Pest Megyi Hírlap, 1970. február (14. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-05 / 30. szám

XIV. ÉVFOLYAM. 30. SZÄM 1970. FEBRUAR 5., CSÜTÖRTÖK A NÉPSZÁMLÁLÁS ELSŐ ADATAI Nagykőrös lakossága: 26 ezer 593 A VÁROSBAN TÖBB, A TANYÁKON KEVESEBB NŐ ÉL, MINT FÉRFI Január első heteiben a főleg pedagógusokból álló 134 szám­lálóbiztos szépen lebonyolítot­ta a népszámlálást, mely külö­nösen a tanyavilág hótengeré­ben elismerésre méltó, komoly munkát követelt. Az adatokat a városi tanács­házán összegyűjtötték, össze­sítették és felküldték a Köz­ponti Statisztikai Hivatalba, ahol azokat elektronikus gé­pek segítségével feldolgozzák, s azután hozzák majd nyilvá­nosságra. A nem hivatalos adatok sze­rint városunk bel- és külterü­letén 26 ezer 593 jelen- és távollevő körösi férfit és nőt írtak össze, akik közül 12 ezer 647 a férfi és 13 ezer 919 a nő. Tehát e- szerint 1 ezer 245-tel több a nők száma. Az idei népszámlálás szerint a város belterületén 21 ezer 196 személy él, akik közül 9 ezer 930 a férfi, és 11 ezer 266 a nő. A külterületen pedig 5 ezer 369 ember lakik, közülük 2 ezer 732 a férfi, és 2 ezer 637 a nő. A tanyavilágban tehát a férfiaknál 95-tel kevesebb nő él. 100 éves, vagy azon felüli lakost a népszámlá­lás során nem találtak. Az 1960. évi népszámlálás­kor 25 ezer 164 volt a város la­kossága, akik közül 19 ezer 219 élt a belterületen, és 5 ezer 945 a tanyavilágban. A nem hivatalos adatok sze­rint 10 év alatt 1 ezer 429-cel szaporodott a város lakossága. kopa / Elmarad a Sabin-cseppezés A február 9—14. között meg­rendezendő Sabin-cseppezést bizonytalan időre elhalasztot­ták. A kiküldött idézők érvény­telenek, az új oltás időpontjá­ról minden szülő értesítést kap. rmrt • • w ** * M uaosssures önkéntes jelentkezéssel Magyarországon hét éve kezdték meg a rendszeres tü­dőszűrést, akkor készültek a nyilvántartó kartonok. Azóta sokan elköltöztek ere­deti lakóhelyükről, s a nyil­vántartás már nem tud „szá­mot” adni róluk. A népszámlálás adatai azon­ban pontosan tükrözik Nagy­kőrös lakosságának számát, VÁLASZ CIKKÜNKRE Nem épül váró — hacsak... „Várót a Faárugyár elé”.cí­mű január 20-án megjelent ■ cikkünkre válaszolt a városi , tanács tervcsoport vezetője. .Válaszában ismertette a váro­si tanács pénzügyi helyzetét Az 1970. évi fejlesztési tervet Megless* hu... A mozi s környéke az el­múlt időben célpontja lett a kritikáknak és tárgya sok kérésnek. A minap a körül­ményeket kevéssé ismerő nézők közül sok tette szóvá azt a lehetetlen helyzetet, ami a mozi diszkrét, mégis gyakran látogatott helyisé­gében van. Miért és med­dig? — kérdésünkre Súlyok Sándor, a mozi vezetője vá­laszolt. — A Lakáskarbantartó Ktsz-mél rendeltük meg ezt a munkát még az elmúlt nyáron. Nem sok munka lenne, egy-két ember talán két nap alatt elintézhetné. Elkészült a költségvetés is, augusztus végére, szeptem­ber elejére ígérték a WC kijavítását. De nem jöttek. Legszívesebben már épít­tetnénk az angol WC-t, de másfél évig, amíg a csator­na el nem készül, meg kell elégednünk a „hagyomá­nyossal”. Mit válaszol ezekre a kér­désekre a Lakáskarbantar­tó Ktsz illetékese, Halmi Balázs műszaki vezető. — Való igaz, hogy a meg­rendelésnek nem tettünk eleget. Nagy volt az anyag­hiány, a tejüzem építkezé­sét is csak kölcsöncement- ből