Pest Megyi Hírlap, 1970. február (14. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-22 / 45. szám

1970. FEBRUAR 22., VASÄRNAP CWl MtGYF. I Apró Antal Moszkvába utazott Apró Antal, a Miniszterta­nács elnökhelyettese szomba­ton Moszkvába utazott, ahol részt vesz a KGST végrehajtó bizottságának 45. ülésszakán. Búcsúztatására a Keleti pálya­udvaron megjelent Lázár György munkaügyi minisz­ter, Erdélyi Károly külügy­miniszter-helyettes, dr. Gál Tivadar, a Minisztertanács titkárságának vezetője., Ott volt F. J. Tyitov, a Szovjet­unió budapesti nagykövete is. Negyedszázad, hétköznapokban Községháza - tanácsháza Rapai Gyula búcsúlátogatásai Losonczi Pál, a Népköztár­saság Elnöki Tanácsának el­nöke, Fock Jenő, a forradalmi munkás—paraszt kormány el­nöke és Kállai Gyula, az or­szággyűlés elnöke fogadta Ra­pai Gyulát, a Magyar Népköz- társaság új moszkvai nagykö­vetét, aki a közieljövőben uta­zik állomáshelyére. Olcsóbb lett több táska- és zsebrádió A Ravill Kereskedelmi Vál­lalat hétfőtől hétféle tranzisz­toros táska- és zsebrádió, va­lamint egy asztali rádiókészü­lék árát csökkenti. Egyebek között a jól ismert és kedvelt Sokolt, töltővel és bőrtokkal együtt, 780 forint helyett 600 forintért, a VEF 12 típusú tás­karádiót 1450 forint helyett 1250 forintért adja át a kiske­reskedelmi vállalatoknak, s ugyanannyiért árusítja ezeket a készülékeket budapesti Baj- csy-Zsilinszky úti, valamint nagykanizsai szaküzletében. A többi készülék, például az Or­bita, az Echo—2, az Akkord- rádió árát 70—100—180 forint­tal mérsékelték. Vanília — először Első ízben terem vanília a szegedi József Attila Tudo­mányegyetem füvészkertjében, ami hazánkban és európai vi­szonylatban is botanikai ritka­ságnak számít. A trópusi Ame­rikából származó és az orchi­deák családjába tartozó őser­dei növényt már egy évtizede nevelik a szegedi füvészkert pálmaházában, de csak most hozott termést. Húszesztendős a tanács- rendszer, negyedszázados a szabadság. A felszabadulás utón öt esztendőnek kellett még eltelnie — kemény har­cokban, koalíciós taktikázások­ban, a szerveződő reakció le­leplezésében és szétzúzásában, a baloldali egység kovácsolá­sában dús hónapok, évek vol­tak ezek —, hogy megszület- hessék a népképviseleti rend­szer igaz formája az államha­talom és államigazgatás min­den szintjén: a községekben, járásokban, városokban, me­gyékben. öt esztendő kellett ahhoz, amit ezer esztendeje álmodtok, kívántak, akartak a nemzet legjobbjai: a nép le­gyen önmaga kormányosa. Vármegye. Mit mond az if­jú nemzedéknek e néhány be­tű? S mit az, hogy főispán, fő­szolgabíró? Megjegyzik-e, vagy csupán a tananyag szürke ré­szeként kezelik, hogy a férfi 26, a nő pedig 30 esztendős karában kapott választójogot, ha... ha tízéves magyar ál­lampolgárságot, hat évi egy­helyben lakást, vagyont és is­kolai végzettséget tudott fel­mutatni? 157 földbirtokos A múlt nem akkor válik igazán régmúlttá, amikor a történelemkönyveik lapjaira húzódik a való világból, ha­nem ha mást, alapvetően el­térőt teremt helyébe az élet. Régmúlt hát már a választó­jogért vívott harc, ahogy a ci- cázó csendőrtollak is, mélyek szavatolták, ki lesz a követ... Régmúlt a választójogi tör­vény, mely milliókat rekesztett ki e jog formális gyakorlásá­ból is, régmúlt a törvényható­sági bizottság... Régmúlt: hu­szonöt esztendő. Pest-Pilis-Solt-Kiskun vár­megye törvényhatósági bizott­ságában a megye