Pest Megyi Hírlap, 1970. február (14. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-19 / 42. szám

1970. FEBRUAR 19., CSÜTÖRTÖK CkKíMap 3 Ez a természeti szépségekben gazdag já­rás a főváros déli szomszédságában, a So­roksári Dunaág két oldalán terül el. Szántó­földek és gyártelepek, homokbuckák és víz­parti erdők, gyümölcsligetek és szigeteli váltják egymást. Itt található az aipaji pusz­taság, amely a Hortobágyhoz hasonlatos és az ország legvonzóbb horgászparadicsoma. Itt készülnek a Csepel-teherautók és külön­leges járművek és itt termelik a híres las­kagombát. Almája, szőlője megyeszerte hí­res, akárcsak jól működő közös gazdaságai. Ez a kedves, barátságos táj igen sok ke­serűséget, háborút és szenvedést látott tör­ténelme során. Legutóbb negyedszázada, amikor heteken át dúltak itt a harcok s fejeződtek be 1944. decemberének elején Du- nahanaszti felszabadításával. A felszabadulás előtt a ráckevei járásnak ipara lényegében nem volt. Mindössze egyet­len jelentősebb üzem épült itt 1941-ben, a Huszonöt éve szabad A ráckevei járás alakultak, elsősorban a földhözjutta toltak fogásából, Tökölön, Dömsödön és Kiskunlachá- zán. Ma pedig már huszonöt termelőszövetke­zet, négy szakszövetkezet és két tsz közös válla­lat működik a járásban, több mint hetven­ötezer holdon. A közös gazdaságoknak majd hétezer tagja és több mint háromezer al­kalmazottja van. Az elmúlt esztendőben termelési értékük elérte az egymilliárd fo­rintot. Olajégők meózása a Pestvidéki Gépgyárban. Dunai Repülőgépgyár — a mai Csepel Autó­gyár helyén — a hitleri rablóháború érde­kében. 1943-ban már havonta ötven repülő­géptestet és hétszáz repülőmotort gyártottak. A háború azonban a járásnak ebben az egyetlen gyárában is hatalmas pusztítást végzett. A felszabadulást követően a gyár dolgozói nyomban hozzáláttak a németek által széthurcolt gépek felkutatásához, hogy újra megkezdhessék a munkát, erre azon­ban a korábbi tőkés vezetés semmi hajlan­dóságot nem mutatott. .. vagy nem akar­ja, vagy nem tudja elindítani a munkát, amely az újjáépítés szempontjából oly fon­tos lenne... az alumínium feldolgozására és értékesítésére már komoly tárgyalásaink vannak ...” írták a gyár munkásai memoran­dumukban és közölték: „készen vagyunk ar­ra, hogy munkánkkal hozzájárulunk a de­mokratikus Magyarország újjáépítéséhez’’. Az alapvető változást azonban csak a gyár államosítása és az első hároméves terv hozta meg. Ekkor alakult meg a régi repülő­gyár helyén a mai Csepel Autógyár. S az eredmény: ma már tízezer embernek ad biztos megélhetést Pest megye legnagyobb gyára. Különböző, Diesel-motorokat, különle­ges nyergesvontatókat és teherautókat készí­tenek itt. Termékeik több mint negyven szá­zaléka külföldre kerül, a Szovjetuniótól Egyiptomig, Jugoszláviától Kuwaitig. S hogy a gyár fejlődése változatlanul felfelé ível. egyetlen szám is meggyőzően bizonyítja. Míg tavaly a Csepel Autógyár termelési ér­téke hárommilliárd forint volt, az idén már kerek félmilliárd forinttal lesz több! A Csepel Autógyár mellett az ipari üze­mek egész sora létesült a ráckevei járásban. Szigethalmon a Pestvidéki Gépgyár, Duna- harasztin a MAHART-üzeme, Halásztelken a Szerszámgépipari Művek Fejlesztő Intézet, délegyházán pedig kavicsbánya létesült. Az ipar gyors előretörése mellett a me­zőgazdasági nagyüzemek is egyre jelentősebb eredményeket érnek el. Az első termelőszö­vetkezetek huszonegy •sztendővel ezelőtt Mérleghiányos termelőszövetkezet ma már egy sincs a ráckevei járásban. Az egy terme­lőszövetkezeti tagra jutó évi jövedelem meghaládja a tizennyolcezer forintot és az egy, tízórás munkanapra járó bér százhárom forint. A kiskunlacházi Petőfi Termelőszö­vetkezet elnyerte a kiváló szövetkezeti gaz­daság címet és a járás hetvenkilenc tsz- tagja lett eddig a mezőgazdaság kiváló dolgozója. Miként a gyorsan fejlődő ipar, úgy a me­zőgazdaság is megváltoztatta a táj korábbi arculatát. Ezerhál omszáznyolcvan hold sző­lőt, több mint hatszáz hold gyümölcsöst és közel háromszáz hold erdőt telepítettek az elmúlt esztendők Során. És ma már tízezer holdnyi a járás öntözött területe. S ami szintén a változást bizonyítja: a szágos hírű gyára van, mint a Csepel Autó­gyár, vagy olyan megyeszerte híres termelő- szövetkezete. mint a domsodi vagy a két kiskunlacházi gazdaság. Azért is, mert pél­dául több mint ezemégyszáz személygép­kocsit tartanak számon. Mitől gazdag járás a ráckevei? Nemcsak természeti és közgazdasági