Pest Megyi Hírlap, 1970. március (14. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-05 / 54. szám

2 "‘"<&C(rlaP 1970. MÁRCIUS 5., CSÜTÖRTÖK Az országgyűlés idei első ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról.) nemzeti jövedelem a terve­zett 19—21 százalékkal szem­ben kb. 40—42 százalékkal növekszik. Az ipari termelés 1970-ben kb. 33—34 százalék­kal lesz magasabb, mint 1965- ben volt, s ez megfelel a har­madik ötéves terv idejére ter­vezett növekedésnek. Ahogy terveztük, a növekedési ütem a vegyiparban, az energiaipar­ban és a gépiparban volt a leg­erőteljesebb. Kedvező jelenség, hogy mólóban van a mennyi­ségi szemlélet, az intenzívebb, a hatékonyabb gazdálkodós kerül előtérbe. Tovább folyta­tódik a termelés szerkezeté­nek előnyös átalakítása is. A termelés szerkezeti változásá­ban elért eredmények azonban még kezdetiek, jelentősebb változást a negyedik ötéves terv, időszakában várunk. A mezőgazdasági termelés 1966—1970 között a tervezett 13—15 százalékkal szemben 16—17 százalékkal emelkedik. Ezen belül a növénytermelés gyor­sabb, az állattenyésztés a szükségesnél mérsékeltebb ütemben nőtt. (Gombaiszögi Jenő, Somogy megyei tsz-elnök délutáni fel­szólalásában rögtön helyi pél­dákkal illusztrálta, milyen ká­rokat okoz a népgazdaságnak, hogy az állattenyésztés fejlő­dése nem érte él a kívánt mértéket.) A harmadik ötéves terv időszakában sikerült tel­jesíteni az ország egyik na­gyon fontos agrárpolitikai cél­kitűzését: megoldottuk az or­szág biztonságos kenyérgabo­na-ellátását. öt év óta nem importáltunk búzát, sőt 1969- ben már exportra is felhasz­nálható készletekkel rendel­keztünk. Az eredmények érté­két emeli — hangsúlyozta a kormány elnöke —, hogy az Í968-as aszályos időjárás sem okozott nagyobb törést a fej­lődésben. A mezőgazdaságról kialakuló pozitív összkép el­lenére több képviselő is fel­hívta a, figyelmet azokra a 'sürgető .feladatokra, amelyek­nek megoldása nélkül nem '‘biztosítható a mezőgazdaság további egyenletes fejlődése. A kormány elnökének be­számolója részletesen foglal­kozott az életszínvonallal kap­csolatos kérdésekkel is. Mint Fock Jenő mondotta: a terve­zettnél erőteljesebb gazdasági fejlődés lehetővé tette, hogy a lakosság életszínvonala, jö­vedelme, fogyasztása, anyagi és szellemi szükségleteinek ki­elégítése is az előirányozottnál jobban emelkedjék. A lakosság egy főre jutó reáljövedelme a számított 14—1'6 százalék he­lyett 30—32 százalékkal, a fo­gyasztás pedig 18—20 százalék helyett 31—33 százalékkal nőtt. A reálbér a tervezett 9—10 százalék helyett előreláthatóan 15—16 százalékkal növekszik. is. Az olyan családoknál pél­dául, ahol nőtt a keresők szá­ma, ott a reáljövedelem, illet­ve az életszínvonal az átlagot lényegesen meghaladó ütem­ben növekedett. Azoknál a családoknál azonban, amelyek­nél betegség, munkaképtelen­ség. vagy niás ok miatt egy ke­reső kiesett, vagy nyugdíjba ment, még életszínvonal csök­kenés Is bekövetkezett. A kormány változatlan tö­rekvése a reálbérek és a reáljövedelmek emelése. Ennek azonban az anyagi fedezetéit is meg kell te­remteni. A kereskedelmi forgalom gyors fejlődése is jelzi, élet- színvonalunk emelkedését. Mint Fock Jenő beszámolójá­ból kitűnt, fél évtized alatt — a harmadik ötéves terv évei­ben — 45—47 százalékkal nő a kiskereskedelmi forgalom, s főleg a tartós fogyasztási cik­kek, a jobb és korszerűbb ter­mékek vásárlása emelkedik di­namikusan. Népünk növekvő jólétét mutatja, hogy gyakor­latilag már minden második háztartás rendelkezik mosó­géppel és televízióval, minden negyedik hűtőszekrénnyel és porszívóval. Az életkörülmé­nyeket javította az is, hogy jelentősen növekedett a lakás­építés üteme: a tervben elő­irányzott 300 ezer