mai terüle­tét tekintve, 250 tag látta el a „népképviseletet”. Mutatóba akadt közöttük paraszt, s még mutatóba sem munkás, akár­csak nő’Sem. Annál inkább ta­lálunk patinás nevű urakat a régi, sárguló listán, mint nép- képviseletet ellátó bölcseket. Kik voltak azok, akik szívü­kön viselték a cseléd, a so­vány földecsikéjén verítékező paraszt, a gyárakban robotoló munkás sorsát, gondját? Báró Prónay Gábor, báró Kaas Al­bert, gróf Karácsonyi Imire, gróf Szapáry Lajos, gróf Tele­ki Gyula, Törley Antal pezsgő­gyáros, Wekerle Sándor nyu­galmazott pénzügyminiszter, s no persze, vitéz Endre László ... 157 földbirtokos, félszáznál több pap, negyven gyáros, nagykereskedő, bankár... A maguk között törvényes- dit játszó urakat s hű lakájai­kat söpörte el 1944 ósze, tele: a fölszabadító szovjet csapa­tok elől futottak, cipelve ma­gukkal, amit csak vihettek. Főjegyzők, főszolgabírók, vár­megyei urak mentették irháju­kat, s futott velük mindaz, ami maga volt az embert nyomorí­tó múlt. A csendőr, az intéző, a gyári hajcsár, a vármegye ezernyi fullajtárja, az egész fasiszta közigazgatás. 1945 ja­nuárjában és februárjában a Magyar Kommunista Párt kezdeményezésére, sorra ala­kultak meg Pest megye tele­pülésein a nemzeti bizottsá­gok: az új haltalom első kép­viseleti szervezetei. A lélekha­rang első kondulása volt ez az „ezeréves rend” fölött... Először és végleg A nemzeti bizottságokban először — ám véglegesen —, vették kezükbe a közügyek in­tézését azok, akiket addig csak terhek nyomtak, de joguk csöppnyi sem volt: munkások, parasztok. A budai járás tíz községének nemzeti bizottsá­gaiban például 21 százalékot tett ki a szegényparasztók, húsz százalékot a gyári mun­kások, s 15 százalékot a kis­ipari munkások aránya. így volt ez a többi járásban, s a legtöbb községben is. Tapasz­talatok nélkül, de tiszta szív­vel, becsülettől, fáradhatatlan­sággal láttak neki a közigazga­tás megteremtésének, a leg­fontosabb intézkedések meg­hozatalának. 1945. január 4-én jelent meg az Ideiglenes Nem­zeti Kormány rendelete a köz- igazgatás ideiglenes, majd áp­rilisban végleges átszervezé­séről. Ezek a remeteietek te­remtettek alapot a későbbi változásokhoz: a közigazgatás megtisztításához, a reakciós köztisztviselők leváltásához, a községi elöljáróságok megszer­vezéséihez. A helyi önkormányzatok létrehozása után, 1945. május 14-én került sor Pest várme­gye törvényhatósági bizott­ságának megalakítására. A 240 tagból a Magyar Kom­munista Párt 45, a Kisgazda Párt 60, a Szociáldemokrata Párt 45, a Nemzeti Paraszt­párt 35, a Polgári Demokrata Párt 20, a Szabad Szakszer­vezetek pedig 35 fővel kép­viseltették magukat, s a bi­zottság tagjainak többsége két keze munkájából élő em­ber volt. A lélekharang újab­bat kondult... b adságáért együtt harcoltak anyámmal. Most én jövök zavarba. A fiú szavaiban semmi pátosz, érzelmes felhang, csendesen, egyszerűen beszél. Csendesen, egyszerűen mondja el, hogy szülei a 2. ukrán front csapa­taival részt vettek Ukrajna, Magyarország és Lengyelor­szág felszabadításában. Apja megsebesült és egy szovjet ápolónő megmentette. Ez az ápolónő lett Tolja édesanyja. — Mit tudott Magyaror­szágról? — Amennyit az iskolában tanultunk és az újságban ol­vastam. — És most? — Sokkal többet! Hetente hallgatunk előadásokat Ma­gyarország politikai-gazdasági- tudományos-kulturális életé­ről. Azért — a vetélkedőig még bújom a könyveket. Toljáék