Pest Megyi Hírlap, 1970. március (14. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-08 / 57. szám

PEST MEG KJCtrlap 19*0. MÁRCIUS 8., VASÁRNAP Reviczky Lászlóné ráckevei egészségügyi dolgozó // Friss Antalné. a Nagykőrösi Konzervgyár szb-titkára Búzás Istvánná. a váci városi pártbizottság titkára Márton Mihályné. Bagyánszki Istvánné, a Humán Oltóanyag Gyár a csömöri Haladás Tsz elnöke művezetője Dr. Monori Balázsné, vezető óvónő. Dunakeszi NŐK NAPJA: pillanatnyi pihenő és néhány perces ün­neplés. Ennyi mindenképpen kijár ajtók­nak, akik köznapi csendben, szinte vé­get nem érő munkával és gondoskodás­sal pergetik napjaikat. A skála végte­len: az élettől feszülő fiatal lányoktól az életad ö asszonyokig, mamákig és unokaőrző nagyma­mákig. Talán még soha nem viseltek ekkora felelősséget, nem kellett egyszerre annyi köte­lezettségnek eleget tenniük, mint napjainkban. Nekik szól legkorábban az ébresztőóra vagy a gyerekhang, s többnyire ők mondanak utoljára jó éjszakát. A nők ünnepnapján, a közélet sok frontjáról készített portrék csokra szerény kö szönet a sok-sok erőfeszítésért. Pártpolitika - kormánypolitika Odahaza és itthon A ttóK az asszonyról szerettem volna írni. aki anya nélkül nevelkedett. Akit négyéves korában neve­lőszülőkhöz adtak, mert a szülői háznál nem ju­tott elég pénz a sok gyér eizszá jnalc. Később a nevelőszülők is túladtak rajta. Ahol ráuntak vagy te­her lett,, mindig továbbküldték. S ebből a sehol sem kell gyerekből kiváló segéd-, majd szakmunkásnő lett a fel­szabadulás után. Aztán megválasztották párttitkárnak egy nagyüzemben. Ennek tizenöt éve. Egyik tanfolya­mat a másik után végezte el, egyetemi diplomájának számát két esztendeje, hogy feljegyezték káderlapjára. Jó feleség, kiváló anya. Szépen, modernül berendezett lakásban élnek. A gyerekszobában magnó, sztárok fo­tói, gitár és könyv könyv hátán ... igazi otthon ... Azután eszembe jutott, mégsem róla írok, hanem ar­ról az asszonyról, akinek már régen meg kívántam mintázni alakját. Nem azért, mert jól dolgozik, bár ar­ról is lehetne írni jó néhány oldalt. A tsz-ben mindig megvan a szükséges munkaegysége, pedig beteges. Ami­óta az eszét tudja, a földeken dolgozik, a valamikori kisipar cellákon hagyta erejét, szépségét, egész fiatalsá­gát. Bármennyire szidja is azonban az, átkozott, földet, . naphosszakon át sírt, amikor egy szép tavaszon Jóska fia kijelentette, hogy eszében sincs a faluban maradni, tanulni akar. Tanulni akar! — zokogta a szomszédok­nak, megvett a paraszti életet, és férjét is hajtogatta: ne engedje ei a gyereket, tartsa vissza Jóska azóta már tisztes állást tök be. Megöregedett édesanyja nem győz kérkedni mérnök fiánál, s kivált azzal, hogy vasárnaponként nem rest helyette kapálni. Amikor a szomszédok dicsérik a gyereket — mert « faluban Jóska mindig csak gyerek marad —, édesany­ja sovány, megfonnyadt arcán elrendeződnek a ráncok, talán elmúlt ifjúságának szépsége is visszalopakszik néhány pillanatra. Ismét új téma kínálkozik: A tanácselnöknöé. aki bö szoknyában jár ma is. Egy másik, aki a fővárosban ta­nult, és falura kérte magát, ott szeretne tanítóskodni. Tizenegy esztendeje hü ugyanahhoz a faluhoz. Szíve­sen írnék arról a lányról is, aki mindig olyan kedve­sen szolgál ki, amilcor betérek a boltba. Minél tovább válogatok, annál nehezebb választani. Kiderül, hogy nincs olyan üzem vagy állami gazdaság, város vagy fa­lu, ahonnan ne jegyeztem volna fel neveket, megírásra váró történeteket. Sikerek, kitüntetések, harc a mara- diság, a beidegződés ellen, küzdés és öröm. Olyan tör­ténetek, amelyek csak egyszer történnek meg valaki­vel, és mégis nagyon hasonlítanak egymáshoz. A területi Statisztikai Zsebkönyv száraz adatai kö­zött lapozok. Szám szám mögött. Pontos