Pest Megyi Hírlap, 1970. március (14. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-19 / 66. szám

1970. MÁRCIUS 19., CSÜTÖRTÖK PEST MEGYEI kMirlap Eltűnő különbségek Megjegyzések egy agrárvetélkedő ürügyén Két okból fogadja az em­ber némi viszolygással a ve­télkedőre szóló meghívót. a) Mindenki, mindenhol ve­télkedik, s bármilyen ügye­sen igyekezzen a televízió érdekessé tenni ezeket a mű­sorokat, az unalom néha megélénkül a széken. A szo­morúság pedig azért fog el, mert látom, jobb sorsra ér­demes tanárok, művészek iz­zadva törik a fejüket: állt-e — mondjuk — a Lichten­stein herceg mellszobra a Karpfenstein utca sarkán 1902 júliusában vagy ssm? b) Érdekes lehat-e egy ag­rárvetélkedő, amelyet három termelőszövetkezet rendez? ; „Kötelesség!” mondom fa­nyalogva magamban. „El kell mennem, hát elmegyek.” Albertirsa, 1970. március A művelődési ház előtt au­tók állnak. Az előcsarnokban a ruhatáros veszi el a kabá­tokat. Izgatott zsongás, ami a színházak előcsarnokait jel­lemzi. Figyelem a közönsé­get. Jól öltözött nők, fér­fiak. Elnyűtt cipőt, nadrágot nem látni. No hem a Lanvin szalonjából valók, de a pré­mes női kabátok a legújabb pesti divatot dicsérik. Ami a legjobb: nemcsak a fiatalok húztak magukra szép, friss színekben pompázó ruhákat, hanem az idősek is. Szép in­gek, jó nyakkendők — így együtt ez a közönség nyu­godtan beülhetne az Erkel Színházba, vagy a legjobb pesti moziba. Pedig több, mint kétszázan vannak. A rendezők — az albert- írsai községi könyvtár és a Móra Ferenc községi mű­velődési ház — szerint min­den jegy elővételben elkelt, illetve kétszer annyian igé­nyeltek meghívót, mint ahá- nyan beférnek a terembe. A teremről külön egy-két Szót. Magasított széksorok, jó szellőztetés, korszerű, ízlé­ses faburkolat, nagyszerű világítás. Az öltözők, az iro­dák, a csarnok tiszta. Öt főből álló Versenyző csapatot nevezett az albertirsai Dimitrov és Szabadság tsz, valamint a ceglédberceli Egyetértés. A kérdéseket Billédy Ferencné, a Pest megyei könyvtár szak- referense állította össze. A zsűri elnöke: dr. Varga Já­nos, a mosonmagyaróvári ag­rárfőiskola tanóra. A zsűri­ben többek között a járási pártbizottság, a tsz-szövetség munkatársai, és a tsz-elnökök bírálják felül a válaszokat. Játékvezető Kovalik Károly, a népszerű riporter. A versenyzők mezőgazdasá­gi technikusok. A két albert­irsai tsz csapatában egy- egy nő. Debreczeni tmréné. a megyei könyvtár vezetője azt mondja: — A mezőgazdasági könyv­hónap során ezt a vetélkedőt is felhasználjuk arra, hogy a jó könyvnek propagandát csinál­junk. A közönsége amely a tsz-ék szocialista brigádjaiból, élenjá­ró dolgozókból, tsz-tagokból és hozzátartozóikból verbuváló­dott, azzal a kellemes, könnyű izgalommal várja a játék kez­detét, amely minden vetélke­dő, produkció sajátja. Villámkérdések és csapatkérdések. Szabatos, intelligens feleletek. „Milyen vegyszereket ismer?” ... „Hogyan kell szakszerűen ápolni a gyümölcsöst ?”... „Milyen kártevői vannak a szőlőnek?” Agrotechnikai, bo­nyolult biológiai kérdések vál­takoznak itt az állattenyésztés, a növénytermesztés legfonto­sabb feladatairól. Dr. Varga János a befejezés­kor meg is említi: a kérdések sokkal magasabb szintűek vol­tak, mint a technikusi, elvár­ható tudásszint. Gratulál. A Közönség tapsol. Főleg egy r.-g- lédberceli technikusnak, aki a legnehezebb kérdésekre ' is azonnal, hibátlanul felei.