Komszomol-szerve- zete baráti kapcsolatban áll egyik vegyiüzemünk KISZ- szervezetével. A közösen ren­dezett ünnepségek, kulturális műsorok, klubestek, sport­mérkőzések után a két szer­vezet vezetősége úgy határo­zott, hogy márciusban kétfor­dulós vetélkedőt rendez, Ki tud többet Magyarországról — illetve a Szovjetunióról? — címmel. A győztesek értékes jutalmat kapnak. ... Fegya zubbonyát négy kitüntetés díszítette. Az elsőt Sztálingrádnál kapta, a máso­dikat a kurszki áttörésnél; a harmadik a sebesülési érem volt, a negyediket néhány napja tűzték a mellére. Mind­ezt nagyapámnak magyaráz­ta, szlovákul. Velem németül beszélt. Az iskolában díjat nyert az idegen nyelvek tanul­mányi versenyében. A fronton nagy szükség volt német tol­mácsokra. Fegyát is javasolta parancsnoka, de nem vállalta. Azt mondta, harcolni akar a fasisztákkal, nem beszélgetni. A politikai tiszt megkérdezte, hová való. Amikor meghallot­ta, hogy kijevi, nem erőltette tovább... ... „örökkön győz e had, legendák hőse vagy, Nagy múltad emléke tündököl le ránk ...” ... A körletben szigorú rendben sorakoznak a vas­ágyak. Az oszlopokat cserepes virágok díszítik. A cserepek tartó vasát nyírfaágakká va­rázsolta a katonatetemény. A hálótermek végében klub­szoba. Biliárdasztal, társasjá­tékok, hangszerek, faliújság, tévékészülék, napilapok vár­ják a katonákat a délutáni szabad időben. Tolja Gladcsenko sportolni és énekelni szeret. Első osztá­lyú röplabdázó, a röplabda­szakosztály vezetője, és az énekkar tenorszólistája. Tag­ja a Komszomol-szervezet ki­lenctagú vezetőségének is. A biliárdasztalnál ádáz küz­delem folyik, a gépkocsiveze­tők oktatója igyekszik megvé­deni Amatőr bajnoki címét. Tolja gitáron kíséri a szur­kolók lármáját. Balalajkájuk is van, de a gitárt jobban sze­reti. És a beat-zenét: Koncz Zsuzsa, Edit Piecha a kedven­ce. Aztán szereti a verseket, Tyihonovot, Puskint, Jesze­nyint, Tárász Sevcsenkot, a magyar filmeket — „csák ki­csi értem”, — és a kalandos­fantasztikus könyveket ... Fegya három napig la­kott nálunk. A harmadik éj­szakán parancs jöttt: Előre, át a Tiszán! Egy darabka papírra sietve felírta a címünket, nagyapám­mal kezet rázott, bennünket megölelt. A teherautóról so­káig integetett. Sosem hallot­tunk többet felőle... ... „Kit népünk úgy szeret, nagy, hősi hadsereg, Rajongva így köszönt szovjet hazánk, Rajongva így köszönt szovjet hazánk.” — Nem rossz itt, idegenben, távol a szüleitől? — Idegenben? — Anatoli j Gladcsenko rosszallóan rán­colja a homlokát. — Hiszen barátaink vannak itt: magyar katonák, munkásfiatalok. És otthon érzem magam a Gellért­hegyen és dalainkat megérti a magyar közönség. Felettünk, egy fali táblán a tanulmányi verseny eredmé­nyei. Gladcsenko neve után csupa piros tintával írt ötösök sorakoznak. Kikísér a kapun, és sokáig integet. Csak úgy, legényesen, gimnasztyorkában. Megfázik, kiabálok vissza neki. Nevet: mínusz négy fokban? Mi az, a kemény orosz télhez ké­pest? Nyiri Éva Ma már egy-egy mondat a dokumentumokban, összefog­lalókban, történelemórák anyagában: 1945 márciusá­ban kormányrendelettel el­törlik a „királyi” jelző hasz­nálatát; 1946. január 31-én törvény mondja ki, hogy Ma­gyarország köztársaság; 1947- ben eltörölnek minden ne­mesi címet, főnemesi ran­got; 1949-ben megszületik az első igazi alkotmány, mely ki­mondja, hogy hazánk nép- köztársaság ... Ma már egy- egy mondat, akkor viharos