felmérések, statisztikusok készítették: Pest megye iparában, építő­iparában összesen 116172-en dolgoznak. Ebből nő: 51 895. A mezőgazdaságban 72 484-en, ebből nő: 4791. (A többiek családtagként besegítenek.) A belkereskede­lemben 17 674-en, ebből nő: 11 069. A nem termelő ága­zatokban 43 917-en, ebből nő: 18 589. Nem sorolom to­vább, hiszen itt az összesített adat: a megye lakossága 880 ezer, ebből bejáró 180 ezer. A megyében foglalkoz­tatottak száma 258 059, ebből nő: 88 614. Most pedig törölni kellene valamennyi számot, as adatok régiek, idejüket múlták, 1968-ról szólnak. Az új statisztika most készül: gyarapodott a lakosság száma, s ma több nő dolgozik, mint két esztendővel ez­előtt. A számok tengere mögül felbukkannák újra a személyes ismerősök. Olyanok, akiket az egész falu vagy város ismer. Olyanok, akiket az egész megye tisz­telete övez. Olyanok, akiket ma szűk családi körben köszöntenek az otthoni terhek szótlan viseléséért. Es köszöntik őket a munkahelyeken is. Szívből, sze­retettel. Olyan fejet hajtó tisztelettel, ahogy küzdő fér­fitársaiktól megérdemlik. — sági — HÉTFŐN ÉS KEDDEN Békeköicsön­sorsolás Az Országos Takarékpénz­tár március 9-én és 10-én Bu­dapesten rendezi az idei első állantkölcsöin-sorsolásokat, az I., az V. és a VI. békekölcsön 1970 első félévi húzásait Hétfő délelőtt fél 10 órai kezdettel a MÁV Utasellátó Arany János utcai kultúrter­mében sorsolják az I. Békeköl­csönt, 99100 kötvényre 26 577 60Ó forintot. Kedden 9 óraikor kezdődik a húzás az OTP Müninich Ferenc utcai kultúrtermében. Először az V. Békekölcsön 424 600 kötvényé­re 56 452 800 forintot majd a VI. Békekölcsönből 637 600 kötvényre 84 627 800 forintot sorsolnak ki. A kétnapos húzásom a sze­rencsekerekekből a, három bé­kekölcsönből összesen 1 161 300 kötvény,kérit^ „ti,. ' > ezekre 167 658 2Ö0 forintot kap­nak a nyertesek a március 17-én kezdődő kifizetésen. Száz tonna „pótvitamin' A tavaszi vitaminhiány le­küzdésére 100 tonna mirelit főzelékfélét és gyümölcsöt szállít a kereskedelemnek a Székesfehérvári Hűtőház. A KORMÁNY BESZAMO- I LÓJA, a legfőbb ügyésznek és j a Legfelsőbb Bíróság elnöké- nek tájékoztatója, interpellá­ciók — ha a „napirendet’ néz­zük, ez szerepeit az ország­gyűlés programján. Óriási té­makör. Áttekintését mór a képviselők számára jelentősen megkönnyítette, hogy a mi­niszterelnök néhány különösen fontos átfogó kérdésre össz­pontosította beszámolóját: az idén befejeződő ötéves terv már körvonalazható eredmé­nyei, terveink, elgondolásaink a következő öt esztendőre, vé­gül társadalmi rendszerünk általános fejlődése, különös te­kintettel a demokratizmus erősödésére, az ifjúság kérdé­sére és a nők helyzetére. Ezt a képet egészítette ki a kül­ügyminiszter nemzetközi poli­tikánk felvázolásával, \ Apró Antal miniszterei nők-helyettes a szocialista országok gazdasá­gi együttműködésének taglalá­sával, valamint Ilku Pál mű­velődésügyi miniszter az isko­lai nevelésről alkotott kor­mányzati véleménnyeL MÉG KÖZELEBB kerülünk az országgyűlésen elhangzot­takhoz. ha — nem éppen ta­lálomra — kiragadunk né­hány gondolatot a tanácskozás alaphangját nagymértékben meghatározó kormánybeszá­molóból. . Fock Jenő ismertet­te, miként növekedtek-növe- kednek az ez évvel záruló tervidőszakban az ország jö­vedelmed, az ipari és a mező- gazdasági termelés, a lakosság bevételei és mindezekkel ösz- szefüggésben hogyan alakul a kereskedelmi forgalom. Szólt a reform e téren is tapasztalt kedvező hatásáról, de az áru­ellátásnak azokról a hibáiról és hiányairól is, amelyek ob­jektív okokkal nem magyaráz­hatók, Ezért határozott úgy a kormány, hogy idén különös figyelmet kell fordítani az ala­csony keresetűek vásárlási igényeire, az olcsó árucikkek kínálatára, amelyről úgy vél­te: már valamelyes javulást