Pest Megyi Hírlap, 1970. március (14. évfolyam, 51-75. szám)
1970-03-22 / 69. szám
/ 1970. MÁRCIUS 22., VASÄRNAP PÍ.St megyei t/Cfriap CSEPELI MEO Az országgyűlés ülése után Van, de mégsincs Mielőtt a dugattyúk megkezdenék lc-fel útjukat a Csepel- motorokban, még egy utolsó ellenőrzés, egy utolsó meó az autógyárban. BUDAPESTI SÉTA André Bettencourt francia terv- és telepítésügyi miniszter szombat délelőtt a főváros nevezetességeivel ismerkedett Elkísérte Bondor József építésügyi és városfejlesztési miniszter, ott volt Raymond Gaspßin-bide, a Francia Köztársaság budapesti nagykövete is. A francia miniszter és kísérete többek között megtekintette a budai vámegyed műemlékeit és az újjáépülő Budavári palota első, átadott épületszárnyában berendezett Budapesti Történeti Múzeumot. A palota újjáépítéséről, az ásatásokról, a műemlékek feltárásáról és védelméről Horlel Miklós, az Országos Műemlék Felügyelőség tervezési osztályának vezetője tájékoztatta a magas rangú vendégeket. — Hét NDK-gyártmányú, nagyteljesítményű köszörűgépet helyeznek üzembe idén a végműveletek elvégzésére a Magyar Gördülő Csapágy Művek dkxsdi gyárában. Az elmúlt esztendőben sok panasz hangzott el: kevés a mezőgazdasági erőgép és még kevesebb a hozzájuk való alkatrész. Az országgyűlés legutóbbi ülésszakán is sok szó esett erről. Érdemes néhányat felidézni az e kérdéssel foglalkozó felszólalások közűi. Csűrös János, Szabolcs- Szatmár megyei képviselő: „A megyei tapasztalatok szerint az AGROKER vállalatok még a legalapvetőbb igényeket sem tudják kielégíteni. Gépek híján az elmúlt esztendőben negyvenezer katasztrá- lis holdon nem tudták elvégezni az őszi mélyszántást. Krónikus az alkatrészhiány is.” v Gombaszögi Jenő Somogy megyei képviselő: „A megyében az egy hold szántóterületre jutó erőgépek száma csökkent és a meglevő gépek jelentős része is elavult. A mezőgazdasági gépek kínálata meglehetősen szegényes .. Gócza József Szolnok megyei képviselő: „Szolnok megyében például körülbelül hatszáz traktort kértek a termelőszövetkezetek az AGROKER-töl, de a vállalat alig valamivel több mint a felét tudja szállítani...” Ugyanakkor a Minisztertanács elnöke zárszavában többek között elmondotta, hogy 1968- ban raktáron maradt körülbelül kétezer traktor és 1969- ben is kevesebb volt az igény traktorokra, mint amennyit a magyar ipar gyártani tud, illetőleg be tud hozni a baráti országokból. Azért kevés az alkatrész is, mert a meglevő traktorállományt fel kellett javítani, A vélemények látszólag ellentmondanak egymásnak. Van elegendő traktor, de mégsincs. Hogyan lehetséges ez? Erről beszélgettünk — egy gazdaság példáján vizsgálva a kérdést rrr a kerepes—kistar- csai Szilas menti Termelőszövetkezet elnökével, Koós Lászlóval, két gazdaságvezető agronómusával, Bánki Jánossal és Fűzi Gáborral, valamint Sándor Ferenc műszaki vezetővel. Koós László: *— Mi nem akarjuk vitatni annak igazát, hogy van elegendő traktor, és hogy a magyar ipar többet is tudná gyártani, ha igény lenne rá, egy azonban bizonyos: a gazdaságok számára nem mindegy, hogy milyen erőgépeket kínálnak megvásárlásra. A magunk példájával bizonyítom ezt. Két darab VE 50-es traktort szerettünk volna vásárolni. Beadtuk az igényünket az AG- ROKER-hez, s a válasz: ilyen típusú gépet az idén nem tudnak szállítani. És hozzátették: IPARI TANULÓNAK FELVESZÜNK általános iskolát végzett fiatalokat a kővetkező szakmákba: épületlakatos, ács-állványozó, épületasztalos, fapadlózó- és műanyagburkoló, központifűtés-szerelő, építőipari gépszerelő, épületburkoló' (hideg): műkőkészitő, vasbetonszerelő (2 éves), vízszigetelő, bádogos, hőszigetelő, kőműves, üvegező. Akiknek vidéken állandó lakásuk van, azoknak tanulóotthoni elhelyezést nyújtunk. Jelentkezés személyesen vagy Írásban a mi MEGYEI ÁLLAMÉ építőipari vállal a twám. Budapest XXI., (Csepel), Kiss János altábornagy u. 19-21. róbb, néhány forintos vagy tízforintos