Pest Megyi Hírlap, 1970. február (14. évfolyam, 27-50. szám)
1970-02-15 / 39. szám
1970. FEBRUAR 15., VASÁRNAP "%/Cfriap 3 szerettek volna nyújtani az olvasók számára a körösiek versenyéről. De a város vezetői, elsősorban Takács Janő, a városi pártbizottság titkára, mint egykoron Rómában Cato szenátor, aki bármiről lett légyen is szó, mindig csak azt mondta: „Ceterum censeo ...” (Egyébként azt tanácsolom, Karthágót el kell pusztítani...) Nos. Takács Jenő nem ilyen harciasakat mondott, de bármiről kérdeztük, ő csak a város fejlődéséről volt hajlandó beszélni. Igaz: imitt-amott ebbe belefért a jubileumi verseny is. A beszélgetés második órájában a krónikásokat is elfogta a tóz, mi is belecscdál- koztunk a kútba, és mi is megérettük: varázs van. e kútban, égi-földi tünemény. Nagykőrös is nagyot lépett előre, élete minden területén, épp úgy, mint hazánk többi városa. Konzervgyárának, más üzemeinek és termelőszövetkezeteinek termékei országos, sőt, nemzetközi hírt szerezték a városnak és az itt élő dolgos kezű polgároknak. Hat tsz-e közül a Szabadság Termelőszövetkezetet vettük előre. A tsz-nek hatezer holdja van, amelyen 600 tag és a rokonság szorgoskodik. Sokat dolgoznak, szép eredményeik vannak, ma már mindenki megmosolyogná a Szabadságban, ha csak egyszerűen „milliomossá” degradálnák őket. Hol van már a tavalyi hó, hol az egykor rangot jelentő milliomos jelző? Sokkal hétköznapibb, de nagyon is sok milliót jelentő dolgokon törik a fejüket, illetve nem is törik, hanem már a terveket a két kezükkel megvalósítják. Most a sláger: a fóliás termelés. És a fóliák alatt a saláta, a karalábé, a paradicsom, a paprika. Ezek termelése most már nemcsak körösi, hanem megyed viszonylatban is jelentős. Szóval, a tsz-ben a kertészet jár az élen. A vezetők és a dolgozók az utóbbi években egyet nagyon jól megtanultak: a primőr nem jelenítheti nálunk sem a márciusiban piacra dobott zöldségfélét. A primőr éppenúgy jelent decembert, mint márciust. Ma a primőr egészen precízen azt jelenti, hogy január elsejétől december 31-ig küldik a piacra a fogyasztóknak a friss salátát, a minidig friss árut. És a piac, lelhet külföldi, pesti, vagy körösi, ma már számunkra egyet jelent. Hagyományos termeléssel is foglalkoznak és az állattenyésztésük is elég fejlett. Különösen szarvasmarhából, sertésből és juihból állnak jód. A kérésiéit, az élet megparancsolta számukra és ők a parancsot végrehajtották: létrehoztak drága pénzen egy hatalmas vágóhidat, és ezzel tulajdonképpen a városi nép Igényeit kívánják kielégíteni. A termelőszövetkezet egyébként éppen 1970. február 12-én tartotta 22. születésnapját, a zár- számadó közgyűlését. Ez is új, bár csupán másodikként említjük: a Petőfi Tsz-nak most épül a százvago- nos hűtőháza. Júliusra bekerül a város, az ország vérkeringésébe ez a létesítmény is, melyben almát, körtét és zöldséget Nagykőrös a jubileumok nagy évét éli. 1968-ban volt 600 éves a város, egy évig „mulatott” 1969. november másodikán 25 éves szabadságát ünnepelte és 1970-ben Kőrösön is az ország jubileumét ünnepük az emberek. Ezért most a verseny szó a fenti címben túlzás. Mert amit a következő sorokban elmondunk, sokkal inkább a 25. évforduló ünnepi hangulatát, az utóbbi évek szerény számvetését óhajtják tükrözni, mint a jubileumi verseny eredményeit. Nem mentegetőzés, de tény: a krónikások célja egyértelmű volt és világos, mint eddig számos üzemből, innét a városból, az üzemekből és a tszí-ekből helyszíni tudósítást kívánnak tárolni. És ezután teljesen napszodi- dikusan mindenről szó esik, forog a kaleidoszkóp, mindig új és új kép jelenik meg a mesélő szavai nyomán. A Szabadságból, mint olvastuk, a Petőfibe ugrottunk, innét