tudtuk befejezni. Az­után bejött a hideg. (Mi­lyen szép, hosszú őszünk volt! A szerk.) Megígérjük, hogy amint az időjárás engedi, elvégez­zük a javítást, mert most van anyagunk is. A jugo­szláv előjelzés szerint ezek­ben a napokban tartós eny­hülés várható, s ez alatt törlesztjük az adósságot. Az ígéret szép szó. Hosz- szú várakozás után talán megtartja a Ktsz. a,yáf.9gi .tanács ülése 1969. de­cember TS-áh' '}iagy fa",'Tóvá. Ebben á tervben nem szere­pelt az autóbuszváró építése, mivel egyébként is kevés pénzzel rendelkeznek, a jogos igényt nem tudják teljesíte­ni. Mindent elkövetnek, azon­ban hogy terven felül még ez esztendőben megoldhassák a váró építését, de ha ez a szán­dék nem sikerül, csak 1971- ben épülhet fel az autóbusz- váró. ■* (Ha a városi tanács nem tud pénzt biztosítani az autóbusz- váró felépítésére, esetleg a faárugyár szocialista brigádjai társadalmi munkával felépít­hetnék, mivel az ő üzemük előtt állna ez a váró. E nemes gesztust bizonyára örömmel fogadnák a város lakéi. — A szerk.) ezért az adatokat kölcsön ké­rik a i statisztikai hivataltól. Körülbelül két hónap alatt el­készül a 25 ezer karton, s akt. kor megkezdődhet a lakosság szűrése — a teljesség igényé­vel. Addig is naponta végeznek tüdőszűrést a gondozóban azoknak, akik munkát vállal­nak, vagy aggódnak az egész­ségükért. Az önként jelentke­zők telefonon is érdeklődhet­nek a tüdőgondozókban. Mikor épül óvoda a Tormásban? Előbb vagy utóbb? — Mire van pénz? A Tormásban már az új la­kótelep kialakítási terveivel egy időben felmerült az a kér­dés, hogy a fiatal házasok lak­ta városrészben előbb, vagy utóbb fel kell építeni egy modern, leg­alább 75 férőhelyes óvo­dát. s azt követi majd az általános iskola építése. Az első házak alapjainak le­rakásától eltelt 7—8 eszten­dő óta megváltozott az élet a tormási szőlőhegyen. Egymást érik a gyerekek, álig van gyer­mektelen család arrafelé. Reg­gelente megindul a vándor- 1 lás — rossz kimondani, nem hogy végigélni a mindennapos kerékpározást az óvodába, mert többnyire kerékpáron vi­szik a csöppségeket. (Ennek „eredményeiről” az SZTK-se- bészet tud számot adni!) Merre tart a gyerekkonvoj? A Kalocsa óvodába. Akiknek meg ott nem jut hely, drága pénzen fizetett dadák felügye­lete alatt töltik szüleik mun­kaidejét. Legszebb álmuk a tormá­si fiatalasszonyoknak, hogy Veszélyben a méhtenyésztés Tizenöt esztendeje működik Nagykőrösön a méhészeti tár­sulás, melynek az egyik leg­régibb nagykőrösi méhész: Kántás Dániel a vezetője. A törvényes rendelkezések értelmében a szakosztály a múlt évben nagyobb önálló­ságra jutott, s „Arany János Méhészeti Társulás”-sá szer­vezték át, s továbbra is fenn­tartja kapcsolatát a fogyasz­tási szövetkezettel. A társulás a napokban köz­gyűlést tartott, melyen, Kántás Dániel elnök beszámolt a múlt esztendő munkájáról és ered­ményeiről. — Tizenöt esztendeje nem volt olyan rossz esztendő a méhészekre, mint az 1969-es mondotta. — Az aszály mi­att gyenge és rövid volt az akácvirágzás. A mérgező sze­rekkel váló permetezések foly­tán, most már a gyümölcsfa- virágzások sem jelentenek ko­molyabb mézgyűjftést. A ko­rai tarlóhántások miatt, tarló­virágok sem nyílnak a méhek- nek. A betegségek is tizedelték az állományt, azok sem érték el a kívánt