- Mint mondani szokás: fújja az anyagot! Plutzer Léniánk Ta­lán túlzás, de az ő tudása dön­ti el a sorrendet: első 25Q pont­tal a berceli csapat, második 246-tal a Dimitrov és harma­dik 245-tel a Szabadság csa­pata. Érdekes, színvonalas, sőt, iz­galmas vetélkedőt rendeztek olyan szakmai anyagból, mely­ből a hallgatóság is tanulha­tott. — Müyen fiatalok és meny­nyire okosak — mondta a szü­netben egy idős néni. — Nem is gondoltam volna. Díjosztás: vándorserleg az első díj és 1250 forint. A serleget egy évig őrziík, aztán majd újra mérkőznek, ha meg akarják tartani. A második díj 1000, a harmadik 750 forint, és min­denki kap egy nagy csomag könyvet. A vetélkedő után a „Syrius” együttes beatzenészei szóra­koztatják a közönséget és Ha­rangozó Teréz, Poór Péter, Szuhay Balázs, Majláth Jenő és mások, közöttük egy, az NSZK-bóí érkezett vendégéne­kesnő. Tsz-közönség előtt, tsz-vetél- kedőm, tsz-versenyzőkkel. A hangulat kitűnj), vidám, oldott és kellemes. * Elcsépelt jelző lenne, ha azt írnám, szívet-lel­ket gyönyörködtető? ... Nem a színész-énekeseik műsora, ru­hája, éneke, hanem ami előtte volt; hatásában, eredményé­ben. Milyen fájó makacssággal szerveztük is mi „abban, az időben” ezeket a tsz-eket! Most. jó rágondolni! Szüís Dénes EMLÉKMŰVÜNK AZ ORSZÁG Társadalmi munka a váci járásban A Hazafias Népfront Pest megyei Bizottsága felszabadu­lási versenyfelhívása felkeltet­te a lakosság körében a közös­ségi szellemet, s ezt mi sem bizonyítja jobban, mint a köz­ségekben, városokban elvég­zett mennyiségileg jelentős, tartalmilag pedig értékes tár­sadalmi munka. A népfront aktivistái jó munkát végezték, mert a la­kosság megértette, hogy a faluért, a városért vég­zett munka közős és ugyanakkor saját érdek is. Eddig a mónori és a ragyiká- tai járás eredményeiről szá- , moltunk .be, most a váci já- ) rás következik. A já'rás fejlesztési tervét teljesítette, s az elvégzett tár­sadalmi munka értéke 7 mil­lió CS1 e2er forint Különösen szép teljesítményt nyújtott Dunakeszi, ahol a társadalmi munka értéke 1 millió 486 ezer forint lett, tehát egy la­kosra 71 forint jutott. Szép eredményt produkált ez a köz­ség a virágosítás és parkosítás terén is, mert 1217 négyzetmé­tert ültetett be a lakosság vi­rággal és 600 négyzetmétert parkosítottak. Főt község is dicsekedhet. A község érdeké­ben elvégzett társadalmi mun­ka összértéke 1 millió 176 ezer forint lett. A lakosság sokat segítői t a bölcsőde alapozásánál, valamint a Fáy-pré&ház felújításánál. Azonkívül részt vettek útépí­tésekben, valamint belterületi vízelvezető árkok ásásában és tisztításában. A lelkes embe­rek 1075 négyzetméternyi te­rületet ültettek be virággal és 680 négyzetmétert parkosítot­tak. Püspökhatvan a verseny­ben 744 ezer forint értékű táv aad almi munkát végzett, amelynek egy részét az orvosi rendelő és lakás építkezésénél nyújtott segítség, valamint a b aköt látnál végzett munka je­lentette. A püspökhatvaniak 2000 négyzetméter területre ültet­tek virágot és 3200 négyzetmé­tert parkosítottak. Püspökszi­lágyon és Rád-Per.cen többek között jelentős volt a lakosság hozzájárulása a gázcseretelep megépítéséhez, valamint jár­da- és sportpályaépítéshez. Érdekes kezdeményezés­ről számolhatunk be Sződ- ről, ahol a lakosság ez in­tézményeknél végzett szakipari munkákat. Ebben a községben az egy fő­re jutó társadalmi munka ér­téke 171 forint volt. Nagy te­rületet, 3188 négyzetmétert ültettek be virággal és 625 négyzetmétert parkosítottak. A felsorolt községeken kí­vül a járás többi faluja Cső­vár, Váchartyán, Ácsa, Alsó- és Felsőgöd, Sződliget, Kösd. Kisnémedi és Csornád szintén kimagasló eredményeket értek el a felszabadulási verseny­ben. Ügy érezzük, meg kell említenünk Steuer Sándor fel­sőgödi lakos nevét, aki 787 óra társadalmi munkát teljesített és Nagy Károlyt Rádról, aki 398-at és Dunakesziről özvegy Bó"en Márkusáét, valamint Pogonyi Pálnét, akik 310, il­letőleg 342 órát dolgoztak tár­sadalmi munkában.