Pest Megyi Hírlap, 1970. március (14. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-14 / 62. szám

19*0. MÁRCIUS 14., SZOMBAT rrsr Itltt. kje ívlap A mi néntzotlékü«/, Klubvezetők - Diákok ünnepe Rádióadás a megyéből A műsort a stúdióból Pet ress Istrán vexed. A programban többek között szerepednek a kíváncsi fiatalok kérdései, az egyik válaszadó Maröthy Lász­ló lesz. a KISZ megyei titkára. — Érdekes műsor a hétfői. . Körképet ad megyénk fiatal- ! jairól. A közvetítőt;öcsik Gö­döllőre, Várra. Százhalombat­tára és Ceglédre mennek. A műsorban elhangzanak inter­pellációk, kollégisták beszél­getése, fiatalok a megye me­zőgazdaságában és néhány ér- i dekes üzemében, a Fortéban, Százhalombattán ... Városok vetélkedőjére kerül sor, a ] részvevők: Cegléd, Szentendre, | Gödöllő és Vác. Szó esik a j művelődésről, a múzeumok fia- I tál munkatársait vallatja majd | a riporter, s a középiskoláso- ! kát, elhelyezkedési nehézsé- ! geikről. S utoljára következik a humor és az irodalmi szín­padok műsora, majd a húszas stúdió ,.útikalauzának” végén a váci KISZ-kórus énekel Bo­kányi Tibor vezetésével. Ma pedig ugyancsak a Duna menti városban kerül sor a forradalmi ifjúsági napok me­gyei megnyitójára. — tamás — iXtjitri hideg - több tejjßel Hűtőszekrény a Dunakanyarban Napi 3000 liter zacskós tej­jel kívánja megoldani a Buda­pest és Vidéke Tejipari. Válla­lat a Dunaikanyar üdülőinek, kirándulóinak ellátását a nyá­ri hónapokban. A tejipar már most fog- j lalkozik a strandok, ki­rándulóhelyek tej- és tej­termék ellátásának javítá­sával. Elképzelései találkoznak a Dunakanyar Intéző Bizottság által meghatározott idegenfor­galmi fejlesztéssel és prog­rammal. A turisztikai szem­pontból nevezetes helységek: Szentendre, Visegrád, Leány­falu Budapestről kapja majd naponta a friss tejet, sajtot és más tejtermékeket. Zebegényt, Nagymarost, Verőcét, a Dunakanyar nép­szerű üdülőhelyeit, kem­pingjeit a váci tejüzem mozgó büfékocsijain látják el jégbe- hűtött termékkel. A büfékocsi áruválasztéka kizárólag eldob­ható csomagolású készítmé­nyekből áll majd. Ideje javítani az üdülőhe­lyek, de egész Pest megye nyári telj termék ellátását, hi­szen 1969-ben egy lakosra mindössze 40 liter jutott, ami sokkal kevesebb az országos átlagnál. A forgalom emelése és a választékbővítés érdekében idén isimét hűtőszekrény-ak­ciót szervez a tejipar. Kétszáz és hétszáz literes hűtőszekré­nyeket, valamint speciális „lógfüggönyös” önkiszolgáló hűtőpolcokat vásárol a trößzt. A hűtőgépeket a tejipar a szövetkezeti boltoknak köl­csönzi, bérleti díjért. Ha az üzlet megveszi a hűtőgépet, a kölcsönt két év alatt kell visszatéríte­nie a tejiparnak. A vételár teljes kifizetése után pedig javukra írják azt az ösz- szeget, amennyivel a hűtőgép­pel felszerelt bolt forgalma emelkedett. Pest megyében ilyen módon 1970-ben 75 hűtőgéppel bővül a korszerű hűtőlánc. Nyáron tehát a tejüzem hűtőkamrái­ból a termoszkocsikkal köz­vetlenül az üzletek hűtőgépei­be szállíthatják a 10 fokra hű­tött friss tejet, s nem sava- nyodik meg a polcokon. (N. J.) — Idén negyedik alkalom­mal rendezik meg Kőszegen az ifjúsági filmnapokat. A záróünnepségen Kőszeg vá­ros díszkulcsát, április 29-én, a legjobb első Film rendezője, a Magyar Ifjúság „Aranyref­lektor” díját pedig az elmúlt .