eredményeket, akik méheiket nyári legelőre, Sal­gótarján környékére szállítot­Az értekezés öt percig tartott. Igazgató rövi­den bejelentette, hogy szükségessé vált' a főportási állás betöltése. Két percen ke­resztül agyba-főbe dicsértté Homoki Bertalant, majd azt javasolta a jelenlevőknek, hogy Homoki Ber­talant alkalmaz­zák főportási mi­nőségben. Kérdőn nézte a részvevők arcát. A válasz egyszerű volt és egyértel­mű. Mindenki bó­lintott. Egyetlen hozzászólás hang­zott el. — Helyeslem, helyeslem! — S a hozzászóló olyan mozdulatot tett, mintha tapsolni lentkezését kér­jük. Erkölcsi bizo­nyítvány szüksé­ges. A fUpirónő uSjai fergetegesen tán­colták végig az írógép billentyűit. Amikor a szöveg végére ért, kérdőn nézett az igazgató­ra. — Leadjuk az újságnak? — Természete­sen. — De hiszen Homoki Bertalan lesz a főportás. Ez már el van dönt­ve. — Igaza van! — Akkor mi szükség a pályá­zati hirdetmény­re? — Elő van írva! Mi ragaszkodunk az előíráshoz. (rossi) KŐCSERT ARCKÉP BARHÁCS JÁNOS TSZ-ELNÖK A NAPOKBAN ÜNNEPEL­TE fennállásának 10 éves ju­bileumát a kocséri Üj Élet Termelőszövetkezet, mely a környék egyik legeredménye­sebben dolgozó közös gazda­sága. Ezt beszédesen bizonyít­ja két szám: 1969-ben 18 mil­lió 904 ezer forint bruttó jö­vedelmet értek el, melyből 10 millió 463 ezer forintot fizet­tek ki munkadíjként. A termelőszövetkezetnek hat év óta Barhács János az elnöke, aki nagy mérleghiány- nyál vette át 1964-ben a veze­tést, azóta a gazdaság évről évre erősödött. Az elnök szülei Jászapáti­ból költöztek Kocsérra, ahol édesapja sokáig postás volt, s nem lévén még autóbusz, megtörtént hogy a leveleket gyalog vitte ki Kőrösről. Ké­sőbb szőlővincellér lett a ceg­lédi határban. Az ifjú Barhács János ko­rán megismerte az élet küz­delmeit. Alig végezte el az elemi iskolát, szülei szolgálat­ba adták Kőrösre. 16 éves ko­rában Szuda János kertészeté­be szegődött, ahol jól megta­nulta a kertészeti termelést. 1940-ben behívták katoná­nak, a háború során az orosz frontra került, majd Csehor­szágban a német fasiszták el­len küzdő partizánosztagban harcolt, s a debreceni ideigle­nes kormány megalakulása után, az első magyar honvéd őrzászlóalj őrmestere lett. 1945 májusában került haza Kocsérra. A földosztó bizott­ság 22 hold földet adott neki. Se jószága, se szerszáma nem volt. Apja így szólt hozzá: — Két kapám van. a rosz- szabbikat elviheted! Barhács János nagy akarat­erővel munkába állt. Aratást vállalt, a vetőmagot megkeres­te. s egy kis muszkalovat is vett Azután megnősült. Dohányt, cukorrépát és paradicsomot termelt. Maga a feleségével másfél hold paradicsomterme­lést vállalt, két holdat pedig jól előkészítve a szomszédok­nak adott oda, és az elért jö­vedelmen osztozkodtak. Ez volt az első „termelőszövetke­zet” Kocséron. FŐLEG A PARADICSOM­termelés nagyon jól sikerült, három és fél holdon — öntö­zés nélkül — 404 mázsát ter­meltek, és Barhács Jánost a környékbeliek elnevezték „pa­radicsomkirálynak”. A régi gazdák megszerették az új gazdát, s a tanyai gazdakör elnökévé választották. Amikor pedig a termelőszövetkezetek felfejlesztésére került a sor, őt választották meg az egyik kocséri termelőszövetkezet — a Petőfi Tsz elnökének. Elvé­gezte Zsámbékon a mezőgaz­dasági akadémiát és négy évig volt elnöke a