az Irodagéptechnikai Vállalathoz és azután tovább. Az Irodagép technikai Vállalat lényegében icinyke-picinyke üzem. De nagyságán, picinységén túlnő a jelentősége. Mindössze 180 embernek ad kenyeret, de ezek az emberek az új üzemben jugoszláv és olasz alkatrészekTakács Jenő, h városi pártbizottság titkára Szűcs Zoltán, a városi tanács vb-elnöke •Kovács Sándor igazgató bői számológépeket szerelnek össze, sőt a hírnevüket öregbítendő az olasz Olivetti gyár alkatrészeit is itt szerelik ösz- sze precíz és csinos külsejű számológépekké. Apropó, már épül, sőt az 1970—71-es tanévben birtokukba is vehetik az Élelmi- szeripari Szakközépiskolát a jövő élelmiszeripari káderei. Az országosan is jelentős oktatási létesítményünk 800 férőhelyes lesz, 700 ágyas kollégiummal és különböző tanműhelyekkel. Még egy érdekesség. A 21. AKÖV éppen másfél éve, hogy idetelepítette egy kis egységét De a vállalat, illetve telephely neve ne tévesszen meg bennünket. Most nem egyszerűen a közlekedésről beszélünk. Itt ezen a telepen a város és környékének nehéz gépeit javítják a hétmillióért épült üzemcsarnokban. És 1970-ben újabb üzemrészek kerülnek átadásra, amelyek 15 millió forintért készülnek. Itt is 350 ember talált munkát, megélhetést. A Transzformátor Ktsz I960 elején költözött Budapestről Kőrösre. Ez a hurcolkodás elsősorban a körösi asszonyoknak, lányoknak jött 'ól. A ktsz éhenhalna az ügyes és könnyű asszonyi kezek nélkül, amelyek szorgalmasan, fáradhatatlanul tekercselnek a szövetkezetben. Hatszor nyerték el a SZOT és a Minisztertanács vörös zászlaját, háromszor lettek a. Szocialista munka vállalata, és 15-szőr kapták meg az élüzem cím kitüntetést. Egyszerű számokkal operál az igazgató, azt mondja, hogy a jubileumi évben 15 százalékkal kívánják emelni a termelést — a tavalyi létszámmal, magyarul a termelékenységből. Hozzáteszi, hogy ez százíhúszmillió forint értékű terméket jelent. Természetesen továbbra is exportálnak belőle, de most már a hazai piacra többet dobnak az ezer hold, családja, népes család, 800 ember, de nyáron a szaporulat emelkedik- A gazdaság az általános növénytermelésből és állattenyésztésből prosperál- Ezerkettőszáz szarvasmarhájuk bőg az istállókban. kétezer sertésük röfög az ólakban, négyezer juhuk béget a homályokban, de a jubileumi évben 40 ezer tyúk kotkodácsol majd a ketrecekben. Ámbátor nem sokáig, mert a gazdik mihamarabb a piacra viszik őket. És már épül az új, 40 ezer férőhelyes sertéstelepük. 1973-ra ezer darab A Gépjavító Ktsz már épített egy üzemcsarnokot, a jubileumi évben hatmillióért újat épít Az itt dolgozó 400 emberből 70 nő, de a nyáron a létszámot újabb 80 nő szaporítja majd. Takács Jenő narrátor nem tudja megállni, (ha már nála van a szó), hegy a város építéséről és szépítéséről — két üzem fejlődésének ecsetelése között — (szendvicsként) ne ejtsen szót, ne beszéljen arról a 92 lakásról, melynek építése idén fejeződik be, hogy ne beszéljen az új lakótelep tervéről, amely 600 lakásos lesz a IV. ötéves tervben. És örömmel jelenti, hogy idén elkezdik 200 lakás alapozását És beszél a csatornázásról és visszakanyarodik a tóeszekhez és az üzemekhez és csak úgy mellékesen megemlíti, hogy a Szabadság és a Rákóczi tsz-ek 300-as tehenészettel gazdagodnak, hogy a körösi állami gazdaság 200 férőhelyes tehenészete a legmodernebb az egiósz megyében, teljesen gépesítették, az almozást abcugolták. Leplezi büszkeségét, de hasztalan, amikor azt mondja, hogy a tsz-eknak 14 zöldséges boltja működik a városban és az új lakótelepeken a Dózsa Termelőszövetkezet baromfi, zöldség—gyümölcs és feldolgozott húsáru boltokat fog létesíteni. „Az ám, hogy el ne felejtsem — teszi hozzá —, a Dózsa Termelőszövetkezet