-»karácsonyi— Gödöllői tsz-tagok Budapesten Tegnap 'reggel Ikarus-autó- buszok várták a Keleti pálya­udvar előtt azt a negyven ter­melőszövetkezeti tagot, akik a mezőgazdasági könyvhónap al­kalmából a gödöllői járásból látogattak a fővárosba. Az út részvevői valameny- nyien a mezőgazdaság kiváló dolgozói. A járás 24 termelő- szövetkezetéből és egy szak- szövetkezetéből jöttek a fővá­rosba. Olyanokat is találunk közöttük, akik termelőszövet­kezetük kulturális munkájá­ban értek el jó eredményt. A cél a termelőszövetkezeti tago­kat megismertetni Budapest nevezetességeivel. .A progra­mot úgy állították össze, hogy az út részvevői a művészeti élmény mellett szakmai isme­reteiket is bővíthessék. Először ellátogattak a Budapest és Vi­déke Tejipari Vállalat Il-es számú erzsébetvárosi üzemébe, majd a Petőfi Irodalmi Mú­zeumba. Az út utolsó állomá­sa a Szépművészeti Múzeum volt. — fg — Előtérben a tagok és a vásárlók érdeke Jóváhagyták a MÉSZÖV új cl apszabályát Megválasztották a tisztségviselőket Kedden délelőtt ült össze Budapesten, és tegnap délután fejezte be munkáját az Áltar lános Fogyasztási Szövetkeze­tek Pest megyei Szövetségének VIII. küldöttközgyűlése. A nagy érdeklődéssel kísért, két­napos tanácskozás — miként arról már beszámoltunk —, lé­nyegében hármas feladatra vállalkozott. Körvonalazta a szövetség új feladatait, hatás­körét, megváltozott viszonyát a tagszövetkezetekkel, majd megtárgyalta és jóváhagyta az. új alapszabályt, továbbá meg- VálaSSíáer a MESZÖV-tiszl-. Sfcgvisélődt. Még ha röviden aűcamók is jellemezni a küldöttgyűlés hangulatát, tartalmát, semmi­képpen nem hagyhatnék ki a szövetkezeti demokrácia itt megnyilvánuló érvényesülését, a vendégek és a küldöttek szó­kimondó, nem egy esetben szenvedélyes állásfoglalását a jobbért való akarásban. Ezt tükrözték egyébként, az írás­ban előre kiadott anyagok: a választmány jelentése az 1967 és 1969 között végzett munká­ról, a küldöttgyűlés irányel­vei és az új alapszabályterve­zet. Például a jelentés, a szö­vetkezeti mozgalom társadalmi és politikai szerepéről szóló fe­jezetében, szépítés nélkül hangsúlyozta, hogy bár a kor­szerű szövetkezetpolitikában minőségi változás következett be, ezt még nem követi kellő mértékben a gyakorlat. A feladatok meghatározásá­tól kezdve a döntésig, a végre­hajtás módozatáig — de a fe­lelősségvállalásban is — a szö­vetkezeteknél összpontosulnak Bármilyen nyersbőrt, állami gazdaságoktól, termelőszövetkezetektől kényszervágásból származó nyersbőröket, továbbá jj abbéiét átvesznek a Pest-Báes-Nógrád megyei MÉH Vállala t szaktelepei és megbízott gyűjtői, akik jogosultságukat vállalati igazolvánnyal, illetve megbízólevéllel igazolják. FELVÁSÁRLÁS A LEGMAGASABB NAPI ÁRON! Szaktelepek és átvevőhelyek a megyében: Aszód, Cegléd, Érd, Gödöllő, Monor, Nagykáta, Pilisvörösvár. A tanácskozás szünetében \ a hatáskörök. Ezek letétemé­nyesé a tagság, illetve a képvi­seletükben választott vezető testület. A megváltozott vi­szonyok tették szükségessé a megyei szövetség működésének új alapokra való fektetését is. Az alapszabály a szövetkezeti vezetőle bevonásával készült ed. Már időközben korszerűsí­tették a MÉSZÖV belső felé­pítését, hogy késedelem nél­kül eleget tehessen az érdek- képviseleti feladatoknak. Két .