Pest Megyi Hírlap, 1970. február (14. évfolyam, 27-50. szám)
1970-02-22 / 45. szám
“T^f/Wap 1970. FEBRUÁR 22.. VASÁRNAP Párbeszéd Brüsszelben ii eser holttal borít a I betartásával. Ez szükségszerűen fékezi a belga külpolitikának I az európai konferencia irányá- ! ban kifejtett akcióit. Ez a fé- I kező hatás azonban a kétolda- j lú kapcsolatok területén kevésbé érvényesül. A magyar külügyminiszteri látogatás küszöbén elmondható, hogy kétoldalú kapcsolataink Belgiummal kielégítően fejlődnek. A személyes látogatások száma és színvonala is bizonyítja ezt. Az utóbbi két és fél esztendőben látoga..dst tett Magyarországon Harmel belga külügyminiszter, Van Acker, a parlament és Struye, a szenátus elnöke. Ugyanebben az időszakban, de még a korábbi kormány minisztereként látogatta meg Magyarországot Wigny akkori igazságügyi és De Winter külkereskedelmi miniszter. Magyar részről Bíró József külkereskedelmi miniszter járt Belgiumban, most pedig Péter János külügyminiszter viszonozza Harmel látogatását. Parlamenti szinten Kállai Gyula vezetésével magas szintű magyar par- j lamenti delegáció látogatott | Brüsszelbe, s röviddel ezelőtt \ mindkét fővárosban megalakultak a magyar—belga parlamenti csoportok. A személyes kapcsolatok légköre mellett a kétoldalú ' gazdasági megállapodások is előrehaladást mutattak. A leglényegesebb kérdés természetesen az, hogy Belgium, mint a Benelux Gazdasági Unió és a Közös Piac tagja"— miképpen egyezteti össze a Közös Piac alapvetően diszkriminációs gazdasági irányvonalát a szocialista országokkal kialakított kapcsolatok fejlesztésével. A jelek és a tények azt mutatják, hogy a belga partnerek a kétoldalú gazdasági kapcsolatokban is keresik e két ellentmondó irányzat szintézisét. Belgium abszolút híve a teljes közöspiaci integrációnak, 1967-ben azonban magyar viszonylatban mégis olyan hosszú lejáratú szerződés született, amelynek során a Benelux mintegy 80 százalékban liberalizálta importját. A magyar export az utóbbi két évben 50 százalékkal emelkedett, s a két ország közötti külkereskedelmi mérleg kiegyenlített. Márciusban, a magyar külügyminiszteri látogatás után kétoldalú tárgyalások kezdődnek. Ezek célja ismét hosszú lejáratú egyezmény létrehozása, és a kétoldalú gazdasági kapcsolatok lehetőség szerinti bővítése. Belga részről az utóbbi időben készséget mutattak a gazdasági és ipari kooperáció kifejlesztésére is, amely kiterjedhet a harmadik piacon történő együttműködésre. Az természetesen vitathatatlan, hogy a Közös Piac gazdasági i grációs politikája egyre újc. br és nehezebb problémákat vet majd fel a kétoldalú gazdasági kapcsolatokban. A belga külpolitika és gazdaságpolitika egyik nagy kérdőjele éppen az; milyen mértékben képes a gyakorlatban feloldani e politika belső ellen tmondásait. AMMARII TÁRGYALÁSOK Ammanban szombaton délután megkezdődtek a tárgya- láspk a jordániai kormány és a palesztínai felszabadítási mozgalom képviselői között — jelentette az AFP-hír- ügynökség jól tájékozott helyi forrásokra hivatkozva. A megbeszéléseken részt vesz Jasszer Arafat, a Palesztínai Felszabadítási Szervezet vezetője is, aki moszkvai látogatásáról az éjszaka folyamán, rövid bejrúti tartózkodás után érkezett Ammanba. Néhány órával a nagy fontosságú megbeszélés kezdete előtt Husszein király beduin törzsek vezetőit fogadta palotájában, akik teljes támogatásukról biztosították a királyt, a fegyveres erőket és „a tisztességes gerillaakciókat”. Husszein a maga részéről kifejtette azt a reményét, hogy a kormánycsapatok és a palesztínai gerillák közötti összecsapások többé nem ismétlődnek meg. Az országgyűlés külügyi bizottságának nyilatkozata (Folytatás az 1. oldalról.) lág előtt ismételten leleplezik Izrael