mutat. A kormányelnök óvatos véleményformálása e kérdés­ben azonban világosan jelezte, a téma napirenden marad, nem tévesztik szem elől! MÁS JELLEGŰ közvetett fi­gyelmeztetéseik is elhangzot­tak. A gazdaságvezetés to­vábbra is fenntartja a kívána­tos állami támogatást a .nép­gazdaság egészséges arányú fejlődése érdekében, de hatá­rozottan csökkenteni fogja a gazdaságtalan munkával kap­csolatos veszteségtérítéseket. A gépipar viszonylatában pél­dául öt év alatt 1300 millióról 400 millióra. Akiket illet, bi­zonyára felkészülnek erre, és akkor már valami jó dolog történt Rendkívül horderejű kérdés a szakmunkások képzése. Az országgyűlés nemrég törvényt is hozott e tárgyban. A kor­mány azonban úgy látja, az állami és a társadalmi szer­vek általában nem úgy foglal­koznak az ipari tanulókkal, ahogy szükséges volna. Tehát a kérdés vizsgálata nem zárult le! Ami pedig a nőket illeti, az elhangzottal!' sunwnázata ■ ■ sok minden történt, az érdekük­ben, mégis kevés ! Semmi két­ség: a kormány megvizsgálja, vajon miként érvényesül a gyakorlatban például az egyenlő munkáért egyenlő bér ejve. A VITÁBAN felmerült szá­mos fontos kérdésre, érdekes gondolatra e helyen még utal­ni sem tudunk. Feltűnő volt, milyen hangsúlyt kaptak — a felszólaló képviselők hatásos érvelésének köszönhetőleg is — bizonyos vidéki ügyek. Töb­bek között a budapesti válla­latok vidéki gyáregységeinek, telepeinek sok esetoan elgon­dolkoztató helyzete, példának okáért Hevesben. Azután a vidéki iskolaügy,, a tanulók hátrányos helyzete a tovább­tanulásban — egyebek között Báos megyében. Es szóba ke­rültek természeti kincseink, köztük a békési földgáz. De mikor, hogyan jut majd hoz­zá a lakosság? És a szolgálta­tások, hogy valóban élvezhes­sék a családok a sóit értéke® holmi hasznát, amihez hozzá­jutottak. A külpolitikai beszámoló és hozzászólások elsősorban az európai béke és az ezt szolgá­ló, tervezett értekezlet érdeké­ben végzett nemzetközi tevé­kenységünket taglalták, nem­zetközi gazdasági kapcsola­tainkról pedig ezúttal főleg a szocialista országok bontakozó gazdasági integrációja vonat­kozásában esett szó, mely utóbbi szintúgy a szélesebb körű, igazi nemzetközi együtt­működés eszköze, mint maga a következetes szocialista bé­kepolitika, Az országgyűlés « vonatkozásokban is helyeselte a kormány kezdeményezéseit. Végül — jogéletünk vezető személyiségeinek előadása alapján — helyeslőleg tekin­tette át az országgyűlés a szo­cialista törvényesség további megerősödéséről tanúskodó közállapotai nkat. HELYÉNVALÓ KÉRDÉS az ily tágas és változatos ügye­ket méregető háromnapos ülésszak után: vajon mi terel­te egységes mederbe a sokrétű tanácsikozást? Ha a felmerült kérdések némelyikére nem is, erre viszonylag egyszerű a vá­lasz: pártunknak az a minél sokoldalúbb, körültekintő po­litikája, amelyet a kormányzat ültet el a mindennapi gyakor­latban. Egyszóval: kormány- politikánk. SUHA ANDOR: CSENDES NAP késett, | Nyolc percet I hasem szo­---------------------- kott, de most a betegség... Már ketten fek­szenek otthon. A férfiak. Ö még bírja. Ha ő is, akkor vé­ge a vi rak. Óh, Béla, az édes, mulya medve, egy teát megfőzni is képtelen. És Mari teljesen ráütött. Lányom, lá­nyom, mi lesiz veled? Mit csi­nál veled majd a férjed, ha megtudja, hogy még tojást sem tudsz sütni? Csak a zene, a muzsika... Micsoda ször­nyű muzsika, milyen furcsa fiatalság. „Szia! Gtromízű ba­nán ...” Ebben van az egész életük. Jaj, a Kisbéla, iste­nem, csak mihamarébb gyó­gyuljon meg, az aranyos. A főnök az első székben bo­rotvált egy kövér férfit. Ahogy meglátta őt, kezében megállt a kés, tüntetőén a faliórára né­zett, azután hideg szemével az asszonyra, bántóan, hosszan­tartóén. — Jó reggelt, Jucika! — A köszönése is hűvös és gúnyos volt. Az