Pest Megyi Hírlap, 1970. február (14. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-22 / 45. szám

1970. FEBRUÁR 22., VASÁRNAP rtsT MECvei kSCívlap Jubileumi versenyben Barátok brigádja Több mint háromezer mun­kás, növekvő termelés, 84 szo­cialista brigád: csaknem öt­millió forint megtakarítást értek el a versenymozgalom­ban végzett többféle munká­val — 1968. Iklad. Ipari Mű­szergyár. Rossz gazdasági év — elfek­vő készletek a kereskedelem­ben — nincs vásárló, 350 kilé­pő, s még 300 belső munka­nélküli, termeléscsökkentés, régi, összeszokott brigádok felbomlása, részben a fluk­tuáció, részben a szükséges termelési átcsoportosítások miatt, kevés nyereség: 1969. Előzmények Oszkó Gyula, a vállalat igazgatója. — Sokat várunk a jubileu­mi munkaversenytől, a ve­télkedő brigádoktól — holott, reális alapunk, ha az elmúlt év „eredménytelenségét” fi­gyelembe vesszük, nem sok van ehhez. Azért kell idéző­jelbe tennünk az eredmény­telenséget, mert a böjtnek meg lesz a lakodalma, hogy for­dítsunk egyet a közmondáson. Tavaly niem volt piacunk, idén pedig már menekülnünk kell majd a megrendelőktől. Rengeteg új gyártmányunk és nagyon sok új külföldi vevőnk van. Persze, pénz beszél.., s kérdés, hogy nem lohad-e le az a vállalkozó kedv, melyet sikerült felélesztenünk három éve, ha a legjobban dolgo­zóknak is kevés lesz — a bo­rítékban kézhez kapott összeg. Az aranykoszorús szocia­lista brigádok tagjai — akik már ötödszörre nyerték el ezt a címet és az önköltségcsök­kentésben, az önművelésben is élen járnak — nyereségré­szesedésük negyven százalékát kapják ráadásul. Az ezüst fo­kozat 20, a bronz 10 százalé­kot ér Feltámadás A brigádmozgalom eLerőtle- nedett. Három évvel ezelőtt megpróbálták megkeresni az okát. Idézet az akkori brigád­felajánlásokból: ,A selejtet minimumra csökkentjük.” „Harcolunk az amerikai impe­rialisták ellen az ideológiai meggyőzés erejével.” „Min­dent megteszünk a munkafe­gyelem megszilárdításáért.” Mindez —'még, ha jószándé­kot takart is — merő formali­tás. A jó munkához jó szer­vezés kell, s ehhez kitűnő foi-ma a brigádverseny. Ha jól csinálják. Például úgy, ahogy most, 1970-ben. Darnyik Vendel, a szakszer­vezeti bizottság titkára. — Amit kértünk, a ver­senyben való részvétel felté­teleként: egymásnak segítse­nek a szakmai és emberi problémákban, járjanak együtt színházba, kirándulni — ehhez anyagi segítséget is ad a vállalat: utazási hozzá­járulást — végezzenek fejen­ként 20 óra társadalmi mun­kát saját lakóhelyükön, egy­más lakásépítésénél. Egyszó­val: minden brigád váljon közösséggé. Felajánlások — ma Megint idézünk: Műszaki bigád, szerszámgyáregység, „A jelenleg elfekvő készletek megfelelő felhasználásával 50 ezer forint értékű készlet- csökkenést teszünk lehetővé.” József Attila brigád, húzó­üzem. „Az üzemben kiselej­tezésre kerülő szerszámok még jó állapotban levő alkatrészei­nek felhasználásával 20 ezer forint értékű anyagot takarí­tunk meg.” Műszaki főosz­tály, szerszámkészítő brigád: „1970-ben minimum 50 ezer forintos költség-megtakarí­tást érünk el a célszerűbb be­rendezések tervezésével...” És végül. November 7 brigád, szerszámüzem: „Üj menetkö­szörű gépet állítunk be (fo­rintban kifejezhetetlen meg­takarítás), vállaljuk az újon­nan felvettek betanítását.” Ti­zennégyen vannak, a