uralkodó köreinek igazi törekvéseit, hogy céljuk nem az igazságos, tartós béke megteremtése a Közel-Keleten, hanem a katonai erőszakkal megszánt arab területek végleges bekebelezése. A külügyi bizottság meggyőződése, hogy az izraeli terrorakciók fokozzák a helyzet veszélyességét, az a céljuk, hogy a brutális katonai erőszakra támaszkodva akadályozzák a Biztonsági Tanács 1967. november 22-i határozatának végrehajtását, a megszálló erők feltétel nélküli, haladéktalan kivonását miniden arab területről. Izrael kormánya rendkívül súlyos felelősséget vállal magára agresszív tetteivel, azzal, hogy a béke és biztonság általános érdekeit aláveti expanziós törekvéseinek és újabb háború veszélyét idézi fel a közel-keleti térségben. A külügyi bizottság ugyanakkor rámutat az Egyesült Államok kormányának súlyos felelősségére, mert az Izraelnek szállított újabb támadó fegyverekkel, Phantom repülőgépek eladásával bátorítja Izraelt a további agresszióra. A külügyi bizottság egyben ismételten és határozottan kijelenti, hogy országgyűlésünk és népünk teljes szolidaritást vállalt az izraeli agresszió ellen igazságos harcot vívó arab népekkel. Most és a jövőben is minden lehetséges támogatást miegad az arab népeknek, hogy küzdelmük az agresszió következményeinek maradéktalan felszámolásához, az igazságos és tartós béke megteremtéséhez vezessen a Közel-Keleten. LAOSZBAN, a Patet Lao egységed szombaton elfoglalták a stratégiád fontosságú Kő- edény-síkságolt. Először a Xieng Khouang nevű repülőtér került a szabad. í ghapcosak kezeibe, majd egymás^ -titán t foglaltak el más' a vléMráoéi könmánycsapatolí éUériőraése alatt levő állásokat. (Folytatás az 1. oldalról.jN ügyelő elmondotta, a hét végén Pest megyében 11 ezer hold mezőgazdaságilag hasznosítható területet öntött el a' belvíz. Ebből 1.500 holdnyi a szántó, 400 hold pedig az őszi kaT.ászosokkal bevetett határrész. Egyébként 4500 hold jut az elöntött területekből a ráckevei járásra, főképpen Döm- söd környékére. Érzékenyen érinti a belvíz a ceglédi járást, és Nagykőrös határát. Ezeken a helyeken mindenütt elrendelték az elsőfokú készültséget, s amint az időjárás lehetővé teszi, nyomban folytatják a mentesítést. Szivattyúkkal, árkok ásásával próbálják levezetni az összegyűlt csapadékot a leginkább veszélyeztetett táblákról. Megjegyezte a szakfelügyelő, hogy noha elég jelentékeny a vízzel elárasztott terület, és még további rosz- szabbodás is várható — korántsem olyan mértékű veszélyről van szó, mint amilyen 1964, vagy 1966 télutóján fenyegette a megye mélyebben fekvő vidékeit. Ami pedig az őszi kalászosok áttelelését illeti, sehonnét sem érkezett még fagykárról jelentés. Igú, március végéig a hőmérséklet ingadozásától függően, még veszélybe kerülhet a gabonanövény, ezért a tényleges áttételest csak a tavasz beköszöntésekor lehet megítélni. A naptár alapján erre sem kell már sokat várni. Optimista mezőgazdászok szerint két-három hét múlva hozzáláthatnak a mezőgazdasági üzemek a kora tavaszi feiniti munkákhoz. Pau- kó Árpád, a megyei tanács mezőgazdasági osztályának szakfelügyelője közölte: jelenleg a termelőszövetkezeti erőgépek hatvan-hatvanöt százaléka üzemképes. Más szóval, ezek' a traktorok már átestek a téli revízión, kijavították ciket. Ha kezdetben némi zökkenőkkel is láttak munkához a műhelyek dolgozói, most már tenwaban haiad a" javítás.