ágazati titkárságot hoztak lét­re, egyrészt az ÁFÉSZ, más­részt a takarék- és lakásszö­vetkezeti, valamint az Össz- szövetségi titkárságot, amely a távlati közgazdásági fejlesztés­sel és a szövetkezetpolitikai kérdésekkel foglalkozik. Megyénk fogyasztási — ta­karék- és lakásszövetkezetei — erről ugyancsak többször be­számoltunk már, eredménye­sén működtek az utóbbi évek­ben. A választmány jelentése, de Szikszói Sándor, a MÉSZÖV elnökének szóbeli kiegészítőjé­ből is kitűnt, több fogyatékos­ság is jellemzi még tevékeny­ségünket. Az elnök szóvá tette mindazokat a problémákat, amelyek a hálózatot belülről, és amelyek kívülről terhelik. Korábban a szövetség szinte a szövetkezetek helyett gondol­kodott és utasításait a szövet­kezetek mindenkor kötelesek voltak végrehajtani. Ez a mun­kastílus beidegződött az egész szervezetbe, s nem csekély időbe és fáradságba került az új helyzetnek megfelelő mun­kamódszer kialakítása. Megje­gyezte áz elnök, hogy a szövet­kezetek önállósága nem csu­pán jogot adott a választott szerveknek, de nagyfokú fele­lősséget is megkíván tőlük. Fontos feladat többék között, hogy a szövetkezetele tudatos üzletpolitikát alakítsanak ki, s az eddigieknél jobban juttas­sák érvényre a tagsági és a fo­gyasztói érdeket. Akkor töltik be hivatásukat, ha nőm a mi­nél nagyobb nyereség elérésé­re törekszenek, hanem szem előtt tartják a lakosság igé­nyeinek kielégítését. A küldöttgyűlés vitájában tizenöten szólaltak fel, s vala­mennyien a szövetkezeti moz­galmat érintő legfontosabb té­makörrel foglalkoztak. Dr. Sághy Vilmos, az MSZMP Központi Bizottsága szövetkezetpolitikai 1 munka- közösségének tagja, és mint a belkereskedelmi miniszter első helyettese, hasznos eliga­zítást adott mind a szövetke­zeteknek, mind pedig a me­gyei szövetségnek az új tartal­mú feladatok elvégzéséhez. A szövetkezetnek — hangsúlyoz­ta — mint egységnek önállóan kell nűködnie. ki kell építenie saját önkormányzatát. A szö­vetségnek mint érdekképvise­leti szervnek sokoldalúan kell elősegítenie tagszövetkezetei eredményes működését. Fel­hívta a figyelmet a belkeres­kedelmi miniszter első helyet­tese az ellenőrzés fontosságá­ra, az egészséges verseny ki­alakítására, és a hálózatfej­lesztés tennivalóira. Bejelen­tette, hogy okulva a múlt év­Dr. Sághy Vilmos, a belke­reskedelmi miniszter első he­lyettese. ben előforduló hibákból, több központi intézkedést tettek az 1970-es áruellátás javítására. Az árpolitikáról szólva meg­állapította, hogy a Belkeres­kedelmi Minisztérium minden olya ármozgást üldözni fog, amelynek egyedüli célja a nyereségszerzés. Dr. Kovács Sándor, a SZÖ­VOSZ elnökhelyettese megál­lapította, hosrv a szövetkezeti mozgalom eredményei -általá­ban elismerésre méltóak a gazdaságirányítás új rendsze­rében, de szövetkezetenként még nem egyenletes a teljesít­mény. Az eltérés okainak elemzése, a megfelelő követ­keztetések levonása a szövet­ségre vár. Tegnap, a tanácskozás má­sodnapján, a vita befejezése után a küldöttgyűlés jóváhagy­ta a szövetség módosított alap­szabályát, majd megválasztot­ta az ÁFÉSZ és takarékszövet­kezeti választmányt, illetve a MÉSZÖV elnökségét, a fel­ügyelő bizottság és a küldött- gyűlési bizottságok tagjait. Szenvedélyes vita alakult ki egyik-másik küldött jelölésé­nél, ami szintén a szövetkeze­ti demokráciáról tanúskodik. A MÉSZÖV elnökségének elnöke: Szikszai Sándor, el­nökhelyettes: Duka Gyula pé- celi küldött, és Antal Domon­kos Koesérról. A felügyelő bi­zottság elnökéül Mile lAszlót, a zsámbéki ÁFÉSZ elnökét választották. — sp —

Next

/
Thumbnails
Contents