alkatrészekből nagy a hiány. Nem kapni csapszegeket, perselyeket, szimmeringeket, nimbuszcsa- varokat és így tovább. Mostanában minden újság tele van például hirdetéssel, hogy vásároljanak pótkocsikat. Arról viszont egyetlen hirdetés sem szól, hogy a pótkocsik fékszelepe évek óta a hiánycikkek közé tartozik. Sándor Ferenc: — Ami szintén az alkatrész- ellátás problémájához tartozik: egy-egy alkatrész megszerzése néha napokba kerül. A különböző típusokhoz az alkatrészeket különböző helyeken lehet csak beszerezni. És még akkor is végtelenek a bürokrácia útjai. Megint csak példával bizonyítanám. Szükségünk volt két csapágyra. Az AGROKER rákosszentmihályi gépalkatrészosztályán nem kaptunk. Átmentünk a szomszédos épületbe, az AGROTRÖSZT- höz. Ott közölték velünk, hogy kaphatunk csapágyat, de írassuk ki a kőbányai telephelyen, s ha ott megkaptuk a papírt, visszajöhetünk a két csapágyért Rákosszent- mihályra. Bánki János: — Mindezek következtében esztendőről esztendőre nő az egy normálhold gépi megművelésének önköltsége. Míg 1968-ban egy hold nydícvan- három forintba került, 1969- ben már kilencvenhét forintba. Gazdaságunknak jelenleg tizenhét erőgépe van. Nem közömbös tehát, menynyibe kerül használatuk. Koós László: — Erőgépeink átlagéletkora hét-nyolc esztendő. Tavaly hármat selejteztünk ki, tavalyelőtt egyet, azelőtt pedig kettőt. A-lehetőségeink azonbaTL . végesek. Egy most készült felmérés szerint a gazdaság jelenlegi állapotában egymillió-kétszázezer forint értékű gépvásárlás lenne az ideális, de az idei évben csak hatszázötvenezer forintot fordíthatunk erőgépek vásárlására. És a legnagyobb baj az, hogy a tervezett gépeket sem tudjuk, vagy — mint az RS 09-es esetében — nem merjük megvásárolni. A gépesítéssel nemcsak az eddigieknél kedvezőbb feltételeket teremthetünk a mező- gazdaság hozamainak növeléséhez, hanem mentesíthetjük a mezőgazdaságban dolgozó embereket a nehéz fizikai és az egészségre ártalmas munkák végzése alól. Fejlett me- zőgaMasági termelést csak korszerű eszközökkel és termeléstechnológiával érhetünk el. A fokozottabb gépesítés szükségességét ugyanakkor nemcsak az egyre növekvő belföldi igények, hanem a termékek nemzetközi szintű versenyképessége is indokolja. Legközelebb a Vörös Csillag Traktorgyár vezetőitől és az AGftOKER illetékeseitől szeretnénk választ Kapni az erőgépek és az alkatrészek ellátásával kapcsolatban. Prukner Pál HETI KOMMENTAR NEM KIELÉGÍTŐ A héten újabb tanácskozás állapította meg, hogy nem kielégítő ... A tanácskozás a Kisipari Szövetkezetek Pest megyei Szövetsége választmányának ülés® volt, amiről pedig megállapították, hogy nem kielégítő, az a — szolgáltatás. Majd’ minden héten akad egy tanácskozás, ülés, megbeszélés, majd’ minden héten készítenek egy jelentést, vizsgálati összesítést, ahol és amikben a szolgáltatás témaként szerepel. Olyan témaként. aminek „helyzete nem kielégítő”. Hagyományosan nem kielégítő. Hosszú évek óta. Félreért bennünket az olvasó, ha úgy gondolj^: élcelödünk, csipkelődni akarunk. Nem és nem! Tényeket állapítunk meg. Meghökkentően nagy szám kerekednék ki abból, ha csupán a lapunk hasábjain megjelent, szolgáltatással foglalkozó közlemények mennyiségét összegeznék. A nagy szám ellenére egy valami majd’ minden cikkben ismétlődött: az, hogy a szolgáltatások ugyan javultak, de színvonaluk még mindig nem kielégítő. S ugyanúgy, mint lapunk, a tanácsok, a társadalmi szervezetek különböző testületéi is időről időre ezt állapítják meg. Hazánkban az áru jellegű szolgáltatásokból az ellátottság alacsony színvonalú. Iparcikkekből viszont — a nemzetközi átlagot tekintve — közepes színvonalú az ellátottság. Csupán e két tényező összevetése is jó néhány következtetést sugall. Arra például, hogy jóval több tartós fogyasztási cikk kerül forgalomba — mosógép, televízió, hűtőszekrény, gépkocsi stb. —, mint amennyi rendszeres és kellő karbantartását fedezni