Pest Megyi Hírlap, 1970. március (14. évfolyam, 51-75. szám)
1970-03-08 / 57. szám
197«. MÁRCIUS 8., VASÁRNAP ^kMítiap Ternei Józsefné, Németh Veronika, Gelencsér Ida, Kovács Antalné, Titi Mária, Béri Jánosné a Árammérőgyár a Vöröskereszt Pest megyei a Pest megyei Pártbizottság a Nőtanács megyei titkára 3 Soroksári Állami Gazdaság acsad tanácsetoök betanított munkása titkára osztályvezetője párttitkára 104 nap nyereség a törzsgárdának Egymilliós többlet a Pontázi Fatömegcikk Ktsz-ben hogy aiz anyagi elismerés mellé megjön, az erkölcsi is, A Pest megyei KISZÖV felterjesztette a szövetkezetét az országos kiváló kisipari szövetkezet címre. Az idei tervekből csak any- nyit: 2 milliós beruházást terveznek, hogy exportkötelezett- ségeilknek eleget tehessenek. A beszámolót ebéd követte. A terített asztalokon száz cserép virág köszöntötte a jelenlevő asszonyokat, lányokat. A jubileumi közgyűlés — a ktsz idén ünnepelte megalakulásának 20. évfordulóját — kivilágos kivirradtig tartó táncmulatsággal zárult. Lenin-embléma kerámiából Lenin domborműszerűen megformázott portréja díszíti azt az emblémát, amelyet Pázmány József balatonfüredi népi ipárművész készített a nagy proletárvazér születése 100. évfordulójának emlékére. A kerámiából készült embléma, amelynek nagyobbik változata faldíszként, kisebb példányai pedig iratnyomóként használhatók, nagyobb sorozatban készül a művész alkotóműhelyében. Világító biciklik Japánban újabban olyan kerékpárokat hoztak forgalomba, amelyeket a biztonságosabb közlekedés céljából fluoreszkáló festékanyaggal vontak be. KLUBSZOBA JÚLIUSRA Az utazó KISZ-titkár Nem hagyományos módon kezdődött a Pomázi Fatömegcikk Ktsz mérlegzáró közgyűlése. Az ünnepség nyitánya a kitsz-ben: modem, minden igényt [kielégítő, 150 személyes öltözőt és fürdőt avattak. A vendégek és a tagok innen mentek át a Pomázi Posztógyár kultúrtermébe, hogy meghallgassák a beszámolót Eredményes évet zártak a pomáziak. Tavalyi teljes termelési tervük 9 millió 800 ezer forint volt 11 millió 64 ezerre teljesítették. A tervezett export értéke öt és félmillió, ezt is túlszárnyalták 6 millió 799 ezerre. A ktsz főzőkanalait Nyugatra szállítja: Anglia, Hollandia, Belgium, Svájc, Nyugat-Német ország az állandó vevő. A gyertyán, a juhar, a jávor és a hars negyven féle méretet és formát ölt a pomá- ziaik kezében, hisz országonként más és más az igény. De még Angliában is például három-négy fajta kanállal keverik az ételt A külföldi partnerek leginkább az ovális alakot szeretik. Készül természetesen a nálunk ismert forma is. A ktsz másfélmillió forintos hazai tervét 2 millió 50 iezer forintra teljesítette. A pomáziak másik specialitása, a gyógyászati segédeszközök készítése. Ök látják el az ország kórházait, SZTK- ínitézeteit mankókkal, betegjáró botokkal, vak-botokkal. Az évi átlagkereset 20 451 forint volt, nyereségként 47 napot fizetnek, ami 3460 forintot tesz ki. Ez természetesen .