parlamenti ülések anyaga, sajtópárbajok témája, utcai tüntetések, gyűlések ihletője. Kemény, szívós politikai harc eredménye volt mindez, s a harcolók első sorában a kom­munisták álltak, ök voltak azok, akik a fölszabadulás első percétől kezdve vaskö­vetkezetességgel küzdöttek a néphatalomért, s annak gya­korlati formáiért. Megszületik Pest megye 1949 decemberében jelent meg a Minisztertanács ha­tározata, mely a megyék ne­vét és területi beosztását szabályozta. Az idevágó pasz- szus szerint „Pest megye te­rülete Pest-Pilis-Solt-Kiskun megye jelenlegi területéből az abonyi járást, Boldog és Kerekharaszt községek kivé­telével az aszódi járást, La- dánybene, Lajosmizse és Üj- barcs községek kivételével az alsódabasi járást, a Buda környéki járást, a gödöllői járást, a gyomról, a központi, a monori, a nagykátai, a ráckevei, a szentendrei, a vá­ci járást, továbbá a Nógrád megyéből ide csatolt szobi járást foglalja magában.” Az ilyen módon kialakított Pest megye területe 6386 négyzet- kilométer lett, a lakosság lé- lekszáma pedig 788 200 főre rú­gott. Rövidesen az urnák elé járultak a megye válasz­tópolgárai; 11 426 tanácstag­nak adtak bizalmát szavaza­taikkal. ' Húsz év. S öt, mely utat épített e két évtizednek. Húsz éve, hogy a nép önmaga kormányosa, hogy a taná­csokban maga határoz kisebb és nagyobb dolgaiban. Hatá­roz? A megye különböző tanácsai 1968-ban 5569 ha­tározatot hoztak, 85 tanács­rendeletet alkottak, 5299 na­pirendi pontot tárgyaltak meg. Más példát? A tanácsok mű­ködésének két évtizede alatt 84 megyei község villamo­sításával mindenhová elju­tott a fény. Más példát? 1968- ban a tanácsok 245 millió forint értékű beruházást va­lósítottak meg csak a kom­munális ellátás javítása ér­dekében ... Községháza: az öregek kö­zött akad, aki ma is így ne­vezi a tanács otthonát. S ha olykor a megjelölés a régi is, jól tudja, hogy azon kívül minden egyéb más a — ta­nácsházán. M. O. Heti kommentár ORSZÁGOS LISTAVEZETŐ A januárban végrehajtott népszámlálás legfőbb ada­tainak közzététele nem sokáig várat magára- Két héttel ezelőtt hozta nyilvánosságra a Központi Statisztikai Hivatal a leglényegesebb országos adatokat — népes­ségszám, lakásállomány, lakásépítés stb. —, ezen a hé­ten pedig már napvilágra kerültek a járásúk, városok lélekszámának adatai is. A közleményt olvasva némi rezignációval állapíthatjuk meg, hogy Pest megye is­mét magáénak mondhat egy országos rekordot: az or­szág legnépesebb járása Pest megyében van, több mint 130 ezer ember él a budai járás községéiben. Az országos listavezetői rang nem meglepetés. A bu­dai járás településeinek nagyobb része szerves alkotó­eleme a fővárost övező, úgynevezett konglomerációs övezetnek, s hosszú évek óta az ország minden részéből áramlik ide a bevándorlók serege. 1960-ban a lakosság lélekszáma még nem érte el a 120 ezret, most pedig — az ideiglenes bejelentővel hosszabb ideje itt élőket is figyelembe véve — meghaladja a 140 ezret. Egy évtized alatt két jókora község lakóit kitevő embersereggel emelkedett a népesség, s egyhamar aligha csökken je­lentős mértékben itt a bevándorlók áradata. 