lakással szemben 317—318 ezer lakás épül fel a mostani ötéves terv­ben. Az áruellátás problémáit taglalva a miniszterelnöki ex­pozé bíráló megjegyzéseket tett azzal kapcsolatban, hogy míg 1968-ban észrevehetően javult, a múlt évben nem tartott mindenben lépést az igé­nyekkel az áruellátás. A helyzet visszásságát több képviselő is meggyőző példák­kal illusztrálta délutáni felszó­lalásában. A képviselők — fel­szólalásaikban és a folyosói párbeszédekben — egyönte­tűen helyeselték, hogy az MSZMP KB novemberi ülése és a parlament legutóbbi költ­ségvetési vitája alapján a kor­mány úgy döntött: el kell érni a lakosság ellátásának ki­egyensúlyozottságát, s jobban kell kielégíteni az alacsonyabb jövedelműek igényeit is. Kiemelt hangsúllyal szólt a kormány elnöke gazdasági éle­tünk egyik legfontosabb ele­méről, a termelékenység ala­kulásáról. Mint mondotta, az elmúlt négy esztendőben éves átlagban az előirányzott 4,5 százalék helyett csak 3 száza­lékkal emelkedett az iparban a termelékenység. Oláh György, Heves megyei képvi­selő igen szemléletes tények­kel és érvekkel húzta alá Fock Jenő megállapítását: a termelékenység növeke­dését gátló okok nagy ré­sze időleges és megszün­tethető. val, a munkafegyelem megszi­lárdításával, s hatékonyabb munkát kell elvárniuk a dol­gozóktól. A kormányelnök expozéja energikusan bírálta azt az ál­talános jelenséget, hogy a vál­lalatok nem használják ki megfelelően a bérek és a ré­szesedési alap ösztönzési lehe­tőségeit. Sok helyen előfordul, hogy azoknak a bérét emelik, — függetlenül munkájuk mennyiségétől —, akik a vál­lalattól való kilépéssel fenye­getőznék. A vállalatok helyte­len munkaerő-gazdálkodásá­nak következménye, hogy az utóbbi két évben rom­lott a munkafegyelem. Sok helyen attól félnek, hogy, ha megbüntetik a fegyelmezet­leneket, azok elhagyják a vál­lalatot. Ez igen valószínű — tette hozzá Fock Jenő —, de bizonyos, hogy az általános munkafegyelem megjavulása több eredményt hoz, mint né­hány ember hiánya. A kiala­kult helyzet alapján többen javasolták, hogy változtassák meg a Munka Törvénykönyvét A kormány azonban — je­lentette ki a képviselők helyeslése közepette Fock Jenő —, továbbra sem akarja adminisztratív in­tézkedésekkel az üzemhez kötni a dolgozókat Azt viszont a közvéleménnyel együtt elvárja, hogy az illeté­kesek éljenek az érvényben levő jogszabályokkal, s hatá­rozottan járjanak ed a fegyel­mezetlenekkel szemben. A gazdasági reform eddigi két évének tapasztalatairól szólva a kormány elnöke és a felszólalók többsége is han,gsú­lyozta: a reform kibontakozá­sa mélyreható, hosszabb folya­mat, így tehát a népgazdaság egészét érintő változások rövid idő alatt nem következnek be. Az első három évet a reform bevezetésére és megszilárdulá­sára szántuk. Ebben az idő­szakban hatottak és még ma is ihatnak azok a körülmények, amelyek a népgazdaság ko­rábban kialakult szerkezeté­ből és színvonalából, a gazdál­kodás reform előtti rendjéből adódnak. E tényezők szerepe és jelentősége azonban évről évre csökken. A reform beve­zetésétől eltelt időszak ered­ményei azt igazolják, hogy az alapelvek helyesek. Az új gaz­daságirányítási rendszer a népgazdaság tervszerű irányí­tásának, a tervgazdálkodásnak bevált, hatásos eszköze. Helyesnek bizonyult az áttérés a közgazdasági szabályozókat fokozottab­ban alkalmazó tervszerű irányításra, a piaci ténye­zők aktívabb szerepének kibontakoztatására, a vál­lalati önállóság fokozásá­ra. Több éves nézet, meg nem értés tisztázásához ad segítsé­get a kormány elnökének meg­állapítása: a gyakorlatban módosult a népgazdasági ter­vek jellege és a tervszerű­ség értelmezése. Az új körül­mények között a népgazda­sági terv: a gazdasági munka fő céljainak, elveinek