átlag, azért is hangsúlyozzuk, hiszen lesznek a törzsgárda tagok között olyanok is, akik 104 nap keresetét kapják nyereségként! Pomázon remélik, Orosz Ágnes, a Cegéd és Vidéke ÁFÉSZ Ságvári Endre alapszervezetének KISZ-tit- kára 1969 óta. A rövidhajú, mosolygós lány már az első perctől kezdve sok feladatot kapott. Bíznak benne társai. De nincs könnyű dolga. — A középiskolai alapszervezetekben jóval egyszerűbb a szervezés: együtt van a társaság. A mi fiataljaink nagy része szétszórtan dolgozik a különböző vendéglőkben, üzletekben — 15—20 kilométeres körzetében. Csemőn például éppúgy vannak tagjaink, mint Törteién. És őket is tájékoztatni kell minden eseményről. Télen vonattal utazott ezekhez a fiatalokhoz. S ha most végre felenged egy kicsit az idő. előkerülhet végre a kerékpár ... — Havonta közös színházlátogatáson veszünk részt. Legutóbb a Nemzetiben a VII. Hadriánt láttuk. Csemőről és Törteiről is ott volt mindenki. Ez a legnagyobb öröm számomra. Érzem, hogy nem dolgoztam hiába... De ne higy- gye, hogy ez az egyetlen prog- ramunk. Az író—olvasó találkozó —, amikor Bardnyi Ferenc látogatott el hozzánk — íelejhetetlen élményt jelentett valamennyiünk számára. Most a március 23-án megrendezendő társadalomtudományi vetélkedőre készülünk. — Régi problémáinkat is sikerült megoldani. Most építjük a klubszobákat. Júliusban végre már saját otthonunkban rendezhetjük valamennyi összejövetelünket. A napi munka után mindenki itt szorgoskodik. De megéri: a miénk lesz... f. — Jucika! Telefon! — Pardon. A központtól telefonáltak. A szakszervezeti emberek nemrégen döntöttek. Ezt Pista mondta a telefonba, az unokaöccse. Jó fiú, iskolázott, a központban dolgozik. Mindent megsúg. „Két hétre Szocsiba küldenek, Jucikám. Azt mondják, mindenkihez olyan jó vagy és nagyon szorgalmasan dolgozol. A szakszervezet fizet mindent. TU—104-essel repülsz. Csak te mész. Béla? Nem tudom. Ha mehet is, őérte fizetni kell.” Az asszony visszament kis asztalkájához, tovább reszelte a körmöket, örült. „Hogy mondjam meg Bélának, mit fog szólni? Egyelőre semmit sem szólok. Majd, ha jobban lesz.” Egy idős kolléga hátulról tele pohár feketét tett az asztalára. — A fele a magáé, Jucikám, igya le. — Köszönöm. — Kovácsnál Telefoni — Pardon. „Jaj istenem ...” nem tudott többet szólni, szája elzsibbadt. lába erőtlenné vált, remegett. A tükörben láitjta, arca falfehér. — Mi történt, Jucika? —• kérdezték többen is, de ő nem tudott válaszolni. A bűnös telefonkagyló, hogy elvégezte kegyetlen hóhérmunkáját, most, mint lábánál akasztott ember, bénán, holtan, csüngött a zsinóron. Távolról torz hallók hallatszottak belőle. Valaki felemelte, azután rögtön jelentette az egész üzletnek: — Jucika férje azt mondja, amíg ő elszundítobt, a Kisbéla csak úgy hongkongisan leszökött az utcára és ő meg sem tud mozdulni. Döbbent csend. azután az egész üzlet zsongott, a vendégek is bekapcsolódtak. Es belépett, megjött Kisbéla, sápadtan, vigyorogva. Kezében egy fél pár kesztyűt tartott. — Anyu, ezt otthon felejtetted, mi lesz, ha te is megkapod? Az asszony nem tudott haragudni. Mosolygott, potyogtak a könnyei. A szerelmes térdű férfi taxit hívott, az anya megigazította a fiú nyakán a sálat, felhajtotta kabátja gallérját. Hátrament, köpenyére húzta a kabátját. Feritől nem is kérte el magát. Az most éppen úgy nézett rá, mint évekkel ezelőtt, amikor még kollégák voltak. — Jucikám, hol találtad meg a gyereket? — kérdezte otthon a férje. — Ugye, nem