Petőfi Termelő- szövetkezetnek. AZ ÜJ ÉLET TSZ-BEN ne­hézségek támadtak. Elnök el­nököt váltogatott, de a helyzet nem javult. Ekkor vállalta el ő a gazdaság vezetését. Az 5 ezer 860 holdas, túl­nyomó részben gyenge homok­földön gazdálkodó tsz tiszta vagyona vezetése alatt 3 mil­liónál 25 millió forintra nőtt. Az idei zárszámadás alkalmá­val a járandóságok 10O száza­lékos kifizetése mellett jó munka és hűségjutalom címén — az arra érdemes tagoknak — további 10 százalékos fize­téskiegészítést adtak. (kopa) ták. A bajok ellenére 198 má­zsa mézet adtunk el, tervün­ket 1 százalékkal túlteljesítet­tük. — A korábbi években olyan esztendőnk is volt, hogy évi 230 mázsa mézet adtunk a ke­reskedelemnek, sőt exportra is. Sajnos, méhészkedő tagja­ink lassan kiöregszenek, új méhész pedig csak kettő-há rom jelentkezik. Az elmúlt évben ezerszáz méhcsaládja volt a körösi méhészeknek, most már csak nyolcszáz. A közgyűlésen elfogadták a társulás zárszámadását és az új alapszabályokat. A társu lásnak negyvenöt tagja van, közöttük három kocséri. Kezdetben minden termelő- szövetkezetünk foglalkozott méhtenyésztéssel, de most már csak a Hunyadi Termelő- szövetkezetnek vannak méhei, maga az elnök is méhészke- dik. Az új tagok sorában már eddig is szép munkát végzett Bállá Balázs, Balázs Sándor, Fakan Kálmán és Szabari. Ist­ván. Búcsúzásnál egy újságot mutatott az elnök, amely azt írja, hogy Grúziában és több más országban kötelező a gyümölcsfáknak méhekkel va­ló beporoztatása. E célból a gazdaságok szerződést kötnek a méhészekkel és méhcsaládok egy részét kiadják „használat­ra” injfv» ti-. * ... A veszélybe került kőrös! méhtenyésztés láttán érdemes ezen is elgondolkodni. (kopa) MIT LÁTUNK MA A MOZIBAN? My Fair Lady I—II. Színes amerikai filmmusi­cal panoráma és széles válto­zatban. Kísérőműsor: Dr. Faustus históriája és Cirkusz a jégen. Előadás kezdete: este fél 6 órakor. nemsokára elkészül a sa­ját óvoda. így volt ez eddig, a tervek már elkészültek, csak éppen a minden dolgok akadályozója, a pénz hiányzott a terv meg­valósításához. Az új óvoda mintegy 4,5 millió forintba ke­rülne, s a városi tanácsnak pe­dig csak 600 ezer forintja van erre a célra. Érdemes-e ezzel az összeggel nekivágni a vál­lalkozásnak, azzal a számítás­sal, hogy majd közben innen- ocnnan összejön a többi? (Volt már erre is példa.) Ez a kérdés volt a városi tanács végrehaj­tó bizottságának ülésén az egyik vitatéma. Nem arról, hogy kell-e, ha­nem arról, hogy mikor. Most azonnal, vagy egy évet még lehet várni, és addig átmeneti megoldással áthidalható lenne a tormási óvodaigény. A városi tanács művelődé­si osztálya kapta azt a fel­adatot, hogy állapítsa meg az óvodai férőhelyek mai, és közeljövőben keletkező igényeit. Ha a számok is bizonyítják a feltételezést, akkor a Kalocsa óvoda bővítése a pillanatnyi megoldás, s ha a rendelkezés­re álló 600 ezer forintot jól használják fel, megépülhet a konyha is, amire nagy a szük­ség, mert a bokrosi óvoda konyháját a KÖJÁL nem tart­ja alkalmasnak. A végrehajtó bizottság a felmérések befejezéséig nem hozott határozatot az óvoda-ügyben. A bővítés, vagy újat építés régi téma ebben a városban, s nem pozitív példa az eddigi „eredmény”. A városban szét­szórt, bővítgetett osztályter­mekből — mármint a költség­ből —, már lassan felépíthető lenne egy új iskola. Érdemes a példát az óvodák toldozga- tásával tovább követni? — ez a harmadik kérdés, amely fog­lalkoztatja a bizottság tagjait. MA kezdődik a mezőgazdasági könyvhónap Ma este hat órakor, a Sza­badság Termelőszövetkezet Szolnoki úti klubjában ünne­pélyes keretek között megkez­dődik a mezőgazdasági könyv­hónap. A megnyitó után Sz. Tóth László a nagyüzemi zöldség­termelésről tart előadást, s ugyanekkor nyílik meg a könyvtár és a könyvesbolt kö­zös kiállítása a legújabb me­zőgazdasági kiadványokból. Sporthírek - a Kinizsi Sportkörből A Nagykőrösi Kinizsi elnök­ségi tagjai a következő meg­osztásban patronálják az egyes szakosztályokat. Asztalitenisz: Nyikos József, Kecskeméti István. Birkózás: Nyikos József, Kecskeméti István. Kézilabda: Dajka Ambrus és Cancs György. Labdarúgás: Varga András. Reszeli Sóás Ambrus és dr. Fenyves György. Modellezés: Hegedűs Ká­roly. ★ 1969-ben a hatodik helyen végzett a férfi NB III-as asz­talitenisz gárda a Szafoolcs- csoportban. Az idei NB III-as csapatbajnokság mérkőzéseire is két részletben kerül sor. A tavaszi fordulót március 8. és május 31. között, az őszi ta­lálkozókat szeptember 6. és november 29. között bonyolít­ják le. Vasárnapi kezdési idő­pont: fél 10, hétköznapi: este fél 7 órakor. Dupla forduló esetén közös megegyezéssel szombaton délután 3, vasárnap délelőtt fél 12 órakor is lehet bajnoki mérkőzéselvet leját­szani. Üjság még az asztalitenisze- zőknól, hogy Hompola 11 is­mét Kőrösön van, edz és ö is készül a bajnoki idényre. ★ Megalakult a labdarúgó- szakosztály vezetősége. Fehér László lett a szakosztályveze­tő, dr. Fenyves György a szak­osztály elnöke. Továbbra is Kurgyis Sándor az intéző, Ba­konyi István és M. Kiss József a két ed to. A január 19-i játékosérte­kezlet után 20-án, heti három­szori szabadtéri edzéssel, a Pálfájában megkezdték az alapozást a labdarúgók, 20—20 felnőtt és ifjúsági játékossal. Horváth Dénesi, Horváth De­zsőt és Batát leigazolták a Nagykőrösi Építőktől. Az NB III-as Gáspár SE-ben (Hat­van) játszott Vilesák I lesze­relt, s ő is a Kinizsi játékosa lett A néhány évvel ezelőtti ifista Osváth egyetemi tanul­mányai után a Nagykőrösi Konzervgyárban dolgozik, s itt is sportol. Decsi nem ala­poz, Klenovics és Abonyi to­vábbra is városunkban van. A szakosztályvezetőség cé­lul tűzte ki, hogy minden jó szellemű, becsületes játékost kipróbálnak a tavaszi, na­gyobb tét nélküli fordulóban. Ezt annál is inkább megtehe­tik, mert mérkőzésenként a háromszori cserelehetőség miatt tizennégy játékos is játszhat. Terv még az is, hogy a múlt évi szünet után a tar­talékcsapatot elindítják a já­rási bajnokságban. ★ A birkózó szakosztály janu­ár 24-én tartotta évzáró, zárt­körű vacsoráját a sportotthon­ban. Sulyok Zoltán PÁLYÁZAT akarna. Erre azonbán nem ke­rült sor. Az érdekeltek elszéledtek. Ki-ki elfoglalta helyét az íróasztalnál. Igazgató hosz- szan elgondolkod­va nézeti maga elé, majd váratla­nul a titkárnő felé fordult. — Erzsiké, te­gyen be két pél­dányt. írja! Pá­lyázati hirdet­mény. A Pakfont- gomb kiszerelő vállalat pályázatot hirdet főportási állás bedöltésére. Harminc és negy­ven közötti repre­zentatív megjele­nésű férfiak, je-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents