Pest Megyi Hírlap, 1970. február (14. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-01 / 27. szám

6 ‘"tJCMap 1970. FEBRUAR 1., VASÄRNAP Kivitelező kerestetik Mégpedig éppen 15 hónapja és neon L> teajes építkezéshez, csak egy épuiet befejezéséhez. Öt éve natarozta el a Pest me­gyei Iparcikk Kiskeretskedelmi vállalat, hogy megnagyobbítja Dunaharaszün a Lenin út 20. alatti 124. számú vasmúszaki szakboltját, amely «addig egy 50 éve épült kis helyiségben szűköskóOLtítt és az 1956-os töld- rengés is megrongálta. Új üz­letház és a regi kis bolt rak­tárrá átalakításának tervét 1966-ban megrendelte a Sziget- szentmiklósd Építőipari K.isz­iléi, Mire a terv és a 451717 forintot kitevő költségvetés következő esztendőre elkészült, megváltozott a cég, a Ráckevei Járási Építőipari Ktsz lett be­lőle, de a kivitelezés munkáját azért elvállalta. 1967. júliusában felvonult a ktsz és eléggé vontatottan! emelni kezdte az új épületrész falait. Minden munkának, többszöri halogatás után 1968. október 15-ére kellett volna el­készülnie. Nem készült el. Pe­dig alig legalább három építés- vezető váltotta egymást. Múlt év november 28-án az­után az egész építkezés abba­maradt, elvonultak a munká­sok. Elrendelték ugyanis az anyagi zavarokkal küzdő ktsz felszámolását, nem építkezhe­tett tovább. Szerencsére addigra az új üz­lethelyiség csaknem használ­ható állapotban volt. Valahogy be is fejeztette a kiskereske­delmi vállalat és megnyitotta a boltját. A hozzátartozó szo­ciális helyiségek építéséhez azonban a ktsz hozzá sem fo­gott, ma is hiányoznak. Ellen­ben a kivitelező belekezdett a régi kis boltépület rekonstruk­ciójába. Igaz, éppen csak any- nyira, hogy lebontotta a tetőt. Azóta inkább a sors kegyel­me, mintsem a tetőt pótló kát­ránypapír óvja az időjárás vi­szontagságaitól ebben a rak­tárhelyiségben a felhalmozott árút, a népvagyont. Múlt esztendőben az ipar­cikk kiskereskedelmi vállalat hatnál nem kevesebb építőipari ktsz-szel, vállalattal tárgyalt, hiába. Egyik sem volt hajlan­dó folytatni az építkezést. Ez év első hónapjában pedig már három újabb építési vállalko­zással fogott tárgyalásba. Ter­mészetesen a tárgyalások alap­ja már nem a régi költségvetés összege. Hiszen időközben az építkezési anyagárak és egyéb költségek megnövekedtek, az előirányzatnál háromszázezer forinttal többe kerülne jelen­leg a még hátralevő munka, márha elkészülne. A vállalat még ezt a pénzt is szívesen ki­fizetné, csak lenne kinek. De nincs. Lámpással, ám egyre csökke­nő bizakodással keres, kutat kivitelezőt az iparcikk kiske­reskedelmi vállalat. Közel másfél éve gerendák támogat­ják az egykori boltépület, a majdani raktár roskadozó fa­lait. Kivitelező kerestetik! Sür­gősen, mielőtt összedül a régi ház. Sz. FEBRUAR 14: Filmkritikusok dija Február 14-én, szombaton adják át a filmkritikusok di­jait a Magyar Sajtó Házában azoknak az alkotóknak, akik­nek az 1969-es évben bemuta­tott produkcióit, illetve művé­szi teljesítményét a filmkriti­kusok szervezete a legjobbak­nak találta. Fogy a könyv — nyílik az üvegrészleg Alig másfél hónapos a rác­kevei — és egyben a megye legfiatalabb — szövetkezeti ÁBC-áruháza, s máris igen népszerű, nemcsak a helybe­liek, hanem a szomszédos községek lakói körében is. A havi forgalom értéke 700 ezer forint körül mozog, ennek zö­me élelmiszer Árusítanak azonban rádió- és tv-készülé- keket, valamint hűtőszekrény is. Meglepő sikere van i könyvárusításnak is, amelyet a járási szövetkezeti könyves­bolt bizományba helyezett ki ide. A könyvvásárlás értéke egy hónap alatt meghaladta a 10 ezer forintot. Az