Pest Megyi Hírlap, 1970. február (14. évfolyam, 27-50. szám)
1970-02-05 / 30. szám
6 7*KJC(rlap 1910. FEBRUÁR 5., CSÜTÖRTÖK Kincsem legújabb kincse Nagy öröm az állatkertben, éppen legrégibb lakója jóvoltából. Egyetlen olyan állat él itt ma, amely átélte a háborút. Ez Kincsem, a 39 éves vizilómama. Valódi kincs, mert számos utóddal örvendeztette meg már az Adatkertet és látogatóit. Pénteken Kincsem-nek újabb borja született — mintegy 70 centiméter hosszú, 35 kilós „apróság”. Hogy fiú-e virgy lány, ezt még nem lehet megállapítani, főképp azért, mert egyelőre a mama' rendkívül féltékenyen rejtegeti. Százmilliós csarnok Bakony legjobb juhásza Minden év elején értékelést készít juhászairól a Városlödi Állami Gazdaság. A bárány- szaporuilat, a gyapjúhozam, a tej- és a hústermelés alapján döntenek arról, ki viselheti a következő év tavaszáig a Bakony legjobb juhásza címet. Az idén Mauer András szerezte meg az elsőséget. Falkájá- nak minden egyes tagja 1000 forint hasznot hozott a gazdaságnak egy év alatt. Az említett cím és a rangsorolás nemcsak erkölcsi elismerést jelent: ennek alapján osztják el a prémiumot és a nyereség- részesedést is. üzembe helyezés előtt áll a MÁV legújabb létesítménye, a 100 millió forintért épített, 120x90 méteres alapterületű szerelő- csarnok Miskolcon. Február elejétől megindul itt a munka, és ennek nyomán évente 600 db tehervagonnal többet tudnak majd javítani a MÁV részére. Parádsasvári ólomkristályexport A parádsasvári üveggyárat a harmadik ötéves terv során több mint húszmillió forintos költséggel korszerűsítetA Dunai Kőolajipari Vállalat (Százhalombatta) FELVÉTELRE KERES: nagy gyakorlattal rendelkező gyors- és gépírókat, felsőfokú végzettségű szerkesztőket, építészmérnököket és építésztechnikusokat, ipar- és pénzügyszakos közgazdákat, orosz nyelvű tolmácsot, angol-német-francia nyelvű tolmácsot, valamint 3 műszakos termelőüzemi munkára, lehetőleg középiskolai végzettséggel rendelkező fiatal férfi munkavállalókat Budapestről, Százhalombatta és környékéről - a műszakoknak megfelelő - saját autóbuszjárat Bejáró géplakatosipari tanulók előjelentkezését elfogadjuk. JELENTKEZNI ÉS ÉRDEKLŐDNI lehet a vállalat Személyzeti osztályán. IPARI TANULÓNAK FELVESZÜNK általános iskolát végzett fiatalokat a következő szakmákba: épületlakatos, ács-állványozó, épületasztalos, fapadlózó- és műanyagburkoló, központifűtés-szerelő, víz- és gázvezeték-szerelő építőipari gépszerelő, villanyszerelő, szobafestő és tapétázó, szobafestő és mázoló, épületburkoló (hideg), műkőkészítő, vasbetonszerelő (2 éves) vízszigetelő, bádogos, hőszigetelő, kőműves, üvegező. Akiknek vidéken állandó lakásuk van, azoknak tanulóotthoni elhelyezést nyújtunk. Jelentkezés személyesen vagy írásban a PEST MEGYEI ÁLLAMI ÉPÍTŐIPARI VÁLLAL A TiXÁL Budapest XXI. (Csepel), Kiss János altábornagy u. 19-21. ték, s az idén már kétszer- annyi üvegterméket gyártanak, mint négy évvel ezelőtt. Új csiszoló- és festőműhelyt, készáru és alapanyagraktárt, valamint új ólomkádkemencét építettek, bővítették a hutacsarnokot. A 150 évnél idősebb gyárban korszerű munkakörülményeket teremtettek. Termékeiket külföldön is keresik. A gyár exportszállítása az utóbbi négy évben megkétszereződött. 