Pest Megyi Hírlap, 1970. március (14. évfolyam, 51-75. szám)
1970-03-15 / 63. szám
6 1S70. MÁRCIUS 15., VASÄRNAP A fizikai dolgozók gyermekei érdekében Tanulmányi ösztöndíj középiskolásoknak LÁSZLÓ ANNA: Férfipárhe , férfilogika kém is megvannak a magam hibái, nem tagadom, tudatos és nyílt ember vagyok. De egyet sohasem követtem el. ízléssértést ' még soha. — Te, Béla ... attól félek, hogy még most is vetélytársadnak érzed azt az építészt. Pedig, ha sajnos lezárult.. . Bele kellene nyugodni. — Kitűnő vetélytárs. pompás viadal! Ö állig felfegyverkezve, én fegyvertelenül. Meztelenül! — Nem értem, mire gondolsz. Mivel fegyverkezett fel? — Tudással! Énrólam! Az asszonyok legfélelmetesebb és legsiliányabb tulajdonsága. Hogy kifecsegnek az égvilágon mindent. Képtelenek diszkréten kezelni... Gyulányi feszeng. Ügy látszik, valami politikai vonatkozású titok lappang Tatár körül ... Kínos. Minél előbb el kellene füstölni... Ügy is dolga van, nem számolt ezzel a beszélgetéssel. Mégsem ugorhat fel. Óvatoskodik: — Persze, a te állásod exponált ... — Az állásomnak semmi köze... — Mert hogy mondtad; képtelenek diszkréten kezelni... — A legbenső magánügyeinket! Nekem Iza nem mesélt arról a nyikhajról. Eleinte rejtegette, később martuk egymást. De akivel jóban van! Annak aztán kitálal! Nem bírom a gondolatot... — gyötrődő vonások árkosodnak az arcára — nem bírom, hogy itt garázdálkodik a városban egy vadidegen féreg, aki a legintimebbet is tudja rólam. Gyulányi még kínosabban érzi magát. Nem mer Tatár szemébe nézni- így nyilvánvaló..'. Iza is ezért hagyta ott... Szegény Bélán látszik is a kimerültség... Elfogyott a férfiereje... Csak már búcsúzhatna ... Vigasztalja barátját: — Nem, Bélám, ettől ne tarts. Iza mégsem közönséges, durvalelkű asszony. Erről nem beszél. — Aprólékosan, Ferikém, aprólékosan! Az első margitszigeti rendevútól kezdve, amikor fiatalok voltunk és részegen boldogok .. . Az első margitszigeti estétől kezdve, az utolsó ölelkezésünkig elsorol ő mindent. — Kihúzza magát, kérkedő, kevélykedő mosoly ül az arcára — Még az sem gátolja, hogy ezzel esetleg kisebbségi érzést olt abba a nagyszerű urába. Mert mi veszekedtünk, vagdalkoz- tunk ... világosban ... De, ha leoltottuk a villanyt! Szünet. Gyulányi végképp nem tudja, mit higgyen. Szerencsére hozzák a kávéját, azzal foglalkozhat. Tatár folytatja: — Ha leoltottuk a villanyt, semmi sem volt érvényes. Csak az én kiapadhatatlan kívánságom! — Amennyiben Iza hízelgőt mesél rólad, az miért olyan nagy baj? — Mert, akkor a múltat is elveszítem — ismét meggörnyed. ismét szenved. — Akkor semmi se az enyém, ami valaha történt közöttünk. — Szeretnélek tartósan megnyugtatni, Béla. De a szavak szegényesek ilyenkor. Mennem is muszáj, várnak. Fizetek! Nem jön a pincér. Némán ülnek. Gyulányi csak azért jegyzi meg, hogy mondjon valamit: — A mi vállalatunk kapcsolatban áll építészekkel. Jó néhányat ismerek közülük. — Igen?! — kiált fel Tatár mohón. — Akkor talán őt is ismered! Mirosin Gézának hívják. Gyulányi azt remélte, mára végzett a sorozatos megdöbbenéssel. Most ismét! — Béla, bocsáss meg. Nem hittem ... Gondoltam: ebben a helyzetben túlzol. Mirosin véletlenül csakugyan __ No, ut olsó csibész. Sötét lakásügyeket bonyolít. Kiszedi az építtetők pénzét, aztán ... Tatár felugrik: — Rágalom! A szomszédos asztaloknál figyelni kezdik őket. — Halkabban! És ülj lel Sajnálom, hogy így van, de biztos. Sokaktól hallottam. — Mi