lehetne. Azután: a termékforgalmazás hosszú évek óta elszakadt — mégpedig majd’ teljes egészében — a garanciális és garancia nélküli javításoktól, a termék forgalomba kerülését egyetlen esetben sem előzte meg a karbantartó hálózat kiépítése. Továbbá: a gyártó vállalatok hosszú éveken át kevéssé törődtek azzal, hogy mi lesz termékeik sorsa a használatkor, hiszen egyetlen cég gyárt mosógépet, hűtőszekrényt, kettő televíziót, gépkocsit örüljön, aki kap... Érthető tehát, ha a karbantartás megszervezése és működtetése sem anyagilag, sem erkölcsileg nem volt érdeke senkinek. Végül; az egész gazdasági környezet, az adó- és hitel- rendszer, a bérezés stb. a szolgáltatást másodlagosként kezelte, s ezzel gyakorlati helyét is kijelölte. Nem vigasz, de hozzátehetjük: mindez nem speciális hazai probléma, minden gazdaságilag fejlettebb országban ugyanilyen gondokkal küszködnek. A szolgáltatások sokféle területén a technikai haladás nem kínál fejlesztési lehetőségeket; a borbély villanygéppel is csak meghatározott számú ember haját tudja lenyími nyolc óra alatt, a méretszabóságok sem képesek forradalmi módon növelni a termelékenységet s így tovább. Magyarán: több ember keli a szolgáltatásba! Több és jobb képzettségű ember. (Mert a rosszul „megjavított” valami újabb javítókapacitást köt le.) Ehhez azonban az szükséges, hogy egészséges munkaerőáramlás kezdődjék meg a népgazdaság különböző területei között, s hogy a gyártóknak is anyagi érdeke legyen termékeik további sorsának szemmel tartása. Amíg gazdasági eszközök, módszerek nem hatnak odáig, hogy alapvető változtatások kezdődjenek meg, addig nem marad más vissza, mint megállapítani: nem kielégítő. Ám ettől előbbre kell jutnunk. Krónikás Hétfő: meteorológiai világnap Tantárgy lett a műhold Hétfő az „időjósok” ünnepe lesz: meteorológiai világnapot tartanak. Az esemény eredete 1951. március 23-ára nyúlik vissza. Ekkor lépett hatályba az az egyezmény, amelynek alapján létrehozták az ENSZ kebelén belül működő Meteorológiai Világszervezetet. Az egyezmény születésének tízéves évfordulóján elhatározta a világszervezet — amelynek ma már közel 130 tagországa van —, hogy meg- ünnepli e napot. A kutatás egy-egy időszerű témáját előadásokon vitatják meg, kiállításokat rendeznek stb. „Az időjárás és az ember”, s más hasonló címszavak után. Rendelet a téli munkaszünetre küldött dolgozók díjazásáról Megjelent az építésügyi és városfejlesztési miniszter rendelete a téli munkaszünetre küldött dolgozóknak fizethető díjazásról. Az új intézkedés nemcsak az állami építő- és építőanyagipari vállalatokra, hanem a vegyesipari kisipari szövetkezetek építőipari részlegeire is vonatkozik, kimondja, ha a termelő munkával foglalkoztatott fizikai dolgozót téli munkaszünetre küldik, akkor a részesedési alap terhére fagy- szüneti díjat fizethetnek a dolgozónak. A vállalatoknak a kollektív szerződésben, a szövetkezeteknek Etedig a munkaügyi szabályzatban kell meghatározniuk a fagyszüneti díj feltételeit, mértékét és kifizetésének módját. Előírhatják, hogy a fagyszüneti díjban részesített dolgozó a téli munkaszünetet kővetően meghatározott ideig a vállalatnál köteles munkát végezni, s ha elmulasztja, akkor a fagyszüneti díj teljes összegének, vagy egy részének visszafizetésére kötelezhetik. Az új rendelet a kihirdetés napján hatályba lépett. az idei téma: a meteorológiai oktatás. Két év alatt részletesen kidolgozták a szakemberek az egyetemi meteorológusképzés egységes elméleti és gyakorlati tematikáját, melyet az idén továbbítottak a tagállamoknak. A jövőben ennek alapján tanulnak a hallgatók. Hazánkban 1950-ben kezdődött meg a szakemberképzés, a budapesti Eötvös Lo- ránd Tudományegyetem meteorológiai tanszékén. A világszervezet külföldi ösztöndíjak biztosításával segíti a magyar szakképzést. Egy-egy speciális szakterület korszerű módszereit a legfejlettebb szolgálatoknál ismerhetik meg a magyar