és a megvalósítást szolgáló gazda­sági eszközöknek, valamint a kapcsolódó központi in­tézkedéseknek összefüggő rendszere. A kormány elnökének be­számolójában, s több . képvi­selő felszólalásában is lényeges helyet kapott a reform végrehajtásával kapcsolatos negatív je­lenségek, fogyatékosságok bírálata. Mint többen is megállapítot­ták: amellett, hogy a gazdaság- irányítás mai rendszere egé­szében jól szolgálja a gazda­ságpolitikai céljainkat, és a fejlődés tervszerűségét, még korántsem sikerült minden elgondolásunkat megvalósíta­ni. A kormány elnöke ismer­tette beszédében a készülő ne­gyedik ötéves terv irányelveit is. Mint bejelentette; az új ötéves tervet az év közepén terjesztik az MSZMP KB elé, s előre­láthatólag októberben-no- vemberben nyújtják be megvitatásra, jóváhagyás­ra, törvényalkotásra az or­szággyűlésnek. A terv kialakuló fő elgondo­lásai eddigi gazdaságpoliti­kánk folytatását tűzi ki célul. A termelés gyorsabb ütemű bővítésére, az ipari szerkezet átalakításának folytatására, a műszaki fejlesztés ütemének gyorsítására, a termelékenyebb munkára, a rugalmasabb kül­kereskedelemre ösztönöznek az új ötéves terv irányelvei. A lakosság jelentős részét érintő fontos célkitűzése a tervnek, hogy egyharmaddal több lakás felépítését irányozza elő, mint amennyi a mostani ötéves tervben készül. A kormány elnökének be­számolója foglalkozott a köz­életünk és társadalmi életünk demokratizmusának kibonta­koztatása érdekében eddig tett és tervezett intézkedésekkel is. Főleg az államigazgatás terü­leten, elsősorban a tanácsok munkáját érintően születtek eddig intézkedések. A rende­zésre váró legfontosabb kérdé­sek kidolgozása még folyamat­ban van. Ezek között említet­te Fock Jenő mint leglényege­sebbet, alkotmányunk módosítá­sát, az új tanácstörvény megalkotását és a válasz­tási rendszer továbbfej­lesztését Általános megelégedést és egyetértést keltett a kormány elnökének az a bejelentése, hogy a jövő terveinek kidolgo­zásánál jobban figyelembe ve­szik az ifjúság nevelésével és a nők politikai, gazdasági és szociális helyzetével kapcsola­tos feladatokat Dr. Ortutay Gyula, Bács megyei és Kovács Éva budapesti képviselő egész felszólalását az ifjúság nevelé­sével, a pedagógusok helyzeté­vel, az iskolák gondjaival kapcsolatos kérdéseknek szen­telte. A képviselők helyesléssel fogadták Fock Jenő beszámo­lóját azokról az intézkedések­ről, amelyeket a dolgozó nőik élet- és munkakörülményeinek javítására az utóbbi időben tett és a közeljövőben tervez tenni a kormány. A kormány szükségesnek tartja a gyerme­küket egyedül nevelő nők na­gyobb anyagi támogatását, a nőknek a közéletbe, a vezetés­be való fokozottabb bevonását, s egy átfogó terv kidolgozását a nők helyzetének további ja­vítására, társadalmi megbecsü­lésük fokozására. A kormány nemzetközi tevé­kenységéről a Minisztertanács megbízásából Péter János adott számot a képviselőknek. Mint a miniszter beszédéből kitűnt, a kormányt a múlt év­ben is az a helyes törekvés ve­zette, hogy nemzetközi kapcso­lataink építése is országunk helyzetének további javulását szolgálja, s erejéhez képest mindent megtegyen hazánk a béke megőrzése, a háborús fe­szültség csökkentése érdeké­ben. Az országgyűlés ma délelőtt folytatja a kormánybeszámoló feletti vitát, amelyre eddig 27 képviselő jelentkezett. A kormány elnöke azonban hozzátette: az életszínvonal alakulását jelző számok az át­lagot jelentik. Ettől felfelé és lefelé Is meglehetősen nagy eltérések lehetnek és vannak Ehibez azonban a vállalatok­nak behatóbban kell foglal- kozniok a munkaszervezéssel, a normák karbantartásával, az anyagi érdekeltség fokozása­Ilazánk külpolitikájáról és a nemzetközi helyzetről János külügyminiszter. tájékoztatta