Pest Megyi Hírlap, 1970. február (14. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-21 / 44. szám

Mion 1970. FEBRUÁR 21., SZOMBAT A 136. kínai-amerikai nagyköveti találkozó A lengyel fővárosban folytatódtak a kínai— amerikai tárgyalások. Képünkön: Walter Stoessel, az amerikai, mellette Lei Jang, a kínai delegáció vezetője. Varsóban, az Egyesült Álla­mok nagykövetségének Ujaz- dowskie sugárúti palotájában péntek délután az előzetes be­jelentéshez híven megtartották a 136. amerikai—kínai nagykö­veti találkozót. Lej Jang kínai ügyvivő a „Hongi” típusú Mao Ce-tung emblémával és a pe­kingi „kulturális forradalom" jelszavaival díszített személy- gépkocsija pontban délután két órakor érkezett meg a nagykö­vetség főbejáratához, ahol Walter Stoessel nagykövet fo­gadta. Stoessel nagykövet, Lej Jang ügyvivő és kíséretük tagjai a nagykövetség első emeleti ta­nácstermében ülitek tárgyaló­asztalhoz. Megbeszélésük egy órán át tartott, s az eddigiek­hez hasonlóan most is zárt aj­tók mögött, szigorú titoktartás mellett zajlott le. A tárgyalá­sok után a felek kijelentették: a tanácskozás „szakszerű lég­körben” zajlott le. A mostani találkozóra egy­hónapos szünet után került sor. Folytatódott tehát a diplomá­cia történetének leghosszabb és legtitkosabb tanácskozássoro­zata, amely Varsóban nagykö­veti szinten tizenkét éve fo­lyik. Péter János ma hazaiadul (Folytatás az 1. oldalról.) mennyi pénteki lap az első ol­dalán ismerteti. Legrészlete­sebben az Otecsesztven Front, amely külön kiemeli a beszéd Távirati előzetes (Folytatás az 1. oldalról.) lyi tanulságokat. Az eredmé­nyek igazolják a további vára­kozásokat: a tervezettnél álta­lában sikeresebb volt az 1969-es esztendő. Az előző év­hez képest különösen szembe­tűnő a nagyobb összegű beru­házás. Azt mutatja ez, hogy volt miből fejlesztem a mező­gazdasági bővített újraterme­lést. Néhány gazdaságban ugyap előfordult, hogy túlzot­tan nagyösszegeket fordítottak a beruházásra, s valamelyest csökkent a tagok részére kiosz­tott összeg. Persze, ennek a gyümölcse az elkövetkező években érik majd be, amikor a nagyobb jövedelemből sak­kal többet tudnak kiosztani. Mindenesetre nemcsak a kö­zös alapokra jutott a tavalyi bevételekből több pénz, hanem a tagok és alkalmazottak jöve­delme is növekedett. A végle­ges összesítés most folyik, egy­részt a Pénzügyminisztérium állapítja meg gépi adatfeldol­gozással az országos tényszá- mokat. Másrészt a megyei ta­nács mezőgazdasági osztálya, a hagyományos módon, gyors megyei mérleget állít össze, ami március elejére készül el. Lapunk természetesen azonnal közli majd az 1969-es termelő­szövetkezeti zárszámadások végleges megyei tapasztalatait. s- p. azon megállapításait, melyek szerint az európai biztonsági értekezlet előkészületei már annyira előrehaladottak, hogy a tanácskozást a kudarc veszélye nélkül össze lehetne hívni. A pénteki lap — s az egész látogatás — utolsó hivata­los eseménye az a fogadás volt,..6 amelyet Roska István magyar nagykövet adott este Péter János látogatása alkal­mából. Külügyminiszterünk ma reggel hazautazik. ANDREJ Szovjetunió június első látogatásra GROMIKO, a külügyminisztere hetében hivatalos Párizsba érkezik. Szovjet-amerikai tárgyalások a békés nukleáris robbantásokról Moszkvában hivatalosan kö­zölték, hogy február 12 és 17 között szovjet—amerikai mű­szaki tárgyalások folytak a szovjet fővárosban, a nuk­leáris robbantások békés cél­ra való felhasználásáról. Ezek a megbeszélések az 1969. áp­rilisában, Bécsben megkez­dett eszmecsere folytatását képezték. U Thant - ködben V Thant ENSZ-főtitkár Bejrútból Űj-Delhibe tartó gépét pénteken Karachi felé irányították, mivel az új­delhi repülőteret borító sűrű köd miatt a gépet nem tudják fogadni. Az ENSZ-főtitkár uticélja hazájának fővárosa: Rangoon. EGY PER TANULSÁGAI A Novosztyi szovjet hírügy­nökség kommentátora, J. Da- nov, „Egy per tanulságai*’ címmel foglalkozik a külföldi turista provokátorok moszkvai perével. Megállapítja, hogy ez a per újból felhívja a figyel­met arra az égető problémá­ra, amely utoljára az 1968-as csehszlovák események idején merült fel a szocialista orszá­gok kommunista és munkás­pártjai előtt. A ..pszichológiai hadviselés” kereteiben végre­hajtott akciókról, az akna­munka gondosan kidolgozott rendszeréről van szó, amelyet az imperialista nyugat hírszer­zőszolgálatai alkalmaznak a szocialista rendszer elleni harcban. A bírósági tárgyalás anyagá­ból ismeretes a „turisták” moszkvai provokációs tevé­kenysége: szovjetellenes tar­talmú oröpiratokat szórtak szét különböző nyilvános helyeken. Legnagyobb csodálkozásukra azonban a Jelenlevő szovjet polgárok nem kezdték nyom­ban szavalni a röpiratok jel­szavait, nem tapsolták meg a provokátorokat, hanem átad­ták őket a rendőrségnek. Az ezt követő bírósági tárgyalá­son az illetők beismerték, hogy olyan nyugati szervezetek megbízatásait teljesítették, amelyek szoros kapcsolatban állnak az imperialista hírszer­ző szolgálatokkal. „A pszichológiai háború” ak­cióinak összeegyeztetésével a NATO vezérkarának egyik kü­lönleges „politikai tanácsosok­ból álló bizottsága” foglalko­zik. A nyugati hírszerző szer­vek a szocialista rendszer ideológiai szilárdságát akar­ják kipuhatolni. Akcióikban felhasználják a provokációs „propaganda”-tevékenység- re hajlandó külföldi turistá­kat, és a Szláva Volnij, vagy Anatolij Kuznyecov típusú árulókat is. MALIK indonéz külügymi­niszter péntekien hivatalos lá­togatásra Moszkvába érkezett. JOSZIP BROZ TITO ju­goszláv köztársasági elnök fe­leségével, valamint a jugo­szláv állami küldöttség tagjai­val együtt pénteken délután Khartoumba érkezett. Telex-váltás (Folytatás az 1. oldalról.) tője azonnal válaszolt Kohl NDK-államtitkár telexüzene­tére, amelyben március 2-át javasolta a Stoph—Brandt ta­lálkozó technikai előkészítésé­nek időpontjául. Válaszában Ehmke közölte, hogy az NSZK kormánya Ulrich Sahm kan­cellári hivatali igazgatót jelöl­te ki az előkészítő megbeszéln­ie tek tisztázása végett telefo­non érintkezésbe lép az NDK- kormány által kijelölt Ger­hard Schüsslerrel — hangzik az ugyancsak telexen továbbí­tott bonni üzenet. Chicagói“ hangulat Amerika-szerte tüntetések folynak az 1968. évi chica­gói demokrata konvenció idején történt tüntetés szervezőinek be­börtönzése ellen. Képünkön: a rendőrség által brutálisan megtá­madott tüntetők egyik áldozata. Elektromos segélyszolgálat (Folytatás az 1. oldalról.) Nem számítják fel a inunkadíjat akkor, ha a szolgáltatás nem vezet eredményre, ■ ha a berendezést részben, vagy