brigád­vezető Stefkó Sándor. Őket kerestük meg. Barátok A brigádvezető: — Egy évig kísérleteztünk, míg elkészült a forgótárcsa, az új Matrix — angol licenc alapján Cse­pelen gyártott — menetkö­szörűgép nélkülözhetetlen al­katrésze. A gép már két éve itt állt, mert ezt az alkatrészt Csepelen nem tudják gyár­tani, Angliából kellett volna behozni, valutáért, méregdrá­gán. Mi megcsináltuk, a ju­bileumi versenyre tett fel­ajánlásunkat teljesítettük: a gép dolgozik. — Ehhez kellett, hogy sze­ressük a munkánkat, és össze­tartsunk. Ez nem szólam, ez- redmilliméterekre megy a já­ték, egymás keze alá kell dol­gozni. Itt a köszörűsműhely­ben a gyártás utolsó folya­matát végezzük, a hozzánk kerülő munkadarabokra vé­sünk menetet. Kvalifikált munka, de meg is fizetik. Négyen érettségiztek kö­zülünk, ketten most végzik a középiskolát, egyikük ta­valy egyetemre jelentkezett. Valamennyien 2000—3000 fo­rint körül keresnek. A leg­idősebb sincs több 34 éves­nél. Ketten társasházépítési akcióban vesznek részt, a töb­biek segítenek nekik, barát- sávból, és ezzel a vállalt tár­sadalmi munkáit is teljesítik. Hetedszerre nyerték el ta­valy a szocialista címet. A brigád szakszervezeti bi­zalmija, Tótha Sándor: — Vé­leményem szerint brigádmoz­galom nélkül elképzelhetet­len lenne ilyen összehangolt munka. Egyetértünk. Varga Vera A lenini gondolatok nyomában Egy régen elkoptatott lemez hamis hangjairól Lenin: Egy ismert szólás azt mondja, hogy ha a geo­metria, sarktételei az emberek érdekeibe ütköznének, minden bizonnyal megcáfolnák őket. Nem csoda, hogy Marx tanításainak — mely közvetlenül a modern tár­sadalom élenjáró osztályának felvilágosítását és meg­szervezését szolgálja; megmutatja ennek az osztálynak a feladatait; és bebizonyítja, hogy a mai rendet a gaz­dasági fejlődés következtében elkerülhetetlenül fel fog­ja váltani egy új rend —, kemény harcot kellett vívnia minden lépéséért pályáján. Elég egy pillan fást vetni a világ térképére, hogy kitűnjön az a hatalmas változás, amely a leninizmus eszméjétől vezet­tetve bekövetkezett az elmúlt fél évszázadban. Merészség AZ ELSŐ HÁROM DÍJ: LENGYEL UT Lenin tsz-ek — Leninről A tárnokiak — kik az ötödik helyet szerezték meg. Foto: Urbán „Lenin elvtárs, füstös üzemeinkben S a havas tarlókon ön itt van vélünk”. A Majakovszkij idézet eh­hez az alkalomhoz, ehhez az eseményhez illik. Mármint a Leninről elnevezett termelő- szövetkezetek tegnap délelőtti vetélkedőjéhez. Megyénk kilenc termelőszö­vetkezetének fiataljai verse­nyeztek az elsőségért: Cegléd, Tóalmás, Tárnok, Szigetcsép, Biatorbágy, Mende, Kakucs, Jászkarajenő és Abony há­rom-három emberből álló csa­patai. A szigorú zsűri Bogács De­zső, a Budapest környéki Ter­melőszövetkezetek Területi Szövetségének munkatársa, Kiss Sarolta, a toki Egyet­értés Tsz kertésztechnikusa és a többiek pontoztak a közel négyórás vetélkedőn. — Mik voltak a kérdések? — kérdeztük a fő szervező­től, Pintér Istvántól, a KISZ Pest megyei Bizottságának pa­rasztifjúsági felelősétől. — Lenin életével, a NOSZF- fal és Pest megye negyedszá­zadával kapcsolatosak. Az ál­talános politikai tájékozottsá­got elárüló kérdésekre is vá­laszt kellett adniuk a verseny­zőknek. A kilenc termelőszövetkezet közül a kakucsi szerezte meg az első helyet, megérdemlik, hogy