a parlamentet Péter T örzsgárdaaktíva a Csepel Autógyárban Lendvai István a lv-nek nyilatkozik a mozgalom jelen­tőségéről, az aktívák sikeréről. (Folytatás az 1. oldalról.) minőségileg jobbak és a pia­con olcsóbbak lesznek. A munkaerőmozgásról elöl­járóban csak annyit: mind­annyian tudjuk, hogy ez mi­lyen sokba kerül népgazda­ságunknak. Az átképzési időt, a tandíjat mi fizetjük meg. Ebben az időben a legtöbb a selejt, a hulladék és termé­szetesen nagy az áruhiány. A munkaerővándorlás, moz­gás okait ismerjük. Némelyi­ke .természetes velejárója gaz­dasági életünk átrendeződé­sének. Most országos szinten meglehetősen nagyok- a konjunkturális lehetőségek. Ugyanakkor sok üzemünkben az anyagi ösztönzés gyenge és nem egészen célszerű még. Ta­valy ősz óta tettünk lépése­ket ezen a területen is és el­mondhatjuk, hogy jelenleg az anyagi ösztönzés pozitív ten­denciát mutat. Nem árt azért hangsúlyoznunk, itt, ezen a fórun Dn sem, hogy nagyon fontos a munka szerinti, igaz­ságos bér- és nyereségelosz­tás. Sok jó példával találkoz­tunk már, éppen ezek biz­tatnak arra, hogy sehol se j tűrjük ennek az igazságos i elvnek a megsértését. Ne en­gedjük egyetlen üzemben sem, 1 hogy a munkaerőhiánnyal küszködő gazdasági vezetés az utcáról most jött embe­reknek nagyobb bért adjon és ezzel nagyobb becsületet teremtsen, mint a gyárhoz hü, immáron tíz-húsz éve ott dolgozó törzsgárdatagoknak. Legyen becsülete a kvalifi­kált munkásnak, a jobb mun­kának. A törzsgárdára min­denkor bizton építhet a veze­tés. Tőlük várhatjuk az ál­dozatkészséget, ők az új mun­kaerkölcs hordozói, ők testesí­tik meg a szakmunkás be­csületét. De az elvárás két­oldalú, ők is elvárhatják tőr lünk, hogy az elkölcsi és anyagi megbecsülés elsősor­ban őket érje és ne eléged­jünk meg az eddigi mód­szereinkkel, gondolkodjunk, ta­láljunk ki okos, jó ötleteket, túl a pénzjutalmon, az ok­leveleken és a mór Ismertetett módszereken.” Befejezésül Lendvai elv­társ elmondotta, hogy az ed­digi aktívákon rendkívül sok okos ötlet, gondolat és jogos igény hangzott el. Ez nagysze­rű dolog, hiszen a törzsgárda- aktíváknak éppen ez volt a céljuk. Szöveg: Suha Foto: Gábor MORO ABC... (Folytatás az 1. oldalról.) puhatolnia a válságból kive­zető utat. Ha ez sikerül neki — véli a DP A*— akkor való­színűleg ő lesz a legközelebbi olasz kormányfő. Emlékezetes, hogy Giuseppe Saragat köztársasági elnök kedden bízta meg Aldo Morót, a kormányalakítás lehetőségé­nek kipuhatolásával, miután Mariano Rumornak, az előző két kormány vezetőjének nem sikerült megalakítania a ke­reszténydemokratákból, szo­cialistákból, szociáldemokra­tákból és republikánusokból álló középbal koalíciót. Az Eurydice tragédiája Szerdán reggel a Földközi- tengeren eltűnt egy francia tengeralattjáró. Az Eurydice- röl és 57 főnyi személyzetéről hét óra óta nincs hír. A francia hadügyminiszté­rium szerdán az esti órákban újabb közleményt adott ki az Eurydice-ről és ebben már azt közölte, hogy a tengeralattjá­rót a haditengerészeti szervek elveszettnek nyilvánították. Kozmikus meteorológia Moszkvában Bulgária, Ma­gyarország, az NDK és a Szov­jetunió képviselőinek részvé­telével megtartották a szocia­lista országok kozmikus me­teorológiával foglalkozó tudo­mányos értekezletét. A tanács­kozáson az említett országok szputnyik-meteorológiai tudo­mányos programjainak vezetői vettek rész. A DNFF tüzérségi egységiei szerdára virradó éjjel hat amerikai állást vettek tűz alá Dél-Vietnamban. A SZOVJETUNIÓBAN Föld körüli pályára bocsátották a Kozmosz 325-öt. WILLY BRANDT befejezte angliai látogatását. HIDEGHULLÁM árasztotta el az olasz félszigetet. Kedd­ről szerdára virradó éjjel ha­vazott minden északi város­ban.

Next

/
Thumbnails
Contents