1965 és 1969 között évente átlagosan háromezer fővel gyarapo­dott a 24 község lélekszáma, s különösen Érd. Budaörs, Törökbálint és Százhalombatta lakossága növekszik gyors ütemben. Némi rezignációt említettünk bevezetőben. Okkal. A népesség gyors emelkedését ugyanis nem képes nyomon követni a települések fejlesztése, a szükséges kommu­nális létesítményeknek csak egy részét sikerül előte­remteni, de mire ezek elkészülnek, máris kevésnek bi­zonyulnak. Pest megye sajátos helyzete közismert — lapunk is rendszeresen foglalkozik e sajátos helyzet kü­lönböző kérdéseivel —, s a megyén belül a járások sem azonos gondokkal küzdenek. A sajátos helyzetben levő megye járásainak sajátosságait figyelembe vevő terve­zés gyakorlati megvalósítása érdekében sok minden történt, de még napjainkban sem egyértelmű a helyzet- A párt Politikai Bizottságának a megye helyzetéről és fejlesztéséről hozott határozata évekkel ezelőtt kelt. s fontos változásokat vont maga után, de sok esetben és sok helyen kell megküzdeni értetlenkedéssel, nehézkes­séggel, amikor nem megyei szervezetek és a megye együttműködéséről van szó. Az, hogy a budai járás az ország legnépesebb terü­lete a hasonló közigazgatási egységek között, nem Pest megyei „belügy”. Az úgynevezett központi ipar­vidék — a főváros és Pest megye — ma már nemcsak a gazdaságföldrajzi tanulmányokban, területfejlesztési koncepciókban szerepel, hanem egyre jobban ismert — elsősorban gondjai miatt — a széles nyilvánosság előtt is. E központi iparvidéken seregnyi olyan gond és fel­adat akad, melyet csakis közös összefogással, a kölcsö­nös érdekek szem előtt tartásával lehet megoldani, ám ehhez az eddigieknél intenzívebb törekvésre van szük­ség minden érintett részéről; gyakorlati együttműkö­désre. A legnépesebb megye legnépesebb járása egyben az ország legnépesebb területe is= a „leg”-ek háromszori ismétlődése szándékos. Arra figyelmeztet, hogy a gon­dok, teendők jelzője is azonosan képzett: legsürgősebb, legfontosabb..» Krónikás ROYAL, SOUVENIR, TISZA Az évi forgalom: 76 millió forint A Papír és Irodaszer Nagy­kereskedelmi Vállalat Pest me­gyei fiókját rendszerint csak a vakáció végén szoktuk felke­resni, amikor az iskolákban megkezdődik a tanítás. S, hogy most mégis bekopogtunk a fiókvezetőhöz, ennek egyszerű a magyarázata: a vállalatnak sokat ígérők a tervei. Több újdonságról is be­számolhatunk. — A tavalyinál 16 százalék­kal több árut — 66 millió fo­rint helyett mintegy 76 millió forint értékűt — szállítunk 1970-ben a megye 2 ezer bolt­jába — mondta Pólón György fiókvezető. A többletszállítás eredményét már a februári forgalmunk is tükrözi: a tava­lyi 5 millió forint helyett, idén 6 millió értékű különféle pa­pírt és írószert vittünk az üz­letekbe. Forgalmunk tehát ug­rásszerűen emelkedik. Szeret­nénk továbbra is lépést tarta­ni a növekvő igényekkel. — Milyen új árucikkeket kaphatnak a vásárlók? — A famentes irodai papír ízléses polietilén tasakban ke­rül forgalomba — Royal né­ven. Az ezüsífehér, pergamen zsírpapírral Souvenir-csoma­gokban találkozhatnak a vá­sárlók az üzletekben. A Ti- sza-garnitúrában pedig fehér csomagolópapír kapható. Az előre csomagolt áruknak nem­csak a vásárlók, hanem az el­adók is örülnek. Ezenkívül a közelmúltban érkezett nagyobb mennyiségű szovjet, jugoszláv és finn szalvéta. Cé'unk itt is a választék növelése. f. Farmerüzem nagykátai telepén, lány dolgozik. Egy műszakban 80—100 farmer- nadrág készül a Pest megyei Ve­gyi- és Divatcikkipari Vállalat miniüzemben mindössze 33 asszony és A Nagykőrösi Hunyadi MGTSZ azonnali felvételre keres gyakorlott pénztárost. Telefon; 144.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents