni az anyagi alapokat, gondot kell fordítani a népművelés anyagi feltételeire, feltétlenül in­tézkedni kell a népművelők szociális és munkajogi kérdé­seiben is. A törvénynek olyan intézkedéseket kell foganato­sítania, hogy az anyagi, sze­mélyi, tárgyi feltételek biz­tosításában komplex hatást tudjon elérni. Modern épüle­teket, korszerű eszközöket kell a népművelési intézmé­nyek rendelkezésére bocsáta­ni, hogy a tartalmas és haté­kony munka elkezdődhessen. KÉRDÉS: Közvetlenül Pest megyében milyen hatást vár a népművelési törvénytől? VÁLASZ: Pest megye konglomerációs övezet. A me­gye lakosságának növekedésé­vel nem tud lépésit tartaná a kulturális, szociális, népmű­velési ellátottság. A mi járá­sunkban különösen élesen ve­tődnek fel a problémák. A törvénytől azt várom, hogy járuljon hozzá, tegye lehető­vé a falu és a város közötti különbségek felszámolását, azt. hogy a keretén belül tett intézkedések nyomán a nép­művelés a meglevő tanyákra, kültelkekre is elérjen, hasson a szintkülönbségek csökken­tésének irányában. KÉRDÉS: Milyen stádiumban van jelenleg a népművelési törvény? Mikor kerül a parla­ment elé? VÁLASZ: A legkülönfélébb szervekkel való konzultációk, népművelőkkel való tanácsko­zások után, alapos kutatást végeztem a népművelés törté­neti anyagában. Tárgyaltam a Művelődésügyi Minisztérium képviselőivel, s ezután meg­szerkesztettem indítványomat a törvényjavaslatra. A megyei képviselőcsoport múlt év nya­rán úgy döntött, az indítvány alkalmas a beterjesztésre. Az indítványt benyújtottam Kál­lai Gyula elvtársnak, az or­szággyűlés elnökének, aki azt örömmel fogadra és az ország­gyűlés kulturális bizottságának küldte meg. A bizottság kibő­vített ülésen tárgyalta meg az indítványt és színvonalas vita után — amelyben részt vettek többek között Ortutay Gyula, Váci Mihály, Fetrovics Emil —, úgy határozott, hogy a Mű­velődésügyi Minisztériumot és az Igazságügyminisztériumot felkéri a törvényjavaslat elké­szítésére. Valószínű, 1971-ben már az országgyűlés elé kerül, és ha elfogadják, hazánk tör­ténetében először, megszületik a népművelési törvény. KÉRDÉS: Engedje meg vé­gezetül Antalfia elvtáns. hogy megkérdezzem, személy sze­rint önnek nem volt terhes fel­adat, hogy napi munkáján tül egy népművelési törvényhez indítványt dolgozzon ki? VÁLASZ: A Pest megyei Pártbizottságon sok segítséget kaptam, többek között Barim- kai Oszkámé elv társnőtől, a pártbizottság titkárától, Gön- dics Zoltán elvtárstól, a párt- bizottság osztályvezetőjétől, S. Hegedűs Lászlótól, a Hazafiad Népfront megyei titkárától, a járásunkban levő kuitúrmun- kásoktól, népművelőktől, peda­gógusoktól. Rengeteg témát adtak, sok jó ötlettel éltek. Én magam is szívesen foglalkoz­tam mindig a népművelés kér­déseivel, ment ki legyen nép­művelő elsősorban, ha nem a párttítkár?... De nem is a beléje fektetett. munka fontos, hanem az, hogy a törvény meglesz, jó lesz, és reméljük, meg is oldja a korszerű, szo­cialista közművelődés problé­máit. Talán nem veszik tőlem szerénytelenségnek, ha azt mondom, örülök, hogy ez a törvény Pest megyei kezdemé­nyezés lalapján kerül az or­szággyűlés elé — mondta vé­gezetül Antalfia Jenő. Szüís Dénes i

Next

/
Thumbnails
Contents