adottságai pre­desztinálják erre. A lakosság táj- és falusze- retete is. Bizonyság rá, hogy az elmúlt négy esztendő alatt a lakosság közel tizenkétmil­lió forint értékű társadalmi munkát végzett — elsősorban a maga hasznára. Ebben a ráckeveiek, a dömsödiek és a szigetszent- miklósiak járnak az élen. A s zi gets zent- miklósiakat például közel két és félmillió forintnyi elvégzett munka dicséri. És a járás fejlődése még korántsem ért véget. A rövidesen megalakuld Ráckevei- Duna-ág Intéző Bizottság feladata lesz, hogy a mostani üdülő jellegű területet a főváros üdülőövezetévé alakítsa át. Már jelenleg is hatezerkétszáz víkend telket s mintegy ötezer A szigetcsépi Lenin Tsz laskagomba-labo- ratóriumában. nyaralót, illetve horgásztanyát tartanak szá­mon és tavasztól őszig egy-egy szombat­vasárnapon harmincezer üdülőt. A tervek szerint rövidesen újabb tizenkétezer telek parcellázására kerülhet sor és ez nyolcvan­ezer ember — majdnem annyi, mint a járás lakossága! — hétvégi pihenését biztosíthat­ja majd. Mindez alapvetően meghatározza a rác­kevei járás további éveinek, sőt évtizedei­nek a legfontosabb feladatát: a Balaton, a Velencei-tó, és a szentendrei Dunakanyar mellett ennek a tájnak kell az ország negye­dik, legnagyobb üdülőtelepévé válnia. Szöveg: Prukner Pál Foto: Urban Tamás Az Apajpusztai Állami Gazdaság híres csikótelepe. » i 1 lacházai Kiskun Termelőszövetkezetben épí­tették fel az ország első — harmincvagonos — termelőszövetkezeti hűtőtárolóját. Azóta újabb hű tő terekkel bővítették és hasonló tá­rolót épített a másik lacházi szövetkezet, a Petőfi is. És sorra épülnek a háromszáz férő­helyes szakosított tehenészeti telepek. A sort a lacházai Petőfi Tsz nyitotta meg, a Kiskun Tsz és a dömsödi Dózsa Tsz pedig folytatja. Ugyanakkor a Kiskun Tsz-ben épül a kétezer férőhelyes sertéstelep is. Ha csak ennyi történt volna a ráckevei járásban az elmúlt huszonöt esztendő alatt, már az is lényegesen több mint amennyi előtte akár egy évszázad alatt történt. Ám nincs olyan területe az életnek, amelyen ne lépték volna előre a felszabadulás óta eltelt negyedszázad alatt. A háború előtt például mindössze tíz kör­zeti orvos és négy védőnő dolgozott a járás terü­letén. Ma csak a körzeti orvosok száma: harmincöt. S hozzá tizenhárom fogorvos — azelőtt egy sem volt! —, harminchét körzeti ápolónő és harmincnégy védőnő gondosko­dik a betegségek megelőzéséről és a betegek gyógyításáról. Ami szintén az egészségügy gyors előrelé­pését bizonyítja: a felszabadulás előtt ren­delőintézet nem működött a járás területén. Ma, Ráckeve mellett Szigethalom községben összesen tizenhét különböző szakorvos dol­gozik. A korábbi egy mentőkocsi helyett pe­dig két mentőállomás, hat mentőautóval gondoskodik a betegeit gyors szál lírásáról. ...... A t est egészsége meltelt a szellem egész­ségéért is nagyon soltat telteit az elmúlt huszonöt esztendő alatt ezen a tájon. A fel- szabadulás előtt száztizenhárom tanterem­ben száznegyvenhat padagógus oktatta a gyerekeket. Azóta tizennégy új általános is­kola, épült és most építenek új iskolát Szi­gethalom községben és Halásztelken. Ma már kétszázötven tanteremben ötszázhat tanító és tanár neveli az általános iskolás korú gyer­mekeket. Teljesült a járás lakóinak régi vágya is: míg azelőtt egyetlen gimnáziumuk sem volt, ma már Ráckevén és Dunaharasztin is to­vábbtanulhatnak az arra érdemes diákok. A ráckevei gimnázium már tizenöt esztendeje működik, míg a dunaharaszti gimnáziumot a járás felszabadulásának negyedszázados ju­bileuma alkalmából adták át rendeltetésének. Felépült 1945 óta kilenc művelődési ház — közülük hat mozival és könyvtárral — és jelenleg is épül három: Makádon, Sziget- újfaluban és Áporkán. S bármennyire köz­helynek is hangzik, de igaz: míg huszonöt éve nem volt egyetlen múzeuma sem a já­rásnak, ma már a ráckevei Árpád Múzeum, a dömsödi Petőfi Emlékmúzeum és a sziget- szentmiklósi helytörténeti gyűjtemény várja a látogatókat. A járás huszonnégy könyvtá­rában pedig hetvenhétezer kötet között vá­logathatnak az olvasók. A ráckevei járás tizenkilenc községét ma már kilencvenkétezer ember lakja. A koráb­bi Horthy-ligetből alakult ki a ma négyezer- négyszáz lelket számláló Halásztelek, az egykori Hermina-telepből a hatezer lakosú Szigethalom és a huszonöt év előtti tanya­világból Délegyháza. Ma már a gazdag járások között emlegetik a ráckeveit. Nemcsak azért, mert olyan or-

Next

/
Thumbnails
Contents