a nevüket is leírjuk: Árki Gabriella, Sztanyi Lajos, Kuli Mihály, míg a második és a harmadik helyet a holt­verseny miatt további kérdé­sekkel döntötték el a jászka- rajenői gárda javára, akik „hiányosan” csak ketten vol­tak. Puszii Mária nemrég lett menyasszony és a zsűrinél is szigorúbb apósjelöilt nem en­gedte a két fiúval felutazni Pestre a kislányt... így hát a jásakarajenőiek — egyénen­ként kétszáz forintos hozzá­járulással — csak ketten in­dulnak Lengyelországba. A harmadikok — a ceglédi ter­melőszövetkezet csapata, egyé­nenként négyszáz forintos költségtérítéssel utazhat, míg az első helyezett kakucsiak in­gyen vesznek részt a nyolc­napos áprilisi társasutazáson. A díjakat, Németh Ferenc, a KISZ Pest megyei Bizottságá­nak titkára adta át a nyerte­seknek. T. E. Majolika­kiállítás Kiállítás nyílt az Iparművé­szeti Vállalat Baqsó Béla, ut­cai beritútatÖtétmében. A Fi- nómkerámiaipáfi Müvek vá- roslődí majolikagyára mutat­ja be termékeit: tűzálló edé­nyeket, dísztárgyakat s kü­lönféle asztali készleteket. A kiállított majolikák túl­nyomórészt mintadarabok, hiszen a gyár csupán egy éve működik újra (1939;ben ala­kult, s 1948-ban szüntették meg) így a kiállítás egyben piackutató jellegű is. A gyár 1970-ben hétmillió forint értékű árut termel, s ebből 2 400 000 forintos ex­portmegrendelése van. Alapanyagul szinte kizáró­lag a városlődi vörösagyagot használják. Exporttermékei­ket főleg kézifestésű népi motí­vumok díszítik, a hazai piacra kerülők pedig főként modern form a tervezésűek. Kiadás, érvényesítés, csere A rendőrség tájékoztatója a személyi igazolványokról Ez év január 1-én lépett életbe a személyi igazolványok kiadását, cseréjét és érvénye­sítését szabályozó új rendelet. Az ezzel kapcsolatos közérde­kű tudnivalókról a rendőrség illetékesei a következő tájé­koztatást adták: — Az új rendelet értelmé­ben a személyi igazolványok cseréjéhez és érvényesítéséhez két fénykép, tízforintos ok­mánybélyeg és az „Adatlap a személyi igazolványhoz” című nyomtatvány kell, amely az eddig használatos zöldmintá­jú bejelentőlap helyett került forgalomba. Az új nyomtat­ványt a postahivatalokban, il­letve trafikokban lehet vásá­rolni 60 fillérért. Az adatlap kitöltésére vonatkozó útmuta­tások a lap hátsó oldalán ta­lálhatók. Ha a lejárt igazol­ványban olyan ideiglenes la­kás is be volt jegyezve, ahon­nan az igazolvány tulajdono­sa elköltözött, akkor az ideig­lenes kijelentést is végre kell hajtani. — Az adatlap mindkét olda­lán szerepelnek olyan rovatok, amelyeket a rendőrségnek kell kitöltenie, ezeket a figyelem felhívására vastagon bekere­tezték. Félreértések elkerülése érdekében arra is felhívják a figyelmet, hogy az adatlapo­kon az apa neve és születési helye rovat után következő rész már nem az apa adataira vonatkozik, hanem arra, aki­nek a személyi igazolványát cserélik vagy érvényesítik. Másik közérdekű figyelmez­tetés: a tízforintos okmánybé­lyeget senki ne ragasálza fel előre a lapra. Adminisztrációs, technikai okokból kéri a rend­őrség az érdekelteket, hogy a kitöltött adatlapokat ne hajt­sák össze. Miután a lapokra az adato­kat bejegyezték, azt a lakó- nyilvántartó könyv vezetőjé­nek és a szállásadónak alá kell írni, illetve le kell bélyegezni. Érvényesítés vagy kicserélés után az igazol­ványt