az, hogy sokaktól?! A sok, az egy. Aki fülbesúgja a rágalmat. A többiek aztán szajkózzák, terjesztik. — Honnan tudod, hogy így van? — Iza nem megy féleségű] lakásűzérhez! Csalóhoz! Az ő morális igényességével! '*SSSSSSSJ‘SSSS/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/SSSSSSS/SSfSS/SSSSSSSSSS/SSSSSS/SS/SSSf/S/S//SSSfSr* * JJj könyvsorozat HEMINGWAY MŰVEI |7 sztendőről esztendőre ^ csökken a fizikai dolgozók gyermekeinek száma a középiskolákban, a főiskolákon és az egyetemeken. A sokszor elhangzó s olykor indulatos kérdés jogos: hogyan, lehetséges ez huszonöt esztendővel hazánk felszabadulása után? Tálán nem volt helyes a párt VIII. kongresszusának az a határozata, amely eltörölte az iskolai felvételeknél a származási kategorizálást ? Tévednek, akik ezt gondolják. Az említett párthatározat ugyanis nemcsak a származási kategorizálás eltörléséről szólt, hanem azt egybekapcsolta a fizikai dolgozók gyermekeinek fokozottabb szociális és pedagógiai segítségével.’A párthatározatnak ez utóbbi része az, ami kézen-közön elsikkadt az utóbbi esztendők gyakorlatában. S a következmény elszomorító. Míg a megye általános iskoláiban tanulók közel nyolcvanhárom százaléka fizikai dolgozók gyermeke, addig ez az arány a megye középiskoláiban már csak hatvanhárom százalék. Ez a számadat akkor válik igazán elgondol- koztatóvá, ha figyelembe vesz- szük, hogy megyénkben az általános iskolát végzett diákoknak csak a huszonkilenc és fél százaléka tanul tovább középiskolákban (az országos átlag negyvenkét százalék), s a tovább nem tanuló több mint hetven százalék elsősorban a fizikai dolgozók gyermekei közül kerül ki! Még elgondolkoztatóbb a kép, ha tovább elemezzük az idézett adatokat. Részint azért, mert a középiskolákban tanulóknak csupán tizenkét százaléka mezőgazdasági dolgozók gyermeke, ami szintén alacsonyabb az országos átlagnál. Bár a mezőgazdasági dolgozók aránya az összlakosságon belül állandóan csökken, mégsem indokolt a középiskolában tanuló gyermekeik ilyen arányú részesedése. Sok olyan községe van a megyének, mint például Inárcs, Újlengyel, Tésa es más helységeik, amelyekből csak egy-egy mezőgazdasági dolgozó gyermeke kerül középiskolába. A középiskolai tanulmányok négy esztendeje alatt a beiratkozott diákok huszonnyolc és fél százaléka valamilyen oknál fogva abbahagyja tanulmányait, azaz.: lényegében minden negyedik középiskolába került tanuló kimarad az iskola befejezése előtt. Továbbá: még rosszabb a fizikai dolgozók gyermekeinek aránya a szakosított tantervű osztályokban. Csak a megyei tanács művelődésügyi osztályának hathatós intézkedésére sikerült elérni, hogy a jelenlegi tanévben a nyelvi tagozaton negyvenhárom, a természettudományos tagozatokon pedig negyvenkilenc százalékra emelkedett a fizikai dolgozók gyermekeinek aránya. A számok, persze, nem adnak magyarázatot a miértre. Pedig a változáshoz a miért felismerése a legfontosabb. Miért mondanak le a fizikai dolgozók gyermekeik továbbtaníttatásáról? A munkás- és parasztfiatalok talán kevésbé tehetségesek, mint az alkalmazottak és értelmiségiek gyermekei? A munkás- és paraszt- fiatalok között legalább annyi tehetséges, a nagyobb tudás megszerzésére rátermett gyerek akad, mint az alkalmazottak és értelmiségiek gyerekei között. Csupán a lehetőségeik korlátozottá bbak. I ehetséges, hogy e sorokat " olvasva sokan most felháborodottan kapják fél a fejüket, talán tollat, papírt is ragadnak, hogy