év legsikeresebb ifjúsági filmje kapja. Hazaérkezett Lengyelországból a magyar párimunkáskiilduttség Az MSZMP Központi Bi­zottságának pártmunkás kül­döttsége — ötnapos lengyelor­szági látogatásának befejezté­vel — pénteken visszaérkezett Budapestre. A delegáció Ja­kab Sándornak, a Központi Bizottság tagjának a KB ágit. prop. osztálya vezetőjének ve­zetésével megbeszélést folyta­tott a párt agitációs propagan­damunkájáról és a tömegtájé­koztatás fejlesztéséről. Varsói tartózkodása során a küldött­séget fogadta Stefan Olszows- ki. a Lengyel Egyesült Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak titkára. B CM Oj szakaszába lépett az egymillió tonna kapacitású bé­remen di cementmű építése. A párosával sorakozó cemenitsi- lók alsó szintjén munkába álltaik a szerelők. A több mint tíz emelet magas silóegyüttes a 100 holdas gyártelep leg­impozánsabb építménye lesz. 50 ezer köbméter cemen­tet tudnak majd tárolni bennük. Hazai gyártmányú technoló­giai berendezéseiket a Gép- és Felvonószerelő VáMalait dol­gozói helyezik el. A következő napokban újabb építményeket adinak át szerelésre. A jövő hét elején elkészül például a 120/6 kilovoltos fő transzfor­mátorépület és befejezik a hozzátartozó szabadtéri kap- csolórész építészeti munkáját. Még márciusban elkészülnek a klinkerégető kemencelapok. Ezekre 2, egyenként 65 méter hosszú, 4,5 méter átmérőjű csehszlovák gyártmányú ke­mencét fektetnek. Az első félévben összesen négy szerelő vállalat vonul fel és kezdi meg a munkát Beremenden. Egyidejűleg az építészeti munkákat is teljes erővel tovább folytatják. Eddig több minit félmilliárd forint értékű építészeti mun­kával végeztek. Egyszemélyes demokrácia Elgyik megyei intézményünk *J közmegbecsülésben álló igazgatója levélét írt szerkesz­tőségünknek, mégpedig egy cik­kel kapcsolatban. Eddig ebben nincs semmi különös, a szer­kesztőségi munka természetes része, hogy a cikkekre reagál­nak az olvasók, az érintettekről már nem is beszélve. Az igaz­gató azonban olyan cikkre reagált, amely még nem je­lent meg, nem került nyilvá­nosságra a Jap hasábjain. Eb­ben sem lenne még különö­sebb, hiszen időről időre a szerkesztőség megteszi,, hogy a megjelenés előtt álló cikket elküldi az írásban szereplő gyár, vállalat, intézmény veze­tőjének, tegye meg észrevéte­leit. Az igazgató levelének kü­lönlegességért az adta, hogy megpróbálta írója számára kisajátítani a véleményalkotás jogát. A történet — röviden — ennyi: az újságíró beszélge­tett az intézmény néhány dol­gozójával, akik elmondták örömeiket, gondjaikat, s ejtet­tek néhány bíráló szót munka- körülményeikről, anyagi meg­becsülésültről, a munkahelyi légikörről. Többen s külön-kü- lön ugyanazt mo’-'dták, tehát aligha állítottak valótlant. A szerkesztőség csupán azért küldte el a megjelenés előtt álló cikket az intézmény veze­tőjének, hogy nyomban a vá­lását is közölhesse: miként kí­vánják orvosolni a panaszo­kat, a dolgozók jogos bírálatát milyen intézkedések követik? Az igazgató levelében még fél mondatot sem szentelt annak, amiért a cikket kézhez kapta. Ehelyett hosszasan és maga­biztosan azt fejtegette, hogy be­osztottjainak nincs joguk nyi­latkozni — saját sorsukról, fizetésükről, anyagi-erkölcsi megbecsülésükről! —, mert nem tudják megítélni, mi tar­tozik a nyilvánosságra s mi nem, s különben is, csak ő, az igazgató ítélheti meg, mi­lyen a munkahelyi légkör, ho­gyan