három napon belül be kell mutatni a lakónyilván­tartó könyv vezetőjének. További kérés: azokat a ro­vatokat, amelyeknek kérdésé­re nemleges a válasz — tehát például a házastársra vonatko­zó rovatnál a nőtlenek és ha- jadoniok, vagy a gyermekre vonatkozó kérdésnél a gyer­mektelenek — ne húzzák át, hanem hagyják üresen. — A januárban életbe lépett rendelkezések alapján az egyik fontos újdonság, hogy ha a személyi igazolvány jó állapotban van, a bejegyzett adatok jói olvashatók és a vál­tozások bejegyzésére rendsze­resített rovatoknak legalább negyedrésze még nem telt be, az igazolványt a rendőrség a hátsó fedőlap belső oldalára ragasztott fényképpel és bé­lyegzővel érvényesíti. Ugyan­akkor az időközben beállt vál­tozásokat az igazoló okmányok alapján bejegyzik. — A vidéki munkavállalók­nak lényeges könnyítést jelent az az új lehetőség, hogy a le­járt személyi igazolványok ér­vényesítését az ideiglenes la­kóhely szerinti rendőrségen is elvégezhetik. — Most, az érvényességi idő­módosítás eredményeként a 18 éven aluliak személyi igazol­ványa négy, a 18—25 év közöt- tieké hét, a 25—55 év közöttie- ké pedig 10 évig érvényes. Az 55 éven felüliek határidő nél­küli igazolványt kapnak. kell ahhoz, hogy ennek az esz­mének még a létezését is ta­gadja valaki. A nyugati világban filozófu­sok, közgazdászok, történészek, politikusok és újságírók ezrei, ' tízezrei, hatalmas tudományos .intézetek és speciális közpon­tok foglalkoznak a marxiz­mus—leninizmus cáfolatával. A néhány tucatnyi Marx-, En­gels-, Lenin-kötettel szemben hatalmas könyvtári vitairat áll. Kiindulópontjuk általában az a valóság, amely a Nyugat szellemi világát ma jellemzi: az űr, a teljes képtelenség ar­ra, hogy az imperializmus ko­rába lépett tőkés társadalom számára, valamilyen ideoló­giát, eszmék — nézetek rend­szerét, filozófiát összetákolja­nak. Rendre kudarcot valla­nak azok a kísérletek, amely- lyel az idealizmus különböző divatos szellemi termékeiből, a pragmatizmusból, az egziszten­cializmusból valami egységes tant hozzanak létre. Sikerte­len fáradozásaik láttán, a csa­lódástól vezettetve kezdték el hangoztatni a dezideológizálás jelszavát. Mondván: ha nekik nem sikerült valamilyen ideo­lógiát összetákolni, akkor jobb, ha semmilyen ideológia sincs a világon. A marxizmus „megcáfolásá­ra”, „megdöntéséré” leginkább azzal az állítással rukkolnak ki, hogy az elöregedett. Lenin „Hogyan látja Marxot a nemzetközi liberalizmus” — című, 1908-ban írt cikkében szól arról, hogy már abban az időben, a burzsoá sajtó így regélt: „A tudós világ egyetért abban a tekintetben, hogy a marxizmus politikai-gazdasági elméletei közül egyetlen egy sem bizonyult helytállónak”, Lenin maró gúnnyal beszélt azokról a „tudósokról”, akik a marxizmus elöregedéséről ír- káiltak. Több mint hatvan éves tehát a burzsoázia teoretiku­sainak ez a lemeze. Ennek megfelelően el is kopott már. A már akkor elöregedettnek titulált marxizmus tudomá­nyos alapján állva, Lenin mélyrehatóan elemezte a Kommunista Kiáltvány meg­jelenése óta végbement törté­nelmi események menetét és megállapította, hogy az impe­rializmus, amely a századfor­dulóval jelentkezett, a kapita­lizmus legfelsőbb foka, végső szakasza, s amelyet elkerülhe­tetlenül a szocializmus győzel­me fog követni. Napjaink va­lósága