asszony kedvesen visszaköszönt. Nem rossz fiú ez a Feri, valaha nagyon szé­pen beszélt a kolléganőkkel, udvarolt is nekik. De ahogy csendben öregedett, elfásult, megsavanyodott, némi hatal­mat is kapott, a csapás iskola nélkül, váratlanul érte őt. Amikor előléptették üzletveze­tőnek, azt hitte, úgy kell ezt a hatalmat gyakorolni, mint Szá­lai úr tette, aki valaha min­dig a vendégek előtt tolta le őt, Ferit, a kis nyomott bor­bél yimast. — Szervusztok, jó reggelt — Kovácsné mindenkinek ked­vesen köszönt és hátrament. Letette a kabátját, felvette frissen, vasalt fehér köpenyét, haját megigazította és előre­ment a kis asztalkájához. — Jucika, a hármasban a vendég úr már egy fél órája vár. — Jucika, még két vendége lesz. .„ kirakta finom, nilkkelezett szer­számait, aztán hó­na alá fogta egész műhelyét és odament az első vendéghez, ah’ic . a kövérhez, akit a fő­nök borotvált. Nem ismerte a férfit, futóvendég volt. Kezébe vette bágyatag, enerváltan pu­ha fehér kezét, dolgozni kez­dett. A férfi politikai vicceket mesélt. A főnök a múltból hozott szolgai udvariassággal nagyokat röhögött a gyenge poénokon. Pedig párttag, a lel­kem — gondolta az asszony, és a viccek is gyengék. A vendég átváltott pikánsra, az­tán disznóra. . Suttogott, de azért minden szavát hallani Jucika lehetett. A poénok előtt ful- doklott a röhögéstől, ezért minden poént csak hangosan, önmagát túllicitálva, gurgula zó torokkal tudott befejezni. Disznó, ordináré pasas, gon­dolta a nő. „Ugye, nem haragszik, kis- nagyságos?” — fordult Juci­kéhoz minden vicc után, de tulajdonképpen a válaszra nem is volt kíváncsi. Az asz- szony érezte ezt és nem is vá­laszolt. Feri, a főnök, rögtön az elején bejelentette: „Ná­lunk a boltban fiúsítva van­nak a hölgyek. Tessék csak nyugodtan, kérem ...” Hát ak­kor mit mondjon ő? Semmit. Megpróbált haza gondolni, az övéire, lölpillantott az órára, fél nyolc. Mari most indul. Is­tenem, ez a mini, milyen divat ez? Meg is fagy az a lány. Bé­la és Kisbéluska, fekszenek. Ott van mellettük minden, orvosság, tea, kompét. Kettő­kor otthon lesz ő is. A malac vendég három fo­rint borravalót adott és hosz- szasan, összehúzott szemmel vizsgálta messzire tartott, agyusztált kezét. Szemláto­mást örömét lelte ebben. Az asszony visszament a helyére. Az újabb vendéget már itt fogadta. Egy ötvenes, mo­solygós, meglehetősen érde­kes arcú, férfias jelenség ült le vele szemben. Térdét azon­nal a nő térdéhez nyomta a kisasztal alatt. — Pardon — mondotta mo­solyogva. Szemét hamiskásan összehúzta és szuggerálta a nőt. „Nem vagyok én szem­telen, tolakodó fráter” — mon­dották a szarnék — „A vélet­len, az véletlen. Természete­sen, ha te is akarod, szívem, az egészen más. Akkor én is benne vagyok a játékban. Tu­dod drágám, olyan szomorú, olyan csúnya és hosszú a tél, és olyan unalmas ez a köröm- vágás. Vigyünk bele egy kis színt. Nem akarod? Helyes, akkor beszélgessünk ...”-------------------- kedvesen Az asszony | mosolygott és-------------------- a térdét visz­sz ahúzta mag'a alá. „Sohasem jön meg ennék az embernek az esze. Tíz év óta a vendégem, és tíz év óta ezt játssza velem. Eljön és kéthe­tenként szerelmet vall a tér­dével, a szemével, néha lehel- letfinaman a kezével. Azután még ugyanabban a percben szótlanul összevész velem, megsértődik, szakítunk és el­kezdi kitartóan és föltűnően bámulni Giziké lábát. Lábát?!" Giziké miniköpenyben bo­rotvál mellette, a vendégek bal arca rendre messze esik tőle, hajolnia kell. Ilyenkor... No, igen, ilyenkor... És Gi­ziké, ha szólnak a kollégák, azt mondja: ,Aliért? Mi ba­jotok van? Rajtam harisnya- nadrág van.” Jucika tudja, ez a játék az ő bosszantására történik. Mind ilyenek? Béla is? Jaj, ha el­alszik, ki ad Kisbélának...

Next

/
Thumbnails
Contents