ÁBC-áruház februártól bővíti skáláját üveg- és porce- lámcikkekkel. További tervük­ben szerepel az üzlet vasárna­pi néhány órás nyitvatartása a tavaszi és nyári kiránduló-, illetve nyaralóidényben. MA Jelmezbál kisdiákoknak Ma délután vonul fel a gal- gamácsai általános iskola Hu­nyadi János úttörőcsapata — furcsa öltözékekben. Az otta­ni művelődési otthonban ren­dezik meg a VI. osztályosok hagyományos farsangi. jelme­zes bálját. A ruhák egy ré­sze kölcsönzőből való, de so­kat az ötletes szülők és gye­rekek készítenek el. A saját tervezésű holmik elsőbbségben részesülnek majd, a legjobb jelmezeknek odaítélendő dí­jaknál. Megválasztják majd a bálkirálynőt is. A diákmulat­ságra természetesen hivata­losak lesznek a marnák, pa­pák és nagyszülők is. Egy néprajzos filmrendező Ismerjük meg Mohlovdn Domonkost Korunkban a tanulás, a fel­készülés ideje tovább tart, ezért az ember ifjúsága is meghosszabbodott — a bioló­giai, s ezzel a lelki érettség viszont előretofódotit. Művé­szeti életünkben, filmművé­szetünkben viszont az a meg­szokott, hogy akit a kritika ifjú tehetségként tálal a be­mutatásikor, az valójában gyakran őszülő tincseket vi­sel. Ezért iis örvendetes egy igazán fiatal fiCanművésanek, Möldaváin DomanfcoFinialk kás- fpmjetivel aratott kiugró si­kere. Gimnazista egyetem DoikumenitumfKmefcet for­gat? Játékfilmjeiket rendez? Inkább: filimessZék sorozatát készíti a régi magyar falu életéről, népünk művészeté­ről. Kamaszkorában énekelni ha liba Mit csináljunk repül a könyvesboltba? Elveszett biciklik, lepottyant koca Mirelit kacsák a Trabantban Tallózás talált tárgyak között — Kérem szépen, néhány perccel ezelőtt egy liba repült be a könyvesboltba, mit csi­náljunk vele? Valóban, mit lehet kezdeni egy libával, ha berepül egy könyvesboltba, és semmi haj­landóságot nem mutat a tá­vozásra, láthatólag igen jól ér­zi magáit a szépirodalmi, mű­vek között? A legokosabb ta­nács: ki kell deríteni a várat­lan vendég tulajdonosát, s ha jó ideig senki sem jelentkezik a libáért, érdemes nevelgetni, majd pediglen megenni. A könyvesbolt életének e nem mindennapi eseményéről éppen ott jártunkkor érkezett telefonértesítés a ceglédi rend­őrségre, Kovács Ferencné fő­tiszthez, a talált tárgyak gaz­dájához. Ilyen furcsaságok szinte naponta történnek a vá­rosban és a járásban, de per­sze nem a szórakozott libáit, hanem a feledékeny emberek okoznak itt sok gondot. Mert feledékenyek vagyunk, nem vitás, tanúskodik erről az elhagyott tárgyak gazdag tár­háza, melyben a kulcscsomótól a kolbászig sok minden meg­található. Legnagyobb szám­ban azonban biciklik. E nép­szerű közlekedési eszközből tucatjával áll a rendőrség rak­tárában. Jellemző módon több­ségüket italboltok előtt lelik meg, ahonnan tulajdonosaik feltehetően örültek, ha két lá­bon sikerült távozniuk, nem­hogy két keréken ... Az árván maradt gépekét három hóna­pon át őrzik a rendőrségen, már orvosi rendelőben felejtett mankóról, vonaton hagyott műszemről, de elvesztett autó­ülésről még nem. A ceglédi kapitányságon ez is megtalál­ható: Moszkvics autóba való fotel. Vajon ki lehetett oly szórakozott, hogy nem vette észre: kiesett alóla az ülés? A hanyagsággal párosult fe- ledókenység koronáját viszont vitathatatlanul az az autós vit­te el. aki az elmúlt hideg na­pokon lerobbant Trabantját Cegléd egyik tarén hagyta: at­illával teli ládákkal zsúfoltan, s két kacsával a vezetőülésen. Az autó ott állt egy napig, két napig, több napig, több hétig. IPARI TANULÓNAK FELVESZÜNK általános iskolát végzett fiatalokat a következő szakmákba: épületlakatos, ács-állványozó, épületasztalos, fapadlózó- és