a bizonyítéka Lenin előrelátásának, a marxizmus­tudományos, elemző módszere helyességének. Szemünk előtt megy végbe a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet történelmi folyamata. S fi­gyeljünk fel a lenmi dialekti­kára: Az imperializmust — mutatott rá Lenin —, egyide­jűleg jellemzi a rothadás és a fejlődés. Ez a jellemzés telje­sen ráillik a mai nyugati vi­lágira. A leghatalmasabb kapi­talista országban, az Egyesült Államokban elért tudományos és technikai fejlődés nemcsak, hogy nem szünteti meg, hanem ellenkezőleg, súlyosbít ja a tár­sadalmi ellentéteket. Az a leninizmus lenne el­avult, amely ilyen zseniálisan elemezte, s mintegy előre is látta a világtörténelem eddigi legnagyobb társadalmi átala­kulásának menetét? Miután semmiképpen sem sikerült a marxizmust elavult­tá nyilvánítani, azt állítják, hogy a leninizmus — amely korunk marxizmusa — kizá­rólagosan orosz jelenség. Szá­mítanak az emberek szűklá­tókörű nacionalizmusára — a legkülönfélébb érveket előrán- cigálva arra, hogy ami „jó” volt Oroszországban, miért „nem jó” itt, vagy ott. vala­hol a világ más országában. Nem lebecsülendő oldaltáma­dás ez a marxizmus—leniniz­mus ellen. S ha valahol fel­ülnek neki, komoly károkat okozhat. Sajnálatos példa erre Kína, ahol a tudományos szocializmus általános érvé­nyű tanításait Mao minden­ható tanaival cserélték fel,;— az ismiert szomorú követkéz- ményekkel. Még közelibb pél­da csehszlovák testvéreink esete, ahol bizonyos tanács­adók a szocializmus „speciá­lisan orosz” formáját a „nyu­gati ember lelki alkatának jobban megfelelő „emberarcú szocializmussal” akarták felcserélni. Tervük nem je­lentett mást, mint a marxiz­mus—leninizmus revízióját, a gyakorlatban pedig a szo­cializmus hadállásainak foko­zatos feladását. Minden bizonnyal ma is so­kan törik a fejüket azon, hogy a leninizmust „kiiktassák” az emberiség szellemi kincses­tárából. Ám, csinálják. De jó, ha tudják, hogy erőlködésük meddő energiafecsérlés. Nem árt, ha — amennyiben vala­melyes felelősséget is éreznek az emberiség sorsáért — oda­figyelnek a nagy számvetésre, amelyben az alkalmat Lenin születésének századik cente­náriuma szolgáltatja. A kor fő problémáira ugyanis — ezt félévszázadnyi történelem bi­zonyítja — a lenini gondola­tok adnak világos és követke­zetes választ. Ügy igaz, ahogyan a kom­munista- és munkáspártok nemzetközi tanácskozása al­kalmából a Lenin-centená- rium megünneplésére kiadott felhívás tartalmazza: „A leni­nizmus hatására a munkás- osztály, a nép, a szocializmus ügye iránt fenntartás nélkül minden áldozatra kész kom­munisták nemzedékei nőttek fel — Lenin élete és tevékeny­sége, kiváló tulajdonságai, amelyek mint forradalmárt, elvtársat, embert jellemezték, világszerte örökké lelkesítő példaként állnak a forradal­mi harcosok milliói előtt. A leninizmus zászlaja alatt a forradalmi mozgalom az or­szágok többségében magasabb szintre emelkedett, kommu­nista pártok jöttek létre és erősödtek meg, a nemzetközi kommunista mozgalom korunk világát átfogó, legbefolyáso­sabb politikai enejévé vált, A világszocializmus, a munkás és a nemzeti felszabadító mozgalom tapasztalatai iga­zolták a marxism—leninista tanítás nemzetközi jelentősé­gét.” Varga József

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents