Pest Megyi Hírlap, 1970. március (14. évfolyam, 51-75. szám)
1970-03-15 / 63. szám
WTO. MÁRCIUS IS., VASÄRNAP ™&űrlap 5 \ Fenyőkoszorús hímes tojások Sokféle minta- és színváltozatban festik a hímes tojásokat Decsen és Bátán a sárközi népművész asszonyok. Húsvétiig 12 000 hímes tojást készítenek, részben külföldi megrendelésre. A skandináv államokba függesztőzsinórral ellátott húsvéti tojásokat küldenek. Ezeket a megrendelők kívánságára kevesebb parafinnal bélelik, hogy könnyebbek legyenek. Ottani szokás szerint a hímes tojásokat mennyezetre függesztett fenyőko6zorú-í'ü zerre aggatják. Tóth Mária gimnáziumi KISZ-titkár, Monor Tézli Károly, a KISZ ráckevei járási titkára Popovics János, a KISZ budai járási úttörőtitká- ra Kiss János, a váci hajógyár KISZ-titkára Gáspár András, a ceglédi mezőgazdasági technikum KISZ-titkára Éé Íj Czakó Illés, a tápió- bicskei „Április 4” Tsz KISZ-titkára ff • | — , Március idusa egy csodált IclK. ünnepén lat®sain szép küzdelem ün- J A nepnapja, a 48-as szabadságharc, nemzetünk akkori nagy csatájának jelképe és emlékezete. Petőfi és Kossuth neve fémjelzi. Napjaink ifjúsága két másik dátummal együtt emlékezik rá: a Tanácsköztársaság és a felszabadulás ünnepével. Valamennyi forradalmi esemény megrendítette a társadalmat, s a megelőző két nagy küzdelem bukása után harmadszorra meg is változtatta saját világunkat. Ezt idézi most, a 48-as szabadságharcra emlékeztető napon, március 15-én hazánk ifjúsága. Az örökség részesei közül mutatunk be néhányat szűkebb pátriánkból, Pest megyéből. Zöldség- és gyümölcsárcsökkenés március derekán Holland „üvegváros“ Csonkádban A Dél-Alföld, legkorszerűbb „üvegvárosa” készült el a szentesi Felszabadulás Termelőszö- vetíkezetben. A Hollandiából importált két nagy, termálvíz- fűtéses primőrkombinát együttesen 15 600 négyzetméter alapterületű. Az új létesítmény abban különbözik a már ismertektől, hogy teljesen automatizált. Az építmény tetőzete alatti csöveken elhelyezett kis öntöző tárcsák nem csep- pakben árasztják a vizet, hanem finomra porlasztva nedvesítik a levegőt és a talajt. Ezzel a legkedvezőbb mikroklímát teremtik meg. Cegléden március 18 Mindenki, aki bármilyen formában tevékenykedett a megye két új kórházának építésén, azon fáradozott, hogy a felszabadulás 25. évfordulójára mind a két gyógyintézet elkészüljön és megkezdődhessen bennük a munka. Munkások, mérnökök, tisztviselők igyekezetét siker koronázta. Az egyikben, a ceglédiben, már betegek gyógyulnak, a másikban, a váciban szintén megindulhat az életet mentő munka. A két kórház hivatalos átadására pedig — a kitűzött határidő — április 4 előtt sor kerül. Cegléden március 18- án, Vácott pedig egy héttel később, március 25-én tartják könyvre teszi.) Még kisgyerek voltam 1912-ben. Éltek itt honvéd katonák. Nyolcvan- évesek lehettek. Vörös sapkában, kék dolmányban jöttek az iskolánkba. Éltettük őket, kiabáltunk, majd szétvetettük a falakat... 1919. március 15- én én szavaltam azon a helyen, ahol Kossuth Lajos beszélt a körösi néphez. (Büszkén mondja, majdnem „Vigyázz [’’-állásban.) Igen, a bátyám volt itt 1945-ben a polgári őrség parancsnoka ... Igen, 6 volt. Meghalt már. _______________ El is felejI Az Ünnepséd? I tettem kér-------------V dezni. De ta lán nem is fontos. A múzeumban dr. Balanyi Béláné poros újságlapokat rak elém. (Furcsa dolog... 