Pest Megyi Hírlap, 1970. március (14. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-05 / 54. szám

I Repülőtéri biztonsági bizottságok? A nyugat-európai polgári lé­giforgalmi társaságok képvi­selői kétnapos tanácskozás után szerdán azzal a felhí­vással fordultak kormányaik­hoz, hogy hozzanak létre „re­pül őtéri biztonsági bizottságo­kat" a repülőgépek ellen elkö­vetett szabotázsakciók és a géprablások megakadályozásá­ra A vasutassztrájk és az amerikai törvényhozás A szorgalmas munkát becsüljük meg Törzsgárdaakt'iva a Csepel Autógyárban MOSZKVA Gromiko fogadta Rapai Gyulát PEST MEGYEI Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter szerdán fo­VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 1970. MÁRCIUS 5., CSÜTÖRTÖK mertette közeli és távolabbi jövőnk terveit, feladatait. A képviselőik helyeslő véle­ményével találkozott a kor­mány elnökének megállapítá­sa: hazánkban a politikai élet nyugodt, szilárd, a népgazda­ság fejlődése bíztató, társadal­mi életünk Ikiegyensúlyozott. A harmadik ötéves terv idején a (Folytatás a 2. oldalon.) Gyorsított eljárással tárgyal­ta szerdán az amerikai tör­vényhozás Nixon elnöknek azt a javaslatát, hogy törvénnyel tiltsák meg a szerdán éjfélre (magyar idő szerint csütörtö­kön reggel hat órára) meghir­detett országos vasúti sztráj­kot. Ha a törvényhozás nem tud véglegesen dönteni az éj­féli határidő előtt, Nixon való­színűleg átmeneti tilalmat mond ki a sztrájk ügyében. Fock Jenő, a kormány ben mondott expozét. elnöke, a Minisztertanács nevé­Szerdláin délelőtt a hagyomá­nyok szerint — ismét felke­rült a nemzeti lobogó a Paria­Vendégeink: a postások Rohanunk ajtót nyitni. Valaki csengetett: a pos­tás. Tessék csak beljebb fáradni, hívjuk a kedves is­merőst és tudakoljuk, mit hozott? Levelet, pénzt, cso­magot, újságot? S a postás kinyitja feneketlen gyomrú táskáját, keresgél a kiváncsi háziak előtt és átadja a várva várt küldeményt. A postásokat mindenütt szeretik. Hírt hoznak a távoli vidékekről, általuk tudjuk meg, mi történt más földrészeken, hol tart az űrkutatás, hogyan állnak helyt a hős vietnamiak, melyik államfő kivel és miért találkozott. S általak jut el a hír minden házba: mi történt a megyében. Mikor kezdik a rendelést a két új kórházban, Cegléden és Vácott, lesz-e belvíz, mi­korra ígéri a meteorológia a tavaszt, hogyan termel­nek az üzemek, erősek-e a termelőszövetkezetek, s ki érdemel külön arcképet a lapban? A postásokon múlik gyors-e a kapcsolás — életet menthet-e még a mentő, idejében jut-e a megye leg­távolabbi részébe is a távirat, a szeretetből összeállí­tott karácsonyi vagy húsvéti csomag. Fontos, köztiszteletben álló emberek, a postások. Arra azonban ritkán gondolunk, milyen áldozatos cs fárasztó, ahogyan dolgoznak. Sokszor negyven kilo­gramm teher húzza le vállukat és azzal gyalogolnak kilométereken át. Hóban és pocsolyában, ahová sem­miféle jármű el nem találna. Es sokszor hiába, mert. akit kerestek, nincs is otthon. Ha valaki megbetegszik közülük és nincs helyettes, mennyire hiányzik: nincs újság, nincs levél — hiába várják. Sok községünkben fele annyian dolgoznak, mint amennyire szükség lenne. Mostanában épp ezért sok panaszlevél érkezik szerkesztőségünkbe: késve, vagy egyáltalán nem ér­kezik újság, sőt gyakran a levélért is egyenként gya­logolhatnak a messzi tanyákról a postára. Valamit ten­ni kellene! Valamit tenni kell! — határozták el a posta megyei vezetői. Valamit tenni kell, mondották — a megyében becsülettel helytálló postások. Mit és hogyan? Ezt jöt­tek össze ma megtanác,kozni a sajtó székházába a postahivatalok vezetői. Hogyan jobban? Hogyan jus­son még több hírlap a megye dolgozóihoz? Köszöntjük a szeretett megyei postásokat, abból az alkalomból, hogy meglátogattak bennünket és abból az alkalomból, hogy küzdőtársaink új ötletekkel, ta­nácsokkal, javító szándékkal segítik munkánkat és ezen a találkozón is arra törekszenek, hogy a megye dolgozóinak ügyét képviseljék. —sági— ment déli [kupolájára, jelezve, hogy tanácskozik az ország legfelső törvényhozó testü­leté. Az országgyűlés idei eliső ülésszaka a kormány elnöké­nek expozéját, valamint a leg­főbb ügyész és a legfelsőbb bíróság elnökének beszámoló­ját, és az ezek feletti vitát, s képviselői interpellációk meg­hallgatását tűzte napirendjére. A téma tárgyalását meg­előző nagy várakozásról és érdeklődésről tanúskod­tak a zsúfolásig megtelt diplomáciai- és vendégpá­holyok, s az üzemeik, vállalatok dolgo­zóinak figyelmes sokasága a karzatokon. A megszokottnál nagyabb számban vanuiltek fel a külföldi sajtó budapesti tu­dósítói is. A kormány beszámolója, amelyet Fock Jenő, a Minisz­tertanács elnöke ismertetett a képviselőkkel, s amelyhez Pé­ter János külügyminiszter fű­zött kiegészítéseket hazánk nemzetközi tevékenységéről, igazolta az érdeklődők várako­zását: sokoldalúan elemezte belpolitikai és gazdasági hely­zetünket, eredményeinket és gondjainkat, s részletesen is­Miarcms 4-én 9 órakor, a Csepel Autógyár Művelődési Házában a Magyar Szocialista Munkáspárt Pest megyei Bi­zottsága és a Csepel Autógyár párthizottsága kezdeményezé­sére tartották meg a megye járműipari vállalatainak törzs- gárdaaktíva-értekezletét Az értekezletén részt vett Lendvai István, a Pest megyei Pártbizottság titkára, Lelkes Ivánné, a KB gazdaságpoliti­kai osztályának muntkatánsa, ott voltak az érintett vállala­tok gazdasági és társadalmi vezetői, valamint, pártbizottsá­gaiknak képviselői is. ■ Vitaindító előadiást: „A törzsgárda szerepe az 1970-ben előttünk álló gazdasági és po­litikai feladatok megoldásá­ban” címmel Dobrotka Oszkár, a Csepel Autógyár pártbizott­ságának titkára tartott. A töb­bi között a következőket mon­dotta: „Gazdasági életünkben kü­lönös hangsúlyt kapott a lét­számgazdálkodás. Sajnos, elég nagy üzemeinkben a fluktuá­ció. Az utóbbi időben megla­zult az üzemmel való kapcso­lat, az üzemhez való kötődés. Sajnos, tapasztalható a törzs- gárda, a jól kvalifikált mun­kásréteg kellő megbecsülésé­nek hiánya is. E jelenségek a közvélemény széles rétegét kavarták fel és vállalati, vala­mint népgazdasági szinten is súlyos károkat okoztak. A Csepel Autógyárban, de a Du­nakeszi Járműjavítóban és a ceglédi ŰTGÉP-váUalatnál vizsgálva a jelenségeket, lé­nyegében azonos ellentmondá­sos tényezőket találtunk. Mégis, a törzsgárdatagság stabilitását, politikai fejlettsé­gét mutatja, hogy időnként a mostoha körülmények és a mostoha bánásmód, valamint a nagy csábítási lehetőségek ellenére is, a Csepel Autógyár­ban az ossz k ilépők nek mind­össze 5—8 százaléka volt törzs- gárdatag. E szám jelentőségét csak akkor érzékelhetjük iga­zán, ha figyelembe vesszük, hogy 541 fő már húsz éve, 1726 ember 15 éve, és 1352-en 10 éve dolgoznak gyárunkban. Szóval az összlétszámúnk 33 százaléka törzsgárdatag. Ha nem is értünk el mindent, azért büszkén jelenthetjük, hogy a vállalatvezetés törek­szik a törzsgárdatagság anyagi és erkölcsi megbecsülésére.” Ezután Dobrotka elvtárs az anyagi és erkölcsi elismerések­ről beszélt, részleteiben is is­mertetve azokat a módszere­ket, amelyekkel a tömzsgárda- tagokat igyekeznek megbecsül­ni, majd így folytatta: „Törzsgárdatagságunk 35 szá­zaléka nő. A nők rendkívül hasznos munkát végeznék és nagymértékben lehet rájuk számítaná. Ennek megfelelően a vállalatvezetés is igyekszik a nők élet- és munkakörülmé­nyeit megjavítani. A központi és helyi pártszervezetek is tá­mogatják a vállalatvezetésnek ezt az elképzelését. A béreme­lésnél figyelembe vették a nők elmaradottabb helyzetét és ez­zel megszüntettük á múltban tapaszdalt aránytalanságokat és az ebből származó feszült­séget. A Dunakeszi Járműjavító­ban a dolgozók 65 százaléka törzsgárdatag. A ceglédi ŰT- GÉP-vállalatnál a törzsgárda az összl.