1970-ben több mint tíz országba jutnak el a parádsasvári ólomkristály és más üvegkészítmények, egyebek között Kanadába, az Egyesült Államokba és Svájcba. Az országban először Termelőszövetkezeti vállalkozás tagja lett egy mezőgazdasági iskola A mecsekaljai tejtermelő gazdaságok társulása — közismert nevén a Mecsektej — hétfőn tartotta zárszámadását Szentlőrincen. Mint ismeretes, ez volt az első ilyen jellegű közös vállalkozás az országban. A Mecsektej példájára alakultak azóta másutt is a tej szövetkezetek. Az igazgató- tanács jelentése szerint 19G9- ben több mint hárommillió liter tejet dolgoztak fel. A zárszámadás alkalmával három új tagot vett fel a társulás: a szigetvári Zrínyi. Tsz-t, a Szentegáti Állami Gazdaságot és a szentlőrinci Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakközépiskolát. Hazánkban ez az első eset, bogy egy iskola teljes jogú tagjává vált egy mezőgazdasági társulásnak. A nagy múltú tanintézet ugyanis — a MÉM határozata alapján — új tagozattal bővül az idén: megkezdődik a négyéves tejipari szakoktatás. Már az 1970— 71-es tanévre 35 fiút és lányt vesznek fel, s ezek elméleti oktatása a szakiskolában, gyakorlati képzése pedig az intézet tangazdaságában és a Mecsektej üzemeiben történik majd. Az iskola igazgató ja hivatalból tagja lett a' társulás igazgatótanácsának, és így közvetlen intézkedési jogot kapott a tanulók gyakorlati képzésében a Mecsektejnél. A tanintézet vezetősége egyébként úgy határozott, hogy a társulás működéséből származó és a szakiskolát megillető nyereséget nem veszik ki a vállalkozásból, hanem az üzem oktatás-képzés körülményeinek megjavítására fordítják. ■ Xüfc Megkezdődött a továbbtanulók jelentkezése Budapesten Ipari tanulókat az alföldi megyékből is felvesznek Hétfőn a budapesti általános iskolákban megkezdődött az idén végző nyolcadikosok továbbtanulásra jelentkezése. A következő napokban mintegy 23 ezer kisdiák kapja kézhez a nyomtatott kérdőívet, amelyet a szüleikkel, pedagógusaikkal történt megbeszélés után, kitöltve juttatnak vissza az iskolaigazgatóknak. A jelentkezések kezdetével a fővárosi tanácsnál ismertették az 1970—71-es tanév iskoláztatási adatait. Eszerint a budapesti gimnáziumok első osztályaiban 6800, a Művelődésügyi Minisztérium szakközépiskoláiban 4960, a külöféle szakminisztériumok felügyelete alatt álló szak- és középiskolákban körülbelül négyezer hely áll rendelkezésre, a gép- és gyorsíró szakiskolákban 1300-an kezdhetik meg a tanulást, a szakmunkásképző intézetek 20 ezer fiatal jelentkezését várják. Az utóbbi adattal kapcsolatban figyelmet érdemel, hogy Budapesten a szakmunkás- utánpótlás biztosítására lehetőség van a távolabbi vidékekről is ipari tanulók felvételére. Különösen az alföldi megyék — Békés, Szabolcs, Hajdú-Bi- har — fiataljai tanulhatnak ilyen módon szakmát, akiknek lakóhelyükön erre nem lenne módjuk. A melegüzemi munkát választók jelentkezhetnek hengerész-olvasztárnak, öntőnek, a vasiparban 11 féle szakmát tanulhatnak, az építőipariak 19 fajta mesterséget sajátíthatnak el, a vegyipar pedig vidékről gyógyszer-, illetve gumigyártó tanulókat keres. Az építőipari tanulók számára kedvező, hogy a fővárosi tanács építési főigazgatóságának felügyelete alá tartozó összes vállalatok szállást tudnak biztosítani tanulóiknak. Tudni kell azt is, hogy a fővárosi munkaügyi szervek a budapesti tanulók zavartalan iskoláztatása érdekében néhány szakmában korlátozták a vidékiek felvételét. Ilyen például a szerszámkészítő, az autószerelő, a villamos és műszaki szakmák — kivéve a villanyszerelőket —, továbbá az ötvös, a ruházatipari, a szolgáltatóipar — kivéve a kéményseprőt —, hasonlóképpen a kereskedelem, azonban’ itt kivétel az élelmiszer- és zöldségeladás, valamint a vendéglátóipar. A korlátozás nem érinti azokat a Budapest környéki fiatalokat, akiknek legalább egyik szülője fővárosi munkahelyen dolgozik. Egy csepp méz — csipetnyi bors A piaci árak alakulása A januári zöldség-gyümölcsárak az elmúlt év azonos időszakához képest általában kedvezően alakultak. Az almát például idén kilónként 4 forinttal alacsonyabb áron lehetett január közepén megvásárolni. A fővárosi és vidéki piacokon kilónként 30 fillérrel olcsóbb volt a burgonya, és 1,30 forinttal a sárgarépa. Különösen a burgonya árának csökkenése figyelemre méltó, mert ebből a fontos cikkből az év első két hetében háromezer mázsával kevesebbet szállítottak a budapesti piacokra, mint az elmúlt esztendő azonos időszakában. A kereslet visszaesése — ami egyúttal az árcsökkenést is eredményezte —, a kereskedelem szakemberei szerint azzal magyarázható, hogy a fővárosi háztartások késő ősszel előrelátóan gondoskodtak a burgonya téli beszerzéséről. A fejeskáposzta — a termelői értékesítési adatok szerint — kilónként 40 fillérrel volt olcsóbb és a karalábét is 20—40 fillérrel olcsóbban vehették meg a háziasszonyok. Az összesítés szerint kivétel a vöröshagyma, amelynek kilója a szakkereskedelmi vállalatok üzleteiben 1,60 forinttal volt drágább, mint 1969 januárjában. A kelkáposzta ára a fővárosi piacokon szintén valamivel kedvezőtlenebbül alakult a tavalyinál, de Itt csak kilónként 20—30 filléres emelkedésről van szó. Mai Sziszifusz (Kertész rajza.) V égy egy csepp mézet, egy csipetnyi borsot, egy kis keserűt és egy kis édességet: ilyen az élet. Nem az én receptem, nem is az én bölcsességem, olyan közhely ez, mint hogy a levegő jó, a napsütés kellemes, s a kenyeret nem lehet megunni. Csakhogy: a kenyeret valóban nem lehet megunni, s hogy jó-e vagy nem a levegő, akkor tartsd vissza csak egy pillanatra a lélegzeted. És a napsütés, ó, a napsütés, amikor kék az ég felettünk! Ne irtózzunk hát a közhelyektől ... Az élet igenis egy kis keserű meg egy kis édes, kinek hogy hozta éve, sora, több volt az édes, vagy több a keserűség. Mert hát hogyan is élünk mi? Hogyan éltünk az elmúlt hónapokban, években ebben az országban? Mert egy ország, egy nép nem tagjainak egyszerű többszöröse: nálunk — mondjuk — tízmilliószorosa. Vegyél egy embert, nézd meg, hogyan élt az elmúlt hónapokban, aztán sorsát, dolgát, személyét szorozd meg tízmillióval, és előtted áll a tiszta kép: így élünk ml Pannóniában. Vagy vegyél két embert: egy méz csepegtette sorsút és egy méregkese- rúség martat, add össze őket előzőleg öt-öt millióval megszorozva, és máris tisztán áll előtted az ország igazi képe: így élünk mi most ebben az országban. A sorsok sokszorozódnak, osztódnak, ha jók, ha rosszak, van, ki kicsi rossztól is a legrezignáltabb hangot üti meg, s van, akit apró, szerényke öröm is lelkesít. A számok, adatok nem mondanak mindenkor mindent el, hiszen nem gépekről, azok teljesítményéről szólnak, nem kiszámítható matematikai modellekkel dolgoznak azok, akik e számok segítségével vizsgálnak különböző folyamatokat. Az ember részese, szervezője, '■terv^z^je legbonyolultabb . társadalmi vagy gazdasági folyamatoknak is, de... Igen: az ember maga nem folyamat. Társadalmi lény! Lehet, sőt biztos, hogy ez is közhely, de nem lehet, hanem biztos, hogy másképpen szólni sem lehet józan becsülettel, realitással arról, „hogyan is élünk”, ha nem mondjuk el ugyanakikor: társadalomban élünk. Szocialista társadalomban! És ezzel a „bővítménynyel” már lényegesen mesz- szebb juthatunk, ha a kérdésre keressük a választ. Mert az ugyan igaz, hogy nálunk is élhet még nyomorban ember, család, sőt emberek és családok, de ez oly eset, mint mikor sorba oltanak betegség ellen, s valaki mégis megbetegszik, mert a szérum nem jutott el még hozzá. Személy szerint számára ez kétségkívül sovány vigasz. De viszont történelmi realitás, megnyugtató tény azok számára, akik tudják: hogy mindenhova eljut majd ez a „szérum”. Mert az ugyan igaz, hogy lehetnek filléres gondjaik embereknek, családoknak, vagy forintos töprengések — de nem arról van szó többé, hogy nem lesz, hanem hogy mikor több, jobb, ízesebb és gazdagabb a test és a szellem értéke számunkra's. Az emberi közösség még a szocialista társadalmon belül sem képes egyszerre és mindenkinek, s főleg egyformán valóra váltani akár a földön járó álmait is. Egyéni sorsok, betegségek és szellemi kvalitás, gyenge fizikum vagy tudja ég, mikor és hogyan elfuserált élet, szerelem és csalódás, jégverés vagy tűzkár — az ember a társadalom tagja, de egyéni sorsát éli e társadalmon belül. Még mindig vannak, bár egyre kevesebben vannak, akik az élet perifériájára szorultak, vagy már oda is züllöttek: mindig lesznek tragédiák, mert a halál az élő számára például mindig tragédia. A „hogyan élünk” kulcsához azonban ott a zár, hogy társadalmi elhatározottsággal, mindig az adott erő és lehetőség fejlődőén változó keretein belül, az egész közösség igyekszik segíteni, még azon is, akin a nyárspolgári erkölcsi normák szerint nem is lehet, de nem is szabad. És itt nem üdvhadsereges csinnadrattáról van szó, nem meddő vénkisasszonyok, lelki eunuch megszállott férfiak lelkes, de osto- bácsika tenni akarásáról, holmi könyöradományról van szó, a társadalom számkivetettjei számára. Itt és nálunk nincsenek számkivetettek. Itt mindenki része, tagja a társadalomnak: maga a társadalom. Csali önmagát zárhatja ki ebből,. Mindenki sorsa, dolga mindenkié: még akkor is így van, ha, sajnos, elég gyakran beiesarkít lelkűnkbe a közöny és a nemtörődömség. A virágos kert attól még virágosak nevelője, mert lábra kap, tenyészik ott a dudva is — ne a virágot kárhoztassuk érte Nem, azt soha nem lehet elérni, hogy az élet mindig nem is egy csepp, de egy egész bődön méz legyen. Nemcsak napi bosszúságok, hanem néha bizony lelket rázó méltánytalanságok is epével kenik be ínyét annak, aki éppen arra téblá- bolt sorsa országútján. Ám az sem igaz, hogy a cseppnyi méz csak arra való, hogy pillanatnyi szünet legyen a keserűség ízében. Szépen élünk, jól élünk, becsületesen élünk — mi, a társadalmunk. Ez, persze, nem jelenti azt, hogy ne háborog- junk, mert van arra is ok: hogy néha ne fájjon az, ami rendre még mindig újraszületik a mi társadalmunkban is, a dölyfés a butaság, antihumánum és a demagógia, a letaglózó önteltség és a hatalmi mámor... Nem, semmiképpen sem ezt jelenti. De talán odáig már eljutottunk, s nagy szó .az, Jhigy- gyék el, gondoljanak bele, hogy manapság már egy egész társadalomnak jut a csipetnyi bors mellé egy csepp méz. Néha még több is, sokkal több, mint a vélt vagy igaz keserűség. Gyurkó Géza