25 év nem nagy idő, mégis már történelem!) 1945. március 17 ... I. évfolyam 12. szám ... egy tudósítás... „Az öreg városháza előtt megtartott népünnepélyt dr. Varga György városi tanácsnok nyitotta meg és Faragó László gimnáziumi igazgató, a Nemzeti Bizottság elnöke beszélt”... Szóval mégis csak megünnepelték! De hogyan éltek, mit gondoltak?... Kéry József leszögezte: „Első feladat a földreformbizottságokat megalakítani! Miután az igaerő kevés, a parasztságnak saját erejével kell a föld megmunkáláshoz hozzálátni, hogy az ne maradjon vetetlenül, mert ezen fordul meg a demokrácia sorsa...” Az előző újságszámok egyik első oldalán:... Március közepén annyira i élénk a mezőgazdasági piaci felhozatal, hogy az évszakhoz képest kedvezően alakulnak a piaci árak. Ritkán fordul csak elő, ami most március közepén: a február végihez képest — Vácott március 25 az ünnepséget, természetesen az alkalomhoz és a két szép épülethez méltó külsőségek között. Hétfőn reggel egyébként Vácott is megrendezik a régi kórházból a költözködést az'új épületbe. Elsőnek a belgyógyászati osztály hurcolkodik. Mintegy negyven beteg foglalja el az új kórház ágyait. Még ezen a héten átköltözik a sebészet és a nőgyógyászat egy része is. Az új betegosztályokat azonban csak április 1-én nyitják meg. Az új ceglédi kórházban viszont a gégészet kivételével, már valamennyi osztály működik. ...„Talpra magyar, hí a haza Itt az idő, most vagy soha! Rabok legyünk, vagy szabadok? Ez a kérdés, válasszatok!...” S közben (mily megható) felhívás: „Segítsünk az éhező pestieken.”. Hirdetések:... „Egy férfiöltöny zsírért vagy szalonnáért elcserélhető. Ráday u. 11.”... ,JLeresem hozzátartozómat, fiamat..Vezércikk: A Nemzeti kormány elfogadta az új földreformot”... Megindultak a cövekekkel. Felépítik a Gál-féle, a Fő téren levő épületet, begyógyítják a sebeket, bevetik a földeket s előfordul, hogy hatan csimpaszkodnak az ekébe. Kenyeret, tejet osztanak az éhezőknek, rendet teremtenek, életet. Nem ünnepséget, tárgyi emléket, március idusán, március szellemét keresem, abban a 25 esztendő előttiben s találom. Harsányi András: — A tanyavilágban, a hangácsi iskolában tanítottam 1945-ben. Egyedül nyolc osztályt, 118 gyereket, összesen két tankönyvünk volt, egyikben ömlesztve minden, ami a „po-. rasztnak kellett”, a másikban hittan. A venyigefeketére festett mennyezet alatt álltam: „Gyerekek, március 15. van! S a mai naptól kezdve... A művelődési osztályvezető elhallgat, szórakozottan forgatja kezében a tollat, ügy érzi, ha kimondaná, mit gondolt akkor, megtörné az emlékezés varázsát. Később a városról beszél, arról, hogy kétszer némileg csökkent a sárgarépa, a gyökér, a karalábé, a fejes- és kelkáposzta, valamint a téli alma ára. Az árak az elmúlt év azonos időszakához képest szintén kedvezőbben alakultak. A sárgarépa kilóját az ország különböző vidékein 1.80—2.80 forintos áron lehet megvásárolni Téli piros- almát is lehet kapni 3 forint körüli áron, de sokfelé 2.60— 2.80-ért mérik kilóját. A piaci kínálat továbbra is bőséges. Van elég burgonya, vöröshagyma és káposztaféle. Megélénkült a primőrcikkek kínálata. Mind több termelői piacon lehet hozzájutni fejes