étszám 41 százaléka. Mindkét helyen a kollektív szerződésiben rögzítették, hogy a törzsgárda tagjai megkülön­böztetett erkölcsi, anyagi elbí­rálásban részesüljenek." Az előadó részletesen tag­lalta azokat a lehetőségeket, amelyek a törzsgárdatagság- ban rejlenek, mind politikai, mind gazdasági tekintetben. Ezután a vállalatok 1970. évi feladatairól beszélt és ezen belül vázolta a törzsgár­dák szerepét. Végezetül Dob­rotka elvtárs a jelenlevők­nek elmondotta azokat a ja­vaslatokat, amelyekkel a párt- bizottság kívánja támogatni a törzsgárdákat, a munkás­kollektívák fejlődésének ér­dekében. A beszámolót vita követte, felszólalt többek között Lend­vai István, az MSZMP Pest megyei Bizottságának titkára is. Lendvai elvtárs a többi kö­zött, ezeket mondotta: „A modern technika, az ál­landóan növekvő feladatok egyszerűen kötelezővé te­szik, hogy gyárainkban sta­bil, kvalifikált, immáron évek óta egyhelyben dolgozó munkás törzsgárdák alakul­janak ki. Csak ezek az em­berek, csak ezek a kollektí­vák lesznek képesek a mind nehezebb feladatok megoldá­sára. Az átrendeződés min­den területen az ország la­kossága életszínvonalának emeléséhez kell, hogy vezes­sen. Ehhez a gyárakban bel­ső szervezettség, öntudatos, szocialista munkafegyelem, kvalifikált szakmunkások és értelmiségiek hozzáértő, szor­galmas munkája szükséges. Ha ez megvan, ha a gyár gazdasági és társadalmi veze­tői. valamint munkáskollek­tívája ezeket a feltételeket meg tudia teremteni, akkor a termelt áruk korszerűbbe’-­(Folytatás a 2. oldalon.) gadta Rapai Gyulát, a Magyar Népköztársaság új moszkvai nagykövetét, aki hamarosan átnyújtja megbízólevelét. XIV. ÉVFOLYAM, 54. SZÁM PÁRIZS Pompidou ha&aérkesett Pompidou francia elnök szerda hajinaiban az Egyesült Államokban tett látogatásáról hazaérkezett Párizsba. Orly repülőterén Chaban-Delmas francia miniszterelnök, a kor­mány tagjai, valamint Robert Blake amerikai ügyvivő fogad­ta. Mielőtt Pompidou az el­nöki palotába hajtatott volna, a repülőtéren rövid nyilatkozatot tett. Kijelentette, a franciák tudo­mására akarja hozni, hogy amerikai utazásának végével ugyanolyan elégedett, mint a kezdetével volt. A látogatás hasznos volt a francia—ameri­kai kapcsolatok szempontjából és a béke ügyét szolgálta —r mondotta a francia elnök, majd hozzátette, hogy részle­tesebben majd a szerdán meg­tartandó minisztertanácson nyilatkozik. Amikor az elnöki repülőgép elhagyta az Egyesült Államok légiterét, Pompidou üzenetet intézett Nixon elnökhöz. Igen szívélyes szavakkal köszönte meg azt a fogadtatást, amely­ben őt Nixon Washingtonban részesítette, s örömét fejezte ki Nixon soronkívüli New Yorkba utazása felett is. A táviratban Pompidou a töb­bi között hangsúlyozta, bármi­lyen nézeteket vall is az egy­mástól különböző két ország, „kapcsolataikban az van túl­súlyban, ami közös". MORO ABC... Hírügynökségi jelentések sze­rint Aldo Moro, szerdán újabb kísérletet tett a február 7-e óta tartó kormányválság meg­oldására, s az új kormány megalakítására. A Reuter politikai források­ra hivatkozva jelenti, hogy Moro abc-sorrendben találkoz­ni kíván az összes pártok par­lamenti képviselőivel, s szer­dán kommunista vezetőkkel is megkezdte puhatolózó tanács­kozásait. Moro — mint ismeretes —, bizonyos értelemben csak „előzetes megbízást” kapott, amennyiben először ki kell (Folytatás a 2. oldalon.) Az országgyűlés idei első munkomspjún

Next

/
Thumbnails
Contents