műanyagburkoló, központifűtés-szerelő, víz- és gázvezeték-szerelő építőipari gépszerelő, villanyszerelő, szobafestő és tapétázó, szobafestő és mázoló, épületburkoló (hideg), műkőkészítő, vasbetonszerelő (2 éves) vízszigetelő, bádogos, hőszigetelő, kőműves, üvegező. Akiknek vidéken állandó lakásuk van, azoknak tanulóotthoni elhelyezést nyújtunk. Jelentkezés személyesen vagy írásban o pest megyei államim ÉPÍIŐIPAfíl VÁLLALA TiXÁL Budapest XXI. (Csepel), Kiss János altábornagy u. 19-21. annak reményében: jelentke­zik gazdájuk. Állatokat persze meglehetősen bonyolult lenne „raktározni”, általában becsületes megtalálóik viselik gondjukat. Albertirsán például egy országúton robogó, isme­retlen teherautóról lepottyant egy 220 kilogrammos koca. Ketten is megtalálták egyszer­re, s mivel a tulajdonost nem sikerült megállapítani, a ta­lált „tárgyból” azóta már bi­zonyára hurka lett. De volt, akinek választási malac akadt útjába... A talált állatok kö­zött számszerűen a kutyák ve­zetnek. Törzskönyvezett vagy nem, a kedvencek eltűnése mindig fájdalmas veszteség gazdáiknak, A csavargó kutyu- sok többsége azonban rendsze­rint előkerül. A sok-sok adminisztrációval járó ügyek felelőséhez olykor egészen furcsa tárgyakat Is beszolgáltatnak. Más járásokban hallottunk A kacsák eleinte vidám hápo­gással üdvözölték a fura lát­ványra gyülekező lakosságot, aztán már csak egy-két háp- háp hallatszott, szegény pá­rák kimúltak. A rendszám alapján, a rendőrség derítette fel végül a Trabant szolnoki tulajdonosát, aki a felszólítás után is csak jó idő múlva je­lentkezett autójáért és mirelit- kacsáiért (amelyek családi há­ború áldozatai voltak)... A tárgyaikat elvesztők közül sokan hiábavalónak vélik a keresést, kutatást, pedig sok becsületes ember teljesíti kö­telességét és szolgáltatja be a talált tárgyakat a rendőrség­re, ahol bizonyított tulajdono­sa később átveheti. Bizonyítja e tényt, hogy e cikkecske lejegyzésekor a ka­pitányságon felejtett toliamat nyomban visszakaptam... Hiába, no, feledékenyek va gyünk. — Szít — Foto: Vrbán tanult, halott a haingja rossz — de tudita már, hogy életét a színház vagy a film tölti majd ki, ahhoz akart zenei műveltséget szerezni. Amikor mások gimnáziumba jártaik, ő — meglehetősen elihamyaigól- ván középiskolai tanulmá­nyait — vendéghallgatóként művészettörténeti, néprajzi előadásokat látogatott a böl­csészkaron, Az egyetemre öt évig nem vették fel — közben a televízióban rendezőasiszisz- tenskedett. Alig múlt húsz­éves, makor önálló filmso­rozatot rendezett, paraszt- festőkről. 1966-ban a paraszt­festők első tudományos szárn- pozionoal egybekötött nem­zetköm, pozsonyi kiállításá­nak egyik szervezője volt. Há­rom évvel ezelőtt felvételi vizsga nélkül bekerült a böl­csészkar néprajzos tagoza­tára. Az ELTE amatőr film­klubjában Jeles napok jeles rajzolója címmel újabb fil­met készített Vankóné Dudás Juló galgamácsai paraszt­festőasszonyról, amellyel dí­jat nyert az országos nép­rajzi filmszemlén. Később be­iratkozott a filmművészeti főiskolára. Első vizsgafilmjét, amit ugyancsak Vankónéról forgatott, most karácsony­kor mutatták be ünnepélyes keretek között, Galgamácsán — e munkáját országosan méltatták. A Rákóczi úti lakásban, szo­bájában, faragott, festett szé­kely parasztbútorok, Kodály- kép, menyasszonyának — szép szőke lány, operaénekes­nőnek készül, de már fősze­repet játszott egy Jancsó- filmben, középiskolás koruk óta együtt járnak, a lány va­lamennyi forgatására elkí­séri távoli, falvakba — port­réja, a paraszti élet tárgyai, a néprajzos válogatott