mész vissza? Olyan jó, ha itthon vagy mellettünk. Ugye, srí vem főzöl valami finomat nekünk? — folytatta a kérdéseket a férfi, mámorosán, de a náthától, betegségtől eltorzult orrhangon. „Gyermek, egy nagy gyermek” — gondolta az asszony és közben a hallgatag, didergő gyermeket a meleg ágyba dugta. A kisfiú lázálmában félrebeszélt, a férfi is teljesen elpilledve feküdt az ágyba, amikor egy óra múlva bevitte az ebédet. Könnyű kis ebéd volt, de egyikőj üknek sem kellett. Néhány faituskót dobott a cserépkályha telhetetlen ölébe, kiszellőztetett, azután telefonált az orvosnak. A telefont is a szakszervezet intézte. Béla ezután egy évig szekírozta, kinél fekszik ő olyan jól, odabent ... Es most a külföldi út, jaj, istenem, abból mi lesz? Kisbéla nyöszörgött. Megigazította párnáját, megtörő1 te az arcát. Az orvos csak késő délután érkezett. Kedves, fehér öreg bácsi volt. Ahogy belépett és lerakta táskáját, az asszony megnyugodott. Béla egyre nehezebben bírta és Kisbéla talán már eszméletnél sem volt. Az orvos okos szemével az asszonyra nézett, kihúzta a hőmérőt Kisbéla hóna alól — Harminckilenc és fél — mormogta és lázcsillapítót írt. — Ez gázos, ugye? — kérdezte teljesen váratlanul a kisfiú, mintha nem is róla, de egy Idegen emberről lett volna szó. — Na, nem annyira gázos — ment bele az orvos a játékba. Ahogy az öregúr eltávozott, megjött Mari és magával hozott egy falka lányt és fiút. Vidámak, hangosak voltak, csörömpölve vonultak a másik szobába. — Dehát nálunk ragályos betegek fekszenek. És a lényeg: betegek. Marikám! Ez lelkiismeretíenség — feddte Marit az édesanyja, amikor kijött a lány a konyhába. Az vállat vont és az orvossáért sem akart lemenni. — Ma Tom Jones énekel a tv-ben és ezeknek a srácoknak NEGYEDSZÁZAD, HÉTKÖZNAPOKBAN A többről, ami még kevés Egy szó, néhány betű, mégis: gondok, örömök legsúlyosab- bika. Tervek, elképzelések kavarognak körülötte, társadalmi s egyéni méretekben középpont. Igen, a lakás. Magyarországon soha nem épült annyi lakás, mint a föl- szabadulást követő negyedszázad alatt, s mégis: a lakáshelyzet javítása a legégetőbb feladat. Évről évre több lakás épül, s mégis kevés. Ellentmondás? Az. Negatívum, melyet a fejlődés pozitívumai szültek. Lépés a mélyből Minden folyamat értékét akkor lehet csak valósághűen meghatározni, ha kezdetét is ismerjük. A kezdet: mélység. A földszabadulás előtt az ország lakosságának több mint a fele földes padlózató szobában lakott, s a lakóházak 78 százaléka sárból, vályogtéglából vagy fából épült. A lakosság ötvein százaléka egyszobás lakásban élt. Az uradalmak cselédeinek sokszor még ennyi sem jutott. Nádtetők, megroggyanó döngölt falak, apró ablakok. Tapasztás, meszelés, tisztes szegénység, vagy még — az sem. Tíz-tizenkét ember egy szobában az uradalmak cselédházaiban, a bérkaszámyák kör- befutó gangjairól nyíló ajtók mögött, s hirdetések áz újságokban: lakások kiadók. Há- rom-öt-hét szobás lakások, egész emeletet elfoglaló lakosztályok várták a bérlőket... S a bérlők nem tülekedtek. Mert nem volt miből fedezni a lakbért. nincs tv-jük. Meg anyu, tudod, jobban esik a falat... Na, add ide Juci — anyuci a recepteket, ne lógasd az orrod Amikor