- A kora tavaszi • munkák elkezdéséig mind a munka-, mind pedig az erőgépek a gazdaságok rendelkezésére állnak . Az évszaknak megfelelően, a termelőszövetkezeti szakemberek megtették már a szükséges intézkedéseket a vetőmagvak beszerzésére és más eszközök, anyagok biztosítására. Tegnap jelentettük, hogy néhány termelőszövetkezet kivételével megyeszerte befejeződtek a zárszámadások. Most már a szövetkezeti vezetők figyelme az idei célkitűzésekre összpontosul: a közelgő munkákra és a további tennivalókra. Hamarosan megkezdődnek a tervtárgyaló közgyűlések, amelyeken a szakvezetés 1970-es elképzelését vitatja meg, esetleg módosítja és jóváhagyja a szövetkezeti tagság. Örvendetes, hogy a készülő tervek között jelentékeny szerepet kap az élelmiszer-termelés, és a feldolgozás továbbfejlesztése, hasonlóképpen az állattenyésztés korszerűsítése, és a helyi lakosság ellátása. A budai járásban például elhatározták a termelő- szövetkezetekben és az állami gazdaságokban dolgozó kommunisták, hogy különösen nagy gondot fordítanak a hústermelés gyorsütemű fejlesztésére. Az idén 8—10 százalékkal, számszerint a múlt évihez képest hét-nyolcs2áz darab hízott sertéssel növelik az állami felvásárlást. A Herceghalmi Állami Gazdaságban teljesen benépesítik az épülő sertéshibrid üzemet. A toki termelő- szövetkezet három-négy hónap alatt 100 darabbal növeli koca-állományát. Az érdi termelőszövetkezet vágóhidat épít, s az eddiginél többet tesz a helyi lakosság jobb húsellátása érdekében a pilisvörösvári, a piliscsabai, a solymári, a nagykovácsi, a pátyi, a biatorbágyi, a sóskúti és a tárnoki termelőszövetkezet. —$p— HAT francia fiatal láncolta magát a párizsi metró korlátjához, tiltakozva amiatt, hogy francia csapatok intervencióit hajítottak végre á Csád Köztársaság ellen. fkxbmgr&farei D&a amis msem Bulgáriai útját követően és svédországi látogatása előtt Péter János magyar külügyminiszter látogatást tesz Brüsszelben, Belgium fővárosában. A bulgáriai tárgyalások arra nyújtottak alkalmat, hogy egy testvéri szocialista országgal közösen egyeztessék az álláspontokat a kétoldalú kapcsolatok és az európai biztonság kérdéseiben. Svédország ugyanerre a semleges országok viszonylatában ad majd lehetőséget. A belgiumi hivatalos tárgyalásoknak azért van különleges jelentőségük és érdekességük, mert Belgium egyike azoknak a NATO-országoknak, amelyek — természetesen a NATO szervezetével egyeztetve — aktív szerepet vállaltak a kelet— nyugati együttműködés, az európai biztonság és konkréten az európai biztonsági konferencia lehetőségeinek felkutatásában. Ami Magyar- országot illeti, hivatalos külügyminiszteri nyilatkozat szögezte le, hogy hazánk fontos feladatának tartja az új biztonsági rendszer kidolgozásában való részvételt — „ha kell kezdeményezően is”. A belgiumi látogatás tehát ebből a szempontból úgy értékelendő, mint a magyar diplomácia sorozatos európai erőfeszítésének egy része. Mégpedig olyan szakasza, ahol az Atlanti Blokk nézeteit közvetítő diplomáciai partnerrel kerülünk szembe. Az európai konferencia vonatkozásában a fő vitakérdés alighanem a témák meghatározása és a konferencia jellegének tisztázása lesz. Emlékezetes, hogy a szocialista országok prágai felhívása lehetőséget adott az európai biztonsági értekezlet előkészületeinek meggyorsítására. Az erőszakról való lemondásról és a gazdasági-kulturáhs együttműködés elmélyítéséről szóló megállapodások indítványozásával pedig gyakorlati napirendi javaslatot is tett. Az eddigi belga nyilatkozatok alapján úgy tűnik, hogy a belga tárgyalófél nemcsak más, nem teljesen tisztázott napirendi kérdéseket is be akar iktatni, hanem azt is szükségesnek tartja, hogy a napirendi témák tekintetében már a nagy konferencia összehívása előtt előzetes elvi megállapodások szülessenek. Étihez Brüsszel szerint esetleg előkészítő konferenciák sorozatára is szükség lenne. Az eddigiekből látnivaló, hogy az európai biztonsági konferencia ügyében még igen komolyak a vélemény- és nézetkülönbségek. Kétségte- Iten azonban, hogy a belgiumi látogatás hozzájárulhat