könyv­tára, egy hatalmas íróasztal, rendetlenség, > Színház a lépcsőházban Az egyik sarokban pony­vába csomagolt bábszínház. Mellette, ládákban, még gye­rekkorában készített, maga­csinálta bábuk. Arany balla­dáit adta elő a ház gyerekei­nek. Később a nagy íróasztal lett a színpad. Egy bizarr pro­dukció abból az időből: Ima Sumac, a perui indián csoda — nyolc különböző magassá­gú gyerekhang keltette illú­zió. Nyáron a középső lép­csőházban szabadtéri játéko­kat rendezett. A Trubadúr színrevitelénél a ház összes kiskorú lakója szerepet ka­pott, a tolongó tömeg meg­személyesítésére mindössze egy kisfiú maradt. Akkor ki- gulladtak a kreppapírból ké­szült jelmezek: szódavízzel oltották el a tüzet. Vonzódása a néprajzhoz is a gyerekkor­ból származik: minden nyá­ron erdélyi falvakba uta­zott. nagyszülőkhöz, roko­nokhoz, ott találkozott kő zelről a paraszti élettel. — Soha nem szeretném el­veszteni a gyerekkorral való kapcsolatot. Akkor semmi sem volt kötelező, és semmi nem volt tiltott — Miért a néprajzot válasz­totta tárgyának? — Mert ebben tudom meg­érezni legjobban az embert. — S miért a parasztfestő­ket? — Mert ők a népművészet­ben eljutottak az individuális alkotóművészetig. Régen cé­hekbe tömörülten rajzolták a festett táblákat. A harmin­cas, negyvenes évek népies mozgalmai bíztatták, felka­rolták, bemutatták őket. Az­után elterelődött róluk a fi­gyelem. Pedig ez az utolsó ge­neráció. , Képeikben a pa­rasztság élete mozdulatlan maradandóságba dermed. Egyik filmjét Süli András parasztfestőről forgatta. Süli munkáit 1934-ben a Nemzeti Szalonban állították ki, de nem számoltak el vele, anya­gilag. Süli András később emiatt a háza udvarán eléget­te összes képét. Harmincegy éve nem fest. Alkalmi mun­kákból tengődik, Kecskemé­ten, ráadásul egy vásári giccs- festőnő kihasználja, háziszol­gaként foglalkoztatja. Süli Andrásnak ma már fogalma sincs saját képességeiről, ér­tékéről. Megmaradt képeit Moldován Domonkos mentet­te meg a feledéstől. Harmadszor is Juló — Dudás Juló galgamácsai paraszt-festőasszonyról la­punkban sokszor írtunk, s az ön róla készített filmjeit is külön méltattuk. Most csak ennyit: miért, hogy fiatal művész létére harmadszor tér vissza ehhez a témához? — Hallatlanul intelligens, érzékeny ember, zseniális művész. Csodálatos vele dol­gozni ! Következő filmjét forgató- könyvben, fényképekben már megtervezte. Címe: Halálnak halálával halsz. Témája: ha­lotti népszokások. Az egyik képen gyékényből font kopor­só — egyes vidékeken ma is készítik. A másikon fehér ru­hát öltött gyászolók: még Ázsiából hozott szokás a fehér gyász. Akárcsak a halotti tánc, amelyet az egyház hiába til­tott évszázadokon át. A falusi ember az élet legszebb pilla­nataiban is szembenézett a halállal, olykor nevetve. A ha­lál komikus megidézése éj­félkor, lakodalomban, mégis: memento móri. — Először tudós akart len­ni, néprajzkutató. Mikor a művészi pályát választotta, hű maradt a tudósjelölt tárgyá­hoz. Vajon később sem tér el tőle? — Engedje meg, hogy egy Kodály-idézettel válaszoljak: „Teljes értékű magyar mű­vészet csak teljes magyar múlt talaján fejlődhet, anélkül mindig hiányozni fog belőle valami... Az igazi fejlődés az lesz majd, ha a tudósok olyan jól végzik a maguk dolgát, hogy a művészek csak művé­szek lehetnek, s nem kényte­lenek egyúttal tudósok Is len­ni, mint költőink Csokonaitól Aranyig, hogy a zenéről ne is beszéljek.” Padányi Anna Monori anziksz Kulturális reklám. Lassan épül az ÁBC-áruház. Fejlődő község: — Egy cour- volsier-t kérek, kísérővel. Zsoldos rajzai « t t

Next

/
Thumbnails
Contents