cáfolják az újságíró állítását, honnét veszi azt, hogy egy szocializmust építő országiban a munkás- és paras ztfiatalok továbbtanulási lehetőségei korlátozottabbak, mint az alkalmazottak vagy értelmiségiek gyermekeié? Hiszen már negyedszázada annak, hogy a fizikai dolgozók gyermekei előtt szélesre tártuk valamennyi iskola és oktatási KISVÁROS (Rónai Mátyás rajza) » Jókedvű napfény locsolja be a Duma-parti kerthelyiséget. Tatár Béla kétségbeesetten kavarja feketéjét, el is felejtkezik róla, nem is tudja, mit csinál. Haja kócos, nyakkendője félrecsúszott, zilált. Az utcán arra megy régi barátja, Gyulányi Ferenc, a Tatár borzolt- sága, meg monoton, gépi mozdulatai láttán, messziről is megsejti, hogy valami nincs rendben. Besiet a kerthelyiségbe. Tatár felcsillan, éve is lehet, hogy nem találkoztak. Aztán mindjárt visszasüllyed a szenvedésbe. — Baj van nálad, Béla? — Baj? Miért lenne?! — Valahogy más vagy ... Jól érzed magiad? — Kitűnően. — És Iza? — Róla pillanatnyilag, meg ja következő ötven évben nem j tudlak tájékoztatni. Elváltunk, j Gyulányi megdöbben. És j megzavanxKk. Mi a helyes szó, ja halkan együttérző szó ilyen- ikor? i — Hát... hát ez váratlanul j ért __És szomorú ... Ahogy ; ismerlek: megviselt téged, j — Nem múlt időben. Azóta j egyfolytában megvisel, i — Bizony, rólatok azt hitte |az ember: együtt, amíg él- ; tek... Nagyon egymáshoz tar- ; toztaitoik. ! — Látszatra! A világ előtt ! igyekeztünk. Gyűlölöm a ha- jzugságat, de ez a hazugság ér- ! telkesebb ... nemesebb, mintha ja többiek orra elé dobáltuk j volna a szennyest. Otthon •aztán! Egyik pocsék veszeke- [dés a másik után. Düh, értet- ! lenség, vádaskodás ... Évelt és ! évek óta. Ezt úgysem lehet bír- j ni a végtelenségig. Mindenkép- jpen el késett volna válnunk, j Arra az egyre lennék kiváncsi: jaz új férj Vajon hogyan viseli 5 el Iza természetét? j — Férjhez ment? ; — Férjhez. I — Kihez? > — Ggy példátlanul sötét I alakhoz. Egy nullához. A nőd 5 agyaikból menthetetlenül 5 hiányzik a logika. Emiatt a | következetesség is. Iza örökké S az igényességét hangsúlyozta, $ akárkiről, akármiről volt szó. ; A választékosságát! Aztán egy $ olyan senki karjába szédült, J amilyenhez hasonló alig fütykös N agy-Budapest területén. , ! — Mi a foglalkozása ? j — Építészmérnök, t — Már azt hittem: zsebmet-i S ~ ' 5 szó. ! $ — A legjobbkor gúnyolódsz! j 5 — Dehogy gúnyolódom. Csak • s érdekel: miért, miben seníki?; > ' $ — Mindenben. Egészében.! tízig-vérig az. Még a külseje! 5 is ... J — Találkoztatok ? S « $ — Majd éppen! Egyszer, mi- j $ alatt Iza fürdőit, kivettem aj ^ rétikuljébőil a bajnok fényké-j ^ pét. Ez már a vógefelé történt, | akikor már sejtettem, hogy ma- | gánél melengeti a fotóját. S — És milyen a külseje? ^ — Nézd... az nem lenne ízüléses, hogy én taglaljam. NeAz Európa Könyvkiadó Magyar Helikon osztálya rövidesen új sorozatot jelentet meg: hatkötetes válogatást Ernest Hemingway műveiből. Az első kötetben a nagy amerikai író elbeszélései kapnak helyet. A második kötet két műve, a Fiesta, amely az író 1924-es spanyolországi élménykrónikája és a Búcsú a fegyverektől, amely a modem világirodalom egyik legszebb írása a háborúról. A sorozat harmadik kötete a spanyol polgárháború három- napjának regénye, az Akikért a harang szól. A negyedik kötetben ismét két mű szerepel, az Afrikai vadásznapló és a Halál délután. Az egyik a vadászat, a másik pedig a bikaviadal regényes formában megírt enciklopédiája. A sorozat ötödik kötetében az író három jelentős műve kap helyet A Szegények és gazdagok őszinte és rokon- £ szenves kísérlet az író politi- ^ kai radikalizálódásának, ame- i rikai és spanyol tapasztalatai- 5 nak összegezésére. A folyón \át a fák közé öregedő hősét, $ Cantwell ezredest nem a háfoo- $ rú öli meg, nem is az ellensé- J ges külvilág, csak a szívbaj. $ Az öreg halász és a tenger J Santiago ja az egyetlen He- ^ mingway-hős, akinek a sorsa ^ nem a megsemmisülés, hanem 5 a vereséget is magába olvasz- ^ tó megbékélés. ^ A hatodik kötet a Vándor- i ünnep című emlékezéseket Az ^ ötödik hadoszlop című, a spa- ^ nyol polgárháború ihlette drá- ^ mát, valamint az író publicisz- | tilcai írásait foglalja magába. | A tervek szerint a hatköte- | tes Hemingway életművet ^ másfél esztendő alatt jelenteti ^ meg igényes kiállításban az ^ Európa Könyvkiadó Magyar ^ Helikon osztálya. S — p - S remuködésével tíz megyei kö- § zépiskolában tizenhét olyan $ tanfolyam működött, amelyen ^ mintegy száz fizikai dolgozó^ gyermekét készítették elő az $ egyetemi felvételre. Ami szintén a helyes kéz- J deményezések közé tartozott:^ a megye középiskoláiban a ta- § nulószobák felügyeletét az is- ^ kólái KISZ-szervezetek vál- ^ lalták a pedagógusok helyett, ^ akik ez idő alatt — más ^ teremben — kisebb csopor- ^ tokát korrepetáltak egy-egy ^ szaktárgyból. ^ Ezekben a napokban pe- ^ dig egy nagyon régóta várt, § alapvetően fontos kezdemé- ^ nyezés realizálódik. A me- \ gyei tanács végrehajtó bízott- § sága határozatot hozott a kö- ^ zépiskolában tanuló fizikai \ dolgozók gyermekei számára § alapítandó tanulmányi ősz- \ töndíjról. És a határozat $ mellé hatszázezer forintot J szavazott meg erre a célra. $ Ugyanakkor felhívással for- ^ dúlt a megye állami, tanácsi § és társadalmi szervezeteihez, J valamint ipari, mezőgazda- $ sági és kereskedelmi válla- J tataihoz és szövetkezeteihez, ^ hogy a fizikai dolgozók gyér- $ mekeinek továbbtanulását $ ösztöndíjak alapításával vagy ^ a megyei ösztöndíjalap ősz- i szegéhez való hozzájárulással $ segítsék elő. A megyei tanács végrehajtó ^ bizottságának határozata sze- $ rint egy középiskolás diák J tanulmányi ösztöndíja és aj vele kapcsolatos szociális tá- $ mogatás együttes havi ősz- J szege háromszázötven-négy- \ százötven forint lesz, vagyis $ egy középiskolás diák évente $ legfeljebb négyezerötszáz fo- $ rint anyagi támogatásban ré- $ szesülhet. Lehetséges azon- $ ban az ösztöndíjat — havi; száz-kétszáz forint — és aj szociális támogatást — havi J kétszázötven forint — külön-J külön is adni a középisko- J lás diákoknak. A középisko- $ Iák első osztályos tanulói 1 csak havi kétszázötven fo-> rint szociális támogatásban J részesülhetnek. Kik kaphatnak középiskolai; tanulmányi ösztöndíjat? A \ feltételek a következők: a pá- \ lyázó valóban jó képessé- \ gekkel rendelkezzék, fizikai j dolgozó gyermeke legyen és; családjában az egy főre jutó; jövedelem nem haladhatja meg! a havi ezerszáz forintot. Akik; megfelelnek a feltételeknek.! pályázat útján kérhetik a | középiskolai tanulmányi ősz- ! töndíjat. A megyei tanács által a; ■** szeptemberben kezdődő; •tanévre megadott hatszázezer • forint mintegy kétszáz ta- j nuló számára biztosít tanul- \ mányi ösztöndíjat. Hogy ez • a szám emelkedjék, ahhoz az j kellene, hogy a különböző j megyei szervezetek, vállala- ] tok és gazdaságok — anyagi j erejükhöz mérten — hozzá- j járuljanak az ösztöndíjkeret j növeléséhez. Jó ügyet szol- j gálnak vele. P. P. intézmény kapuját. Ez valóban igaz. Nem is ezt az igazságot Vitatom. Csakhogy a szélesre tárt kapu önmagában még nem old meg mindent. Mit értek hát a lehetőségek korlátozottsága alatt? Kemény, de reális igazságokat. Az első ilyen igazság: ma sem olcsó mulatság a középiskola. Ezt mint gyakorló apa tiszta szívből állíthatom. Igaz, hogy lényegesen oicsőbb, mint volt a felszabadulás előtt — ma például tandíjat nem kell űzetniük a diákoknak —, de a íizikai dolgozók .fizetéséhez arányi tva drágák a tankönyvek, a tanszerek, elég sok kell belőlük év közben is, nem is beszélve mindazon „mellékes kiadásokról”, amelyeknek se vége, se hossza egy-egy tanév tíz hónapja alatt. A kiadások pedig fokozottan nőnek a gyerekek számának arányában. Az pedig tény, hogy elsősorban a munkás- es parasztcsaládokban nagyobb a gyermekáldás, mint az alkalmazotti, illetve értelmiségi családokban. Egy fizikai dolgozó családjában tehát fokozottabb áldozatot, több lemondást követel egy, még inkább több gyerek továbbtaníttatása. Ezekben a családokban tehát alaposabban meghányják-vetik: képesek-e vállfáim, a középiskola négy esztendejének (és esetleg utána még öt évnek!) a kiadásait. Ha igen, csak addig teszik, amíg annak értelmét látják, vagyis hasznát visszatérülnd gyermekük tanulmányi előmenetelében. (Realitás: kevesebb közepesnél gyengébb eredményű munkás- és parasztfiatal járja végig a középiskola négy osztályát.) A második igazság: a középiskolák követelmény-szintje esztendőről esztendőre nő. Rea- litús: a fizikai dolgozók családjában általában nincs, aki segíteni tudna a középiskolás gyereknek a bonyolult feladatokban való eligazodásban. Itt elsősorban a természettudományi tárgyakra gondolok, amelyek nem csupán szorgalmat és figyelmet, hanem megértést és éles logikát követelnek. (Az idei tanévtől kezdve például újra bevezették a gimnáziumok harmadik osztályában a differenciál- és integrálszámítást — kérdem én és joggal: vajon melyik az a munkás- vagy pairasztszülő, aki ebben segíteni tudna gyermekének?) Ugyanakkor az értelmiségi családokban a gyakorlati segítségnyújtás melleit nagyobb házikönyvtár, az átlagosnál magasabb általános műveltségi szint segíti a gyereket az eligazodásban. M indkét igazságot helyesen fogalmazta meg a VIII. pártkongresszuson hozott határozat, amikor a származási kategorizálás megszüntetését egybekapcsolta a fizikai dolgozók gyermekeinek nyújtandó fokozottabb szociális és pedagógiai segítséggel. A kérdés: mit tettünk eddig a VIII. kongresszus határozatának végrehajtása érdekében — úgy hiszem jogos. Annál is inkább az, mert a továbbtanuló mun-; kás- és parasztfiatalok egy- j re csökkenő száma azt bizo-j nyitja: nem sok történt eb-; ben az ügyben az elmúlt esz-j tendőkben. A középiskolások \ társadalmi segítése ösztöndí-j jak juttatásával nagyon elenyésző volt. A munkás- és | parasztfiatalok segítése elsősorban pedagógiai segítség- nyújtásban nyilvánult meg: a felsőoktatási felvétel előkészítésében. Harmadik esztendeje költségvetési keretből matematikai és fizikai előkészítő tanfolyamokat szerveznek az iskolák a fizikai dolgozók gyerekei számára. A megyében évenként huszonnégy-huszon- nyolc ilyen tanfolyam működött a rendszeres tanulószobai és szakköri korrepetálások mellett. Ezenkívül az Eötvös Lóránd Tudomány- egyetem és a Műszaki Egyetem KISZ-bizottságának köz-