visszajött. szes ételt bevitte a fiatalok szobájába Jucika elintézte a betegeket. Kisbéla megkérdezte tőle, megy-e már Tom Jones-műsor és ő beme- het-e azokhoz? A férje megsimogatta a kezét, oldalt a combját. Bágyatag kezével megtalálta az asszony harisnyakötőjének csatját, egy kicsit meghúzta, és visszaengedte a gumit. Gyengéden mosolygott, a pici csattanást hallván. — Olyan jó, hogy itt vagy, Jucikám — suttogta a férfi és megkérte az asszonyt, gyújtson rá neki egy cigarettára. Kovácsné kiment a konyhába. Érezte, hogy szédül, hogy már belébújt a kór. Mindegy, gondolta és előszedte a könyveit. A szakszervezetben rávették, hogy fejezze be az iskoláit. „Negyvenéves fejjel?” — kérdezte és másnap tanulta ismét az algebrát. ..Tervük van velem” — mondogatta, de, ha megkérdi valaki: „mit is mondott, asszonyom”? — nem tudott volna válaszolni. Az asztalhoz ült. kinyitotta a könyvet és a füzetet. — Á négyzet, plusz bé négyzet ... — szeme megakadt Kisbéluska cipőjén. — Ánégyzet, plusz bénégy- zet, egyenlő .. A gyereknek holnap már megint új cipőt köll venni. Régmúlt? Természetesen az, még ha csupán huszonöt esztendeje is. Régmúlt, mert ma az egész társadalom, minden foglalkozási csoport képes arra, hogy megfizesse a lakás bérét. A lakásét, ha — lenne. S ezért, a megváltozott életkörülményekért, kereseti viszonyokért i s kevés a lakás. De nemcsak ezért. Pusztított a háború. Ezer és ezer házat emésztett meg, főiként faluin, az idő. Ezreik és tízezreik hagyták ott vidéki házukat, s költöztek városokba vagy azok környékére, s jelentkeztek lakásdgénylő- kiént. A lakás: társadalmi változások, mozgások és feszültségek sűrítője. 1949-ben 192 649 lakás volt Pest megyében. 1960-ban a lakásállományt 216 499 otthon alkotta. Lépés a mélyből? Igen! S nem is akármilyen! Pedig az ötvenes évek első felében politika és gazdaság megrázkódtatásai, az ellenforradalom nem, állította, a konszolidáció pedig nem állíthatta első helyre a lakásépítést; mégis majd huszonnégyezer otthon épült fel. Kevés volt? Kevés az igényekhez, a családok kívánságaihoz mérten. Sok viszont, ha a múltat nézzük; a harmincas években 300—400 lakás épült évente a megye mai területén. 1955-ben — tehát a „kevés” időszakában — 1882. S egy sem maradt üresen ... Ahogy az az 5838 lakás sem, mely 1968-ban épült fed a megye városaiban és községeiben. Pedig a tizennégyszerese a harmincas években épülteknek ... Világszerte fontos mérceként tartják számon az ezer lakosra jutó újonnan épített lakások számát. 1955-ben Pest megyében ez 2,4 volt A nemzetközi átlag alatt — jóval. 1968-ban 6,6 újonnan épített lakás jutott ezer lakosra a megyében. Majdnem háromszorosa a tizenhárom évvel azelőttinek. S a 6,6 olyan érték, mely a nemzetközi ranglistán már a középmezőnyben biztosít helyet. Igény a jobbra 1968 végén Pest megyében 254 836 lakás alkotta a lakásállományt: nyolc év alatt több mint harmincnyolcezer lakás épült fel. S az újonnan épült lakások növekvő száménak következményeként — bár közben a megye lakossága is erőteljesen gyarapodott —, a száz lakásra jutó lakosok száma fokozatosan csökkent 1961-ben még 362 fő élt átlagosan száz lakásban. 