érzik magukat az embe­rek ... * A 31. sz. Állami Építőipari Vállalat változó munkahelyre, azonnali felvételre keres: FOLDMUNKAGÉP-KEZELÖKET KOMPRESSZOR-KEZELŐKET AUTÓDARUSOKAT GYORSGÖZFEJLESZTÖKET Jelentkezés: Budapest V., Petőfi Sándor utca 7. Gépészeti osztály. Jubileumi versenyben a kereskedők A 700 milliós cég A megye 30 községében, öt városában 145 boltban keres­kedik a Pest megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat, a PIK. A cikkskála változatos: il­latszertől az edényig, műszaki árutól a járművekig, papírtól a bútorig sokféle igényt elégíte­nek ki. Idén 700 millió forintos forgalomra készül a vállalat. A kereskedők már a múlt évben megkezdték jubileumi versenyüket. 43 szocialista bri­gád, sok bolt, eladó küzd a jobb eredményekért. Az 1969-es értékelés már bizonyít­ja a sikereket — millió forin­tokban. \ Örsi Ferenc igazgatótól és Papp Tibor versenyfelelőstől két kérdésre kértünk feleletet: milyen „játékszabályokat” ír elő a gazdaságirányítási rend­szer, és hogyan áll a verseny a kereskedés számokkal nem mérhető területén? Forgási sebesség — Nem egyetlen eredmény dönt a helyezés sorrendjében — például többet eladni —, sok közgazdasági mutatót veszünk figyelembe, így az értékesítés hatásosságát, a költségeket, a készletgazdálkodást, az egy fő­re jutó forgalmat, a forgási se­bességet. Ez utóbbi feltétlenül a gazdaságirányítási rendszer reformjának „játékszabálya”. Forgási sebesség alatt azt ért­jük, hogy a bolt raktárkészlete mennyi idő alatt fordul meg — kerül a fogyasztók tulajdoná­ba. Például a váci Dobó Kati­ca szocialista brigád 550 ezer forintos illatszer-árukészletét 51 nap helyett 41 nap alatt adta el. E kitűnő forgási se­besség sok mindent tükröz: jó az áruösszetétel, igyekvők az eladók, nincs raktározási gond. Árrésverseny — Olvasom a versenyfeltéte­lek között: „teljesítjük^ vagy túlteljesítjük az árrés előírt ér­tékét”. Mit értenek ez alatt? — Azt, hogy aki többet tesz a kalapba, az előkelőbb helye­zést ér el a versenyben. — Tehát ha a kollektíva győzni akar, akkor emeljék az árrést? — Nem, ez nincs a jogkö­rükben. Az Árhivatal által meghatározott kereskedelmi hasznot a vállalat vezetése bontja szét árufélékre. De: más-más cikknek más és más az árrése. Például a fényezett, kárpitos fémbútor kiskereske­delmi haszna 5 százalék, a fo­nott bútoré 9. — Az eladók tehát töreked­jenek, hogy minél több fonott bútort adjanak el? — Igen. Példánkban így túl­teljesítik az árrés előírt átlag­értékét — Mi ebből a vásárló elő­nye? Hogy példánkban marad­junk: az eladók mindenkire ion ott bútort tukmáljanak? — Az ilyén áruknál udva­riasabb a kiszolgálás, közvetve tehát a vásárlóknak is kama­tozik a versenyfeltétel. — Elsősorban a nyereséget biztosítja? — Igen, elsősorban azt. Pénz és becsület A jubileumi verseny feltéte­lei között szerepel: „A válla­lat által szakmailag ellenőriz­hető eredményeken kívül to­vábbra is fontosnak tartjuk: a fogyasztók jobb ellátását, a ki­szolgálás színvonalának bizto­sítását, a társadalmi tulajdon és a vásárlók fokozott érdek­védelmét.” — Hozott-e eredményeket a verseny a kereskedés e szá­mokkal nem mérhető terüle­tén? — Egészen minimális a pa­naszlistáink, ezzel mérni tudjuk az eladók előzékenységét, ud­variasságát. A vezetők a bol­tokba látogatnak, hogy szemé­lyes élményekéi gyűjtsenek. A vásárlók jobb