salátához, zöldhagymához, hó- ruaposrebekhez. A hét végére az üzletekbe került a sóska, a zöldpaprika, a paradicsom és a karalábé. Az árak eléggé borsosak. A szövetkezeti kereskedelem fogyasztói árai között lényeges különbségek nem tapasztalhatók. Az árak kiegyensúlyozottságára jellemző, hogy Budapesten, Pécsett, Miskolcon, Kaposváron, Tatán és Debrecenben mindössze 30 fillérrel tér el a rózsaburgonya ára. annyi a tanterem, a tanár és tanító, mint negyedszázada, a tanyavilágból 600 analfabétát tanítottak meg írni-olvasni... kialakították a művelődés központját, színháztermet, klubokat létesítettek... újjáéledt az Arany János Társaság, ahol művészek találkoznak a hétköznapok embereivel és irodalmi esteket tartanak...------------------------ a szíves ösz| M egköszönöm | szefoglalót, amelynek végéről kibújik elém a márciusi népszokás kedves hagyománya: miszerint Nagykőrösön minden március 15-én a parasztemberek gyalu latlan, nagy asztalokhoz ülnek, pörköltet, túróscsuszát esznek, jó bort isznak rá, s emlegetik a „nagy időket”... Elmegyek még ahhoz az egyetlen emberhez, Makándi Gabriellához (Kiss Ambrusnéhoz) is a Lőrinc pap út 6-ba, aki 1945. március 15-én született és ma egy ikerpár és egy fiú édesanyja, de ez már inkább újságírói gesztus, a téma iránti alázat, mint gyümölcsadó gondolat ... ami lassan felépül, megköt bennem, tárgyiasult bizonyítékain felül a közszelle- met, az életvitelt és az állapotot tükrözve, amely itt 1945. március 15-én kisarjadt... nem dátumhoz, napokhoz, inkább eszmei tartalmához ra- gaszkodóan ... visszatérek még a „vaserkélyhez” költői szóval köszönteni a negyedszázadot: ... építeni készen a kövünk és építeni mégis mi jövünk, emberit, újat és Magyart!... Szüts Dénes Ünnepélyes kórházavatás A LENINI GONDOLATOK NYOMÁBAN Korunk archimédeszi pontja LENIN: Csupán a szocializmus ad lehetőséget arra, hogy széles alapon kiterjesszük és kellőképpen alárendeljük magunknak a társadalmi termelést és a termékelosztást olyan tudományos megfontolások szerint, amelyek arra vonatkoznak, hogy miképpen tegyük valamennyi dolgozó életét a legkönnyebbé, olyanná, amely megteremti számukra a jólét lehetőségét. ll tudomány a termelésért, a **■ termelés a jólétért — ez a lenini gondolatsor a tudomány társadalmi funkciójának, jelentőségének, rendeltetésének leghumánusabb megfogalmazása. A tudomány funkciójának ilyen értelmezése, a társadalmi életben ily módon elfoglalt helye és ennek alapján a szocializmus építésében kijelölt és vállalt szerepe jellemzi a Szovjetunió életének eltelt fél évszázadait — és jellemzi a mi 25 éves fejlődésünket is. A Lenin által vezetett szovjet kormány már az első, legnehezebb időkben is nagy gondot fordított a tudomány maximális fejlesztésére. Leninnek a tudományról, a tudósokról alkotott felfogásait Gorkij így írja meg visszaemlékezésében: „Emlékszem, egyszer a Tudományos Akadémia három tagjával együtt látogattam meg. Arról beszélgettünk, hogy Pátervár egyik legfőbb tudományos intézményét feltétlenül újjá kell szervezni. Lenin, amikor kikísérte a tudósokat, elégedetten mondta: — Ezt megértem. Ezek okos emberek. Náluk minden olyan mány előrehaladására gyakorolt felmérhetetlen hatása jól látható a szovjet tudomány mai, kiemelkedő eredményednek fényében. A