decemberben kétezerötszáz élő pulykát küldött Olaszországba. Idén a többszörösét fogják szállítani. Jó pénz ez a tsz-ek- nek meg az országnak is, és melléktermékként visszaszer- zik vele a nagykőrösi pulykák hírnevét. Már Angliában is kacsingatnak ezekre a pulykákra, jó hajlandóságot mutatnak a vásár megkötésére.” Érdekes volt mindezt hallani, még érdekesebb megnézni, látni. Látni, hogy a mese szerényebb volt, mint a valóság, így aztán könnyen beleestünk mi is a mágikus hatásba, és hittük, hogy az álmok, a megálmodott jövő is valóság. A konzervgyárban. Ez a munka temploma, ahova csak levett kalappal, hajadonfővel illik belépni. Utunk természetesen először Kovács Sándor igazgatóhoz vitt. Kovács elmondotta, hogy őket az utóbbi évek eredményei kötelezikáruból. Konzervfogyasztó ország lettünk, már-már annyira, hogy a bármilyen nemzetközi összehasonlítást is kibírjuk. A lelkesedés mellé 5 százalékos átlagbér-növekedést terveznek, annál is Inkább, mert eddig elég alacsony kel-eseti szinten álltak, és most a lehetőségeik is jók. A cél végül is: ebben az évben a konzervgyár eredményeit 10 százalékkal kívánják növelni. Minden intézkedésük a cél érdekében történik. Gyártmányuk repertoárját tovább fejlesztik, idén újabb 20 féle árut dobnak a piacra. Mintabolt- hálózatot hoztak létre a kiskereskedelmi vállalatokkal közösen Budapesten és számos megyében. Bemutatókat, kóstolókat tartanak egész évben. És egy gesztus az egész országnak: a nagykőrösi gyümölcslevek hűtésének költségeit az ország presszóiban a Körösi Konzervgyár finanszírozza. Az uborkaszezon itt is megszűnt. A konzervgyártás január 1-től december 31-ig, de ha úgy tetszik július 1-től június 30-ig tart. Na persze, van uborkaszezon is, amikor az uborkát tartósítják. Most, februárban a gyár napi 40 vagon árut szálüt, de nem számolják, mennyit camionon és gépkocsin. És a hagyományos munkák: üzemel a dobozgyár három műszakban, folyik a karbantartás, a nagyjavítás és a készételek tartósítása. A Körösi Állami Gazdaságban Kirchknopf László, a gazdaság igazgatója szíveskedik köröttünk. Sajnálja, hogy csupán átutazóban vagyunk, és így kutyafuttában mindössze két órát töltünk nála. Barátkozunk, álmodozunk, alig jut ideje arra, hogy elmondja: a gazdaság vagyona több mint 11 hízómarhát dobnak évemként piacra. Kell ennél több szám? Az Irodagéptechnikai Vállalat vezetője, Verbó Zoltán üzemvezető eljátszogat a gépeken, amelyet nekünk mutogat büszkén, és csodálkozik, amikor faképnél hagyjuk őt, hogy ellátogassunk a Szabadság Tsz-be. Mentegetőzünk, estére jár. Fekete József elnök nem enged szóhoz jutni bennünket Hiába ér térdig a sár, ránk parancsol, és mi kigyalogolunk torony iránt, a szántásokon keresztül egészen a fóliák alá, amelyekben olajkályhákkal fű- tenek, amelyekben most pikí- rozzák a zöldpaprika-palántákat, amelyekbe most raktak ki 750 ezer fejessalátta-palántát, hadd hízzanak, terebélyesedjenek, hogy pénzt és elismerést szerezzenek a tsz-nek. Bámuljuk a paprikapalánták hüvelykujjnyi, a fejes saláták öklömnyi méreteit, bámuljuk a szorgos asszonyi kezeket amelyek óvatosan bábáskodnak felettük. Most éppen tápkockákba ültetik őket, tápkockákba, amelyeket a legjobb humuszból, tőzegből és műtrágyából komponált össze az emberi hozzáértés. Milyen kevés egy újságoldal még egy ilyen szerény jelentésre is. Alig szóltunk, és máris vége. Mindössze néhány üzemet láttunk, mindössze néhány emberrel beszéltünk, de olyan emberek voltak ezek, akik szívükben, eszükben hordják a város összes örömét, gondját, terveit és jövőjét. Élő lexikonok, jóságkitber- netikusok; SZÖVEG: Suha FOTO: Gábor Kirchknopf László igazgató Verbó Zoltán igazgató Fekete József tsz-elnök « I 4