ellátásáért fo­lyamatosan korszerűsítjük a boltokat, hogy jobb feltétele­ket teremtsünk a kereskedés­hez. — Hogyan védelmezik a ve­vők érdekét? — Rendszeresen ellenőrzünk, próbavásárlásokat végzünk. Például a 26. számú érdi bú­torboltban 17 szállítmányt a megelőző áron aditak el, és így több mint 8 és fél ezer forint jogtalan haszonhoz jutották. A vásárlók reklamálása nélkül 85 vevőnek 7 forinttól 110 fo­rintig terjedő összegekben visszatérítettük a különböze- tet. A hibák, a mulasztások a verseny szereplést befolyásol­ják. Jutalom és kizárás A vállalat jubileumi verse­nyét április 2-án értékelik, ad­ják át a győzteseknek a jól megérdemelt jutalmakat, és ezen az ünnepségen köszöntik a cég 10 éves évfordulóját is. A vásárlókat bizonyára meg­nyugtatja: kizárják a verseny­ből azokat a brigádokat, kol­lektívákat, amelyeknél az el­lenőrzés leltárhiányt mutat ki vagy az Állami Kereskedelmi dolgozókat. Nem értékelhető azok teljesítménye sem, akik fegyelmit, igazgatói figyelmez­tetést kaptak. Éóti Péter 1/ acagtató fölíuvalkodott- ■» Ságnak vélhetnénk, de sajnos, nem az. A levél írója mély meggyőződéssel hiszi, hogy ő és az intézmény: egy. Ami bármi módon összefügg az Intézménnyel, s annak bár­mely dolgozójával, azt ő saját hatáskörben „elintézheti.” Megtilthatja vagy megenged­heti embereknek, hogy véle­ményük legyen. Meghatároz­hatja, hogy az intézmény bár­mely dolgából, ügyéből mi ke­rüljön a nyilvánosságra, s mi nem. Elbírálhatja, hogy beosz­tottjai jól vagy rosszul érzik magukat munkahelyükön, s hogy a légkör megfelelő-e, vagy sem. Azaz: egy személy­ben képviseli ország és világ előtt a rábízott emberek szá­zait. Ami az ő véleménye, az a többieké is. Amit ő jónak Iái, azt jónak kell. hogy lás­sák beosztottjai is, amit pedig rossznak ítél meg — például az önálló vélemény kimondá­sát —, azt sürgősen vessék el beosztottjai is. A közmegbecsülést élvező igazgató jól végzi munkáját, szakmai hozzáértéséhez nem fér kétség, mégis: rosszul dol­gozik vezetőként. A jól vég­zett munka, a szakmai ered­mény ugyanis elválaszthatat­lanul összefügg azzal, hogy a munkahely légköre milyen, odafigyelnek-e az emberek véleményére, vagy pedig egy­személyi vezetés címén kri­tikátlanság kap lábra, fél­nek önállóan gondolkozni az emberek, s még inkább óva­kodnak kimondani azt, amit gondoltak. Ideig-óráig elér­hetők eredmények úgy is, hogy a vezető kisajátítja a maga számára a demokrá­ciát: jogai csak neki van­nak, véleménye csak neki lehet. S bár az eredmények átmeneti időre elfedhetik a bajokat — az egyre súlyo­sabb bajokat —, az egysze­mélyes demokrácia olyan tor­zulás, melyet még átmeneti időre sem lehet tudomásul venni. Talán fölösleges is a kér­dés: vajon egyetlen olyan vezető akad, mint a levelet író igazgató? Napjainkban az a furcsa — s bizonyos fokig természetel­lenes — helyzet alakult ki, hogy teljes nyíltsággal, éles­séggel esik szó legnagyobb országos gondjainkról, ba­jainkról is, miközben apró- cseprő helyi ügyekben gya­núsan nagy a csend. Az or­szággyűlés legutóbbi ülés­szakán például a kormány elnöke épp úgy, mint a föl­szólaló képviselők és mi­niszterek, minden finomko­dás nélkül ostorozták a mel­léfogásokat, a tehetetlenke­déseket, a vaskalaposság vagy éppen a túlzott engedékeny­ség következményeit. Ott volt a televízió, a rádió, a sajtó, az egész ország nyilvánossá­ga előtt zajlott le mindez, s akkor az igazgató levelet ír, miszerint neki van csak jo­ga... 4 párt IX. kongresszusa ** majd’ négy esztendeje a társadalmi élet fejlesztésé­nek legfontosabb teendője­ként jelölte meg a demokra­tizmus kibontakoztatását, minden területen való erősí­tését, s ha országos érvény­nyel vonjuk meg a mérle­get, aligha kell elégedetlen­kednünk. Az országgyűlés munkájának — nyilvánosság előtt történő — változásai, a különböző, nagy tömegeket megmozgató viták, a kormány üléseiről kiadott részletes köz­lemények — kiragadott pél­dák a folyamatból, a demok­ratizmus erősödéséből. Jó­val szerényebb a mérleg, ha azt nézzük, ' mi változott helyben, a munkahelyeken, a településeken. Az igazgató le­vele csak figyelmeztetés. Ar­ra mint hogy nem elégedhe­tünk meg azzal, ami „oda­fent” történik, mert csak az „odafent” és az „ideienV összhangja, egyezése teszi — teheti — mindennapi való­sággá a demokratizmust az élet valamennyi területén, s főként: mindenki számára! Mészáros Otíó Nemsokára hivatalosan is i beköszönt a tavasz, az idő i enyhül, éppen ezért a KISZ j programjai is sűrűbben váltják j egymást, mint télen. Ezért az j e heti „mi nemzedékünk” egy- | szerre több témával foglalko­zik. Királyrét háromnapos tan­folyamon látta vendégül az ifjúsági klubok vezetőit, a já­rási, városi kultúrfelelősöket, hogy megvitassák a KLUBOK tjroblémáit. A III. ifjúsági klubpályázat irányelveinek egyes kérdéseit dolgozták fel a három napon, tarkítva ismer­tető előadásokkal és bemuta­tókkal. Szabó Ferenc, a KISZ Pest megyei Bizottságának kultúrfelelőse a következőkről tájékoztat: — Tavaly ősszel alakult meg a megyei .klubtanács, első ko­moly rendezvénye ez a vezető­képző iskolában eltöltött né­hány nap volt. Az előadások érdekesek voltak, különösen „A világnézeti nevelés a klub­ban’’ címűre reagáltak élénken a fiatalok. Meglátogatott min­ket Királyréten a Magyaror­szágon tanuló Gencsov Hrisz- tozov bolgár költő, mint mon­dotta, azért, hogy kapcsolato­kat szerezzen, testvérklubokat szervezzen, és esetleg a ké­sőbbiekben csereutazásokat üs­sön nyélbe ... A noteszét tele­írta címekkel. A legaktívabbak a daltanulásnál voltak a fia­talok — tele torokkal énekel­tük a nép- és a mozgalmi da­lokat. Jó program lett volna a szalonnasütés is, de az olaj­jal nem tábor-, csak „pásztor- tsüzet” sikerült csiholnunk. E héten vasárnap kezdődnek Cegléden és Dunakeszin a «Uákmű veszeti bemutatók. A DIÁKELŐADÓK irodalmi színpada Dunakeszin, a hangszeres szólisták és ének­karok Ceglédien mutatkoznak be az érdeklődőiknek — és nem utolsósorban a szigorú zsűri­nek Március 18-án Vácott, 19-ón Nagykőrösön kerül meg­rendezésre a megyei szavaló­verseny, melyen közel ötven fiatal induL Molnár Józseftől, a KISZ Pest megyei Bizottsá­gának középiskolai felelősétől a részvétel után érdeklődünk. — Cegléden 500 fiatal bizo­nyít a zeneértő közönségnek, míg Dunakeszin 11 irodalmi színpad ad elő ünnepi műsort a három tavaszi nap tiszteleté­re. A diákművészeti bemuta­tók zárónapján, március 21-én már csak a legjobbak kerülhet­nek színpadra Vácott. A szava­lóverseny országos döntője áp­rilis 11—12-én lesz Kecskemé­ten. Hétfő délután elhangzik a rádióban a jól ismert szignál, jelentkezik a HUSZAS STÚDIÓ melynek munkatársai Pest me­gyéből készítették riportjaikat.

Next

/
Thumbnails
Contents