lenini hagyaték felelevenítése pedig nem egyszerűen a centenárium által sugall! kegyelete» aktus, hanem a napjainkban kibontakozó tudományos-technikai forradalom karában létszükségleti A tudományos-technikai forradalom — amely Marx értelmezésében az emberi civilizáció alapjában végbemenő forradalmat jelenti — sok tekintetben új helyzet elé állítja a marxizmust is. Elavulnak bizonyos eddig vallott nézetek, számos kérdés az új helyzetben új megvilágításba kerül, amely szemléletbeli változásokra is kötelez. Az a minőségi ugrás, amely a tudományos-technikai forradalom jegyében, a termelési eszközökben és eljárásokban, a termelés tárgyi és szellemi fegyverzetében, hatékonyságában végbemegy, arra is kötelez, hogy a proletárforrada- lom és a tudomány viszonyát — a lenini módszerek segítségével — újra elemezzük, s az új körülményeknek megfelelően tovább fejlesszük. Terméget és perspektívát tár fel az emberiség előtt. Mérhetetlen anyagi és szellemi gazdagság megteremtését teszi lehetővé, megkönnyíti és megszépíti az emberek munkáját, életét, hétköznapjait, elősegíti a természet átalakítását, az ember fizikai és szellemi képességeinek növelését, a világmindenség végtelen titkainak megfejtését. Am — s ezzel a proletariátus és a tudomány viszonyának új összefüggésére hívta fél a figyelmet — a kapitalizmus társadalmi viszonyai akadályozzák e lehetőségek megvalósítását. „Akárhova néz az ember, mindenütt talál olyan feladatokat — írta —, amelyeket már most, azonnal meg tud oldani. A kapitalizmus azonban akadályozza ezt. Óriási gazdagságot halmozott fel, és az embereket e gazdagság rabjává tette. Megoldotta a technika legbonyolultabb problémáit, és megakadályozta a technikai újítások életbelépését, a néptömegek millióinak nyomora és elmaradottsága, a milliomosok ostoba fösvénysége miatt.” Az élet százszorosán bizonyította Lenin igazát, aki a kapitalizmus műszaki-tudományos fejlődését a kizsákmányolás művészetének fejlődéseként jellemezte. Lenin bebizonyította — s az élet azóta ezt is teljes mértékben igazolta —, hogy csalk a szocializmus nyújt teljes lehetőséget a tudomány és technika vívmányainak a dolgozók szolgálatába állítására. egyszerű, mindent szabatosan fogalmaznak, az ember röglön látja, hogy pontosan tudják, mit akarnak... Valóságos öröm ilyenekkel dolgozni. Különösen tetszett nekem az a... Es kimondta az orosz tudományos élet egyik legnagyobb nevét, másnap pedig már tréfásan kérdezte tőlem telefonon: — Kérdezze meg tőle, haj- landó-e nekünk dolgozni! S amikor az illető elfogadta az ajánlatot, Lenin őszintén örült, kezét dörzsölve tréfálkozott. — Lám csak, mi minden orosz és európai Archimédeszi magunk mellé állítunk egyiket a másik után, s akkor a világ, ha akarja, ha nem, kifordul a sarkából!” T me. a lenini gondolat zse- nialitása: a hatalom megragadása után a tudomány meghódítása, birtokba vétele az a következő lépés, amely céljaink megvalósításiáihoz vezet. A proletánhatalom és a legfejlettebb tudomány szövetsége vezet a szocialista társadalom felépítéséhez. A lenini eszmék megvalósításán fáradozva a kommunista párt, a szovjet kormány állandóan gondot fordított a tudomány fejlesztésére, a tudományos eredmények hatékony gyakorlati alkalmazására. A szovjethatálom fél évszázada alatt