ezek csökkentéséhez, minthogy a belga külpolitika — és személyesen Harmel külügyminiszter — az utóbbi években igen érzékenyen reagált az európai és nemzetközi helyzetben bekövetkezett változásokra és több ízben felvetette a NATO szeretjének felülvizsgálását. A belga diplomáciának ez a realitásérzéke a nagy európai kérdések tekintetében természeteden párosul a NATO iránti kötelezettségek szigorú A Közlekedés Építő Vállalat Nagykőrösi Telepére FELVESZ ács és kőműves szakmunkásokat, kubikosokat és segédmunkásokat. ♦ Jelentkezés NAGYKOROSON, a Kárász utcai telepen. ' 19. Fésűs Járó tűt, cérnát vesz elő, köpenye szakadásain öltöget. Meg- megdörzsöli bozontos képét a keze fejével. Látom a szemén, borotválkozni szeretne, utálja tulajdon elhanyagoltságát, de nem kér szerszámot, mi meg nem ajánlunk neki. Pattog a tűz a kályhában, a négy katona körülüli, külön világ ők most, talán a századot siratják könny telenül, jobban s esettebben összetartozónak látszanak, mint mikor a fegyelem fogta őket. Géza fejét rázza, nem, nem akarok gondolkodni, de csak bámul dülledten maga elé, mégse bírja elhessenteni gondolatait. Reggel heves ágyútűzre ébredünk. Délre valahol a mándori rév körül dübörög a tüzérségi párbaj. A présház mögül, bakhátra állva hallgató-- zunk. Erőltetik az áttörést, morogja Gallai, az anyjuk szentségit, már ezeknek is van annyi eszük, ne‘ menjenek fejjel a falnak, délről akarják körülnyalábolni az egész dél-budai frontot. Fésűs Járó is kimerészkedik, valaki mégis megszánhatta, Sorki vagy Tarba, adtak neki beretvát, körül is kaparta a képét, furcsán pucér, mintha levetkőzött volna. Most készül a báró. mondja Géza, odább topogunk a szőlő szélében, a venyigerakások mögé, innen épp be lehet látni a kastély udvarára, a szé- rűskert fái között. Az eső elállt, hűvös szél fodrozza a meggyűlt tócsákat. A kastély udvari feljárója előtt bőrrel bevont karosszériájú, fedett útihintó álL mögötte három szekér. Az istálló előtt hosszú lábú, erős vasderes mént nyergeinek, az uraság hátaslovát. Gáldy bolyhos vadászkabátban, puhaszárú csizmában járkál a gömb- formára nyírt tujabokrok között. Ba- dalik kocsisgazda ellenben ordítva szaladgál az udvaron, vastag kam- pósbotját rázza, Dornics, a kurva anyádat, hol vagy. Ügy látszik, a harmadik kocsis elaludt. Ismerem ezt a Domicsot, mogorva rác ember, Bittára való, egyszer vele vitettek haza a kastélyból, zuhogott az eső, egész úton szitkozódott, megáznak a lovai semmiért. Dornics, te átkozott tekergő, kitiprom a beledet. Az ő szekerét rakják épp, két markos cseléd egy barnára mázolt, roppant faládával veszkődik. Egymást dirigálják, nyögnek, isteneinek, a rakomány valahogy mégse akar felkerülni a szekérre, a két cseléd láthatóan mindent elkövet, hogy ripityára zúzza a barna láda tartalmát. Cselédbosszú, mondja Gallai nevetve. elszórakoznak egy ideig. Sorki köp egyet az ingyen cirkuszra, majd én feltétetném velük, állítja, s el is hiszem, meg tudná ugratni a társaságot. Sovány elégtétel, véli halkan Fésűs Járó, azért a sok jóért, amit a báró úrtól kaptak. Badalik abbahagyja Dornics kajtatását, elfogy a cérnája, ráordít a két cselédre, az anyátok istenit, tegyétek le a ládát, közben észre sem veszi, hogy nadrágja hasítékát elfeledte begombolni. Egy szép barna szobalány ele- mózsiás kosarat visz a hintóhoz, rászól Badalikra vihogva, tessék vigyázni gazda úr, elveszti a csingUin- gijét. Badalik mérgesen begombolkozik, botját rázva vezényel. Le a saroglyát! Mógi, te tetves, lépj föl! Fogd meg! Sitkény, te rühes, kapaszkodj bele! Na, most...: húzd, nyomd! Nyomd, húzd! Idehallatszik minden szél, lihegés is, erre tereli a szél. A láda szépen emelkedik felfelé, mindjárt eléri a szekér fenékdeszkájának magasságát, ekkor azonban Mógi vad jajdulással kap a hasához, a láda elbillen. Sitkény meg a gazda alig győznek elugrani előle. Mi a hétszentség van a hasadban? Nem tudom, gazda úr, mintha kést löktek volna bele. Nahát, te nyamvadt piszok, szaladj csak, keríts valakit magad helyett. Nem kell, gazda úr, már múlik. Ne pofázz, mássz le onnan, te meg, Sitkény, kapaszkodj fel. Gallai a szemét törli, istenem, bazári majmot csinálnak a gazdából. A cselédek ledobják kabátjukat, helyet keresnek a lábuknak, fennszóval bíztatják egymást, újra nekigyürkőznek. Most Mógi nyomja, Sitkény húzza. A válságos magasságnál Badalik fültépő nagyot üvölt, el ne eresszétek disznók megint, erre akkorát emelnek rajta, a láda átlendül a szekér oldalán, döbbenve esik a kavicsos útra. Fésűs Járó is mosolyog, egyre jobb az egész, addig játszanak a ládával, míg az oroszok ide nem érnek. Közben a majoriak sorba előszállingóznak a cselédházakból, falkába verődnek a kútnál. Különös, de közülük senki sem nevet. Az asszonyok bátortalanul szipognak, az emberek komoran bámulják a kastély előtti sürgés-forgást. Valami korcs kutya kezd vonyítani, orrát a hideg szélnek fordítva, oldalba rúgják. Hirtelen csend lesz, a barna láda, mintha zsinóron húznák, felsik- lik a szekérderékba. Két csendőr jön a szélső cselédház felől, közrefogva hozzák Domicsot. Jellemző, mondja Fésűs Járó, még elmenni se tudnak csendőr nélkül, Badalik a fejét csóválja, látod te ostoba vadrác, kár volt makacskodni, úgyis menni kell: és miért nincs tarisznyád, miért nem pakoltál élelmet az útra? Sitkény felkapja kabátját, ravasz malacképe ijedten megnyúlik, majd én hozok neki valamit, és elszalad. A csendőrök a hintóig kísérnék Domicsot, jelentést kell tenni a bárónak, Gáldy azonban türelmetlenül int, indulni akar. A Duna felől vadászgép bukkan ki a rongyokra szakadt felhők közül, si- vítva ereszkedik lejjebb. Fenébe is, mondja Galilal, még kö- zitoénk cserdít. A vadászgép mélyre lecsap, szinte súrolja a víztorony hegyét, de nem lő, egy kör után felhúz a magasba, délnek fordul. Deső rám néz, egyszerre mondjuk, Rata. Egy sovány szaimaszőke hajú, lapos mellű asszony, Dornics felesége, sikoltozva szalad ki a szélső házból, de nem mer továbbmenni a kútnál, kezét hasára szorítva megáll, és elhallgat. A csendőr szakaszvezető elengedd Dornics karját. Tedd a dolgod, ne ellenkezz, nem lesz annak jó vége. Nyúlarcú, csontos nagyfülű ember a csendőr, nem beszél gorombán, restelkedve néz körül. Dornics mozdul a szekere iránt, kezét is emeli, nagyon szereti a lovait, szereti tenyérrel meglapogatni őket. De aztán elfordul, megy visszafelé lassan, mint akinek semmi keresnivalója a kastélynál. Badalik elébe térüli, botját emeli. Dornics kitér, megy tovább. Állj, mondja idegesen a szakaszvezető. A fiatalabb csendőr lekapja puskáját, a kocsis után szalad. Amikor utoléri, szuronnyal tereli visszafelé. Dornics nem szólt semmit, bárgyún huzakodva megy a szekérig, mint a kötélre fogott állat, innen fentről mindenképpen olyannak látszik az egész, mint mikor az emberek körülkerítenek egy engedetlen állatot, de mihelyt a csendőr odébb emeli szuronyát, megint megfordul. Elég, mondja a báró keményen. A szakaszvezető nyakon ragadja Dor- nicsot, odapenderíti a lovai mellé. Nyúlarca vörös. Az istenedet, hát mi ez, mondja lihegve. Dornics rácul káromkodik, vakkantól torokhangon, hirtelen nekiugrik a csendőrnek. A szakaszvezető puskatussal lökné vissza, de a kocsis meggörbed- ve ugrik, fővel a csendőr hasának, melle helyett állán éri az ütés. Idáig hallatszik a reccsenés. A szakaszvezető hátrálva lóbálja puskáját. Marha, mondja, és nekiveti hátát a szekér oldalának, te vagy az oka, én nem így... • (Folytatjuk)