egészben nem tudják visszakapcsolhatóvá tenni. A fogyasztót terheli még a ki­szállási alapdíj; nyolc, il'etve tizenhat forintot számolhat­nak fel. Az új, gyorssegély jellegű szolgáltatást március elsejétől vezetik be. A SZOVJETUNIÓBAN feb­ruár 19-én felbocsátottak egy újabb Molnyija 1 típusú hír­közlési szputnyikot. Rendel­tetése, Hogy biztosítsa a nagy távolságú rádió-, tele­fon- és távíróösszeköttetési rendszer további használa­tát, valamint a szovjet köz­ponti televízió adóállomás műsorának eljuttatását az „Orbita”-hálózat sarkvidéki, szibériai, távol-keleti és kö­zép-ázsiai pontjaira. lg mm msssm A Közlekedés Építő Vállalat Nagykőrösi Telepére FELVESZ ács kőműves szakmunkásokat, kubikosokat és segédmunkásokat. Jelentkezés NAGYKŐRÖSÖN, a Kárász utcai telepen. 18. — Suba subával — mondja Deső lassan, de nem néz Fésűs Járóra. — Ez realitás. Akik bújnak, összetar­toznak. Bartal végighúzza a kezefejét ned­ves arcán. Olyan hálás Desőnek ezért a pár szóért, kutyaszemmel néz rá, a kezéhez kap, azt marko- lássza görcsösen. — Mondd csak. Kálmán, te is ... Nem szabad válogatni! Nem, ezt nem szabad, ez iszonyú könnyelmű­ség... — Most nem szabad — mondja Deső, megnyomva a mondat elejét. — Későbbre ez nem jelent semmit. Ha átvonul rajtunk a front, minden­ki megy a maga útján. Addig azon­ban ugyanazok üldöznék engem is, mint Fésűs Járót. Azt hiszem, pon­tos vagyok, ha azt mondom: nem a törekvéseink hoztak össze bennün­ket, hanem a szükség. Nos, amíg ez a szükség tart. semmi kifogásom... Bartal feléled. — Erről van szó, drága gyereke­im! Amíg muszáj... És, hogy miért muszáj? De kár turkálni ebben az egészben, hagyjuk a fenébe: itt vagytok, együtt vagytok, és úgy le­het, Géza fiam, kedves doktor úr.:. ennek a szegény nyomorultnak majd még szava lesz: ha akarja, ezt csak úgy mondom, meg is hálálhatja... — Elég, apám. Kálmán érveit el­fogadom, de a többiről... — Magái is elhallgattatja, indulatosan lé­gy intve, és Fésűs Járóhoz fordul. — Maradj. — Maga zsidó? — kérdi Sorki. Utálkozó szemmel nézi Fésűs Já­rót, olyan öklendő pofája van ennek a Sorkinak, mint egy kifordított gyomor, aztán eszébe jut, hogy en­gedély nélkül megszólalt páráncsno­» ka jelenlétében, egymáshoz rántja hát gatyája két szárát, fővetéssel tiszteleg Desőnek. — És ha az lennék? — Nem azt kérdeztem, maga va­karák, mi szeretne lenni. Hanem, hogy valóságban kicsoda-micsoda. — Nem zsidó — mondom a törzs- őrmesternek. — Kínos ez az egész, hagyni kellene a fenébe, menjünk aludni. — Ismerjük. — Megértettem, hadnagy úr. Csak azért mondtam, jelentem alássan, mert a köpönyege karján ott a kar­szalag nyoma. Tetszik látni, ahol nem olyan koszos. — Büntetőszázadban voltam — mondja Fésűs Járó. — Az lehet. Oda is gyönyörű le­gényeket vittek. Meg még azért, hadnagy úr alázatosan, tessék csak nézni, a pofájától rabbi is lehetne, olyan gamós orra van, mint a ka­szanyél gamója. , Csúnya dologban hívtalak össze benneteket, mondta Madaras igazga­tó úr a sebtében összerántott isko­lai gyűlésen, amikor Fésűs Járót ki­csapták a gimnáziumból. Olyan csú­nya dologban, ki sem mondom, nem akarlak megfertőzni titeket, eléged­jetek meg annyival, hogy ez a disz­nó kölyök, Fésűs Járó Ferenc, be­mocskolta iskolán',, jóhírét, diák lé­tére nemzetellenes, hazaáruló, isten­telen tevékenységen kapták rajta, ezért nemcsak innen, hanem az or­szág valamennyi középiskolájából örökre kitiltjuk. Fésűs Járó tehetet­lenül bőgött a felsorakozott osztá­lyok színe előtt, az udvaron volt a gyűlés, virágzott az orgona, mintha friss hóval csapkodták volna be a zöld bokrokat, csupa súlyos, dús fürt fehérlett mindenfelé, és a gye­reknek az ítélethirdetés után rögtön haza kellett mennie, mi még ott áll­tunk büszkén és ártatlanul, hívek is­tenhez, hazához. Fésűs Járó már ment kifelé, mint a vánszorgó szé­gyen, keskeny háta meggörbült, tás­kája a földet súrolta. Nem egy osztályba jártunk, mi Desővel, Bartallal ások voltunk, Fé­sűs Járó meg bés, s két évet se töl­töttünk együtt Kicsapták, hát ki­csapták. A csúnya dolgot mégis megtudtuk, mit nem tud meg az em­ber egy kisvárosban. Fésűs Járó ap­ját, aki különben téglagyári gépész volt, lefogták kommunista agitáció miatt, s valamit megneszelhetett, mert fiával akarta biztonságos hely­re menekíteni a röpcéduláit, de ké­sőn, így aztán a gyerek is bajba ke­rült. Amikor ezt megtudtuk, egy ideig sajnáltuk Fésűs Járót. Még ki­csit irigyeltük is. összeesküvő, a ku­tyafáját, valami izgalmasan tilosat csinált, ha csak tedd ide, tedd oda módon is, amit közülünk senki más. Tüntetőén köszöntünk neki az ut­cán, kezet ráztunk vele, hadd lássa a világ. De ez is elmúlt. Beállt inasnak Scholler gépjavító műhelyébe, olajos, koszos ruhában járt, nemigen volt közös témánk, nem is erőltettük, kellemetlen volt mások előtt komázni vele. Leszok­tunk a kézrázásról, később a köszö­nésről is. Mindnyájan. Sajnos, így van, bár nem éppen rokonszenves, hogy az ember olyan közönyösen, vagy inkább pofátlanul tud elmenni tegnapi barátja, ismerőse mellett, mintha sose látta volna. Lehet, hogy ő is épp ezen gondolkozik. Nem na­gyon érdekel. Éltünk, ahogy éltünk. Mindenféle szolidaritást széttúr a törvénynél erősebb szabály: azok­hoz kell hasonulni kívül-belül, akik odafent vannak. Egyetlen társada­lom se igazodik a szürkékhez, a so­kasághoz. se törekvéseiben, se er­kölcsében, se ízlésében. Legfeljebb addig, amíg okvetlenül és direkt módon szüksége van a tömegre. Ez persze nagyon hasonlít ahhoz, amit a báró mondott. Voltaképpen a má­sik oldala annak. Az uralkodó osz­tály mindenhez ért, amíg nyeregben bír maradni. Következésképp ő ért legjobban, sőt, gyakorlatilag csakis ő ért mindenhez, a nemzeti történe­lemtől az orfeum műsoráig. Desővel kellene erről beszélni, de valamiért rosszkedvű, bosszúsan rángatja le magáról köpenyét. — Hideg van — mondja megbor­zongva. — Nem ártana befűteni. Bartal készséges, örül, hogy a szőrös mentőangyalt ránk sózhatta. — Ott a fa, hátul, a gádorban. Ne sajnáljátok. Ha elfogy, három vagy négy öl odakint is van, jó, száraz cserfa, sokáig kitart, istenkém, addig csak vége lesz... De megyek, anyá­tok az ágy szélén ül biztosan, min­dig ott ül. ha későn megyek. Sorki mozdul, tüzet gyújtani. De­ső utána szól. — Utolsó parancsom ez. Reggeltől fogva nem vagyok felettesetek. A törzsőrmester megperdül. Süp­pedt szeme ég. — Főhadnagy úr, ne tessék ... — Szerettem volna ezt az utolsó parancsot az egész század előtt el­mondani. Miiven szép század volt, milyen gyönyörű század.,, (Folytatjuk) I

Next

/
Thumbnails
Contents