a tudományos intézetek kiterjedt hálózatát hozták létre. Nagy tudományos központok épültek, világhírű tudományos iskolák jöttek létre. A tudósok száma ez idő alatt nyolcvanszorosára nőtt — ami azt jelenti, hogy ma a világon élő, minden negyedik tudományos dolgozó szovjet állampolgár. Lenin elméleti hagyatékának, tudományszervező tevékenységének a szovjet tudoszetesen ez nem az eddigiektől eltérő, új célok kitűzését jelenti. Mint ahogyan pártunk nemrégen kidolgozott tudománypolitikai irányelvei sem tették ezt, hanem a lenini módszerekkel élve, a kialakult új helyzetnek megfelelően, egységes összefüggésében tekintik át a tudományok irányításának, fejlesztésének, gyakorlati felhasználásának problémáit. Kádár János elvtárs ezt így fogalmazta meg: „Az irányelvek (a párt tudománypolitikai irányelveiről van szó. V. J.) nagyon fontos megállapításokat tartalmaznak. Nem minden áron, gyökeresen újak ezek, mert tudománypolitikánkban is — szerencsére — folyamatosság érvényesül, de új szempontokat, irányt adnak a problémakör áttekintéséhez... sok évre megteremtik a tudomány területén a nyugodt munka feltételeit, annak lehetőségét, hogy a tudományos élet, a kutatómunka a fejlődés új szakaszába lépjen.” A tudományról szóló lenini •™- tanítások egyik fő vonása annak humánus jellege, emberközpontúsága. Sohasem szabad szem elől téveszteni, hogy a tudományos-technikai forradalom középpontjában — úgy is, mint annak megvalósítója és úgy is, mint célja — az ember áll a maga szükségleteivel. Akkor helyes tehát a marxista párt tudományirányító, -szervező szerepe, ha ebbe az irányba tudja azt a maga eszközeivel, befolyásolási módszereivel ösztönözni. Lenin ebben a szellemben vizsgálta korának minden tudományos-technikai problémáját. Felismerte, hogy a modem tudomány és a technika hatalmas, soha nem látott lehetőséA szocializmus viszonyai között ugyanis á tudomány fejlődésének egészen más oéljai és perspektívái tárulnak fel, mint a kapitalizmusban. A szocializmus megteremti a termelés, az egész társadalmi élet szervezettségét, alárendelve mindent az anyagi és szellemi szükségletek — adott kereteken belül való — maximális kielégítésének. Ez a társadalmi rendszer az első, amely a kultúra és a tudomány vívmányait, az emberi géniusz alkotásait nem az ember ellen, hanem annak javára használja feL A társadalom és a tudomány viszonya perdöntő a két rendszer harcában is. Leniin már a szovjet hatalom első éveiben nagyszerűen látta, hogy a tudomány és technika a kapitalizmus és a szocializmus versenyének döntő színterévé válik. „Az fog győzni — irta —, aki fejlettebb technikáml, nagyobb szervezettséggel, fegyelemmel, jobb gépekkel fog rendelkezni.” Többször nyomatékosan felhívta a figyelmet arra, hogy a tudományt, a technikát, az ismeretek összességét a kommunizmus építésének .szolgálatába kell állítani, mert enélkül az új társadalom felépítése lehetetlen. Marx tanításának ereje ab- ban rejlik, hogy igaz — vallotta Lenin. Ez a leniniz- musra is teljes mértékben érvényes. Lenin tanítása, mely szerint a proletárhatalom és a tudomány szövetsége az az archimédeszi pont, amelynek segítségével a kapitalizmus világa kifordítható sarkaiból, napjainkban válik valóra. Igazát fél évszázad történelme bizonyítja. Varga József «