1968 végére számuk 347 főre mérséklődött. Lassú léptű a haladás, de: már nem a mélyből vezet fölfelé az út. hanem a szerénytől a jobbig. Mert nemcsak lakások épülnek. hanem jobb. az igényeket tökéletesebben kielégítő otthonok falait húzzák fel 1939- ben. tehát az utolsó békeévben. 20 100 lakást építettek fel az országban, de belőlük mindössze 38,4 százalék volt csak két- vagy több szobás, s 24,7 százalék készült fürdőszobával. 1963-ban Magyarországon 52 ezer 700 lakás épült, s ezeknek 66 százaléka volt két- vagy több szobás, s ezekhez fürdőszoba is tartozott — természetesen. Szűkebb pátriánk, Pest me- 1 gye a föLszabadulás előtt még az egyébként elszomorító országos átlagtól is elmaradt. Négy évvel a fölszabadulás után, 1949-ben is a teljes lakásállománynak csak 28,1 százaléka volt két- vagy több szobás, s a fürdőszobával ellátott lakások aránya oly kicsiny volt, hogy nem is tüntették fel a statisztikai összesítésekben ... A megyében levő lakások 40,8 százalékában egett csupán a villany, s 3,6 százalékukban volt vízvezeték ... Mélytől kellett elindulni? Nagyon mélyről. 1960-ban, a népszámláláskor a teljes lakásállománynak 37 százaléka már két- vagy több szobás volt, 10,6 százalékuknál a fürdőszoba sem hiányzott. A teljes lakásállomány 73,1 százalékában égett a villany, 7,9 százalékában pedig ott volt már a vízvezeték is. A jobbra való igény nem marad óhajtás; az állami és magánépítkezéseknél egyaránt a többre, a kényelmesebbre való törekvés tapasztalható. Mert van rá anyagi fedezet... mert az anyagiak mellé igények is teremtődtek. Gyorsabb gyarapodás 1966. és 1969. között az egy szobával épülő lakások aránya a megyében húsz százalékra csökkent. Az 1961—1965. között épített lakások 63,1 százalékában ott van a fürdőszoba is, mint az otthon természetes tartozéka. Száz fölépült lakásból kilencvenhatban ég a villany, s harmincban csapból folyik a víz. Adatok. Száraz adatok, melyek azonban nem szürke számtengerek. E számtengerben családok ezreinek élete változott jobbra, kényelmesebbre. emberibbre. Falvakban és városokban, járási székhelyeken és földhöziapúló, kis településeken azonnal szembetűnik az új házak sora. Utcák, egész telepek formálódtak újjá, korszerűbbé. Eltűnt a nád- és zsúptető, el a döngölt fal, a vályogtéglák alapját már terméskő, égetett tégla adja, a tetőkön cserép, pala, két- és háromszárnyas ablakok nyitnak utat a fénynek ... Történelem építészetben ? Mondhatjuk így is. Társadalmi változások tükröződése a településképben? Nevezhetjük ennek is. Számsor: 4152, 4392, 5481, 5838. Ennyi lakás épült fel a megyében 1965-ben, 1966-ban, 1967-ben és 1968-ban. Négy év: 19 843 lakás. Annyi, amennyi — a harmincas évek átlagát tekintve — ötven év alatt épült volna fel, ha... Ha nem köszönt a szabadság ránk, ha negyedszázada nem indul e! új úton az ország Oj lakótelepek Vácott, Gödöllőn. Cegléden, Nagykőrösön. Százhalombattán. Szentendrén, Budakalászon... Több és több lakás, gyorsuló gyarapodás a lakásállományban a negyedik ótéves terv esztendeiben. 1971—1975 között. S a végső lépés- 1980-ig minden jogos igény teljesülésének elősegítése. Sok még a tíz év? Sok Ám minden utat nemcsak ahhoz kell mérni, hogy mikor érünk célba Ahhoz is, hogy honnét. indultunk. M. O.