meteorológusok. Alig tíz év alatt a magyar szolgálat 18 fiatal munkatársa kapott ösztöndíjat. A tanulmányutakon agrometeorológiával, légszennyeződés- és műholdmeteorológiával, gépi adatfeldolgozással, radarmeteorológiával stb. foglalkoztak az ösztöndíjasok. Megismerve a fejlett nemzetközi módszereket, kutatási eredményeket, tudósaink egyre nagyobb mértékben tudnak hozzájárulni a tudomány továbbfejlődéséhez, s nem utolsósorban a gazdasági fejlődés elősegítéséhez. Mert — ki ne tudná —, a pntos időjárásíelzés aranyat ér a gazdasági életben. , (paládi) profilírozzuk át a gépparkun-1 kát és akkor már a második negyedévben kaphatunk | D4KB-típusú traktort. De kérdem én, és úgy hiszem, joggal, miért vegyünk mi kétszáz- negyvenötezer forintért egy kilencven lóerős, igényeinket meghaladó traktort, amikor nekünk elegendő lenne az ötvenöt lóerős és ugyanakkor csak százhuszonkétezer' forintba kerülő erőgép is? Csupán érdekességként említem: mind a két gép a Vörös Csillag Traktorgyárban készül. Lehetséges, hogy rossz a piackutatásuk, vagy nem a gazdaságok igényei, hanem a maguk munkájának a könnyebbsége szerint állítják össze gyártmánylistájukat ? Bánki János: — Nemcsak a magyar ipar által gyártott gépekkel adódnak problémáink. Idei terveink között szerepelt többek között egy RS 09-es eszköz- hordozó traktor megvásárlása. Ezt a tizenegy munkafolyamat elvégzésére alkalmas okos kis gépet a Német Demokratikus Köztársaságban gyártják. Pillanatnyilag ez az egyetlen olyan típusú gép, amely a kertészetekben kitűnően alkalmazható. A traktor vázára szerelhető különböző munkagépekkel könnyű talajmunkákra, köztesművelésre, növényápolásra és betakarításra egyaránt alkalmas. Az egyidejűleg felszerelhető és üzemeltethető különféle munkagépek kezeléséhez külön munkagép-kezelőre nincs szükség. A gazdaság jelenleg kétszáz holdon folytat kertészkedést, illetve különböző gyógynövényeket termesztünk. Feltétlenül szükségünk van tehát ilyen típusú erőgépre. Annál is inkább, mert különben továbbra is fogattal leszünk kénytelenek megművelni ezeket á területeket, egy fogat egy napi költsége viszont háromszáznegyven forint! Az RS 09-es* traktor kapható is, csakhogy az" elmúlt napokban jelent meg az a tájékoztatás, miszerint az RS 09-et 1973. január 1-vel korszerűtlennek minősítik. Ez pedig azt jelenti', hogy alkatrészt kapni hozzá nem lehet. Most mit csináljunk? Megvásároljunk egy, már most korszerűtlennek nyilvánított erőgépet? Érdeklődtünk, van-e helyette valami más, korszerűbb típus. Sajnos, nincs. Sándor Ferenc: — Agronómusunk aggodalma jogos: alkatrészt kapni 7hég a legújabb típusú gépekhez is nagyon nehéz. Ennek igazolására egyetlen példát szeretnék elmondani. Két esztendővel ezelőtt vásároltunk egy DT 75-ös traktort, amely akkor a legújabb típusok közé tartozott. Tavaly a kuplungnál egy csapágy hengergörgői tönkrementek. Leállt a gép. Megpróbáltunk tizszer- huszas görgőket venni, de az AGROKER-nél nem kaptunk. Akkor elmentem az illetékes kereskedelmi kirendeltségre. Ott azt mondták, nem tudnak adni, mert nem rendelt az AGROKER. Erre elmentünk Diósára, a csapágygyárba. Ott nem készítenek ilyen méretű görgőket, de nagyon udvariasan telexen felhívták a debreceni gyárat. Ott sem készítenek tízszer-huszas görgőt Erre elmentünk az SKF golyóscsapágy szaküzletébe, : mert ott sem volt, vissza c kereskedelmi kirendeltségre A válasz: rendelje meg a: AGROKER. A következő állomás ismét az SKF szaküzleU volt: árulják már el. hol gyártanak még golyóscsapágyakat? á a válasz: Tóth Sándoi kisiparos Budapesten, a Ben rakpart 56. szám alatt... Fűzi Gábor: — Sajnos, nemcsak a DT 7í alkatrészei hiányoznak. Má: erőgépek alkatrészellátásává is problémák vannak. Példáu a hidraulikus alkatrészekkel Ha szükségünk van egy száz harminc forint értékű mun kahengerre — nincs. Csal kompletten kapható — hét ezer forintért. És az is álta lános tapasztalat, hogy az ap
